Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:30
Szombat: 7:30 - 12:00

Új eljárás segíthet kimutatni a Lyme-kórt

Érdekességek2019. október 09.

Magyarok által kifejlesztett új eljárás segíthet kimutatni a Lyme-kórt – jelentették be egy budapesti sajtótájékoztatón.

Fotó: 123rf.comBózsik Béla Pál, a DualDur nevű új módszert kidolgozó Lyme Diagnostics Kft. tudományos igazgatója elmondta, eddig az úgynevezett szerológiai vizsgálatokat alkalmazták a fertőzés kimutatására, amikor is a baktériumhoz kötődő, a szervezetben termelődő ellenanyag meglétét vizsgálják, ez azonban nem mindig sikeres, mert a szervezet néha képtelen ellenanyagot termelni.

A jelenleg klinikai vizsgálat alatt álló morfológiai vizsgálat során a vérmintából mikroszkóp alatt mutatják ki közvetlenül a kórokozót, amelynek alakja jellegzetes, így egyértelműen felismerhető – ismertette az igazgató.

A Lyme-fertőzés a csípés után már akár négy órával elindulhat a szervezetben, ezért rendkívül fontos a kullancs mielőbbi eltávolítása, a potrohot azonban nem szabad megérinteni, mert különben mi magunk préseljük be a fertőző anyagot a szervezetbe.

Szintén fontosnak nevezte magának az állatnak a vizsgálatát, amely Magyarországon még csak egy magánintézményben lehetséges.

A Lyme-kór jellegzetes tünete egyébként az ízületi gyulladás és az agyidegek gyulladása – fűzte hozzá az igazgató.

Bózsik András, a Lyme Diagnostics Kft. ügyvezető igazgatója arról beszélt, hogy a morfológiai módszert már 1986-ban elkezdték fejleszteni, pénzhiány miatt azonban a vizsgálatok lassan haladtak.

Az utóbbi években kapott támogatásoknak és az Európai Uniótól a közelmúltban elnyert 3,5 millió eurós hozzájárulásnak köszönhetően azonban felgyorsultak a kutatások, így akár már egy év múlva is piacra kerülhet az új módszer – közölte az ügyvezető.


Szeretnék teljesen automatizálni a vérminták vizsgálatát, hogy minél gyorsabban elkészüljenek az eredmények. Korábban a megfelelő laboreredményhez 50-60 perc is szükséges volt, most manuális működés mellett már 15-20 perc alatt megvan az eredmény, amennyiben viszont sikerült teljesen automatizálni a mikroszkóp működését 6-8 perc alatt kimutatható a fertőzés – ismertette Bózsik András.

A Lyme-kór kullancs által okozott betegség, amely ha nem diagnosztizálják és kezelik időben, elterjedhet az ízületekben, az idegrendszerben és a szívben súlyos és tartós tüneteket okozva.

Megelőzése érdekében erdőben vagy hosszú fűben érdemes a testet lefedő ruhát, kalapot viselni, illetve kullancsriasztót használni, testünk felszínét pedig ellenőrizni, és ha kell, eltávolítani az élősködőket. Ritka esetekben a Lyme-kór akár halálos is lehet. 1985 és 2018 között kilenc halálesetet jelentettek, amelyet a Lyme-kór által kiváltott szívgyulladás okozott. Ez akkor következik be, amikor a baktériumok bekerülnek a szívszövetbe.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Nő a szív- és érrendszeri halálozás kockázata a rákbetegeknél

2019. december 03.

A rákos betegeknél megnő a szív- és érrendszeri problémák kockázta: több mint tíz százalékuk halálát nem a rák, hanem szívbetegség okozza – állapította meg egy hosszú távú, nagy létszámú kutatás.

A European Heart Journal hárommillió amerikai beteg adatait elemezte: a pácienseket 28 féle rákkal diagnosztizálták az elmúlt 40 évben. A tudósok felhívták rá a figyelmet, hogy a daganatos betegségek túlélési aránya ugyan javul, de az orvosoknak nagyobb gondot kell fordítani a betegek kardiovaszkuláris állapotának folyamatos ellenőrzésére.

A tanulmányban vizsgált 3,23 millió páciens 38 százaléka hunyt el rákbetegségben, 11 százalékuk pedig valamilyen szív- és érrendszeri betegségben, utóbbi háromnegyede szívbetegség volt – számolt be róla a BBC News.

