Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

14 figyelmeztető jel, hogy nem mozgunk eleget

Érdekességek2022. július 26.

Fotó: gettyimages.com

A mozgás egészség, ezért életmódunkat ennek szellemében kell kialakítanunk. De a jeleket is fontos számba vennünk, amelyek arra figyelmeztetnek, hogy mozgáshiányban szenvedünk.

A világjárvány kezdete óta sokunk még inkább hozzászokott a tévéképernyő vagy a számítógép melletti mozgásszegény életmódhoz – itt az ideje változtatni! A rendszeres fizikai aktivitás javítja fizikai állapotunkat, amely olyan fizikai tulajdonságok összessége, mint az állóképesség, a gyorsaság az erőnlét, testünk rugalmassága stb. A megfelelő fizikai állapot lehetővé teszi, hogy mindennapi tevékenységeink ne okozzanak nagyobb fáradtságot, és a komolyabb testmozgás, sportolás se legyen megterhelő a számunkra.

Miért fontos a mozgás?

A mozgás segít jó állapotban tartani testünket-lelkünket. Rendszeres fizikai aktivitással kitartóbbak leszünk, nő az izomerőnk és állóképességünk, és csontozatunkat is erősítjük. Amellett a testmozgás nem csak fizikai előnyökkel jár. Íme további okok arra, hogy rendszeresen mozogjunk:

Ajánlások 

Ideális esetben legalább napi 30 perc dinamikus fizikai aktivitás javasolt. Nem feltétlenül sportolásról van szó, hanem az a fontos, hogy minden alkalmat használjunk ki a mozgásra. Pl. lépcsőzzünk liftezés helyett; inkább gyalogoljunk vagy biciklizzünk, mintsem autót vezessünk; szálljunk le egy megállóval  előbb a közlekedési eszközről, hogy gyalog fejezzük be az utazás hátralévő részét – de sétáljunk mindennap. Ha pedig a kedvünk szerinti sporttevékenységnek is hódolunk, még többet teszünk egészségünkért.


14 jel, amely arra utal, hogy nem mozgunk eleget:

1. Székrekedés.  A testmozgással a vastagbél renyheséget is megelőzzük, és könnyebb lesz a mindennapos székletürítés. A has és a rekeszizom megfelelő izomtónusa szintén nélkülözhetetlen a salakanyagok emésztőrendszerből való kiürítéséhez. A rendszeres testmozgás segíthet ezen, különösen, amikor idősödünk.

2. Merev ízületek A fájdalmas és nehezen mozgatható ízületek olykor gyulladásos állapotok, pl. ízületi gyulladás vagy autoimmun betegség jelei lehetnek. Az ízületek amellett megmerevedhetnek, ha nem használjuk őket eléggé. Mozogjunk rendszeresen, hogy megelőzzük az ízületi bajokat, blokkolódást, fájdalmat, az ezzel járó, mindennapos  szenvedést..

3. Kifulladás. Az izmok is gyengülnek, ha nem használják őket, többek közt azok, amelyek a tüdő munkáját segítik a légzés során. Ha nem dolgoztatjuk őket rendszeresen, kapacitásuk csökken, és emiatt minél kevesebb fizikai aktivitást végzünk, annál hamarabb kifulladunk. Ami még a könnyű, napi feladatok elvégzése során is megtörténhet.

Fotó: gettyimages.com

4. Rossz hangulat. A mozgáshiány a szorongás és a depresszió érzését is fokozhatja. Az olyan kardió gyakorlatok, mint a séta, kerékpározás, úszás vagy futás, nemcsak a szívműködést javítják, hanem stabilizálják a hangulatot, sőt még az önbecsülésünket is növelhetik.

5. Energikusság hiánya. Az idő nagy részében letargikusnak és fáradtnak érezzük magunkat? A testedzés, sportolás lehetővé teszi, hogy több oxigén és tápanyag jusson a szövetekhez. Ha viszont időnk nagy részét ülve töltjük a szöveteink nem kapnak elegendő mennyiségű „üzemanyagot” további működésükhöz.

6. Lassú anyagcsere. Aki “gyors” anyagcserével kíván rendelkezni, többet kell mozognia, még akkor is, ha ez a mozgás csak néhány gyakorlatból áll. Amellett minél aktívabbak vagyunk, annál több kalóriát is égetünk az egyes testedzések alkalmával. 

