Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

10 tipp, hogy fittek legyünk ősszel is

Érdekességek2023. október 18.

Szakértők szerint az ősz a legalkalmasabb évszak arra, hogy formába lendüljünk. Ha ilyenkor elkezdjük a testmozgás bármelyik formáját, a téli ünnepek alatt már gyakorlottak leszünk.  

Képforrás: Canva Pro adatbázis.1. Használjuk ki az időjárást!
A napsugaras, de mégis hűvösebb idő, az almafák illata, az avar, és sorolhatnám. Ideális körülmények sétához, hegymászáshoz, kerékpározáshoz. Kajakozni, kenuzni is lehet még, vagy bármilyen kedvünkre való testmozgást végezni a szabadban.

2. Törjünk ki a hétköznapokból!
Gondolkodjunk el azon, mi is az, amit szerettünk volna megtanulni, de valamiért nem jött össze: tánc, sport, hullahopp karika… Nem véletlen kezdődik az iskola is ősszel. Tökéletes idő a kezdéshez. A szakértő szerint, ha valami újat tanulunk, annak elvégzése kevesebb kalória elégetésével jár. Ha ősszel látunk neki, nyáron már mesterei leszünk a témának, akkor már több kalória ég, pont jókor a fürdőruha-szezonra. 

3. Nézzük aktívan a TV-t!
A készülék előtt végezhetünk olyan gyakorlatokat, melyek nem zavarnak a képernyő zavartalan bámulásában. A reklámok alatt lehet felüléseket vagy fekvőtámaszokat nyomni, használjuk ki a sokszor dühítően hosszú reklámidőt.

4. Építsük be a mozgást mindennapjainkba!
Már mindannyian ismerjük a régieket: parkoljunk messzebb a céltól, inkább lépcsőzzünk a liftezés helyett, ebédidőben sétáljunk. De íme két ötlet:
A. Míg gyerekeink edzenek, mi is mozogjunk, ahelyett, hogy olvasnánk, vagy meglátogatnánk valakit a közelben.
B. Kollégáinkkal történő megbeszéléseinket folytathatjuk séta közben, ahelyett, hogy az asztalnál történne. Így még jobb ötleteink is támadhatnak.


5. Fiatalodjunk meg!
Az ősz tökéletes időszak a test, a lélek megújulására. Testmozgás után menjünk el egy masszázsra. Meditáljunk – ha nem tettük volna még, tanuljuk meg! Iratkozzunk be valamilyen művészeti tanfolyamra. Ne csak a testünket eddzük, az elménket is pallérozzuk olyan tevékenységekkel mely mind a testi, mind a lelki jólétünket szolgálja.

6. Tartsuk be a 30 napos szabályt!
A szakértő szerint szervezetünknek körülbelül négy hétre van szüksége az új körülményekhez való alkalmazkodáshoz. Ezért nem szabadna semmilyen új kezdeményezést feladni egy hónapon belül, ha nehéznek tűnne eleinte. Utána már gyerekjáték lesz az egész!

7. Törekedjünk a három K-ra!
Bármilyen fitness program sikere a következetességben, kényelemben és kötelezettségben rejlik. Először is legyünk elkötelezettek, mert célunkat csak akkor érhetjük el, ha nem találunk kifogásokat. Tipikus, mikor az ember az időhiányra hivatkozik. Amit tényleg szeretnénk megtenni, arra találunk is időt. A kényelem azt jelenti ebben az esetben, hogy keressünk egy közeli edzőtermet, vagy válasszunk olyan tevékenységet, melyet otthon, időhöz kötöttség nélkül könnyedén el tudunk végezni. Találjunk olyan időszakot, mikor senki nem zavar bennünket. Érdemes ilyenkor mobilunkat is kikapcsolni, vagy legalábbis lehalkítani. És végül a rendszeresség. Ha csak napi 10 percet fordítunk egy új gyakorlatra, az is tetemes változást tud hozni életminőségünkben. Hatásosabb napi néhány perc, mint heti pár óra.

