Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

10 pontos lista allergiások nyaralásához

Érdekességek2017. július 29.

A nyaralásra, utazásra való felkészülés része a nyaralóhely és az időpont kiválasztása, az útiterv, programok szervezése. Prof. Nékám Kristóf, a Budai Allergiaközpont allergológusának segítségével összegyűjtöttük mi az, amire allergiásként érdemes még figyelni, mielőtt útnak indulunk.

Indulás előtt

1. A nyaralás időpontjának és helyszínének megválasztásakor vegyük figyelembe a számunkra komoly gondokat okozó növények virágzását. Ne menjünk olyan helyre és időpontban nyaralni, ahol és amikor a légkör telített az allergén pollenekkel.

2. Utazás előtt javasolt felkeresni kezelőorvosunkat, hogy beszerezhessük a szükséges gyógyszereket. A felírt készítményekből inkább többet vigyünk magunkkal és tartsuk őket eredeti csomagolásukban.

3. Ételallergiás beteg számára ajánlott előzetes információkat gyűjteni a helyi konyha jellegzetességeiről. Érdemes az allergén élelmiszer nevét a célország nyelvén is ismerni, hogy a készételek csomagolásán, éttermekben biztosan ellenőrizni tudjuk.

4. A szálláshely kiválasztásánál nem árt, ha figyelembe vesszük a következőket:


Útközben

5. Mielőtt hosszú útra indulunk, lehúzott ablaknál, beszállás előtt 10 perccel kapcsoljuk be az autóban a klímát, vagy fűtést. Ez idő alatt távozik a rendszerből minden olyan anyag –penészgomba, por-, ami allergiás reakciót idézhet elő. Különösen pollenallergia esetén érdemes aztán később, utazás alatt az ablakokat felhúznunk, s bekapcsolt klíma mellett utaznunk, ilyen módon szűrve ki az allergéneket.

6. Ha repülővel utazunk, felszállás előtt érdemes orrspray-t használni. Az allergiások ugyanis hajlamosabbak a repülés során jelentkező füldugulásra. Ennek esélyét csökkenthetjük, ha biztosítjuk a fülkürt szellőzését, a szabad orrlégzést.

Nyaralás alatt

7. Táplálékallergia esetén, az étkezések során fokozottan ügyeljünk az összetevőkre. Sem a repülőn, sem pedig az étteremben elkészített ételek összetevőiben nem lehetünk biztosak, ezért amennyiben a helyzet nem egyértelmű, inkább ne fogyasszuk el az ételt. Ételallergiásoknak nagy segítség lehet, ha legalább a számukra veszélyes ételek nevét a célország(ok) nyelvén is tudják.

8. Allergiás, érzékeny bőrűek esetében nem árt az óvatosság a naptejek alkalmazását illetően. A kozmetikai készítményben az illatanyagok és konzerválószerek is allergiát válthatnak ki, mely reakciót a napsugárzás tovább erősíthet. Ne feledjük el, amennyiben új terméket használunk, legyünk elővigyázatosak, s mindig egy kis bőrfelületen teszteljük, mielőtt egész testünkön alkalmaznánk!

9. A lakosság közel 2%-a érintett rovarcsípés-, leggyakrabban méh- és darázsméreg allergiától. Az enyhébb tünetek lehetnek az egész testre kiterjedő viszketés, csalánkiütés és vizenyő, súlyosabb esetben életveszélyes állapot, anafilaxia is kialakulhat. Ilyenkor minden esetben azonnali orvosi ellátás szükséges. Diagnosztizált betegek, ismert allergia esetén ne mulasszuk el a csomagba készíteni az elsősegélyhez nélkülözhetetlen adrenalin injekciót.

10. Kellemetlen „mellékhatás”, ha a napsütötte bőrszín mellett szokatlan bőrpanaszok jelentkeznek. A napallergia akut tünetei közé tartozik a napégéshez hasonló bőrelváltozás, égő érzés a szemben, bőrpír, hólyagok, csomók, csalánkiütés, ekcémaszerű bőrelváltozás viszketéssel, duzzanattal, nedvedzéssel és hámlással. A napallergiások nyári vakációját megkeserítheti, ha megfeledkeznek róla, hogy a tünetektől a vízparti árnyék sem nyújt teljes védelmet, hiszen annyi sugárzás ott is éri a bőrt, amely elegendő az allergiás bőrreakciók kiváltásához.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Élelmiszerbiztonság nyáron

2025. szeptember 03.

Ételfertőzés vagy ételmérgezés?

A nyári meleg kedvez a szabadtéri sütögetéseknek, piknikeknek, de sajnos a kórokozóknak is. Ilyenkor különösen figyelni kell az ételek helyes tárolására, mivel könnyen kialakulhat ételfertőzés vagy ételmérgezés. Bár a két fogalom hasonlónak tűnik, nem teljesen ugyanazt jelenti. (1) Ételfertőzésről akkor beszélünk, ha élő kórokozók – például baktériumok, vírusok vagy paraziták – jutnak a szervezetbe a táplálékkal, és ott elszaporodva betegséget okoznak. Ezzel szemben az ételmérgezést mérgező anyagok, például baktériumok által termelt toxinok váltják ki, vagyis nem mindig a kórokozó, hanem annak „terméke” a baj forrása.

