Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

10 tévhit, amit gyakran igazságnak tartunk

Érdekességek2018. szeptember 08.

Közhelynek tűnnek majd az alábbi kijelentések. Sajnos, az emberek többsége azt hiszi, valóban igazak - mert egyértelműnek gondoljuk, hogy azok. Így érezzük. Pedig ha mögéjük látunk, rájövünk, hogy messze vannak az igazságtól. Lássuk a 10 leggyakoribbat… 

1. Az „egyedül” azt jelenti, hogy „magányosan”: az, hogy valaki egyedül van, nem jelenti feltétlenül azt, hogy magányos is. Ahogyan a „kapcsolat” sem mindig egyenlő a boldogsággal. Az egyedüllét sosem okoz akkora magányosság érzetet, mint egy rossz párkapcsolat. Ha a dolgok nem mennek jól, tartsunk szünetet és töltsünk el egy kis időt egyedül! Először magunkat találjuk meg, fogadjuk el saját értékeinket – és legközelebb, ha párkapcsolatunk esetleg „süllyedni” kezd, már ki tudunk úszni biztonságosan a partra.

2. A boldogság akkor jön, ha mindenünk megvan, amit szeretnénk: az, hogy boldogok vagyunk, nem jelenti egyben azt is, hogy már nem vágyunk semmi többre. Inkább azzal egyenlő, hogy hálásak vagyunk azért, amink már van, és türelmesen várjuk, amit még el akarunk érni, meg akarunk szerezni. Néha azon kapjuk magunkat, hogy valami nagyra vágyunk, ezért elfelejtjük észrevenni a kisebb dolgokat, melyek megszépítik az életünket. Mondjunk hát köszönetet még ma mindenért. Jusson eszünkbe, hogy ezek a „régi szép napok” egyszer még hiányozni fognak nekünk.


3. A fájdalom olyasmi, ami látható: sose becsüljük alá egy ember fájdalmát – mert, őszintén szólva, valami miatt mindenki küzd és szenved.  Csak vannak, akik jól rejtik el az érzéseiket. Sosem tudhatjuk, mi történik a zárt ajtók mögött… Ezért nem ítélhetjük meg, hogyan érez valaki, ez csupán elvesztegetett energia. Ha van időnk arra, hogy mások felett ítélkezzünk, inkább keressünk valami értelmesebb elfoglaltságot.

4. Az életünknek kell, hogy legyen egy bizonyos iránya: végső soron csak a saját gondolataink bántanak bennünket. Ha őszintén viszonyulunk hozzájuk, könnyebben gyógyulunk. Mindig megvan a szabadság a választásra: hogyan reagálunk mindazokra az eseményekre, amelyeket az élet elénk állít. Ne gondolkodjunk azon, milyennek kellene lennie az életünknek, a saját életünket élvezzük és igyekezzünk megtalálni saját utunkat. Változtassunk azon, amin tudunk - és változtassuk meg a gondolatainkat azokat a dolgokat illetően, amin kevésbé bírunk változtatni.

5. Másnak kellene lennünk: amint abbahagyjuk saját magunk összehasonlítgatását más, lehetséges változatainkkal – akár valósak, akár elképzeltek -, és ahogy befejezzük magunk másokhoz hasonlítgatását, megtaláljuk a belső békénket.

6. Csak néhány kiváltságosnak adatik meg, hogy olyan életet éljen, amilyet akar: ha minden reggel azzal kelünk fel, hogy „igen, ma egy csodálatos napom lesz”, és minden délután meg is erősítjük magunkat ebben - „igen, ez egy remek nap” -, sőt, esténként megállapítjuk, milyen csodás napunk volt, akkor egy napon, sok-sok évvel később, mosolyogva az emlékeken nyugtázni fogjuk, hogy valóban remek életünk volt.

7.  A nehéz idők szükségtelenek: bizony néha a dolgoknak el kell romlaniuk ahhoz, hogy jóra forduljanak. Olykor a rossz embereknek ki kell sétálniuk életünkből, hogy bejöhessenek a jók. Időnként gyengének kell éreznünk magunkat ahhoz, hogy tudjuk, milyen igazán erősnek lenni. Néha kell összetörve éreznünk magunkat, hogy rájöjjünk, sosem lehetünk igazán összetörtek. Olykor találkoznunk kell számos emberrel, akit megkedvelünk, mielőtt találkozunk azzal, akit megszeretünk. Néha a rosszat és a jót is együtt kell látni, hogy a végén értékes tapasztalatot szerezzünk.

8. Erősnek lenni azt jelenti, hogy nem érezzük a fájdalmat: a valóságban a legerősebb emberek azok, akik leginkább éreznek fájdalmat, elfogadják azt, tanulnak belőle, és dolgoznak azon, hogy túl legyenek rajta. Az egész arról szól, hogy legyen bátorságunk időt kérni, letörölni egy könnyet, leporolni magunkat és ismét visszamenni a ringbe, aztán harcolni, ahogy azelőtt még sosem.

9. ”Csalhatunk” mások kedvéért: érezzük a szerelmet, mielőtt azt mondjuk: szeretlek. A hálát, a köszönetet is érezzük, mielőtt kimondjuk, hogy köszönöm. Ahogyan a sajnálatot és megbánást is éreznünk kell, mielőtt kimondjuk: sajnálom. Mielőtt megbocsátunk valakinek, valóban éreznünk kell a bocsánatot. Ha valóban átéljük ezeket az érzéseket, kevesebb szóra lesz szükségünk, és szívhez szólóbbak lesznek mondataink.

