Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

10 élelmiszertípus, ami alapvető az egészséghez

Érdekességek2023. január 03.

Amerikai adatok szerint a halálozások felét a szív- és érrendszeri betegségek, a stroke és a 2. típusú diabétesz okozzák. Varga Dóra, az Életmód Orvosi Központ dietetikusa szerint az adatok ismeretében könnyű belátni, milyen óriási szerepe van a betegségek kialakulásában a táplálkozásnak.

Fotók: pixabay.comAz étkezés szerepe megkérdőjelezhetetlen

A JAMA című szaklapban nemrégiben megjelent tanulmány szerint étkezési szokásaink jelentős hatással vannak a kardiometabolikus egészségünkre. A bostoni Tufts Friedman School of Nutrition Science and Policy kutató azt bizonyították, hogy ha a táplálkozás egyes faktorai nem megfelelőek, jelentősen megnő a szív- és érrendszeri betegségek, a stroke és a 2-es típusú cukorbetegség valószínűsége.

A metabolikus szindróma (amelyet ma már kiterjesztve kardiometabolikus kockázatnak is neveznek) civilizációs népbetegség – genetikai hajlam, helytelen életmód és táplálkozás hatására tünetszegényen, lappangva kialakuló anyagcserezavar -, amely szív- és érrendszeri elváltozásokat okoz és korai kardiovaszkuláris halálozással jár.

Íme, a 10 legfontosabb élelmiszertípus

A kutatók a tanulmányukban abból indultak ki, hogy 2012-ben az Egyesült Államokban 702.308 halálozás következett be kardiometabolikus okok miatt. A szakemberek számításai szerint ezek közül 318.656 haláleset (45,4%) valamely táplálkozási hiba hosszútávú következményére vezethető vissza. Melyek azok a táplálkozási elemek, amelyekre mindenképpen figyelnünk kell?

1. zöldségek,
2. gyümölcsök,
3. diófélék, olajos magvak,
4. teljes kiőrlésű gabonák,
5. zsírszegény húsféleségek,
6. feldolgozott élelmiszerek,
7. cukros üdítők,
8. telítetlen zsírsavakban gazdag ételek,
9. omega-3 zsírsav tartalmú élelmiszerek,
10. só.

Az egyikből többet, a másikból kevesebbet

A felsorolásból nyilvánvalóan látszik, hogy egyes élelmiszertípusokból többet, másokból kevesebbet kellene fogyasztani az egészség fenntartásához, a betegségek elkerüléséhez. Ennek fényében a kardiometabolikus eredetű halálozások okai tehát
– a túl kevés a többszörösen telítetlen zsírsav, olajos mag, zöldség, gyümölcs, teljes kiőrlésű gabona és omega-3 tartalmú élelmiszer fogyasztása;
– és a túl sok feldolgozott élelmiszer, zsíros, vörös hús, só és cukros üdítő „habzsolása”.


Az amerikai felmérés szerint a férfiak, az alacsonyabban iskolázottabbak és a fiatalabbak hajlamosabbak az egészségtelen táplálkozásra, így köztük magasabb is az emiatt bekövetkező betegségek, majd az ezzel összefüggő halálozás aránya.

Fotók: pixabay.com

Az általános szabályokat személyre kell szabni

Az egészséges táplálkozás általános szabályai szerencsére egyre ismertebbek, és egyre többen látják az összefüggéseket az egészségük, a betegségeik és a táplálkozásuk közt – hangsúlyozza Varga Dóra, az Életmód Orvosi Központ dietetikus. – Ugyanakkor természetesen számos olyan kivétel van, ahol meg kell változtatnunk a közismert táplálkozási piramis egyes elemeit. Az inzulin-rezisztencia, a cukorbetegség, a pajzsmirigybetegségek, a PCOS, az egyes élelmiszer allergiák és – érzékenységek, az elhízás mind-mind befolyásolják az optimális étrendkialakítását az érintetteknél.

Azonban ha sikerül kialakítani és életmóddá változtatni egy egészséges, kiegyensúlyozott és minden divatos szélsőségtől mentes étrendet, gyorsan tapasztalható az egészségi állapot javulása, az esetleges tünetek csökkenése és a megnövekedett energiaszint.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Horkol? Ezért érdemes komolyan venni!

2025. december 03.

A horkolás kellemetlen hatásait sokáig erősebben érzékelik a hálótársak, mint maguk a horkolók. Az így megzavart alvást pedig igenis komolyan kell venni, hiszen nappali közérzetromlással, teljesítménycsökkenéssel járhat. A horkolásból kialakuló légzéskimaradás viszont már nem csak az alvás minőségét rontja, de számos egészségi kockázattal is jár. Ezt mutatta be dr. Csóka János, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica főorvosa, fej-nyak sebésze.

