Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

10 dolog,amit az áfonyáról tudni érdemes

Érdekességek2019. november 28.

Fotó: pixabay.com

A friss áfonya erős antioxidáns hatású, vércukorszint-csökkentő és védelmet nyújt a fogínygyulladás ellen. S még ezekhez hasonló, számos kedvező hatással rendelkezik az ünnepi sütemények kedvelt alapanyaga: az áfonya.

1. Az erika- vagy hangafélék (Ericaceae) családjába tartozó áfonya Észak-Európából származik, ahol vadon él. Mintegy hatszáz erikafajt különböztetnek meg. Az áfonya csak savanyú kémhatású talajon él meg, ilyen pedig kevés van hazánkban. Leginkább Nyugat- Magyarországon, a Nyírségben, továbbá foltokban Pest, Nógrád és Zala megyében, főként erdei fenyvesekben és bükkösökben lelhető fel. A hazai éghajlat egyébként megfelel az áfonyának: a téli fagyok nem ártanak a növénynek.

2. A vörös áfonya (Vaccinium vitis-idaea) hegyvidéki faj. Az erdei fenyvesek jellegzetes örökzöld törpecserjéje, havasi meggynek és fenyvesbogyónak is nevezik. A történelmi Magyarországon terem. Piros bogyójú, savanykás, zamatos gyümölcstermésének gyűjtéséhez lapát formájú fésűt használnak. Hazánkban a Zempléni-hegységben, illetve a Nyugat-Dunántúl néhány pontján él. Ritkább, mint a fekete áfonya, ezért szigorúan védett növény.


3. Termesztésre leginkább a nagy gyümölcsű, kék színű, mutatósabb és ízletesebb cserjés vagy fürtös áfonya (Vaccinium corymbosum) alkalmas. Az Egyesült Államok keleti partvidékén őshonos, újabban Ausztráliában, Új-Zélandon és Chilében is termesztik.

4. A fekete vagy erdei áfonya (Vaccinium myrtillus, Heidelbeere, Bilberry) gyümölcsét már a történelem előtti idők óta fogyasztják, azonban az orvostudomány először a XVI. században említi. A levél cseranyagokat, kvercetint, katechint, tannint, savakat, flavonoidokat, króm- és mangánvegyületeket tartalmaz, a termés pedig katechint, gyümölcssavakat, invertcukrot és antociánglükozidot. A friss fekete áfonya antocianidintartalma nagy, 430 mg/100 g (USDA Database), ekképp erős antioxidáns hatású: elősegíti a kollagén bioszintézisét, csökkenti a kapillárisok áteresztőképességét és törékenységét, valamint megakadályozza a vérlemezkék összetapadását, javítja a mikrokeringést. Antibakteriális és antiallergén hatása is van.

5. A fekete áfonya leveléből készült főzetet régóta használják a népi gyógyászatban mint vércukorszint-csökkentőszert, teája jó szél- és vizelethajtó, s megszünteti a bélrendszer hurutos betegségeit. Segít vese- és hólyagbántalmak esetén is. A terméséből készített teát gyomor- és bélhurut kezelésére ajánlják, de közkedvelt és ízletes a belőle előállított lekvár, szörp és bor is. „Gyógypálinkát” szintén főznek belőle, amelyet szájüregi és fogínygyulladás esetén fogyasztanak. Előnyös tulajdonságai miatt több étrend-kiegészítő alapanyagául szolgál, de főleg a friss gyümölcs fogyasztása javasolható.

6. Az amerikai vörös áfonya (Vaccinium macrocarpon, Cranberry) Észak-Amerika őshonos gyümölcse, termései piros színűek, s jóval nagyobbak, mint a fekete áfonyáé. Az indiánok péppé zúzva fogyasztották, de használták gyógyszerként és intenzív színe miatt festékként is. A kesernyés gyümölcsöt édes juharsziruppal összefőzve készül a vörösáfonya-szósz, amely a sültek, különösen a pulykasült hagyományos kiegészítője az amerikaiak asztalán.