7. Álmatlanság. Ha belefáradunk este a „bárányok számolásába”, nehezen alszunk el, felébredünk éjjel, és nem tudunk újra elaludni stb., határozzuk el, hogy nappal többet mozgunk. Ugyanis, ha napközben rendszeresen végzünk testmozgást, gyorsabban elalszunk este, alvásminőségünk javul.

8. Feledékenység A rendszeres testmozgás hatására a szervezet több ún. növekedési faktort termel  (mely egyfajta fehérje, vagy szteroid hormon). Többek közt serkenti a vérkeringést az agyban. Minél több vér jut az agyba, annál jobban tudunk gondolkodni, emlékezni és döntéseket hozni.

9. Magas vérnyomás. Ha mozgásszegény életmódot folytatunk, megnőhet a szívbetegségek kockázata is. Ennek oka, hogy a mozgás hiánya esetén nagyobb a valószínűsége a magas vérnyomásnak, amely többek közt a szívproblémák, pl. a szívkoszorúér-betegség és a szívroham egyik fő kockázati tényezője.

Fotó: 123rf.com

10. Prediabétesz. (A 2-es típusú cukorbetegséget megelőző anyagcsere-állapot: ekkor a vércukorszint magasabb a normálisnál, de még nem éri el a cukorbetegség szintjét).Amikor a fizikai aktivitás rendszeres része az életünknek, szervezetünk könnyebben tudja szabályozni a vércukorszintjét. A stabil vércukorszint csökkenti a cukorbetegség kialakulásának kockázatát.

11. Hátfájás. A testmozgás hiánya gyengíti a gerinc melletti és a hátat tartó izmokat. Ezért naponta kell olyan gyakorlatokat végezni, melyek erősítik ezeket az izmokat. Erre megfelelő pl. a pilates, a jóga vagy  egyéb nyújtó gyakorlatok.

12. Nassolási vágy. Sokszor azt hisszük, hogy éhesebbek vagyunk, ha sokat mozogunk, de ennek éppen az ellenkezője történik. A kerékpározás, az úszás, a séta vagy akár a futás csökkentheti az étvágyat. Ezek a különböző sportok megváltoztatják bizonyos “éhséghormonok” szintjét a szervezetben.

13. Betegeskedés. Tanulmányok sora azt mutatja, hogy minél gyakrabban végzünk mérsékelt testmozgást, annál kisebb az esélye a megfázásnak vagy más kórokozók támadásának. A mozgás beépítése a napi rutinunkba erősíti az immunrendszert.

14. A bőr állapotának romlása. Ha bőrünk fakóbbnak tűnik a szokásosnál, minősége rosszabbodik, többek közt a fizikai aktivitás hiánya lehet az oka. Egyes kutatások szerint a mértékletes edzés serkenti a vérkeringést és az immunitást, ami segít megőrizni a bőr fiatalos ragyogását.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Mi történik egy szemvizsgálaton?

2025. október 16.

Egy átfogó szemvizsgálat során az optometrista több területet is átvizsgál. A látásélesség mérése mind távoli, mind közeli látásra kiterjedően segít feltárni az esetleges dioptriaváltozásokat.

A szemnyomás-mérés a glaukóma (zöldhályog) korai felismerését szolgálja, ami különösen fontos, hiszen ez gyakran tünetek nélkül károsítja a látást. A szemmozgás vizsgálata feltárja az izomműködési problémákat, míg a szemfenék vizsgálat során a retina állapotát ellenőrzik. Ez utóbbi különösen értékes, mivel így korán felismerhetők olyan betegségek, mint a szürkehályog, a makuladegeneráció vagy a diabéteszes retinopátia. „A 40 év feletti korosztály számára különösen fontos az évenkénti szemvizsgálat, hiszen a korai diagnózis sokszor megmentheti a látást. A szemvizsgálattal segítjük pácienseinket a megelőzésben.” – mondja Boros Mária, az Alensa optometristája. A rendszeres ellenőrzés nem csupán a problémák korai felismeréséről szól, hanem arról is, hogy időben módosíthassuk a szemüveg vagy kontaktlencse receptjét, és szakszerű tanácsot kapjunk a szemápolás legújabb módszereiről.

