Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

12 alapvető kérdés – tesztelje az életmódját!

Érdekességek2021. november 05.

Fotó: gettyimages.comMa már nem kétséges, hogy az életmódunk milyen óriási hatással van az egészségünkre, betegségeket okozhat és gyógyíthat is. Dr. Vernes Réka, az Életmód Orvosi Központ életmód orvosa szerint éppen ezért is van kitüntetett szerepe az életmód orvoslásban a gondos felmérésnek, ami túlmutat a hagyományos orvosi felmérésen. Íme, a legfontosabb kérdések, amelyeket végig kell gondolnunk az életmódunkkal kapcsolatban.

Kétely nincs – összefüggés van!
Az életmód orvoslás a bizonyítékokon alapuló orvostudomány egyik legfiatalabb ága, eredményei azonban olyan meggyőzőek, hogy immár számos elismert szakmai szervezet kijelentette: az életmód tényezőknek – mint a dohányzás elhagyása, a mozgás, a táplálkozás, a stresszkezelés – gyógyszerekkel összemérhető gyógyító hatása van számos, életmóddal összefüggő betegségben.

Íme, a 12 legfontosabb kérdés az életmódunkról

Ha valaki az egészsége megőrzése érdekében vagy akár a gyógyulás elősegítése miatt rászánja magát az életmódváltásra, érdemes néhány kérdést végiggondolnia jelenlegi életmódjával kapcsolatban.

1. Követ-e valamilyen speciális étrendet, és ha igen, milyen megfontolásból teszi ezt?
Tudni érdemes, hogy a táplálkozástudomány szerint nincs egyetlen, mindenki számára ideális étrend (bár a magasvérnyomás betegség kezelésére ajánlott DASH-diéta és a mediterrán étrend alapvetően jól használható), azt mindig az egyéni egészségi állapot, ízlés és célok szerint érdemes összeállítani.

2. Aktuálisan cél-e a súlycsökkentés?
Ez a kérdés azért fontos, mert az elhízás önmagában számos betegség rizikófaktora, viszont a szélsőséges fogyókúra helyett jóval tartósabb eredmény érhető el valódi életmódváltással.

3. Milyen gyakran főz otthon, illetve rendel ételt, eszik gyorsétteremben vagy vásárol félkész ételeket?
Törekedni kell az otthoni főzésre, de legalábbis a teljes értékű ételek rendelésére, hiszen minél kevésbé feldolgozott és jobb minőségű egy élelmiszer, annál nagyobb a tápértéke, a vitamin- és ásványi anyag tartalma. Érdemes visszaszorítani a fast food fogyasztást.


4. Mivel oltja a szomját?
A cukros üdítők, gyümölcslevek helyett ajánlatos vizet vagy édesítetlen italokat választani.

5. Hány órát ül naponta (beleértve az ülőmunkát és a pihenést is)?
A fizikai inaktivitás a negyedik vezető halálok világszerte. 21-25 %-kal hozzájárul a mell- és a vastagbélrák kialakulásához, 27 %-kal emeli a cukorbetegség és 30 %-kal az iszkémiás szívbetegség rizikóját.

6. Hány percet tölt hetente közepes vagy nagy intenzitású mozgással?
Az egészség szempontjából heti legalább 150 perc, közepesen intenzív testmozgás szükséges, legalább 3 alkalomra beosztva. Közepes intenzitásúnak tekinthető az a mozgás, amely már megizzaszt, gyorsabb légvételre késztet, de még tudunk mellette rövid mondatokat mondani. De még akár az ennél kisebb mértékű mozgásnak is van egészségvédő szerepe.

7. Milyen gyakran végez izomerősítő edzést?  
Bizonyos betegségek, például a csontritkulás ellen a heti legalább két alkalommal végzett izomfejlesztő edzés a leghatásosabb.  

8. Dohányzik vagy dohányzott valaha?
A dohányzás a vezető halálok, amely a szívérrendszeri betegségektől a daganatokig számos betegség komoly rizikófaktora.

9. Mennyi alkoholt fogyaszt egy átlagos napon?
A rendszeres alkoholfogyasztás súlyos egészségi és szociális következményekkel jár. Ma úgy tűnik, hogy nincs legkisebb ajánlott adag, a maximális elfogadható mennyiség két egység / nap férfiaknak, egy egység / nap nőknek.

