Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

10 tipp, hogy fittek legyünk ősszel is

Érdekességek2023. október 18.

Szakértők szerint az ősz a legalkalmasabb évszak arra, hogy formába lendüljünk. Ha ilyenkor elkezdjük a testmozgás bármelyik formáját, a téli ünnepek alatt már gyakorlottak leszünk.  

Képforrás: Canva Pro adatbázis.1. Használjuk ki az időjárást!
A napsugaras, de mégis hűvösebb idő, az almafák illata, az avar, és sorolhatnám. Ideális körülmények sétához, hegymászáshoz, kerékpározáshoz. Kajakozni, kenuzni is lehet még, vagy bármilyen kedvünkre való testmozgást végezni a szabadban.

2. Törjünk ki a hétköznapokból!
Gondolkodjunk el azon, mi is az, amit szerettünk volna megtanulni, de valamiért nem jött össze: tánc, sport, hullahopp karika… Nem véletlen kezdődik az iskola is ősszel. Tökéletes idő a kezdéshez. A szakértő szerint, ha valami újat tanulunk, annak elvégzése kevesebb kalória elégetésével jár. Ha ősszel látunk neki, nyáron már mesterei leszünk a témának, akkor már több kalória ég, pont jókor a fürdőruha-szezonra. 

3. Nézzük aktívan a TV-t!
A készülék előtt végezhetünk olyan gyakorlatokat, melyek nem zavarnak a képernyő zavartalan bámulásában. A reklámok alatt lehet felüléseket vagy fekvőtámaszokat nyomni, használjuk ki a sokszor dühítően hosszú reklámidőt.

4. Építsük be a mozgást mindennapjainkba!
Már mindannyian ismerjük a régieket: parkoljunk messzebb a céltól, inkább lépcsőzzünk a liftezés helyett, ebédidőben sétáljunk. De íme két ötlet:
A. Míg gyerekeink edzenek, mi is mozogjunk, ahelyett, hogy olvasnánk, vagy meglátogatnánk valakit a közelben.
B. Kollégáinkkal történő megbeszéléseinket folytathatjuk séta közben, ahelyett, hogy az asztalnál történne. Így még jobb ötleteink is támadhatnak.


5. Fiatalodjunk meg!
Az ősz tökéletes időszak a test, a lélek megújulására. Testmozgás után menjünk el egy masszázsra. Meditáljunk – ha nem tettük volna még, tanuljuk meg! Iratkozzunk be valamilyen művészeti tanfolyamra. Ne csak a testünket eddzük, az elménket is pallérozzuk olyan tevékenységekkel mely mind a testi, mind a lelki jólétünket szolgálja.

6. Tartsuk be a 30 napos szabályt!
A szakértő szerint szervezetünknek körülbelül négy hétre van szüksége az új körülményekhez való alkalmazkodáshoz. Ezért nem szabadna semmilyen új kezdeményezést feladni egy hónapon belül, ha nehéznek tűnne eleinte. Utána már gyerekjáték lesz az egész!

7. Törekedjünk a három K-ra!
Bármilyen fitness program sikere a következetességben, kényelemben és kötelezettségben rejlik. Először is legyünk elkötelezettek, mert célunkat csak akkor érhetjük el, ha nem találunk kifogásokat. Tipikus, mikor az ember az időhiányra hivatkozik. Amit tényleg szeretnénk megtenni, arra találunk is időt. A kényelem azt jelenti ebben az esetben, hogy keressünk egy közeli edzőtermet, vagy válasszunk olyan tevékenységet, melyet otthon, időhöz kötöttség nélkül könnyedén el tudunk végezni. Találjunk olyan időszakot, mikor senki nem zavar bennünket. Érdemes ilyenkor mobilunkat is kikapcsolni, vagy legalábbis lehalkítani. És végül a rendszeresség. Ha csak napi 10 percet fordítunk egy új gyakorlatra, az is tetemes változást tud hozni életminőségünkben. Hatásosabb napi néhány perc, mint heti pár óra.

8. Ne riasszon el a sötétség!
A rövidebb nappal ne legyen akadály! Csak azért, mert még sötét van kora reggel, vagy a munka utáni órákban, nyugodtan sétálhatunk, futhatunk, bicajozhatunk. Viseljünk fényvisszaverő mellényt, és tartsunk magunknál egy könnyebb zseblámpát.

