Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

12 tipp a boldog hétköznapokért

Érdekességek2022. március 06.

Kép: Mircea Iancu / Pixabay    Zavaró tényező a túlterheltség. A probléma elsősorban, hogy túl sok dolog köti le egyszerre az ember figyelmét. Telefonon, e-mailben és személyesen keresik egyszerre egymást az emberek. 

Sok olyan téma van a televízióban, az újságban és az interneten, amelyből tanulni lehet. A rádióból, tévéből szűrődő háttérzajok, a gyerekek és a kollégák állandó duruzsolása sokszor zavaró tényezők. Hirdetések ugranak fel a legvalószínűtlenebb helyeken a monitoron. A berendezések fütyülnek, csörögnek, berregnek, zörögnek.

Ez épp elég ahhoz, hogy őrületbe kergessen valakit. Elveszíti az ember a gondolatmenetét, elfelejti, mit is csinált éppen, és bajba kerül a feladatok újrakezdése miatt.

Azonban van megoldás, hogy lecsendesítsük az állandó zajokat az agyban, akár meditáció nélkül is. Ha nyugodtabbnak és koncentráltabbnak érzi magát valaki, akkor hatékonyabb is. Kiderült ugyanis, hogy nem tudnak egyszerre két dologra koncentrálni az emberek. Egy felmérés kimutatta: tizenöt percig tart visszarázódni a félbehagyott feladatba, ha e-maileket vagy leveleket kell írni munka közben.

A felsorolt javaslatok meglehetősen drákóinak tűnnek, de mindenki észre fogja venni a különbséget a saját hétköznapjaiban, aki kipróbálja!

  1. Ha bekapcsolva szoktad hagyni a tévét, például reggeli készülődés közben, kapcsold ki.
  2. Tegyél így a rádióval is, még az autóban is.
  3. Ne vigyél magaddal iPodot.
  4. Legyen egy cetli a szobában azzal a felirattal, hogy „nyugodt elme”. Valahányszor ránézel majd, leereszt egy picit, és elsimítja a gondolataitad. Ez valóban működik.
  5. A családdal töltött idő közben osszátok el a gyerekeket a felnőttek között. Ha lehetséges, minden felnőttre egy gyerek jusson.
  6. Ne végezz egyszerre több feladatot. Ne beszélj telefonon főzés közben, ne nézd meg az e-mailjeidet konferenciahívás közben, és ne rendezgesd a leveleidet, míg a gyerek a házi feladatát magyarázza.
  7. Némítsd le a telefont
  8. Pihenj az elintéznivalók között. Készíts egy listát a teendőkről. Ha nem fér bele, ne próbáld meg bezsúfolni őket egy napra.
  9. Ne nézz tükörbe egy hétig.
  10. Csak információszerzés céljából használd az internetet. Ha kész, ne nézelődj tovább. Így nem ugrálsz majd linkről linkre.
  11. Twyla Tharpnak van egy érdekes megközelítése: alkalmanként, egy hétig nem nézi a számokat. Nem néz rá az órára, a szerződésekre, a banki kimutatásokra, a fürdőszobai mérlegre, vagy bármi olyanra, aminek köze van a számokhoz. Mindezt azért, hogy az agyának a másik részét is használja egy kicsit.
  12. Ne ess kísértésbe. Ha otthon dolgozol, a család, a telefon, az internet elcsábíthatnak a munkától. Ilyenkor menj egy csendes helyre, például egy könyvtárba, ahol nemvagy kitéve az efféle csábításoknak, és csend van.

Fontos, hogy legyen egy olyan hely, ahol tudsz gondolkodni. Kevés jobb dolog van annál, mint kibámulni az autó ablakán a semmibe. Ilyenkor elgondolhat az ember az életéről. Nagyon jó erre a célra a takarítás is, ez is hatékony módja az energia növelésének, az elme megnyugtatásának és persze a rendetlenség felszámolásának is, a szobában és az elmében egyaránt.

Kép: Mircea Iancu / Pixabay   


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Glaukóma világnap

2026. március 17.

Több mint 70 ezer magyart fenyeget a látás „csendes tolvaja”

A zöldhályog, vagyis a glaukóma az egyik legveszélyesebb szemészeti kórkép, amely világszerte már 80 millió embert érint, és az esetek 13%-ában teljes vaksághoz vezet. Magyarországon a diagnosztizált betegek száma eléri a 70 ezret, ám a szakértők szerint a látás „csendes tolvaja” ennél jóval több embert fenyeget észrevétlenül. Miért a „látás csendes tolvaja”? Ezt a témát járja körbe az Alensa, és különleges akcióval is készül erre az időszakra.