10. Az elmúlt hónapban milyen gyakran érezte kezelhetetlennek a stresszt?
A krónikus stressz bizonyítottan csökkenti az életminőséget és növeli számos betegség, például a szív-érrendszeri kórok kockázatát.  

11. Milyen támogató kapcsolatok vannak jelen az életében?
A kielégítő családi-, baráti kapcsolatok és a közösségekhez való tartozás kimondottan egészségvédő hatású, ezek hiánya viszont fokozza a depresszió, a szellemi hanyatlás rizikóját.

12. Hány órát alszik átlagosan éjjelente?
Egy felnőttnek 7-9 óra jó minőségű alvásra van szüksége, az ennél kisebb mennyiség egészségi kockázatokkal jár.

 

Fotó: gettyimages.com


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Okoseszközök és mesterséges intelligencia a mellrák diagnosztikájában

2025. október 31.

Az okoseszközök (pl. okosórák, okosgyűrűk) egyre nagyobb szerepet kapnak az egészségmegőrzésben: bár közvetlen daganatfelismerésre nem alkalmasak, segíthetnek a kockázatok figyelésében és az életmódváltásban (testsúly, aktivitás, anyagcsere-kontroll) is támogathatják a felhasználót, ami a kockázatcsökkentés fontos eleme. A mammográfiában pedig a mesterséges intelligencia ígéretes a képelemzés támogatásában és a korai felismerésben: a radiológusok munkáját kiegészítve teheti pontosabbá a diagnosztikát, így hozzájárulhatnak a gyorsabb, megbízhatóbb szűréshez. „Az AI nem veszi át az orvos szerepét, de egyre több segítséget nyújt majd a mindennapi munkában” – mondja a Budai Egészségközpont szakorvosa.

„A mellrák ma már messze nem egyenlő a halálos ítélettel. A korai felismerés, a modern diagnosztikai eszközök és a személyre szabott kezelések óriási esélyt adnak a gyógyulásra. Ehhez azonban az első lépést mindenkinek magának kell megtennie: elmenni a szűrésre. Ne halogassuk a vizsgálatot – saját magunkért és a szeretteinkért” – teszi hozzá dr. Kocsis Judit.

Miért életmentő a mellrákszűrés?

2025. október 31.

Minél korábban derül ki a baj, annál jobb az esély a teljes gyógyulásra. Ezért az átlagos kockázatú, panaszmentes nőknek 45 éves kortól érdemes rendszeres mammográfiára járni, míg magas kockázat – családi halmozódás vagy ismert génhiba – esetén már korábban szükséges megkezdeni a szűrővizsgálatot. Ez az életkortól és az emlő szerkezetétől függően lehet emlő ultrahang, mammográfia vagy MRI, illetve szükség szerint ezek kombinációja, amit mammográfus szakember javasol.  Fiatalabb korban panasz esetén az első lépés a fizikális vizsgálat és az emlőultrahang; a további vizsgálatokat a szakember határozza meg. Magyarországon jelenleg kétévente szervezett szűrés működik a 45–65 éves korosztályban, az átlagos kockázatúak körében.

A korai felismerés az agresszívebb daganattípusnál is jó kimenetelű: fiatalabbaknál gyakoribb a tripla negatív emlőrák, de, ha időben kiderül, onkológiai kezeléssel gyakran annyira összehúzható, hogy a műtét idejére már nem, vagy csak alig marad kimutatható daganatszövet, és kedvező a hosszú távú túlélés. Későbbi, előrehaladott stádiumban történő felismerés esetén sem reménytelen a helyzet, mivel a rák előrehaladott állapotában is vannak korszerű terápiák, amelyekkel a betegek hosszú évekig, jó életminőségben élhetnek.

Mit jelent ma a korszerű ellátás?

A mellrák-diagnózist szövettani mintavétel alapozza meg, majd a multidiszciplináris onkoteam (onkológus, sebész, emlődiagnoszta, sugárterapeuta) dönti el a műtét, a gyógyszeres és a sugárkezelés optimális sorrendjét. Bizonyos esetekben a műtét előtt neoadjuváns kemoterápia zsugorítja a tumort, megkönnyítve a beavatkozást. A magánegészségügyi intézmények közül a Budai Egészségközpontban a kivizsgálás, a diagnosztika és az utógondozás is elérhető; a kemo- és sugárterápia pedig állami finanszírozásban, onkológiai központban zajlik.

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.