8. Ne riasszon el a sötétség!
A rövidebb nappal ne legyen akadály! Csak azért, mert még sötét van kora reggel, vagy a munka utáni órákban, nyugodtan sétálhatunk, futhatunk, bicajozhatunk. Viseljünk fényvisszaverő mellényt, és tartsunk magunknál egy könnyebb zseblámpát.

 

9. Öltözzünk rétegesen!
Ha a szabadban sportolunk, feltétlen viseljünk több réteget. A testhez legközelebbi legyen nedvszívó, így az izzadtságtól nem fázunk. A következő legyen egy melegséget tartó réteg, a harmadik pedig egy védőréteg, széldzseki vagy esőkabát, az időjárástól függően. A napszemüveg sem elhanyagolható, az UV sugarak még őssze l is károsak, szemünknek védelemre van szüksége még ebben az évszakban is.

10. Találjuk meg motivációnkat és céljainkat!
Amennyire egyéniségek vagyunk minden téren, úgy motivációink és céljaink is különböznek. Meg kell találni azt a testgyakorlást vagy táncot, melyet tényleg élvezünk és kedvvel tesszük. Tűzzünk ki reális célokat és valósítsuk meg. És ne feledjük: a legtöbb értékes dologért meg kell dolgoznunk.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.

forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Az otthonápolás

2026. szeptember 20.

Az otthoni szakápolási szolgálatok kialakulását egyrészt az egészségügyi struktúra és a mûködés változása, másrészt a társadalom szükséglete és igénye hívta életre. A szolgáltatás iránti igény egyre növekvõ tendenciát mutat. 
A szükségletek egyrészt a lakosság elöregedésébõl, másrészt a népesség egészségi állapotának mutatóiból fakadnak.

A kórházak a hatékonyság és gazdaságosság tükrében a gazdaságos ágykihasználás miatt kerülik a túlápolást, ezért amint a beteg állapota engedi, hazaküldik otthonukba. Mivel ekkor a páciens még nem mondható gyógyultnak, szüksége van az otthon szakápolásra.

Az otthonápolási szolgálatban dolgozó szakemberek minõségi ellátást nyújtanak a beteg otthonában, abban a környezetben, amely gyakran sokkal jobban szolgálja az egészség helyreállítását és a beteg elégedettségét, mint a fekvõbeteg-intézmény, a kórház. Az otthoni ápolás rendszere lehetõvé teszi a fekvõbeteg-intézetbe utalás gyakoriságának csökkentését, illetve a kórházi ápolási idõ lerövidítését. Nemcsak költségtakarékosabb, hanem humánusabb ellátási forma is. Az otthoni légkör, a család jelenléte csökkenti a beteg kiszolgáltatottságának érzését, növeli a kooperációs készséget, elõsegíti az egyénre szabott ellátás kivitelezését. Az otthoni szakápolási szolgálatok feladata, hogy a kórházból hazakerült betegek számára szakápolási és szakirányú terápiás szolgáltatást biztosítsanak. Munkájuk során lehetõség nyílik az egészség, az egészséges életmód népszerûsítésére is. Az otthoni szakápolásra szoruló beteg számára a szakápolást a háziorvosuk rendeli el - gyógytorna, logopédia és fizikoterápia esetén szakorvosi javaslatra. Esetenként 14 vizit rendelhetõ el, amely - a beteg állapotától függõen - háromszor meghosszabbítható szakorvosi javaslatra. Ezen vizitek legalább 30 percet, legfeljebb 3 órát vehetnek igénybe.

Mennyire legyen önálló a gyermek?

2026. szeptember 20.

