Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

10 dolog,amit az áfonyáról tudni érdemes

Érdekességek2019. november 28.

Fotó: pixabay.com

A friss áfonya erős antioxidáns hatású, vércukorszint-csökkentő és védelmet nyújt a fogínygyulladás ellen. S még ezekhez hasonló, számos kedvező hatással rendelkezik az ünnepi sütemények kedvelt alapanyaga: az áfonya.

1. Az erika- vagy hangafélék (Ericaceae) családjába tartozó áfonya Észak-Európából származik, ahol vadon él. Mintegy hatszáz erikafajt különböztetnek meg. Az áfonya csak savanyú kémhatású talajon él meg, ilyen pedig kevés van hazánkban. Leginkább Nyugat- Magyarországon, a Nyírségben, továbbá foltokban Pest, Nógrád és Zala megyében, főként erdei fenyvesekben és bükkösökben lelhető fel. A hazai éghajlat egyébként megfelel az áfonyának: a téli fagyok nem ártanak a növénynek.

2. A vörös áfonya (Vaccinium vitis-idaea) hegyvidéki faj. Az erdei fenyvesek jellegzetes örökzöld törpecserjéje, havasi meggynek és fenyvesbogyónak is nevezik. A történelmi Magyarországon terem. Piros bogyójú, savanykás, zamatos gyümölcstermésének gyűjtéséhez lapát formájú fésűt használnak. Hazánkban a Zempléni-hegységben, illetve a Nyugat-Dunántúl néhány pontján él. Ritkább, mint a fekete áfonya, ezért szigorúan védett növény.


3. Termesztésre leginkább a nagy gyümölcsű, kék színű, mutatósabb és ízletesebb cserjés vagy fürtös áfonya (Vaccinium corymbosum) alkalmas. Az Egyesült Államok keleti partvidékén őshonos, újabban Ausztráliában, Új-Zélandon és Chilében is termesztik.

4. A fekete vagy erdei áfonya (Vaccinium myrtillus, Heidelbeere, Bilberry) gyümölcsét már a történelem előtti idők óta fogyasztják, azonban az orvostudomány először a XVI. században említi. A levél cseranyagokat, kvercetint, katechint, tannint, savakat, flavonoidokat, króm- és mangánvegyületeket tartalmaz, a termés pedig katechint, gyümölcssavakat, invertcukrot és antociánglükozidot. A friss fekete áfonya antocianidintartalma nagy, 430 mg/100 g (USDA Database), ekképp erős antioxidáns hatású: elősegíti a kollagén bioszintézisét, csökkenti a kapillárisok áteresztőképességét és törékenységét, valamint megakadályozza a vérlemezkék összetapadását, javítja a mikrokeringést. Antibakteriális és antiallergén hatása is van.

5. A fekete áfonya leveléből készült főzetet régóta használják a népi gyógyászatban mint vércukorszint-csökkentőszert, teája jó szél- és vizelethajtó, s megszünteti a bélrendszer hurutos betegségeit. Segít vese- és hólyagbántalmak esetén is. A terméséből készített teát gyomor- és bélhurut kezelésére ajánlják, de közkedvelt és ízletes a belőle előállított lekvár, szörp és bor is. „Gyógypálinkát” szintén főznek belőle, amelyet szájüregi és fogínygyulladás esetén fogyasztanak. Előnyös tulajdonságai miatt több étrend-kiegészítő alapanyagául szolgál, de főleg a friss gyümölcs fogyasztása javasolható.

6. Az amerikai vörös áfonya (Vaccinium macrocarpon, Cranberry) Észak-Amerika őshonos gyümölcse, termései piros színűek, s jóval nagyobbak, mint a fekete áfonyáé. Az indiánok péppé zúzva fogyasztották, de használták gyógyszerként és intenzív színe miatt festékként is. A kesernyés gyümölcsöt édes juharsziruppal összefőzve készül a vörösáfonya-szósz, amely a sültek, különösen a pulykasült hagyományos kiegészítője az amerikaiak asztalán.

Fotó: pixabay.com7. Az áfonya frissen, fagyasztva, gyümölcslé és más tartósított készítmények (dzsem, szirup) formájában kerül a fogyasztókhoz, de készítenek belőle édesített szárítmányokat is. Egészben és szeletelten is jól tárolható fagyasztva vagy szárítva, légmentesen akár egy évig is eltartható.

8. A vörös és a kék áfonya egyaránt kiváló tápanyag-, ásványianyag- (Ca-, Mg-, K-), valamint C-, B- és A-vitamin-forrás hírében áll, de a fellelt (amerikai és holland) adatok ezt nem igazolják egyértelműen. A Tápanyagtáblázat nem említi, tápanyagtartalmát leginkább a fekete ribiszkéé közelíti meg, de C-vitaminban szegényebb és fajtafüggő. 100 g-ja 46–56 kcalt, 12–14 g szénhidrátot és 1,5–4,6 g élelmi rostot tartalmaz. Vitaminjai: C- (13–14 mg) és A-vitamin (60–100 NE), ásványianyag-tartalma: kalcium (6 mg), kálium (54–89 mg), magnézium (5–6 mg), vas (0,2 mg), cink (0,1 mg) és foszfor (10 mg).

