Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

(Ne) írasson fel antibiotikumot az orvossal?

Érdekességek2018. december 30.

Fotók: pixabay.comAmikor a fiam kisgyermekként köhögött, lázas, taknyos volt, mindig adtam neki antibiotikumot. Ha kellett, évente többször is. Mindig tartottam otthon egy doboz antibiotikumot, és ha úgy láttam, hogy kezdődik a köhögés, már adagoltam is neki. Szegény unokámnak bezzeg hiába folyik az orra és köhög! – nem akar felírni az orvosa antibiotikumot, a menyem pedig nem kéri arra a gyermekorvost, hogy írjon fel…”

Amikor a XX. században az antibiotikumok az emberiség szolgálatába álltak, úgy tűnt, hogy sikerül felvenni a versenyt a baktériumokkal. Számos olyan betegség vált gyógyíthatóvá, amely korábban gyakran halálos kimenetelű volt. Az emberiség fellélegezhetett. A XX. század végére általánossá vált az, hogy az orvos a baktériumok okozta fertőzések kezelésére antibiotikumot rendel.

Sajnos, túlságosan is általánossá… és sok esetben indokolatlanul kerültek felírásra az antibiotikumok. Nem gondolva arra, hogy a gyakori antibiotikum-szedés a baktériumok „okosodásához”, ellenálló képességének fejlődéséhez vezet, és keveset tudva arról, hogy az antibiotikumok szedése hosszú távon milyen kockázatokkal járhat a beteg számára, az orvosok túl sok antibiotikumos receptet írtak fel.

Mindezt a baktériumok sem hagyták válasz nélkül: biológiai„manőverekkel”többé-kevésbé ellenállóvá tették magukat az antibiotikumokkal szemben. Ennek eredményeként ma már sok a rezisztens baktérium, amelyek nem reagálnak a gyógyszerekre. A kórházban kezelt betegek, a műtéten vagy transzplantáción átesettek számára ez hatalmas veszélyforrást jelent.

Napjainkra bebizonyosodott az is, hogy az antibiotikumok szedése nemcsak a szervezetben élő kórokozó baktériumokat pusztítja el, hanem az antibiotikum-kúrának – válogatás nélkül – áldozatul esnek a jótékony baktériumok is.

Antibiotikum-adagolást követően megcsappan a bélflórában, a hüvelyflórában és a szervezet legkülönfélébb részein a jótékony baktériumok száma, felborul a bakteriális flórák törékeny egyensúlya, aminek súlyos következményei lehetnek. Az antibiotikumok szedését követően rövid időn belül fellépő hasmenés, puffadás éppúgy a felborult bakteriális flóra rovására írható, mint a nőknél viszonylag gyakran kialakuló bakteriális vagy gombás hüvelyfertőzés.


Az antibiotikumok alkalmazására visszavezethetően hosszú távon nő a vesekövesség, az allergiás megbetegedések, az asztma, a gyulladásos bélbetegségek és az elhízás kockázata is – derül ki a legújabb vizsgálatokból.

Antibiotikumokra szükség van, de okosan kell bánni velük!
A rezisztens baktériumok legyőzéséhez csökkenteni kell(ene) az antibiotikum-használatot. Az orvosok ezt tudják, és ennek megfelelően minden esetben mérle-
gelnek, hogy szükség van-e antibiotikum adására.

Az antibiotikumok a baktériumok okozta fertőzések kezelésére szolgálnak, azok vírusok és gombák ellen hatástalanok. Ezt tudva fölösleges például az esetek döntő részében vírus okozta felső légúti megbetegedések (pl. nátha, influenza) esetén antibiotikum szedésére gondolni vagy arra kérni az orvost, hogy írjon fel antibiotikumot. Ártalmas gyakorlat lenne az, ha nagy valószínűséggel vírusos fertőzések esetén is antibiotikumhoz nyúlna az orvos.

Röviden összefoglalva: a bakteriális rezisztencia visszaszorítása és a beteg egészsége érdekében antibiotikumot csak orvosi utasításra és előírásszerűen szabad alkalmazni!

Dr. Budai Marianna PhD
szakgyógyszerész

A cikk a Bébik, Kicsik és Nagyok magazinban jelent meg!


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Veszélyek a munkahelyen: valóban egészséges környezetben dolgozunk?

2025. május 04.

