Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

10 dolog,amit az áfonyáról tudni érdemes

Érdekességek2019. november 28.

Fotó: pixabay.com

A friss áfonya erős antioxidáns hatású, vércukorszint-csökkentő és védelmet nyújt a fogínygyulladás ellen. S még ezekhez hasonló, számos kedvező hatással rendelkezik az ünnepi sütemények kedvelt alapanyaga: az áfonya.

1. Az erika- vagy hangafélék (Ericaceae) családjába tartozó áfonya Észak-Európából származik, ahol vadon él. Mintegy hatszáz erikafajt különböztetnek meg. Az áfonya csak savanyú kémhatású talajon él meg, ilyen pedig kevés van hazánkban. Leginkább Nyugat- Magyarországon, a Nyírségben, továbbá foltokban Pest, Nógrád és Zala megyében, főként erdei fenyvesekben és bükkösökben lelhető fel. A hazai éghajlat egyébként megfelel az áfonyának: a téli fagyok nem ártanak a növénynek.

2. A vörös áfonya (Vaccinium vitis-idaea) hegyvidéki faj. Az erdei fenyvesek jellegzetes örökzöld törpecserjéje, havasi meggynek és fenyvesbogyónak is nevezik. A történelmi Magyarországon terem. Piros bogyójú, savanykás, zamatos gyümölcstermésének gyűjtéséhez lapát formájú fésűt használnak. Hazánkban a Zempléni-hegységben, illetve a Nyugat-Dunántúl néhány pontján él. Ritkább, mint a fekete áfonya, ezért szigorúan védett növény.


3. Termesztésre leginkább a nagy gyümölcsű, kék színű, mutatósabb és ízletesebb cserjés vagy fürtös áfonya (Vaccinium corymbosum) alkalmas. Az Egyesült Államok keleti partvidékén őshonos, újabban Ausztráliában, Új-Zélandon és Chilében is termesztik.

4. A fekete vagy erdei áfonya (Vaccinium myrtillus, Heidelbeere, Bilberry) gyümölcsét már a történelem előtti idők óta fogyasztják, azonban az orvostudomány először a XVI. században említi. A levél cseranyagokat, kvercetint, katechint, tannint, savakat, flavonoidokat, króm- és mangánvegyületeket tartalmaz, a termés pedig katechint, gyümölcssavakat, invertcukrot és antociánglükozidot. A friss fekete áfonya antocianidintartalma nagy, 430 mg/100 g (USDA Database), ekképp erős antioxidáns hatású: elősegíti a kollagén bioszintézisét, csökkenti a kapillárisok áteresztőképességét és törékenységét, valamint megakadályozza a vérlemezkék összetapadását, javítja a mikrokeringést. Antibakteriális és antiallergén hatása is van.

5. A fekete áfonya leveléből készült főzetet régóta használják a népi gyógyászatban mint vércukorszint-csökkentőszert, teája jó szél- és vizelethajtó, s megszünteti a bélrendszer hurutos betegségeit. Segít vese- és hólyagbántalmak esetén is. A terméséből készített teát gyomor- és bélhurut kezelésére ajánlják, de közkedvelt és ízletes a belőle előállított lekvár, szörp és bor is. „Gyógypálinkát” szintén főznek belőle, amelyet szájüregi és fogínygyulladás esetén fogyasztanak. Előnyös tulajdonságai miatt több étrend-kiegészítő alapanyagául szolgál, de főleg a friss gyümölcs fogyasztása javasolható.

6. Az amerikai vörös áfonya (Vaccinium macrocarpon, Cranberry) Észak-Amerika őshonos gyümölcse, termései piros színűek, s jóval nagyobbak, mint a fekete áfonyáé. Az indiánok péppé zúzva fogyasztották, de használták gyógyszerként és intenzív színe miatt festékként is. A kesernyés gyümölcsöt édes juharsziruppal összefőzve készül a vörösáfonya-szósz, amely a sültek, különösen a pulykasült hagyományos kiegészítője az amerikaiak asztalán.

Fotó: pixabay.com7. Az áfonya frissen, fagyasztva, gyümölcslé és más tartósított készítmények (dzsem, szirup) formájában kerül a fogyasztókhoz, de készítenek belőle édesített szárítmányokat is. Egészben és szeletelten is jól tárolható fagyasztva vagy szárítva, légmentesen akár egy évig is eltartható.

8. A vörös és a kék áfonya egyaránt kiváló tápanyag-, ásványianyag- (Ca-, Mg-, K-), valamint C-, B- és A-vitamin-forrás hírében áll, de a fellelt (amerikai és holland) adatok ezt nem igazolják egyértelműen. A Tápanyagtáblázat nem említi, tápanyagtartalmát leginkább a fekete ribiszkéé közelíti meg, de C-vitaminban szegényebb és fajtafüggő. 100 g-ja 46–56 kcalt, 12–14 g szénhidrátot és 1,5–4,6 g élelmi rostot tartalmaz. Vitaminjai: C- (13–14 mg) és A-vitamin (60–100 NE), ásványianyag-tartalma: kalcium (6 mg), kálium (54–89 mg), magnézium (5–6 mg), vas (0,2 mg), cink (0,1 mg) és foszfor (10 mg).

