Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

10 táplálék depresszió ellen

Érdekességek2020. március 26.

Egyszerűnek tűnik a jó hangulatot elősegítő étrend összeállítása… Ennek receptje: az ebből a szempontból „jó” táplálékok szerepeltetése és a „rosszak” kiűzése az étrendből, a helyes összetétel megválasztása, az étkezések ritmusának betartása…

Fotó: gettyimages.comJókedvvel enni – azt is szükséges megtanulni!
A gyümölcsökben-zöldségekben gazdag táplálkozás nemcsak egészségi állapotunknak, hanem kifejezetten a hangulatunknak is jó tesz – mutat rá többek között egy 12 000 fő megfigyelésével, 6 éven át végzett kutatást összegző, amerikai tanulmány. Amellett a többféle, hasznos táplálék kombinációja élénkíti az ingerületátvivő anyagok termelődését, melyek közé tartozik az említett dopamin, mely akár lendületet adhat reggelente; továbbá a szerotonin, mely nyugtat; vagy a noradrelin, mely a szimpatikus idegrendszerre hat.

Az állandó levertségen javító, a jó hangulatot előidéző táplálkozás tehát nem túl bonyolult alapokon nyugszik. Lehetőleg válasszunk hozzá bio-zöldségeket, mert – mint fentebb említettük – egyes vegyszerek és adalékanyagok zavarják a hormonháztartást, és megakadályozzák a jó közérzet üzenetének eljutását az agyba. Amellett fogyasszunk színes zöldséget minden étkezésnél, részesítsük előnyben a hüvelyeseket, a teljes kiőrlésű gabonaneműket, a halat, friss húst, tojást… Mellőzzük a sós, iparilag feldolgozott élelmiszereket, a „rossz zsírokat”, a nehéz édességeket – ezek többek közt elősegítik a gyulladásos állapotot, mely kedvezőtlenül hat az agyra és a hangulatra.

1. Az egészséges alap: zöld leveles zöldségek
Spenót, salátalevél, kelkáposzta, céklalevél, rukkola, sárgarépa zöldje, kínai kel, fejes káposzta, pitypang levél… Rendkívül gazdagok flavonoidokban, vitaminokban, aromaanyagokban. Az utóbbiak pld. görcs- és stresszoldók, a B-vitamin pedig elősegíti az idegsejtek közti kommunikációt.

A jó kombináció: saláta (polifenpolok)+avokádó (gyulladáscsökkentő vegyületek, omega-9 zsírsavak)

2. Stresszoldó hús: a csirke
Ha triptofánban (esszenciális aminosavban) gazdag táplálékokat fogyasztunk, pld. csirkehúst, elősegítjük vele szerotonin termelődését, ami a jó hangulat és alvás, a stressz elleni küzdelem egyik fontos tényezője.

A jó kombináció: csirkehús (triptofán és szorongásoldó tirozin) + makadámia dió (magnézium, szelén)+kurkuma (gyulladáscsökkentő)

3. Egy antidepresszáns fűszer: a sáfrány
A sáfrány többek közt jó hatással van az idegrendszerre, csökkenti a depresszió mértékét. Kedvezően befolyásolja a kedélyállapotot. Fokozza a szerotonin kiválasztását. Egy krocetin nevű anyag található benne, mely növeli a vér oxigénszintjét.


A jó kombináció: basmati rizs (magnézium és B-vitamin)+sáfrány (antioxidáns)+tenger gyümölcsei (tirozin)

4. Növényi proteinek: teljes kiőrlésű cereáliák és hüvelyesek jelentősége
A B-vitaminok legkitűnőbb forrásai, melyek elengedhetetlenek a megfelelő idegműködéshez. Növényi proteinjei az esszenciális aminosavak körébe tartoznak: izoleucin, valin, leucin – a stresszes állapot szabályozói.

A legismertebb növényi eredetű proteinforrások: a szója, lencse, sárgaborsó, rizs, bab.

A jó kombináció: cereáliák +hüvelyesek+dió.

5. Akár „pszichobiotikum” is lehet: a joghurt
A joghurt probiotikumokat (jó bélbaktériumokat) tartalmaz, melyek szerotonint és
gamma-aminobutyric savat (GABA aminosavat) szabadítanak fel a bélrendszerben, ami serkenti a dopamin termelődését az agyban. Ezek a „pszichobiotikuok”, azaz a pszichés tevékenységünket befolyásoló probiotikumok. A kiegyensúlyozott bélflóra gyulladáscsökkentő és stresszoldó tulajdonságú. A joghurthoz hasonló hatásúak a savanyított egyéb tejtermékek is (kefir, tejföl), melyek elősegítik a bélflórában a jótékony bacilusok szaporodását.

A jó kombináció: joghurt (probiotikumok) + bogyós gyümölcsök (prebiotikus polifenolok)

6. „Zen” ropogtatnivaló: mandula, pisztácia, dió…
A jó zsírok és ásványi anyagok tárházai, értékes hangulat-befolyásoló magok. Pld. egyetlen brazil dió fedezi a napi szelén bevitel 100%-át, mely depresszió ellenes hatást fejt ki.