Életünk jelentős részét a munkahelyünkön töltjük, ahol folyamatosan hatnak ránk a munkahelyi környezet és légkör, valamint a szociális interakciók ingerei, melyek olykor észrevétlenül indíthatnak el bennünk negatív lelki és testi folyamatokat. Ha szerencsések vagyunk, életünk során egyszer sem esünk áldozatul munkahelyi bántalmazásnak, a jelenség azonban bárkit érinthet, épp ezért fontos megismerni az intő jeleit és a veszélyeit. Felismerve, hogy milyen sok időt töltünk a munkahelyünkön, és ezáltal mekkora hatással lehetnek ránk az ottani tapasztalások, április 7-hez, vagyis az Egészségügyi Világnaphoz – ismertebb nevén az Egészség Világnapjához – közeledve az AVON, a kapcsolaton belüli erőszak elleni küzdelem  egyik elhivatott harcosaként fontosnak tartja, hogy felhívja a figyelmet a munkahelyi bántalmazással járó kockázati tényezőkre, ezért a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet segítségével összegyűjtötték számunkra a legfontosabb információkat.

A közhiedelemben talán az a nézet él, hogy munkahelyi zaklatásról abban az esetben beszélhetünk, ha valakit szexuálisan bántalmaznak, pedig ha úgy érezzük, hogy a munkahelyünkön tartósan és célzottan rossz bánásmódban részesítenek minket, szintén ennek a jelenségnek eshettünk áldozatul. Fontos azonban kiemelni, hogy nem egy egyszeri konfliktust vagy nézeteltérést értünk alatta, hanem folyamatos és tartós bántalmazást, mely során a bántalmazó szándékosan cselekszik úgy, hogy a másik félből fizikai vagy verbális úton negatív érzéseket váltson ki. Az efféle bánásmód során célkeresztbe kerülhet a nemünk, a korunk, a bőrszínünk, de akár a nemzetiségünk, a szexuális irányultságunk, valamint a családi állapotunk is. Komolyan venni azért érdemes, mert a munkahelyi zaklatás negatívan hathat az érzelmi, a mentális és a fizikai egészségünkre, valamint negatívan befolyásolhatja a munkateljesítményünket és a magánéletünket is. Ilyen esetben sokszor pszichoszomatikus, vagyis testi tünetek jelenhetnek meg, a leggyakoribbak közülük az el-és átalvási problémák, az étvágytalanság, a motiválatlanság, az indulatkezelési nehézségek, valamint a szorongásos panaszok és az addikciók.

Az észrevétlenül zajló bántalmazás

A bántalmazás szélsőséges formái, mint a szexuális zaklatás vagy a fizikai bántalmazás könnyebben azonosíthatók rögtön, és ezáltal beavatkozásra is közvetlenül utánuk sor kerülhet. A csendes zaklatás, vagyis a mobbing azonban észrevétlenül zajlik, emiatt a segítségkérésig hosszú idő is eltelhet. Lerövidítheti azonban ezt az időt, ha ismerjük a mobbingra utaló jeleket, ezáltal hamarabb felismerhetjük magát a jelenséget is. Ilyen lehet például, ha a munkahelyen folyamatosan kritikával illetnek, kiközösítenek, levegőnek néznek, ha figyelmen kívül hagynak minket vagy a munkával kapcsolatos ötleteinket. Előfordulhat az is, hogy szándékosan akadályokat gördítenek a munkavégzésünk elé, hazudoznak nekünk, titkolóznak előttünk, hogy megnehezítsék a feladataink elvégzését. Jel lehet az is, ha kiabálnak vagy megalázó hangnemben beszélnek velünk, ha negatív jelzőkkel illetnek és pletykát terjesztenek rólunk, illetve, ha gúnyolódnak rajtunk vagy diszkriminálnak, például a nemünk, életkorunk, szexuális orientációnk vagy vallásunk miatt.

Általános reakciók

Az áldozatok első reakciója egy ilyen helyzetben általában a munkában történő megfelelni akarás, emiatt jellemzően igyekeznek még jobban teljesíteni. Amikor viszont látják, hogy a kritika, a hangnem, a viszonyulási mód nem a munka teljesítményétől függ, megalázva és méltatlan szerepben érezhetik magukat, ami többnyire a legbékésebb emberben is indulatot, dühöt generálhat. Ilyenkor lelki alkattól függően többféleképpen küzdhetünk meg a helyzettel. Az az ember, aki reálisabb énképpel, saját magába vetett hittel rendelkezik és erről esetleg még az őt körülvevő, támogató szociális háló is megerősíti, rövid időn belül távozik a munkahelyről. Számos esetben azonban az önmagukban kevésbé bízó emberek évekig benne maradhatnak egy ilyen munkahelyi légkörben, mivel többnyire úgy érzik, hogy függésben vannak, nincs választási lehetőségük. A megküzdés ilyen esetben a megélt érzelmek elfojtásával, a helyzet elfogadásával, a csendben maradással jár együtt, ami számos negatív következménnyel járhat.

