Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

10 tévhit, amit gyakran igazságnak tartunk

Érdekességek2018. szeptember 08.

Közhelynek tűnnek majd az alábbi kijelentések. Sajnos, az emberek többsége azt hiszi, valóban igazak - mert egyértelműnek gondoljuk, hogy azok. Így érezzük. Pedig ha mögéjük látunk, rájövünk, hogy messze vannak az igazságtól. Lássuk a 10 leggyakoribbat… 

1. Az „egyedül” azt jelenti, hogy „magányosan”: az, hogy valaki egyedül van, nem jelenti feltétlenül azt, hogy magányos is. Ahogyan a „kapcsolat” sem mindig egyenlő a boldogsággal. Az egyedüllét sosem okoz akkora magányosság érzetet, mint egy rossz párkapcsolat. Ha a dolgok nem mennek jól, tartsunk szünetet és töltsünk el egy kis időt egyedül! Először magunkat találjuk meg, fogadjuk el saját értékeinket – és legközelebb, ha párkapcsolatunk esetleg „süllyedni” kezd, már ki tudunk úszni biztonságosan a partra.

2. A boldogság akkor jön, ha mindenünk megvan, amit szeretnénk: az, hogy boldogok vagyunk, nem jelenti egyben azt is, hogy már nem vágyunk semmi többre. Inkább azzal egyenlő, hogy hálásak vagyunk azért, amink már van, és türelmesen várjuk, amit még el akarunk érni, meg akarunk szerezni. Néha azon kapjuk magunkat, hogy valami nagyra vágyunk, ezért elfelejtjük észrevenni a kisebb dolgokat, melyek megszépítik az életünket. Mondjunk hát köszönetet még ma mindenért. Jusson eszünkbe, hogy ezek a „régi szép napok” egyszer még hiányozni fognak nekünk.


3. A fájdalom olyasmi, ami látható: sose becsüljük alá egy ember fájdalmát – mert, őszintén szólva, valami miatt mindenki küzd és szenved.  Csak vannak, akik jól rejtik el az érzéseiket. Sosem tudhatjuk, mi történik a zárt ajtók mögött… Ezért nem ítélhetjük meg, hogyan érez valaki, ez csupán elvesztegetett energia. Ha van időnk arra, hogy mások felett ítélkezzünk, inkább keressünk valami értelmesebb elfoglaltságot.

4. Az életünknek kell, hogy legyen egy bizonyos iránya: végső soron csak a saját gondolataink bántanak bennünket. Ha őszintén viszonyulunk hozzájuk, könnyebben gyógyulunk. Mindig megvan a szabadság a választásra: hogyan reagálunk mindazokra az eseményekre, amelyeket az élet elénk állít. Ne gondolkodjunk azon, milyennek kellene lennie az életünknek, a saját életünket élvezzük és igyekezzünk megtalálni saját utunkat. Változtassunk azon, amin tudunk - és változtassuk meg a gondolatainkat azokat a dolgokat illetően, amin kevésbé bírunk változtatni.

5. Másnak kellene lennünk: amint abbahagyjuk saját magunk összehasonlítgatását más, lehetséges változatainkkal – akár valósak, akár elképzeltek -, és ahogy befejezzük magunk másokhoz hasonlítgatását, megtaláljuk a belső békénket.

6. Csak néhány kiváltságosnak adatik meg, hogy olyan életet éljen, amilyet akar: ha minden reggel azzal kelünk fel, hogy „igen, ma egy csodálatos napom lesz”, és minden délután meg is erősítjük magunkat ebben - „igen, ez egy remek nap” -, sőt, esténként megállapítjuk, milyen csodás napunk volt, akkor egy napon, sok-sok évvel később, mosolyogva az emlékeken nyugtázni fogjuk, hogy valóban remek életünk volt.

7.  A nehéz idők szükségtelenek: bizony néha a dolgoknak el kell romlaniuk ahhoz, hogy jóra forduljanak. Olykor a rossz embereknek ki kell sétálniuk életünkből, hogy bejöhessenek a jók. Időnként gyengének kell éreznünk magunkat ahhoz, hogy tudjuk, milyen igazán erősnek lenni. Néha kell összetörve éreznünk magunkat, hogy rájöjjünk, sosem lehetünk igazán összetörtek. Olykor találkoznunk kell számos emberrel, akit megkedvelünk, mielőtt találkozunk azzal, akit megszeretünk. Néha a rosszat és a jót is együtt kell látni, hogy a végén értékes tapasztalatot szerezzünk.