10. Az álmodozás időpocsékolás: az élet legnagyobb ajándékai közé tartoznak azok a dolgok, melyek a szem számára láthatatlanok, de a szívünkben mélyen érezzük őket. Amit láthatunk, általában csak egy kis töredéke annak, ami lehetséges. A képzeletünk azonban a felszín alatti részeket is láttatni engedi: hogy megmutassa azt, ami lényeges, de a szemnek láthatatlan. Valahol, valami hihetetlen dolog arra vár, hogy megismerjük, nekünk csak elég nagyot kell álmodni ahhoz, hogy felfedezzük.


forrás: Harmonet
hírek, aktualitások

Miért szeretjük annyira a kekszeket?

2026. június 29.

Édes tények Péter-Pál napján

A néphagyományok szerint június 29-én, Péter, Pál-kor valamint július 2-án Sarlós Boldogasszony napján az aratás kezdetét ünnepeljük. Az ünnep létjogosultságát nemcsak a remélhetõleg bõ termés adja, de az is, hogy a gabonafélék az emberiség legalapvetõbb élelmiszerforrásai.
Ezek közül a magas kiõrlésû gabonafélék elemi rostjai számos pozitív élettani hatásaik révén segítik szervezetünk mûködését, elsõsorban emésztésünket, valamint egészségünk megõrzését. Az elemi rostok ezen jótékony hatásait mi magyarok, szívesen élvezzük nagyobb rosttartalmú kekszek és piskóták formájában is.

Meglepõ adatok

Ezekbõl az édességekbõl tavaly 27.000 tonnát fogyasztottunk, több mint 23 milliárd forint értékben. A kekszek és piskóták hazai népszerûségi listáját az édes kekszek, a csokoládéba mártott kekszek, a jó öreg háztartási keksz, a piskótafélék és a puszedlik vezetik. Az esetek 39 százalékában délután és 78 százalékban otthon fogyasztjuk el ezeket.

Torokfájás a legnagyobb melegben?

2026. június 29.

A jeges italok, a fagylalt és a légkondicionálás veszélyei.

Elsõ hallásra meglepõnek tûnhet, de a nyári torokfájás viszonylag gyakori betegség. Egy átlagos nyár során körülbelül félmillió esetben kérnek honfitársaink torokfájás elleni patikaszereket a magyar gyógyszertárakban.

Míg télen a hideg levegõ belégzése, illetve a zárt helyiségben felszaporodó kórokozók okoznak gondot, nyáron a veszélyt a jeges üdítõk, a fagylalt és a légkondicionálás jelentik. Az erõsen szénsavas ásványvizeknek lokális nyálkahártyát izgató hatásuk is van. A változékony idõjárás kedvez a torokfájások többségét okozó légúti vírusok szaporodásának.

Az eldöntendõ alapkérdés

Az eldöntendõ alapkérdés az akut bakteriális torokgyulladás kizárása, amikor a szövõdmények miatt valóban szükséges az antibiotikum. Egyébként a felesleges antibiotikum adása a pénzbeli veszteségen kívül az antibiotikumrezisztens kórokozók elszaporodását is elõsegíti. A bakteriális torokgyulladás legfõbb jellegzetességei a magas láz, az elülsõ nyaki nyirokcsomók duzzanata, lepedékes mandulagyulladás, a köhögés hiánya. Tenyésztés és gyorstesztek segítik az orvost a diagnózisban.

A hang titkai

2026. június 28.

Mi mindentõl függ és mit árul el az emberi hang?
Minél összeszedettebb valaki, minél inkább szinkronban vannak érzelmei, gondolatai és mondanivalójának tartalma, annál kevesebb zavarjelet produkál, vagyis annál hitelesebb és hatásosabb kommunikációja. A hang titkai

Mi mindentõl függ és mit árul el az emberi hang?
Minél összeszedettebb valaki, minél inkább szinkronban vannak érzelmei, gondolatai és mondanivalójának tartalma, annál kevesebb zavarjelet produkál, vagyis annál hitelesebb és hatásosabb kommunikációja.

Hang

A beszédhanggal a szavak tartalmán túl mindig kifejezzük érzelmi állapotunkat is. Nem csak aktuális hangulatunk mutatkozik meg, hanem az évek, évtizedek alatt módosuló alap érzelmi beállítottságunk is jól tükrözõdik hangunkon.
A beszéd közben fellépõ belsõ feszültség, átmeneti figyelmetlenség, a legkisebb zavar is azonnal kiütközik.
Akinek remeg a hangja, elárulja izgalmát, feszültségét. Ha valaki felemeli a hangját, rögtön tudjuk, hogy indulatba jött. Ha elakad a hangunk, nagy érzelmek törtek ránk. Aki nem megfelelõ hangot üt meg, azt elragadták az érzései, és nem tud helyes módon közelíteni a másikhoz.
Akinek zeng a hangja, magabiztos és kiegyensúlyozott. A lágy hang nyugalmat és érzelmi odafordulást jelez. A kemény hang elutasító, az éles hang szinte belehasít a másikba.