Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

10 éves a vizsgálat, ami megváltoztatta a kismamák életét

Érdekességek2022. november 22.

Tíz évvel ezelőtt vehették először igénybe a kismamák a kockázatmentes, non-invazív magzati genetikai tesztet a fogantatáskor kialakuló genetikai rendellenességek kimutatására. 2012-ben még csak a Down-szindróma kimutatására volt alkalmas a prenatális genetikai teszt, ma már a vizsgálatok köre kiterjed a leggyakoribb kromoszóma-rendellenességekre és a magzat teljes kromoszóma-állományának vizsgálatára is. Az eltelt tíz évben a non-invazív prenatális teszt (NIPT) a várandósgondozás szerves rész lett, napjainkban már minden ötödik kismama ezzel a korszerű genetikai vizsgálattal kap részletes információt születendő gyermeke egészségi állapotáról.

Jelenleg több mint hatezer genetikai eredetű betegséget ismer az orvostudomány, ilyen pl. a Down-szindróma, az Edwards-szindróma, a Patau-szindróma, a Turner-szindróma és a Klinefelter-szindróma, és ezeknek a betegségeknek nagy része a molekuláris genetikai szűrővizsgálatoknak köszönhetően már a terhesség nagyon korai fázisában felismerhető.

Az anyai vérben keringő magzati DNS-ek vizsgálatának lehetősége új korszakot nyitott a magzati diagnosztikában. Először 1997-ben számoltak be az újgenerációs szekvenáláson alapuló technológiáról, amely lehetővé tette azt az eljárást, hogy egy egyszerű anyai vérmintából is el lehet a magzati genetikai vizsgálatokat végezni, de egészen 2012-ig kellett várni még arra, hogy ez a módszer minden kismama számára elérhető legyen. Korábban úgy tudták, a méhlepény áthatolhatatlan a magzati sejtek számára, ezért a genetikai vizsgálatokhoz ún. invazív, „testbe hatoló” vizsgálatokra volt szükség, amely vetélési kockázattal is járnak. Ma már pontosan tudjuk, hogy a méhlepényből származó, magzati eredetű DNS darabok a terhesség 5. hetétől bejutnak az anya vérébe és a 9. héttől olyan mennyiségben vannak jelen a kismama vérében, hogy nagy érzékenységű vizsgálat végezhető a magzat genetikai rendellenességeinek kiszűrésére.

Amikor 2012-ben a New Era Genetics elsőként bevezette Magyarországon a non-invazív prenatális genetikai tesztet, akkor még csak a 21-es kromoszóma számbeli többletének, azaz a Down-szindrómának a kimutatására volt alkalmas, azonban nem sokkal később már több kromoszóma-rendellenesség vizsgálatára is lehetőség nyílt. Jelenleg a teszt a magzat teljes kromoszóma-állományát vizsgálva képes a fogantatáskor keletkező összes autoszomális és nemi kromoszóma számbeli rendellenességeit, illetve azokban előforduló esetleges duplikációkra vagy deléciókra eredményt adni.

Napjainkra a legkomplexebb prenatális tesztelési módszer, a PrenaGenetics kiegészült a magzatban újonnan kialakuló, egészséget károsító, egy gén eltérésére visszavezethető betegségek, vagyis a monogénes rendellenességek (MONOGEN) és a szülőktől rejtetten örökölhető betegségek (pl. SMA, cisztás fibrózis) vizsgálatával (ORIGIN), amelyek együttesen igénybe véve biztosítják a korszerű és nyugodt babavárást, mert a magzati genetikai betegségek teljes spektrumát vizsgálják.


Az egyszerű anyai vérvétellel történő non-invazív genetikai vizsgálat az amniocentézist alkalmazó és vetélési kockázattal járó vizsgálattal szemben a magzatra teljes mértékben veszélytelen, a hagyományos szűrőmódszerekhez képest pedig sokkal pontosabban, 99%-os hatékonysággal mutatja ki a vizsgált genetikai rendellenességeket már a várandósság 9. hetétől.

A non-invazív prenatális tesztelés jelentőségét az orvosok és a kismamák nagyon gyorsan felismerték, és a módszer kis időn belül a várandósgondozás egyik legfontosabb elemévé vált. Ma már az ország minden magzati diagnosztikai központjában elérhető PrenaGenetics genetikai vizsgálat. A kockázatmentes, egyszerű anyai vérvétellel elvégezhető, korszerű molekuláris genetikai vizsgálatokat ma már minden ötödik kismama, azaz a várandósok 20%-a veszi igénybe.