8. Erősnek lenni azt jelenti, hogy nem érezzük a fájdalmat: a valóságban a legerősebb emberek azok, akik leginkább éreznek fájdalmat, elfogadják azt, tanulnak belőle, és dolgoznak azon, hogy túl legyenek rajta. Az egész arról szól, hogy legyen bátorságunk időt kérni, letörölni egy könnyet, leporolni magunkat és ismét visszamenni a ringbe, aztán harcolni, ahogy azelőtt még sosem.

9. ”Csalhatunk” mások kedvéért: érezzük a szerelmet, mielőtt azt mondjuk: szeretlek. A hálát, a köszönetet is érezzük, mielőtt kimondjuk, hogy köszönöm. Ahogyan a sajnálatot és megbánást is éreznünk kell, mielőtt kimondjuk: sajnálom. Mielőtt megbocsátunk valakinek, valóban éreznünk kell a bocsánatot. Ha valóban átéljük ezeket az érzéseket, kevesebb szóra lesz szükségünk, és szívhez szólóbbak lesznek mondataink.

10. Az álmodozás időpocsékolás: az élet legnagyobb ajándékai közé tartoznak azok a dolgok, melyek a szem számára láthatatlanok, de a szívünkben mélyen érezzük őket. Amit láthatunk, általában csak egy kis töredéke annak, ami lehetséges. A képzeletünk azonban a felszín alatti részeket is láttatni engedi: hogy megmutassa azt, ami lényeges, de a szemnek láthatatlan. Valahol, valami hihetetlen dolog arra vár, hogy megismerjük, nekünk csak elég nagyot kell álmodni ahhoz, hogy felfedezzük.


forrás: Harmonet
hírek, aktualitások

Bõrápolás fogyás után

2026. október 25.

Öröm számunkra, ha eltökéltségünk vagy egy megfelelõen kiválasztott fogyókúra eredményeképpen sikerül leadnunk fölösleges kilóinkat. Utána azonban gyakran elõfordul, hogy bõrünk miatt aggódhatunk, hiszen az a (jelentõsebb) súlycsökkenés következtében kisebb-nagyobb mértékben, megereszkedhet. 
Hasonló kitartással kell hát küzdenünk bõrünk korábbi állapotának visszaállítása érdekében - számos eszköz vehetõ igénybe hozzá. Közülük most a fogyás utáni bõrápolás néhány módozatával foglalkozunk, és az ilyenkor elõforduló bõrproblémák kiváltó okaira is igyekszünk rávilágítani.

A hasznos zsírsavak pótlása

A fogyókúra valójában támadást jelent a bõr számára, és annál több agresszív behatás éri, minél jelentõsebb mértékben sikerül csökkenteni - szigorú diéta útján - a testsúlyunkat. Egyik ilyen, hogy amikor a fölösleges kilók leadása, a fogyókúrázás során leginkább a testünkön felhalmozódott zsírrétegtõl igyekszünk megszabadulni, az megfosztja bõrünket a számára jótékony hatású zsírsavaktól. Pedig a bõr lágysága, bársonyos simasága többek közt nekik köszönhetõ. Sõt, az omega-6 esszenciális zsírsavak csoportja az, mely nemcsak a bõr, hanem a haj és a körmök felépítésében is közremûködik. De ha a bõrünk állapotára koncentrálunk, tudnunk kell, hogy ezek a hasznos anyagok védõréteget képeznek a bõrön, ami megóvja azt a kiszáradástól, megõrzi ruganyosságát. Fõként növényi olajokban (kankalinolaj, feketeribizli-mag olaj) találhatók - ezért ha ezek a táplálkozásunkból hiányoznak, pótolnunk kell. A bõrápolás tekintetében olajos krémek, természetes növényi olajokat tartalmazó testápolók használata ajánlott. Ezek általában különbözõ olajos magvakból vagy gyümölcsökbõl kivont esszenciákat tartalmaznak, és rendkívül hatékonyak. Bõrrokon anyagaik révén jól beszívódnak a bõrbe, még akkor is, ha egy könnyû filmréteget hagynak maguk után annak felszínén. Ezek a hatóanyagok táplálják a bõrt, és visszaadják annak feszességét, segítve vele a bõr teljes regenerálódását egy erõteljesebb fogyókúra után.