 

9. Öltözzünk rétegesen!
Ha a szabadban sportolunk, feltétlen viseljünk több réteget. A testhez legközelebbi legyen nedvszívó, így az izzadtságtól nem fázunk. A következő legyen egy melegséget tartó réteg, a harmadik pedig egy védőréteg, széldzseki vagy esőkabát, az időjárástól függően. A napszemüveg sem elhanyagolható, az UV sugarak még őssze l is károsak, szemünknek védelemre van szüksége még ebben az évszakban is.

10. Találjuk meg motivációnkat és céljainkat!
Amennyire egyéniségek vagyunk minden téren, úgy motivációink és céljaink is különböznek. Meg kell találni azt a testgyakorlást vagy táncot, melyet tényleg élvezünk és kedvvel tesszük. Tűzzünk ki reális célokat és valósítsuk meg. És ne feledjük: a legtöbb értékes dologért meg kell dolgoznunk.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.

forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.

A mellrák típusai, kockázati tényezői

2025. október 30.

A mellrák esetében örökletes és nem örökletes („sporadikus”) betegségről beszélhetünk. A ritkább, örökletes emlőrák hátterében gyakran az ún. BRCA gén különféle mutációja áll, ami növeli a daganatok kialakulásának kockázatát. Emellett ismertek más, kockázatot fokozó géneltérések is. Ma már célzott genetikai tanácsadás és vizsgálat segít azonosítani az érintetteket, és ezek az eredmények a műtéti és gyógyszeres döntéseket is befolyásolják.

A nem örökletes emlőrák jelenléte jóval gyakoribb Magyarországon. Kialakulásának leggyakoribb okai:


életmódbeli tényezők, mint a mozgáshiány, túlsúly, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás
cukorbetegség
rossz anyagcsere kontroll
terhesség, szülés, szoptatás hiánya vagy minél későbbi életkorra tolódása
korábbi emlőbesugárzás (pl. gyerekkorban más daganat miatt)
emlőt érő mikrotraumák (bizonyos sportágakban)


A betegség három fő szövettani altípusa eltérő „vezérlő mechanizmussal” és terápiával jár:


Hormonreceptor-pozitív (az esetek kb. 75–80%-a): jól reagál antiösztrogén/ösztrogéncsökkentő kezelésekre.
HER2-pozitív (az esetek kb. 10–15%-a): ma már célzott HER2-gátló antitestekkel és modern molekuláris terápiákkal hosszú távon kontrollálható.
Tripla negatív (az esetek ~10%-a): nem érzékeny hormon- vagy HER2-célzásra, de kemoterápiával és újabb immunterápiákkal hatékonyan kezelhető.

Vizuális érzékelés, avagy a látás világa

2025. október 29.

A látás és a szenzoros feldolgozás arányáról nincsenek pontos, általánosan elfogadott statisztikák, de a szakirodalom szerint a látási élményünk jelentős része nem csupán a látott információk észleléséből áll, hanem azok feldolgozásából is.

Vizuális feldolgozás


Látás: a látás magában foglalja a fényérzékelést és a vizuális információk észlelését, amelyet a szemünk végez. A retina érzékeli a fényt, amelyet az agyunk értelmez, hogy képet alkothasson a külvilágról.
Szenzoros feldolgozás: a szenzoros feldolgozás során az agyunk nemcsak az alapvető látási információkat dolgozza fel (mint pl. színek, formák), hanem azokat kontextusba is helyezi. Ez magában foglalja a figyelmet, a memóriát és az érzelmeket is, amelyek mind befolyásolják, hogyan értelmezzük azt, amit látunk.


Arányok Bár konkrét számadatokat nehéz megadni, szakértők gyakran említik, hogy a vizuális élményünk kb. 80-90%-a származik a szenzoros feldolgozásból.

Ez azt jelenti, hogy csupán 10-20% az, amit közvetlenül látunk, a többi információt az agyunk dolgozza fel és értelmezi.


Érzékszervek az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) szerint
Vizuális (látás)
Auditív (hallás)
Taktilis (érintés)
Vesztibuláris (egyensúly)
Proprioceptív (testhelyzet)
Interoceptív (belső érzékszervek)
Olfaktórikus (szaglás)
Gusztatorikus (ízérzés)