Fontos azonban tudni, hogy a magzati genetikai vizsgálatok mellett a várandósság alatt elvégzett ultrahangvizsgálatok jelentősége semmit nem csökkent. Több rendellenesség hatékony kiszűrésének egyedüli módja ugyanis a megfelelő alaposággal és szakértelemmel elvégzett ultrahangvizsgálat a terhesség első és második trimeszterében.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Szépen és egészségesen

2026. szeptember 18.

Az ápoltság ugyanolyan fontos része a gondozott láb, mint a tiszta, egészségesnek és természetesnek ható hajkorona. A harmonikus megjelenés és jó közérzet érdekében áldozzon idõt önmagára!  
 
Ha zavarják õsz hajszálai, tegyen ellene! Ha teljes mértékben õsz a haja, csak az állandó hajfesték fed tökéletesen. Akinek szõkés a haja, citromfûpakolással világosíthatja azt. Merjen melíroztatni! Ideális azoknak, akik a szõke hajat szeretik. Elsõsorban olyan hölgyeknek ajánlott, akik õsz hajukat világos „alapként” kívánják elrejteni. A melírozás elõnye, hogy az összbenyomás a haj egészére kiterjed, míg a festés, színezés csak részleges. A színeket elég két-három havonta összehangolni ahhoz, hogy a végsõ hatás diszkrét legyen. Ha színezi haját, hajszínéhez közeli tónust válasszon. A hatás legyen természetes.

Igaz-e, hogy a fintorgás ráncosít?

Ne fintorogj, mert megráncosodsz! Rendszerint ezzel szokták ijesztgetni a szülõk a gyakran grimaszoló gyerekeket. Pedig helyénvalóbb volna, ha a figyelmeztetést a felnõtteknek címeznék.

Az szinte a lehetetlennel határos, hogy közönséges földi halandó elkerülje a ráncosodást, de azt mindenki tudja, hogy a mosolygós ember arca kevésbé ráncosodik, mint azé, aki örökké morózus, szigorú, búvalbélelt. Az arc szépségének különösen a gyakori homlokráncolás árt.

Óvja szeme világát!

2026. szeptember 17.

Életünk során "be vagyunk börtönözve" testünkbe, akárcsak egy középkori várkastélyba, érzékszerveink pedig a lõrések, amelyeken át információkhoz juthatunk arról, mi is van rajtunk kívül.

De ami összeáll ezekbõl az információ-mozaikkövekbõl, az messze nem a teljes ábra, csupán annak egy, az emberek számára felfogható, értelmezhetõ része.

"Szûkülõ" világ

És mi van akkor, ha valamelyik érzékszervünk nem mûködik jól? Még annyit sem érzékelhetünk, mint amennyi megadatott! Nem pusztán egészségügyi problémáról, kisebb kellemetlenségrõl van szó, amely megnehezíti életünket, sokkal több forog kockán: érzékelõ-antennánkkal együtt világképünk is eltorzulhat!

A szem esetében különösen kritikus a helyzet, hiszen a valóságról alkotott modellünket mintegy háromnegyed részben a vizuális információk alapján alkotjuk meg. Anyanyelvünk tükrébe nézve látjuk meg igazán, mennyire fontos is nekünk a szemünk: ha valamit féltünk, azt mondjuk, úgy vigyázz rá, mint a szemed fényére!

A pattanásos bõr

2026. szeptember 17.

A faggyúmirigyek termelte zsírsavak a testhõmérsékleten folyamatosan ürülnek a bõrfelszínre, és rendszeresen távoznak a faggyúmirigyek kamrácskáiból. A csökkent mûködésük következtében a faggyúcsapok a kivezetõ járatokba rekedhetnek, beszáradva lezárhatják a folyamatos kiürülés útját. A mitesszerek kezdetben csupán tûszúrásnyi pontoknak látszanak. 

A faggyú állandó termelõdésével apró göbcsékké növekednek, fertõzõdve pedig kisebb, gennyes hólyagcsák képében okoznak feszülõ fájdalmat. A gyógyulást követõen pedig hegek maradhatnak vissza az arcon vagy a test más bõrfelszínein. Az izzadságmirigyek kivezetõ csövecskéinek elzáródásai csupán apró, kölesnyi nagyságú kiboltosulásokat kelthetnek a szaruréteg alatt. A jelenségek semmiféle kellemetlenséggel nem járnak, csupán a gyógyuláskor viszketnek és lemezesen hámlanak.

A pattanásos bõr kialakulásának oka a szervezet mûködési hibái között keresendõ, nem lehet csak a hormonális rendszer zavarára vagy az anyagcserezavarra, ápolatlanságra stb. fogni.