Az alvási apnoé miatti mikroébredések ellehetetlenítik a pihentető alvást

A horkoló hang a felső légutak lágy szöveteinek (torok oldalsó és hátsó falai, nyelvgyök, nyelvcsap, mandulák, lágy szájpadlás) vibrációja miatt jön létre. A garatfeszítő izmok ugyanis alvás közben ellazulnak, nem vesznek részt a garat nyitvatartásában, így az az erre hajlamos személyeknél felső légúti szűkület vagy akár elzáródás alakulhat ki. A ki-be áramló levegő megmozgatja a lágy szöveteket, így jön létre a horkoló hangot. Ez pedig nem csak kellemetlenséget jelent – elsősorban a hálótársnak, a környezetnek -, de veszélyes is lehet, különösen, ha a horkolás közben rövidebb-hosszabb légzési szünetek jelentkeznek. Ilyenkor az alvó személy rövid időre abbahagyja a horkolást, majd hangos „horkantás” kíséretében hirtelen levegő után kezd kapkodni. Ezt a jelenséget hívják alvási apnoénak.
Mivel minden egyes légzéskimaradás megszüntetése csak a központi idegrendszer éber állapotában, egy úgynevezett mikroébredés révén valósulhat meg, az alvás minősége romlik, az alvó nem fogja kipihenni magát, és az elegendő alvási idő ellenére is fáradtan ébred, valamint nappali tünetekkel is számolhat.

Megelőzhető-e a stroke?

2025. december 02.

Ha az ultrahang során kiderül, hogy az érfalon már kialakult lerakódás, az orvos a lelet alapján személyre szabott kezelést javasol. Enyhébb esetben elegendő lehet az életmódváltás: a dohányzás elhagyása, a rendszeres testmozgás, valamint a mediterrán jellegű étrend – sok zöldséggel, hallal, olívaolajjal, kevés vörös hússal. Ezek az egyszerű lépések bizonyítottan lassítják, sőt részben vissza is fordíthatják az érelmeszesedés folyamatát.

Emelkedett vérnyomás értékek, magasabb koleszterinszint esetén gyógyszeres kezelésre is szükség lehet. A koleszterinszintet csökkentő készítmények (statinok) és a vérnyomáscsökkentők mind segítenek abban, hogy az erek falára ne rakódjon le további anyag, és a véráramlás stabil maradjon. Ha átmeneti keringészavar (TIA) vagy stroke tünetei alakultak ki, akkor neurológiai vizsgálatot követően további gyógyszerek alkalmazása merülhet fel/ kiegészítése is szükségessé válik, mint pl. a vérlemezkék összecsapódását gátló szerek (aspirin vagy clopidogrel)

Ha azonban a szűkület jelentős, és a véráramlás már veszélyesen korlátozott, sebészi beavatkozás válhat szükségessé. Ennek egyik formája az érsebészek által végzett carotis endarterectomia, amikor az érfalat óvatosan megnyitják, és eltávolítják belőle a lerakódott plakkot. Másik lehetőség a stent (fémháló) beültetése, amellyel belülről kitágítják és nyitva tartják az eret. Mindkét eljárás célja ugyanaz: visszaadni az agy biztonságos vérellátását, mielőtt a szűkület további súlyos következményekhez vezetne.

Gyógyszermaradványok a talajban

2025. december 02.

Láthatatlan veszély a gyökerek mélyén

Egy átfogó magyar kutatássorozat rámutatott, hogy a gyógyszermaradványok sorsát a talajban nem egyetlen tényező, hanem a gyökérsavak, a hőmérséklet és a szervesanyag-lebomlás összetett kölcsönhatása alakítja. Az ELTE és a HUN-REN kutatói szerint a folyamatok időben is változnak, ezért a talajminőség vizsgálatát és a környezeti kockázatbecslést is új alapokra kell helyezni.

Sokat hallhattunk már a gyógyszermaradványok problémájáról az ivóvizekben, de talán kevésbé ismert, hogy gyakran használt gyógyszereink a talajban is nyomot hagynak. Ez pedig komoly problémát jelenthet a mezőgazdaság számára, hosszú távon pedig az emberi egészségre is hatással lehet. De vajon mi dönti el, hogy ezek a maradványok ott maradnak, megkötődnek vagy tovább vándorolnak a környezetben?

Az olyan gyógyszermaradványok, mint a karbamazepin (antiepileptikum), a diklofenák (nem szteroid gyulladáscsökkentő) és az ösztrogénszármazék 17α-etinilösztradiol, különböző módokon kerülhetnek a környezetbe: kijuthatnak például kezelt vagy kezeletlen szennyvízzel, öntözéssel vagy szennyvíziszappal. További sorsukat elsősorban azok a tényezők határozzák meg, amelyek befolyásolják a megkötődésüket. A megkötődés révén ugyanis ezek az anyagok helyileg feldúsulhatnak, és miután a mezőgazdasági növények ezeket a tápanyagokkal együtt felveszik, bekerülnek a táplálékláncba.

Az ELTE és a HUN-REN kutatói nemrég három vizsgálattal tárták fel, mitől függ, hogy ezek a vegyületek a talajban megkötődnek vagy éppen mobilizálódnak, és milyen szerepük van ebben a gyökérsavaknak, a szerves anyagnak és a hőmérsékletnek.