Magasabb arányban voltak a hólyag-, gége-, prosztata-, méh-, bél- és mellrákos esetek azok között a ráktúlélők között, akik szív- és érrendszeri betegségben hunytak el.

A rákos betegeknél a szív- és érrendszeri kockázat a kemoterápia és a sugárkezelés miatt az első évben magas volt. De a kockázat később is magasabb maradt a rákkal nem diagnosztizált népességhez képest. A tanulmány szerint a daganatos betegek “állandóan a megnövekedett kockázatnak voltak kitéve”.

A kutatást vezető Nicholas Zaorsky, az amerikai Penn Állami Rákintézet sugárterápiás onkológusa rámutatott, hogy amennyiben ezekkel a kockázatokkal tisztában vannak az orvosok és a betegek, az segíthet abban, hogy a páciensek egészséges életmóddal csökkenthessék a szív- és érrendszeri betegség kialakulását, s egyúttal a daganat visszatérésének kockázatát is.

Táplálkozási zavarok: bulimia nervosa

2019. december 03.

A táplálkozási zavarok sorában sajnos nem az anorexia az egyetlen. A bulimia nervosa mintegy háromszor gyakoribb az anorexia nervosánál, és jóval nehezebben felismerhető.

 
Mi a bulimia?


Az evés zavarai között az anorexia nervosa régóta ismert kórkép, a bulimia nervosa viszont mindössze két évtizede vált hivatalosan betegséggé.

A bulimia nervosa jelentése a görög ökör-étvágy (boüsz-limosz) kifejezésből származik és sokszor az anorexia nervosához társul. Kialakulása általában 17-25 éves korosztályra tehető, akik már érettebb személyiséggel rendelkeznek. Nehezen észrevehető, mivel általában normális testsúllyal jár, de mindenféle testalkatnál előfordulhat.

A bulimia nervosa ismétlődő kényszeres falásrohamokból áll, amelynek során a beteg elveszti az evés feletti kontrolt. Ez egyrészt azzal az érzéssel jár, hogy képtelen abbahagyni az evést, másrészt pedig nem tudja irányítani, mit és mennyit eszik. Rövid időn belül olyan hatalmas mennyiségű – főleg magas kalóriatartalmú, akár 20.000 kalóriás – ételt képesek megenni, ami határozottan több mint amennyit az emberek többsége az adott körülmények között (pl. az éjszaka közepén egy szál köntösben a nyitott hűtőszekrény előtt állva) és hasonló alkattal ugyanennyi idő alatt elfogyasztana (például egy liter fagylalt, egy egész torta és egy doboz keksz).

Súlyos esetekben napi 8-10 falásroham és hányás is előfordulhat! A mértéktelen evés kezdetben megszabadítja a pácienst a feszültségtől, de ezt a kis megkönnyebbülést szinte azonnal szörnyű bűntudat és főleg önmagától való undor követi. Ilyenkor az önutálattól hajszolt beteg meghánytatja magát, kezdetben a torkán ledugott ujjával, de később már akaratlagos hányásra is képes lehet. Sokszor más nem megfelelő módszert is alkalmaz, mint például hashajtók vagy vízhajtók szedése, szigorú diéta vagy koplalás és túlfeszített, rögeszmés sportolás.

Mintegy 400 ezren haltak meg idő előtt a légszennyezettség miatt

2019. december 02.



Mintegy 400 ezer ember idő előtti halálát okozta a légszennyezettség 2016-ban az Európai Unió tagállamaiban – közölte az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA).

“Jelenleg a légszennyezettség az elsőszámú környezeti kockázat az emberek egészségére nézve” – írták a friss jelentésben.

A megfigyelőállomásokon mért adatok szerint a vizsgált évben a városokban élők túlnyomó többsége az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által káros szintűnek ítélt finomrészecske-szennyeződésnek volt kitéve. A finomrészecskék mikroszkopikus porszemek, amelyek általában a fosszilis tüzelőanyagok égésekor keletkeznek.

A szakemberek arról számoltak be, hogy bár a levegő minősége javulóban van a kontinensen, de nem a kellő ütemben. Rámutattak ennek kapcsán, hogy még nem sikerült elérni sem az EU, sem a WHO célkitűzéseit.

A finomrészecske-koncentráció 2017-ben hét tagállamban, Bulgáriában, Csehországban, Horvátországban, Lengyelországban, Olaszországban, Romániában és Szlovákiában haladta meg az EU-s határértékeket. Bulgária, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia pedig nem teljesítette a finom szálló porra vonatkozó 2015-ös célszámokat.