A glaukóma egy krónikus betegség, amely során a látóideg rostjai fokozatosan elhalnak. Ez az ideg továbbítja a képi információkat a szemből az agyba, károsodása pedig visszafordíthatatlan. A fő probléma, hogy a folyamat fájdalommentes, és a kezdeti szakaszban gyakran semmilyen figyelmeztető jellel nem jár.

„A beteg gyakran csak akkor észleli a látásromlást, amikor már a perifériás látása jelentős részét elveszítette. Az agy hosszú ideig képes kipótolni a kép hiányzó részeit, így az embernek az az érzése, hogy jól lát, miközben a látótere már az úgynevezett csőlátássá szűkül” – magyarázza Dr. Sona Paulurikova, az Alensa szemorvosa. „Mire a látótérkiesés észrevehetővé válik, a látóideg már 30-40%-ban károsodott, és ez a veszteség már nem állítható helyre.”

Félelem a fogorvostól

2026. március 17.

A fehér köpeny, a jellegzetes „rendelőszag” és a fúró magas frekvenciájú sikítása sokaknál még ma is jeges rémületet vált ki. Bár a modern technológia már fájdalommentes megoldásokat kínál, a dentofóbia (fogorvostól való rettegés) továbbra is “népbetegség”. A Clinident körképe azt vizsgálja, hogy valójában mitől is félünk ennyire, illetve, hogy a halogatás nemcsak az egészségünket rombolja szisztematikusan, hanem egy átlagos magyar család költségvetését is plusz kiadásokkal terhelheti meg.

Az MPDI szerint szerint a szorongásunk gyökere meglepően összetett. Nem pusztán a fájdalomtól tartunk; a félelem elsődleges kiváltói a szenzoros ingerek. Az eugenol és a fertőtlenítőszerek elegye, az úgynevezett „rendelőszag”, valamint a fúró hangja közvetlenül az agy félelemközpontját, az amygdalát aktiválja, még mielőtt az orvos hozzáérne a pácienshez. A legmélyebb blokkot a kiszolgáltatottság okozza. A páciens vízszintes helyzetben fekszik – ami pszichológiailag védtelenséget sugall –, nem látja, mi történik a szájában, és a kezelés alatt képtelen a verbális kommunikációra. Ehhez szorosan kapcsolódik a kontrollvesztés és a fulladásérzet traumatikus élménye – derült ki a Cleveland Clinic anyagából. Sok páciens ugyanis a nyelési reflex elvesztésétől tart. A fekvő helyzet, a szájba helyezett vattaszálak és a nyálszívó együttesen azt az illúziót kelthetik, hogy a páciens nem tud szabadon lélegezni vagy nyelni. Ez a kontrollvesztett állapot pánikszerű reakciót válthat ki, ami tovább erősíti a rendelőtől való távolságtartást.

Családi piknik programsorozat várja tavasszal a családokat

2026. március 16.

Alfáktól Omegáig – Képernyők, mesterséges intelligencia és gyermekkor

Egyre több gyerek találkozik már kisgyermekkorban képernyőkkel és mesterséges intelligenciával. A digitális gyerekkor kihívásaira keres gyakorlati válaszokat az Alfáktól Omegáig családi piknik programsorozat, amely tavasszal Balatonfüreden és Gödöllőn várja a családokat és pedagógusokat.

A digitális eszközök ma már a gyerekek mindennapi környezetének részévé váltak – sok esetben már egészen kisgyermekkorban. Hazai adatok szerint az óvodások 80–90 százaléka naponta használ valamilyen okoseszközt, és egy másfél éves gyerek átlagosan napi másfél órát tölt képernyők előtt. A szakemberek szerint a túlzott képernyőhasználat hatással lehet a figyelemre, az alvásra, a mozgásra és a társas kapcsolatok alakulására is.

A nagyobb gyerekeknél a képernyő előtt töltött idő az elmúlt években tovább nőtt: egyes felmérések szerint a 8–12 éves korosztályban a napi átlagos képernyőidő meghaladja az öt és fél órát, a tinédzsereknél pedig akár napi nyolc órát is elérhet. Az online tér ráadásul új szintre lépett: az utóbbi években a mesterséges intelligencia is megjelent a gyerekek digitális környezetében – keresőkben, tanulási alkalmazásokban és online platformokon.