Torokkaparásra, szájszárazságra ébred? Lehet, hogy a horkolás az oka

2025. október 16.

A horkolók közt nem mindenki van tisztában azzal, hogy horkol, különösen, ha nincs hálótárs, akit ez zavarna. Mások nem ébrednek fel a horkolásukra és esetleg csak azt tartják kellemetlennek, hogy reggelente torokkaparásra, irritációra, szájszárazságra ébrednek. Dr. Csóka János, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica főorvosa, fej-nyak sebész szerint ennek hátterében a horkolással összefüggő gégegyulladás is állhat, de a kivizsgáláson akár más olyan problémára is fény derülhet, ami kezelést igényel.

Hogyan okozhat a horkolás gégegyulladást?

A fogalmakat tisztázandó érdemes tudni, hogy a gégegyulladás a gége nyálkahártyáját és a hangszálakat is érintő fertőzések, allergia, kémiai behatások, irritációk hatására alakul ki, amelynek jellegzetes tünetei a rekedtség, a fájdalom, a folyamatos köhécselés és esetleg a hang teljes elvesztése, mely az esetek nagy százalékában átmeneti. A horkolás pedig – különösen krónikus, súlyos esetben – szintén erős irritációt, akár gyulladást okozhat a garatban és a gégében. Ugyanis a horkoló hangot a felső légutak lágy szöveteinek vibrációja hozza létre, ami egy bizonyos szint fölött irritáló hatású lehet. A gégegyulladáshoz hozzájárulhatnak az alábbi faktorok is:
– Légúti irritáció: a horkolás gyakran szájon át történő légzéssel jár, ami kiszáríthatja a torkot és irritálhatja a gégét.
– Csendes reflux: a laringofaringeális reflux (vagyis „csendes reflux”) esetében a savas gyomortartalom egészen a torokig elér, és a gégét irritálja. Mivel sem a gége-, sem a torok nyálkahártya nem ellenállóak a savassággal szemben, az irritáció következtében megjelennek az első tünetek, amelyek az esetek többségében nem az emésztéshez kapcsolódnak. Gyakori tünet a rekedtség, különösen a reggeli órákban, valamint árulkodó jel lehet a folyamatos köhögés és krónikus torokköszörülés, időnként előfordulhat gombócérzés és nyelési diszkomfort is.
– Alvási apnoé: legjellemzőbb tünete a hangos, egyenetlen horkolás, amelyet légzésszünetek szakítanak meg. Az alvási apnoé is hozzájárulhat a gége gyulladásához és működési zavarához.

Miért fontos a fül-orr-gégészeti kivizsgálás?

2025. október 15.

A fül-orr-gégészeti vizsgálat kulcsszerepet játszik a gyermekek egészségében, különösen a hallás és a beszéd fejlődése szempontjából.

Számos olyan állapot létezik, amely befolyásolhatja a gyermekek fülét, orrát és torkát, és ezek közvetlen hatással lehetnek a hallásra, a beszédértésre és az általános jóllétre.

Horkolás és fülgyulladás

Ha egy gyermek gyakran horkol, az jelezheti, hogy valamilyen probléma van az orrmandulájával vagy a garat területével. A horkolás nemcsak zavaró lehet, hanem súlyosabb állapotokra is utalhat, pl. alvási apnoéra. Az alvási apnoé miatt a gyermek nem kap elegendő oxigént az alvás során, ami hosszú távon fejlődési problémákhoz vezethet.

Ezenkívül, ha a gyermek fülgyulladással küzd, az komoly következményekkel járhat. A fülgyulladás gyakori jelenség a gyermekek körében, és ha nem kezelik megfelelően, halláscsökkenéshez vezethet. A gyulladás miatt a gyermek fájdalmat érezhet, és ez befolyásolhatja a figyelmét és a tanulmányi teljesítményét is.

Nagy orrmandula

A megnagyobbodott orrmandula szintén komoly problémákat okozhat. Ha az orrmandula megnagyobbodik, elzárhatja a légutakat, ami nehézlégzést és horkolást eredményezhet. Ezenkívül a megnagyobbodott orrmandula zavarhatja a normális hallást is, mivel nyomást gyakorolhat a fülre. Ez halláscsökkenéshez vezethet, ami megnehezíti a gyermek számára a beszédértést és a társas interakciókat.