A panaszok mindkét esetben hasonlóak lehetnek: hasmenés, hányás, gyomorfájdalom, láz, rossz közérzet, levertség. A tünetek akár néhány órával az étel elfogyasztása után is jelentkezhetnek, de néha csak 1-2 nap elteltével válnak észrevehetővé.

A leggyakoribb, élelmiszer-eredetű megbetegedést okozó baktériumok közé tartozik a Salmonella, amely elsősorban nyers tojásban, nem megfelelően hőkezelt baromfihúsban fordul elő, különösen kisgyermekeknél és időseknél veszélyes. Szintén gyakori a Campylobacter, amely a szárnyas húsokkal kerülhet a szervezetbe, ha nem sütjük át azokat megfelelően. A Listeria monocytogenes különösen veszélyes lehet a várandós nőkre, idősekre és legyengült immunrendszerű emberekre. Hűtőben tárolt, de nem kellően hőkezelt ételek – például lágy sajtok vagy felvágottak – is hordozhatják ezt a kórokozót. Az E. coli baktérium egyes törzsei szintén súlyos megbetegedést okozhatnak. Gyakran darált húsban vagy nyersen fogyasztott zöldségekben (például levélzöldségek, salátafélék) található meg, ha azok szennyezett vízzel kerültek kapcsolatba.

Egyszerű technikák a mindennapos lelki feltöltődéshez

2025. szeptember 02.

"Nem is volt semmi baj, mégis rámtört…" – sokan így írják le az első pánikroham élményét. A szorongás egyik leglátványosabb megjelenési formája, mégis gyakran évekig rejtve marad a háttérben. A felgyorsult tempó, az állandó készenlét és a belső elvárások fokozatosan merítik ki a mentális energiatartalékokat – míg a test végül jelez. 

A jó hír: amíg nincs nagy baj, addig a lelki feltöltődés nem nagy dolgokon múlik. Kis, ismétlődő gesztusokon, figyelmi pontokon, amelyek napról napra visszahoznak önmagadhoz.



A rohanó mindennapokban gyakran elfelejtjük, hogy nemcsak testünknek, hanem lelkünknek is szüksége van töltődésre. A mentális energiaszint fenntartása nem luxus, hanem alapfeltétel ahhoz, hogy kiegyensúlyozottan működjünk a kapcsolatainkban, a munkánkban és a saját magunkkal való viszonyunkban.

Ehhez nem kell sem sok idő, sem drága eszközök. Csak tudatosság, figyelem, és néhány egyszerű szokás, amit bármikor beemelhetsz a napjaidba.

1. Mini-pihenő: 5 perc némaság

Napi többször érdemes beiktatni egy olyan időszakot, amikor csak csöndben vagy. Telefon nélkül, zene nélkül, beszéd nélkül. Nem meditáció, nem relaxáció – csak csend. A némaság csökkenti a mentális zajt, segít észrevenni, mi zajlik benned, és lelassítja az árnyékban működő stressz folyamatokat.

Ez az egyszerű gyakorlat különösen hatékony, ha egy-egy érzelmileg telített helyzet után alkalmazod: egy megbeszélés, családi vita vagy zsúfolt nap közben. A csönd térként szolgál az érzelmek leülepedéséhez, és segíthet abban is, hogy a tested újra biztonságban érezze magát. Már napi 2–3 ilyen kis csend-zóna is érezhető változást hozhat.


Bizonyos kórképek és a betegségek miatti immobilitás

2025. szeptember 02.

Vannak olyan betegségek, melyek megléte megnöveli a trombózis rizikóját, így nem ritka, amikor már eleve véralvadásgátlót kapnak prevenció gyanánt, főleg, ha mellette más alvadást fokozó tényező is jelen van. Ilyen betegség többek közt a cukorbetegség, a pitvarfibrilláció, bizonyos daganatok, a súlyos visszértágulatok és a magas vérnyomás, a gyulladásos bélbetegségek, a vesebetegségek. Más betegségek azért kockázatosak ebből a szempontból, mert ágyhoz kötik a beteget, és az immobilitás önmagában is rizikófaktor. Ilyen lehet például egy törés utáni gipszelés vagy egyes neurológiai betegségek.

Korábbi trombózis és/vagy trombofília

Amennyiben valaki átesett már trombózison, úgy sajnos fennáll a veszélye annak, hogy megismétlődik a baj, főleg akkor, ha a kezelési tartományon alatt van az INR szint. Ekkor ugyanis poszttrombotikus szindróma léphet fel, amikor nagyobb eséllyel keletkeznek újra vérrögök. Fontos, hogy ha az illető valamilyen trombofíliával küzd, akkor is megnő a kockázat. Éppen ezért a trombofília súlyosabb formáinál megelőzésképpen szükséges a véralvadásgátló terápia – mondja Blaskó professzor. – Nagyon fontos, hogy az orvos felvilágosítsa a beteget a trombofília típusáról, annak súlyosságáról. Ugyanis kezelés vagy prevenciós terápia tekintetében ez nem mindegy, hiszen míg enyhe esetben elég lehet csupán az életmódra odafigyelni, rendszeresen sportolni, addig súlyos formában gyógyszeres kezelés is indokolt lehet, még akkor is, ha az érintettnek még nem volt trombózisa.