Meglepő felfedezés: az oxigén és a baktériumok kapcsolata régebbi, mint hittük

2025. május 03.



A múlt eseményeinek feltárása gyakran ugyanolyan kihívást jelent, mint a jövő előrejelzése. Különösen igaz ez a távoli múlt vizsgálatára, például annak megértésére, hogyan alkalmazkodott az élet a Föld drasztikus változásaihoz, mint amilyen a légkör oxigéntartalmának jelentős növekedése volt. A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont (HUN-REN ÖK) kutatói azonban különleges megállapítást tettek az évmilliárdokkal ezelőtt élő baktériumokkal kapcsolatban.

A Science folyóiratban megjelent friss kutatásban egy nemzetközi kutatócsoport látványos részletességgel tárta fel, hogyan fejlődtek a baktériumok, és hogyan alkalmazkodtak az oxigénhez az évmilliárdok során.

A kutatás célja kettős volt: egyrészt szerették volna pontosan megállapítani, mikor alakultak ki a baktériumok főbb csoportjai, másrészt rekonstruálni, hogyan alakult ki és terjedt el a baktériumoknál az oxigén-használat képessége. Ehhez a kutatók a mintegy 2,33 milliárd éve bekövetkezett Nagy Oxidációs Eseményt (GOE) vették viszonyítási alapként, amely a cianobaktériumok fotoszintézisének hatására drasztikusan megnövelte a légköri oxigén mennyiségét.

A kevés fosszília miatt korábban nehezen datálható folyamatot a kutatók geológiai és genetikai adatok együttes elemzésével vizsgálták. Gépi tanulás segítségével pedig azonosították az ősi aerob baktériumokat, majd bayesi statisztikai módszerekkel becsülték meg megjelenésük idejét, feltételezve, hogy ezek az oxigént hasznosító baktériumok a GOE után alakultak ki.

A tej

2025. május 03.



III. rész: Tévhitek a tejről


Pasztőrözés során elvesznek a tejből a fontos tápanyagok. Ez nem igaz!
Ezzel szemben tény, hogy az ásványianyag-tartalom az UHT hőkezelés során gyakorlatilag változatlan marad, s átlagosan legfeljebb 10% vitamintartalom vész el. Mindemellett a tejet nem C-vitamin-, hanem fehérje-, ásványianyag-, kalcium– és D-vitamin-tartalma miatt kell fogyasztani.
A boltban kapható tejet vízzel hígítják. Ez nem igaz!
Ezzel szemben tény, hogy a tejet nem hígítják vízzel. Az Európai Tanács 2007-es rendelete szerint „a »tej« szó kizárólag az egy vagy több fejésből nyert rendes tőgyváladékot jelenti, az ahhoz történő hozzáadás vagy abból történő kivonás nélkül”. Ezzel összefüggésben a Magyar Élelmiszerkönyv rendelkezése alapján csak arra a termékre lehet ráírni, hogy „tej”, ami kizárólag tejet tartalmaz és semmi mást.
Az UHT tejben több az E betűvel jelzett, nem természetes anyag. Ez nem igaz!
Ezzel szemben tény, hogy az UHT tej nem tartalmaz adalékanyagot. A tej az UHT (Ultra High Temperature Treated) hőkezelésének és a speciális csomagolásnak köszönheti a tartósságát. Ez az eljárás minden baktériumot kiölt a tejből, a 6 rétegű csomagolás pedig megakadályozza, hogy a tej fénnyel és levegővel érintkezzen, ezért nincs szükség tartósítószerre.
Az UHT tej tejpor és víz keveréke. Ez nem igaz!
Ezzel szemben tény, hogy az UHT tej kizárólag friss tejből készül. Ez csak UHT hőkezelésen megy keresztül, és aszeptikus (csíramentes) körülmények között aszeptikus csomagolóanyagba kerül, mely hosszú ideig (3–6 hónapig) megőrzi a tej minőségét.