Fotó: pixabay.com7. Az áfonya frissen, fagyasztva, gyümölcslé és más tartósított készítmények (dzsem, szirup) formájában kerül a fogyasztókhoz, de készítenek belőle édesített szárítmányokat is. Egészben és szeletelten is jól tárolható fagyasztva vagy szárítva, légmentesen akár egy évig is eltartható.

8. A vörös és a kék áfonya egyaránt kiváló tápanyag-, ásványianyag- (Ca-, Mg-, K-), valamint C-, B- és A-vitamin-forrás hírében áll, de a fellelt (amerikai és holland) adatok ezt nem igazolják egyértelműen. A Tápanyagtáblázat nem említi, tápanyagtartalmát leginkább a fekete ribiszkéé közelíti meg, de C-vitaminban szegényebb és fajtafüggő. 100 g-ja 46–56 kcalt, 12–14 g szénhidrátot és 1,5–4,6 g élelmi rostot tartalmaz. Vitaminjai: C- (13–14 mg) és A-vitamin (60–100 NE), ásványianyag-tartalma: kalcium (6 mg), kálium (54–89 mg), magnézium (5–6 mg), vas (0,2 mg), cink (0,1 mg) és foszfor (10 mg).

9. A vörös áfonya (a fekete ribiszkéhez hasonlóan) a körténél és a szőlőnél 15–20%-kal több fenolt tartalmaz, elsősorban antocianidineket (96 mg), flavánokat (katechinek) és flavonolokat (kvercetin). Flavonoidtartalmának köszönhetően érvédő hatású, csökkenti a szívinfarktus kialakulásának veszélyét. A húgyúti fertőzések megelőzésére kiváló, mivel megakadályozza az Escherichia coli baktérium megtelepedését. Amerikai kutatók megállapították, hogy a vörös áfonya leve gátolja a fogszuvasodást okozó baktériumok megtapadását a fogakon, s a fogínygyulladás ellen is védelmet nyújt. A szervezet ellenálló képességét növeli, s – bizonyos kutatási eredmények szerint – gátolja az agy öregedésével járó Alzheimer- és Parkinson-kór kialakulását. Látásjavító gyümölcsnek is nevezik, mert az időskori retinaleválások ellen hat, emellett az ízületek rugalmasságának megőrzésében is segít.

10. Az áfonya sokunk szívéhez áll közel: 2001-ben több szülő akarta növényekről elkeresztelni leánygyermekét, így az MTA – a Bodza és a Búzavirág mellett – az Áfonya utónévként való használatát is engedélyezte.
 
Kovács Ildikó dietetikus
www.ogyei.hu


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Sok új gyógyszer van a pikkelysömör enyhítésére

2026. szeptember 22.



A pikkelysömör gyógyíthatatlan betegség, de tünetmentesítésére szinte naponta jönnek ki új gyógyszerek és kezelések – nyilatkozta Wikonkál Norbert, a Semmelweis Egyetem Bőr-Nemikórtani és Bőronkológiai Klinikájának egyetemi tanára.

Általában három hónap – hámlasztókkal, gyógyszerrel, illetve fényterápiával való – kezelés után a tűnetek 50-75 százaléka elmúlik.

A pikkelysömör kialakulásánál a hámsejtek és immunsejtek közötti rendszer zavara miatt a hámsejtek extrémen gyors osztódásba kezdenek, emiatt a bőr megvastagszik és hámlani kezd. Kialakulásának hátterében általában genetikai hiba áll, a környezeti tényezők csak másodlagosak.

Pikkelysömör

2026. szeptember 22.