9. A vörös áfonya (a fekete ribiszkéhez hasonlóan) a körténél és a szőlőnél 15–20%-kal több fenolt tartalmaz, elsősorban antocianidineket (96 mg), flavánokat (katechinek) és flavonolokat (kvercetin). Flavonoidtartalmának köszönhetően érvédő hatású, csökkenti a szívinfarktus kialakulásának veszélyét. A húgyúti fertőzések megelőzésére kiváló, mivel megakadályozza az Escherichia coli baktérium megtelepedését. Amerikai kutatók megállapították, hogy a vörös áfonya leve gátolja a fogszuvasodást okozó baktériumok megtapadását a fogakon, s a fogínygyulladás ellen is védelmet nyújt. A szervezet ellenálló képességét növeli, s – bizonyos kutatási eredmények szerint – gátolja az agy öregedésével járó Alzheimer- és Parkinson-kór kialakulását. Látásjavító gyümölcsnek is nevezik, mert az időskori retinaleválások ellen hat, emellett az ízületek rugalmasságának megőrzésében is segít.

10. Az áfonya sokunk szívéhez áll közel: 2001-ben több szülő akarta növényekről elkeresztelni leánygyermekét, így az MTA – a Bodza és a Búzavirág mellett – az Áfonya utónévként való használatát is engedélyezte.
 
Kovács Ildikó dietetikus
www.ogyei.hu


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Tabu, ami megdönthető — a szülés utáni vizelettartási problémákról

2026. augusztus 07.

Hazánkban évente akár tízezer újszülött életét és fejlődését befolyásolja az édesanyák hallgatása. A kismamák többsége ugyanis tabuként kezeli a terhesség alatti és a szülés után jelentkező vizelettartási nehézségeket, annak ellenére, hogy ez a várandósággal együtt járó, szakemberek segítségével könnyen kezelhető, átmeneti tünet. Magyarországon minden harmadik kismama szembesül e problémával. Mindemellett a kezeletlen esetek több mint felénél mutatkoznak a terhességi depresszió tünetei, ráadásul az időben nem kezelt gyermekágyi inkontinencia később tartós vizeletinkontinenciához is vezethet. 

A gyermekáldás az egyik legcsodálatosabb esemény a hölgyek életében, mégis sokszor felesleges aggodalmak és tabuk nehezítik a gyermekvárást. Ennek háttérében sokszor a félelmek és az ismerethiány áll.

Minden harmadik kismama vizelettartási problémával küzd

Jól ismert társadalmi jelenség a gyermekvállalás későbbre tolódása, aminek a társadalmi mellett élettani hatásai is vannak. Ilyen a vizelettartási nehézség (inkontinencia) is ami – bár tudunk, de szemérmesen nem beszélünk róla –, mégis meghatározó tényező, hiszen minden harmadik terhességnél rövidebb-hosszabb ideig fennáll. Azaz a vizelettartási probléma a babavárás természetes velejárói közé tartozik, és be kell látnunk, igazán nincs rajta semmi szégyellni való. A veszélyt az jelenti, ha felismerés és kezelés nélkül marad a kismama. A szülést követően gyakrabban súlyosbodhat a önkéntelen vizeletvesztés – az esetek több mint felében, komoly életvezetési zavarokat, elszigetelődést, depressziót, szorongást okoz. Mindeközben a szakemberek tapasztalatai szerint a kismamák a megemelkedett vérnyomásról, vércukorszintről stb. sokkal nyíltabban beszélnek orvosukkal, mint a vizelettartási nehézségéről.

Vizelettartási problémák

2026. augusztus 06.

Csökkentse az inkontinencia kockázatát!

A nõket lényegesen gyakrabban érinti a vizelési inkontinencia - de vajon egyeseket miért jobban, mint másokat? E tekintetben melyek a legveszélyesebb életszakaszok, és milyen kiváltó okokat ismerünk? Mennyire örökletes a probléma? Fedezzük fel a fõ kockázati tényezõket az életünkben, és azt is, mit tehetünk elkerülésük érdekében!.

Míg sokan tudják, hogy például a terhesség kiválthat vizelettartási zavarokat vagy képtelenséget (inkontinenciát), addig az egyéb kockázati tényezõk csak kevéssé ismertek. Pedig közéjük tartozik többek közt a dohányzás, a túlsúlyosság, az örökletesség… Az alábbiakban rövid áttekintést adunk a legfontosabb kiváltó okokról és a baj orvoslásának bizonyos lehetõségeirõl is.

Segítség a dohányzás leszokásához

2026. augusztus 06.

A dohányosok 30 éves koruk körül már foglalkoznak a leszokás gondolatával, és mivel a dohányfüggőség a nikotinfüggés mellett lelki és szokásfüggés is, ez az életkor még jó eséllyel ezt lehetővé is teszi.



Sok dohányos egyedül próbálkozik a leszokással, de csak keveseknek sikerül. Néhányan nagyon megijednek egy élethelyzettől, mások a családi kapcsolataik vagy a munkakörük miatt teszik le a cigarettát. Többségük folyamatosan foglalkozik a gondolattal, de nem teszi meg, és halogatja a döntést. Megint mások próbálkoznak, de nem járnak sikerrel, alkalmatlannak vagy akaratgyengének tekintik magukat.

A leszokás nem egyszerű, de segítséggel könnyebb. Előremozdító lehet, ha a dohányos őszintén elgondolkodik azon, hogy mit talál jónak vagy mit talál rossznak a dohányzása kapcsán. Ugyan – így végiggondolja, hogy vajon mi lenne jó a leszokásban.

Talál számos érvet arra, hogy mit nyer a leszokással, mi lesz jobb, ha nem dohányzik. Tapasztalatok alapján ez a mérlegelési folyamat hiányzik sok leszokással próbálkozónál. Ha a nikotin hiányától való félelem vagy másoknál a megszokott rituálé elhagyása okoz nehézséget, akkor ezzel is számot lehet vetni. Valójában a sokszor hallott „fejben dől el” kifejezés ezt a mérlegelést és az ennek alapján meghozott személyes döntést jelenti.