9. A vörös áfonya (a fekete ribiszkéhez hasonlóan) a körténél és a szőlőnél 15–20%-kal több fenolt tartalmaz, elsősorban antocianidineket (96 mg), flavánokat (katechinek) és flavonolokat (kvercetin). Flavonoidtartalmának köszönhetően érvédő hatású, csökkenti a szívinfarktus kialakulásának veszélyét. A húgyúti fertőzések megelőzésére kiváló, mivel megakadályozza az Escherichia coli baktérium megtelepedését. Amerikai kutatók megállapították, hogy a vörös áfonya leve gátolja a fogszuvasodást okozó baktériumok megtapadását a fogakon, s a fogínygyulladás ellen is védelmet nyújt. A szervezet ellenálló képességét növeli, s – bizonyos kutatási eredmények szerint – gátolja az agy öregedésével járó Alzheimer- és Parkinson-kór kialakulását. Látásjavító gyümölcsnek is nevezik, mert az időskori retinaleválások ellen hat, emellett az ízületek rugalmasságának megőrzésében is segít.

10. Az áfonya sokunk szívéhez áll közel: 2001-ben több szülő akarta növényekről elkeresztelni leánygyermekét, így az MTA – a Bodza és a Búzavirág mellett – az Áfonya utónévként való használatát is engedélyezte.
 
Kovács Ildikó dietetikus
www.ogyei.hu


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

A húsvéti ünnepkör szimbólumai

2026. március 22.

A tojás az élet újjászületésének, a termékenységnek legősibb jelképe. Bármilyen kicsi is, képes a világegyetem nagyságát s az élettelenből az élőbe való átmenet rejtélyét jelképezi. Fontos szerepe van a húsvéti étrendben, de a tojások színezése, díszítése is régi korokra nyúlik vissza. A leggyakrabban használt szín a piros, magyarázatát a színek mágikus erejébe vetett hit adhatja. A pirosnak védő erőt tulajdonítottak.

Piros vérbe forgatva

A tojások piros színe egyes feltevések szerint Krisztus vérét jelképezi. A tojásfestés szokása, s a tojások díszítése az egész világon elterjedt. A tojásfestés népszokásként elsősorban kelet-Európában maradt fenn a XX. századig. Eredetileg egyszínűek voltak, pirosas színüket növényi festőanyagoktól kapták. Erre szolgált a vöröshagymahéj, a börzsöny, a bíbortetű.

Később kialakultak a feliratos tojások. A díszítést viasszal "írták" a héjra, melyet festés után lekapartak. Lehetett a szöveg név, üzenet, esetleg a keresztény jelképek valamelyike. A minták ismerői tojásfestéssel foglalkozó asszonyok voltak, akiktől a lányok megvásárolták azokat.

Március 22. - A víz világnapja

2026. március 22.

Az ENSZ-közgyűlés 1992-93. évi 47. ülésszaka - az 1992. évi dublini környezetvédelmi világkonferencia javaslatára - március 22-ét a víz világnapjává nyilvánította. 

Az ENSZ-közgyűlés 1992-93. évi 47. ülésszaka - az 1992. évi dublini környezetvédelmi világkonferencia javaslatára - március 22-ét a víz világnapjává nyilvánította. Jelenleg a Föld egymilliárd lakója nem jut egészséges ivóvízhez (kétszer ennyi ember lakóhelyén nincs megfelelő szennyvíztisztítás), 2025-ben pedig már az emberiség kétharmadát fenyegeti majd ez a veszély.

Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO becslése szerint a fejlődő országokban valamennyi betegség nyolcvan százaléka és évente huszonötmillió idő előtti halál a szennyezett vízre vezethető vissza. Az ENSZ Közgyűlése a 2005-2015. közötti időszakot a "Víz az életért" cselekvés nemzetközi évtizedének nyilvánította. Ezen a napon Magyarországon a vízügyi szakma kiemelkedő képviselőit Vásárhelyi Pál-díjjal, illetve Sajó Elemér Emlékplakettel ismerik el.

Márciusi allergének: szil, éger, fűz

2026. március 21.

A tavasz sokaknak az allergiától való szenvedés kezdetét jelenti. Az allergiaszezon februárban kezdődik, ekkor még csak a mogyoró szórja pollenjeit. A március azoknak rossz hónap, akik a szilre, az égerre vagy a fűzre érzékenyek.

Az allergia a negyedik leggyakoribb nem fertőző betegség világszerte: az érintettek aránya az iparosodott fogyasztói társadalmakban eléri a harminc százalékot. Számos felmérés igazolja, hogy Magyarországon – más országokhoz hasonlóan – évről évre többen szenvednek valamilyen allergiától.

Nálunk a középiskolások harminc-negyven százaléka érintett. Ez az arány a felnőtt lakosság körében valamivel kedvezőbb, mégis összességében legalább kétmillió allergiás él Magyarországon.