Gyakran esik szó az önállóságról mint a sikeres nevelés egyik fõ célkitûzésérõl. Nem mellékes kérdés ez ilyenkor az iskolaév kezdetén sem. Ugyanakkor számos szülõ tanácstalanul kérdezi önmagától, mit tegyen, hogy kisgyermekét végre önállóbnak lássa. Mindenesetre tudni kell: ha hatéves kor elõtt még elhagyatottnak is érzi magát a kicsi és fél a szülei nélkül, hét és tíz év között már általában feleszmél. Azaz rájön, hogy igen lassan, fokozatosan egyedül is boldogulnia kell az életkora szabta cselekvési szférában. Mindehhez azonban elengedhetetlenül fontos a helyes szülõi irányítás. 
Mielõtt arra gondolnánk, hogy az eddiginél több szabadságot biztosítunk kisgyermekünknek, tanácsos felmérnünk, mennyire képes az önálló cselekvésre. Számos alapvetõ, fõleg pszichikai tényezõt kell figyelembe vennünk ahhoz, hogy ez a folyamat nehézségek nélkül menjen végbe.

Az iskolaév kezdetén különösen idõszerû elgondolkodni azon, mekkora önállóságot biztosítsunk a kisiskolásnak. A legfontosabb kérdés: elengedhetjük-e egyedül az iskolába? Ahhoz, hogy megtudjuk, képes-e eljutni oda minden kockázat nélkül, célszerû óvatosan puhatolóznunk nála: van-e kedve, érez-e elég önbizalmat hozzá. Azt is megkérdezhetjük tõle, vannak- e olyan gyerekek az osztályában, akik már egyedül járnak iskolába; ha igen, beszélt- e már errõl velük, és annak alapján képesnek tartja-e õ is magát rá. Ha nem, magyarázza el, miért habozik: valójában félelmet érez, vagy csak egyszerûen jobban szeretné, ha a szülõ továbbra is elkísérné minden útjára (mert úgy véli, hogy az a szeretet jele). Az ilyen érzelmi szempontokon kívül természetesen gyakorlati képességeit is tanácsos felmérnünk. Például, ha legelõször kívánjuk elengedni az iskolába, figyeljük meg, általában fél-e az egyedül járkálástól ismeretlen utakon. Azt is fontos megtudnunk, egyáltalán tisztában van-e az alapvetõ közlekedési szabályokkal, tudja-e, milyen helyen és mely pillanatban szabad áthaladnia az úttesten. Ezzel összefügg és az önállósulási képesség további jeleire bukkanhatunk, ha rájövünk, tud-e egyedül vásárolni kisebb dolgokat a közeli élelmiszerboltban anélkül, hogy összezavarodna fizetéskor a pénztárnál, vagy tud-e segítség nélkül telefonálni. A mindennapi élet egyszerû cselekvései megfigyelésekor fel tudjuk tehát mérni, az élet mely területein képes elõször a saját lábára állni.

Metabolikus szindróma

2026. szeptember 19.

Magyarországon közel kétmillió elhízott és négymillió túlsúlyos ember él. A hastáji elhízás nemcsak esztétikai problémát jelent. Az elhízottak között igen jelentõs mértékben fordul elõ magas vérnyomás, jellemzõ a kóros vérzsírszint, a magas vércukorszint vagy a cukorbetegség. Ezt az anyagcsere tünetegyüttest, illetve ezek együttes elõfordulását nevezik metabolikus szindrómának. 
Elõfordulási gyakorisága a felnõtt lakosság körében kb. 21 százalék, gyakorisága az életkor elõrehaladtával tovább növekszik. "Halálos négyes"-ként is emlegetik, mert ezen rizikófaktorok megléte a szívinfarktusra már 4-8 szoros kockázatot jelent, de megnöveli az érelmeszesedés, a koszorúér-betegség, a trombózis, a stroke, valamint a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának esélyét is. Magyarországon pedig a halálozási statisztikákat a szív- és érrendszeri betegségek vezetik. A metabolikus szindróma tényezõi nem véletlenül társulnak egymással, ugyanis egymásra is hajlamosítanak, éppen ezért bármelyik fennállása esetén a többit is keresni kell. A kockázati tényezõk többnyire helytelen táplálkozásra és a testmozgás hiányára vezethetõk vissza.