A pikkelysömör olyan nem fertõzõ, gyakran elõforduló, krónikus és nem gyógyítható betegség, amely akkor alakul ki, amikor az immunrendszer hibás jelzéseinek következtében a bõrsejtek (a keratinociták) túl gyorsan, a szokásos 28-30 napos ciklus helyett 3-4 naponként regenerálódnak. Ezek a fölösleges bõrsejtek a bõr felszínén vörös, pikkelyszerû, hámlós és gyulladt kiütéseket hoznak létre, amelyek viszkethetnek, felszakadhatnak, vérezhetnek, és nagyon fájdalmasak lehetnek.

Ezek a kiütések a bõrfelületen súlyos elváltozást okozhatnak, nemkívánatos tekinteteket vonzhatnak, és miattuk a pikkelysömörben szenvedõ embereket számos hátrányos megkülönböztetés éri. A betegség általában az ízületeket, a végtagokat, a nemi szerveket és a fejbõrt támadja meg, de bármely testrészen elõfordulhat, sõt az egész testre is kiterjedhet.

A fenti fizikai tüneteken kívül a betegség súlyosan romboló hatással lehet a beteg életminõségére is. Az Amerikai Pikkelysömör Alapítvány felmérése szerint a pikkelysömörben szenvedõ betegek úgy nyilatkoztak, hogy a betegséggel való együttélés rosszabb lehet, mint sok egyéb krónikus betegség, pl. a szívkoszorúér-megbetegedés, vagy a krónikus obstruktív tüdõbetegség esetében. Az egyetlen betegség, amelynek hatását még a pikkelysömörnél is rosszabbnak ítélték, a depresszió volt.

Itt a nátha

2026. szeptember 21.

A megfázás, meghûlés a leggyakoribb megbetegedés hazánkban; ezzel a panasszal keresi fel a legtöbb beteg a háziorvost. Lényegét tekintve a megfázás felsõ légúti hurut, mely a légzõrendszert, fõleg annak felsõ szakaszát érinti. Odafigyelésseel jól kezelhetõ, ám ha elhanyagolják, komoly szövõdmények is kialakulhatnak.

A hurut egyenlõ a gyulladással. Ilyenkor a nyálkahártyák, fõleg az orr, ezen belül pedig az orrkagylók, a garat, a gége és a hörgõk nyálkahártyái gyulladnak be. Gyulladáskor a nyálkahártyák megduzzadnak és fokozódik a nyákelválasztás.

Miért éppen õsszel és télen fordul elõ e betegség?

A felsõ légúti hurutot leggyakrabban a vírusok, ritkábban a baktériumok okozzák. Ezen kórokozó vírusok nyáron is jelen vannak, de elszaporodásukhoz a legkedvezõbb a nedves, nyirkos idõ, a 0–5 °C-ig terjedõ hõmérséklet.

Õsz végére csökken a szervezetben a vitaminok – fõleg a C-vitamin – mennyisége, ezzel pedig a szervezet ellenállóképessége is. Ezen tényezõk összeadódása vezet a meghûléshez.

Hozzájárul még a kór terjedéséhez, hogy a rossz idõben kevesebbet tartózkodunk a szabadban, kevesebbet mozgunk, többet vagyunk zárt helyiségben: otthon a szobában, gyakrabban járunk színházba, moziba, vendégségbe, könyvtárba. Gyakrabban vesszük igénybe a tömegközlekedési eszközöket. Miután a megfázás cseppfertõzéssel terjed, több ember között a zárt térben könynyebben kapjuk meg a betegséget.

A hideg hatására a nyálkahártya védekezõképessége csökken, emiatt a kórokozók jobban megtapadhatnak és könnyebben áthatolhatnak rajta. Ilyen “hideg” esetek megtörténésére mondják azt, hogy huzatban ültem, mezítláb álltam a kövön, hideg vizet ittam. Tüneteit mindannyian ismerjük: hidegrázás, borzongás, orrfolyás, köhögés, gyengeség, izomfájdalom, kedvetlenség, rossz közérzet.