A jó kombináció: dió+mazsola+fekete csokoládé (magnézium és Omega-3 zsírsav)

7. A hangulatjavító banán
Elsősorban magnéziumtartalmának tudható be, hogy növeli a szervezetben a szerotonin (boldogsághormon) szintjét, így kedvező irányban befolyásolja a hangulatot. Segít az érzelmi-lelki egyensúly megtartásában. Fruktooligoszacharid tartalma probiotikumként funkcionál; az emésztőenzimek termelődésének elősegítése révén javítja a tápanyagok felszívódását. A banán triptofán tartalma miatt nyugtató hatású is. B6 vitaminja pedig hozzájárul a melatonin képződéséhez

A jó kombináció: banán (magnézium, kálium)+étcsokoládé (magnézium, antioxidáns)

8. Az ajánlott édesítőszer: a méz
Hangulatjavító hatású, mivel szénhidrátjai fokozzák a szervezet endorfin termelését.
Egy kiskanál méz már mérsékli a stresszt (a szerotonin hormonszint emelése folytán). Ajánlott az akácméz (mérsékelt glikémiás indexű), a levendula vagy narancsfa méz (nyugtató hatásúak). A mézfélékben található oligoszacharidok prebiotikus hatásuk miatt segítik a bélflóra egyensúlyának fenntartását.

A jó kombináció: méz (oligoszacharidok, glükóz, polifenolok, fruktóz)+ stresszoldó esszenciális olajok (pld. mandarin, citrom olaj, indiai citromfű, levendula olaj).

9. Az alvás- és kedély-javító zsíros halak
Az omega3 többszörösen telítetlen zsírsavak a zsíros halfélékben (ponty, harcsa, makréla, tonhal, hering, lazac…) gyulladáscsökkentő, idegrendszer- és hangulatjavító hatásúak. Bővelkednek B6-vitaminban, mely fokozza a melatonin kiválasztást, az alvási ciklust befolyásoló hormon kiválasztódását. A melatonin a szezonális depresszió idején (ősszel-télen) is hasznos szerepet tölt be.

A jó kombináció: zsíros hal (Omega-3 EPA+DHA zsírsavak)+galambbegy (madár) saláta (omega-3 ALA zsírsav) + aromatikus füvek (antioxidánsok).

10. Parmezán, gruyere, ementáli sajt…
A sajtok nagy mennyiségben tartalmaznak kedély-javító tirozint, mely elengedhetetlenül fontos aminosav a noradrenalin és a dopamin termelődéséhez is.
Továbbá segítik a központi idegrendszer megfelelő működését.

A jó kombináció: parmezán (triptofán)+ csirke (tirozin)+zöldsaláta (antioxidánsok)


forrás: Patika Magazin.hu
hírek, aktualitások

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.

A mellrák típusai, kockázati tényezői

2025. október 30.

A mellrák esetében örökletes és nem örökletes („sporadikus”) betegségről beszélhetünk. A ritkább, örökletes emlőrák hátterében gyakran az ún. BRCA gén különféle mutációja áll, ami növeli a daganatok kialakulásának kockázatát. Emellett ismertek más, kockázatot fokozó géneltérések is. Ma már célzott genetikai tanácsadás és vizsgálat segít azonosítani az érintetteket, és ezek az eredmények a műtéti és gyógyszeres döntéseket is befolyásolják.

A nem örökletes emlőrák jelenléte jóval gyakoribb Magyarországon. Kialakulásának leggyakoribb okai:


életmódbeli tényezők, mint a mozgáshiány, túlsúly, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás
cukorbetegség
rossz anyagcsere kontroll
terhesség, szülés, szoptatás hiánya vagy minél későbbi életkorra tolódása
korábbi emlőbesugárzás (pl. gyerekkorban más daganat miatt)
emlőt érő mikrotraumák (bizonyos sportágakban)


A betegség három fő szövettani altípusa eltérő „vezérlő mechanizmussal” és terápiával jár:


Hormonreceptor-pozitív (az esetek kb. 75–80%-a): jól reagál antiösztrogén/ösztrogéncsökkentő kezelésekre.
HER2-pozitív (az esetek kb. 10–15%-a): ma már célzott HER2-gátló antitestekkel és modern molekuláris terápiákkal hosszú távon kontrollálható.
Tripla negatív (az esetek ~10%-a): nem érzékeny hormon- vagy HER2-célzásra, de kemoterápiával és újabb immunterápiákkal hatékonyan kezelhető.

Vizuális érzékelés, avagy a látás világa

2025. október 29.

A látás és a szenzoros feldolgozás arányáról nincsenek pontos, általánosan elfogadott statisztikák, de a szakirodalom szerint a látási élményünk jelentős része nem csupán a látott információk észleléséből áll, hanem azok feldolgozásából is.

Vizuális feldolgozás


Látás: a látás magában foglalja a fényérzékelést és a vizuális információk észlelését, amelyet a szemünk végez. A retina érzékeli a fényt, amelyet az agyunk értelmez, hogy képet alkothasson a külvilágról.
Szenzoros feldolgozás: a szenzoros feldolgozás során az agyunk nemcsak az alapvető látási információkat dolgozza fel (mint pl. színek, formák), hanem azokat kontextusba is helyezi. Ez magában foglalja a figyelmet, a memóriát és az érzelmeket is, amelyek mind befolyásolják, hogyan értelmezzük azt, amit látunk.


Arányok Bár konkrét számadatokat nehéz megadni, szakértők gyakran említik, hogy a vizuális élményünk kb. 80-90%-a származik a szenzoros feldolgozásból.

Ez azt jelenti, hogy csupán 10-20% az, amit közvetlenül látunk, a többi információt az agyunk dolgozza fel és értelmezi.


Érzékszervek az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) szerint
Vizuális (látás)
Auditív (hallás)
Taktilis (érintés)
Vesztibuláris (egyensúly)
Proprioceptív (testhelyzet)
Interoceptív (belső érzékszervek)
Olfaktórikus (szaglás)
Gusztatorikus (ízérzés)