Kényelem és gyógyszerbiztonság

2026. október 25.

Az egészségügyi változtatások, "reformok" egyik kényes pontja a gyógyszerek patikán kívüli értékesítésének engedélyezése. Ezt Molnár miniszter úr úgy indokolta, hogy: kényelmes lesz, ha például egy háztartásban véletlenül nincs semmilyen lázcsillapító (még a vízcsapból sem folyik a víz egy hûtõborogatásra), akkor lehet a bevásárlócsarnokban, benzinkútnál vásárolni. 

Ártalmatlan gyógyszer nincs, még a konyhasó is lehet halálos

Sokan, úgy látszik, nem vagyunk elég liberálisok, mert az egészséget, az életet többre becsüljük a kényelemnél. Úgy tanultam Issekutz professzor úrtól, hogy ártalmatlan gyógyszer nincs, még a konyhasó is lehet halálos, csak a dózistól függ. A gyógyszer nem közönséges árucikk, jobb azt szakember kezében hagyni.

A külföldön létezõ rossz példákat talán nem kellene követnünk. Kétségkívül nyugaton lehet kapni gyógyszert "drug store"- okban.

A médiában nap mint nap azt halljuk, hogy túl sok gyógyszert fogyasztunk és túl gyakran járunk az orvosi rendelõkbe. Nos, akkor végképp érthetetlen, hogy miért segítjük elõ a még több, könnyebben hozzáférhetõ gyógyszer fogyasztását. A gyakori orvoslátogatást pedig nemrég egészségügyi miniszteri rendelet idézte elõ azzal, hogy csak 1 havi gyógyszeradagot lehet egyszerre felírni, például vérnyomáscsökkentõt, amire a betegnek naponta rendszeresen van szüksége. Számos gyógyszer viszont 28 darabot tartalmaz, tehát 1 hónapra sem elegendõ a felírt mennyiség és rendszeresen kell menni felíratni az újabb adagot.

Nem vagyok eléggé motivált

2026. október 24.

A motiváció energia, mely felpezsdít, hajt, tettekre ösztönöz minket. Nélküle minden unalmasnak, érdektelennek, színtelennek, tûnik... és nincs kedvünk tervek, célok megvalósításához. De hogyan találjunk rájuk, he elmaradoznak a cselekvés ösztönzõi? Íme, a hiány bizonyos indoklása pszichológiai-életviteli megközelítésbõl, és néhány jó tanács ahhoz, hogy visszatérjen a régi tetterõ... 

Minimális motiváció nélkül nem mennek a dolgaink úgy, ahogy várnánk, és az az érzésünk, egyre fogy az energiánk... Hiszen ez olyan mozgatóerõ, mely cselekvésre ösztönöz, élettelivé és hatékonnyá teszi cselekedeteinket. Amikor már nincs meg bennünk a motiváció, mindaz, amiért korábban küzdöttünk, érdektelenné válik számunkra. Tehernek érezzük, és egyre erõsödik bennünk a kedvetlenség: mindennapi munkánkat, magánéleti tevékenységeinket nyûgként, monoton hajtásként, pusztán kötelezettségek teljesítéseként éljük meg. Ha azonban jobban megértjük, milyen mozgatórugók és fékezõ erõk vezérelnek minket tetteinkben, az segít annak felismerésében, hogy hiányuk miatt kerülünk olykor hátrányos helyzetekbe. Néhány egyszerû, pszichológusok által kidolgozott módszer lehetõvé teszi viszont, hogy ismét erõt merítsünk belsõ forrásainkból.

A motiváció mozgatórugói

Ami tettekre mozgósítja az embert, élete egészen korai szakaszától kezdve, az mindenekelõtt létszükségleteinek kielégítése. Aki fázik, éhes vagy szomjas, könnyen felszabadítja szükséges energiáit abból a célból, hogy változtasson elviselhetetlen hiányérzetén. Tekintettel azonban a jóléti társadalomra, amelyben élünk, törekvéseink, vágyaink messze meghaladják elemi szükségleteink egyszerû kielégítését. Bonyolultabb, kifinomultabb igények sokasága ösztönöz minket arra, hogy mozduljunk, vállalkozzunk, energiát fektessünk be terveink megvalósításába. Ilyenek lehetnek a kényelmi igények, de hozzájuk tartozhat a társadalom elismerésének kivívása, anyagi javak megszerzése stb.