Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

14 figyelmeztető jel, hogy nem mozgunk eleget

Érdekességek2022. július 26.

Fotó: gettyimages.com

A mozgás egészség, ezért életmódunkat ennek szellemében kell kialakítanunk. De a jeleket is fontos számba vennünk, amelyek arra figyelmeztetnek, hogy mozgáshiányban szenvedünk.

A világjárvány kezdete óta sokunk még inkább hozzászokott a tévéképernyő vagy a számítógép melletti mozgásszegény életmódhoz – itt az ideje változtatni! A rendszeres fizikai aktivitás javítja fizikai állapotunkat, amely olyan fizikai tulajdonságok összessége, mint az állóképesség, a gyorsaság az erőnlét, testünk rugalmassága stb. A megfelelő fizikai állapot lehetővé teszi, hogy mindennapi tevékenységeink ne okozzanak nagyobb fáradtságot, és a komolyabb testmozgás, sportolás se legyen megterhelő a számunkra.

Miért fontos a mozgás?

A mozgás segít jó állapotban tartani testünket-lelkünket. Rendszeres fizikai aktivitással kitartóbbak leszünk, nő az izomerőnk és állóképességünk, és csontozatunkat is erősítjük. Amellett a testmozgás nem csak fizikai előnyökkel jár. Íme további okok arra, hogy rendszeresen mozogjunk:

Ajánlások 

Ideális esetben legalább napi 30 perc dinamikus fizikai aktivitás javasolt. Nem feltétlenül sportolásról van szó, hanem az a fontos, hogy minden alkalmat használjunk ki a mozgásra. Pl. lépcsőzzünk liftezés helyett; inkább gyalogoljunk vagy biciklizzünk, mintsem autót vezessünk; szálljunk le egy megállóval  előbb a közlekedési eszközről, hogy gyalog fejezzük be az utazás hátralévő részét – de sétáljunk mindennap. Ha pedig a kedvünk szerinti sporttevékenységnek is hódolunk, még többet teszünk egészségünkért.


14 jel, amely arra utal, hogy nem mozgunk eleget:

1. Székrekedés.  A testmozgással a vastagbél renyheséget is megelőzzük, és könnyebb lesz a mindennapos székletürítés. A has és a rekeszizom megfelelő izomtónusa szintén nélkülözhetetlen a salakanyagok emésztőrendszerből való kiürítéséhez. A rendszeres testmozgás segíthet ezen, különösen, amikor idősödünk.

2. Merev ízületek A fájdalmas és nehezen mozgatható ízületek olykor gyulladásos állapotok, pl. ízületi gyulladás vagy autoimmun betegség jelei lehetnek. Az ízületek amellett megmerevedhetnek, ha nem használjuk őket eléggé. Mozogjunk rendszeresen, hogy megelőzzük az ízületi bajokat, blokkolódást, fájdalmat, az ezzel járó, mindennapos  szenvedést..

3. Kifulladás. Az izmok is gyengülnek, ha nem használják őket, többek közt azok, amelyek a tüdő munkáját segítik a légzés során. Ha nem dolgoztatjuk őket rendszeresen, kapacitásuk csökken, és emiatt minél kevesebb fizikai aktivitást végzünk, annál hamarabb kifulladunk. Ami még a könnyű, napi feladatok elvégzése során is megtörténhet.

Fotó: gettyimages.com

4. Rossz hangulat. A mozgáshiány a szorongás és a depresszió érzését is fokozhatja. Az olyan kardió gyakorlatok, mint a séta, kerékpározás, úszás vagy futás, nemcsak a szívműködést javítják, hanem stabilizálják a hangulatot, sőt még az önbecsülésünket is növelhetik.

5. Energikusság hiánya. Az idő nagy részében letargikusnak és fáradtnak érezzük magunkat? A testedzés, sportolás lehetővé teszi, hogy több oxigén és tápanyag jusson a szövetekhez. Ha viszont időnk nagy részét ülve töltjük a szöveteink nem kapnak elegendő mennyiségű „üzemanyagot” további működésükhöz.

6. Lassú anyagcsere. Aki “gyors” anyagcserével kíván rendelkezni, többet kell mozognia, még akkor is, ha ez a mozgás csak néhány gyakorlatból áll. Amellett minél aktívabbak vagyunk, annál több kalóriát is égetünk az egyes testedzések alkalmával. 

7. Álmatlanság. Ha belefáradunk este a „bárányok számolásába”, nehezen alszunk el, felébredünk éjjel, és nem tudunk újra elaludni stb., határozzuk el, hogy nappal többet mozgunk. Ugyanis, ha napközben rendszeresen végzünk testmozgást, gyorsabban elalszunk este, alvásminőségünk javul.

8. Feledékenység A rendszeres testmozgás hatására a szervezet több ún. növekedési faktort termel  (mely egyfajta fehérje, vagy szteroid hormon). Többek közt serkenti a vérkeringést az agyban. Minél több vér jut az agyba, annál jobban tudunk gondolkodni, emlékezni és döntéseket hozni.

9. Magas vérnyomás. Ha mozgásszegény életmódot folytatunk, megnőhet a szívbetegségek kockázata is. Ennek oka, hogy a mozgás hiánya esetén nagyobb a valószínűsége a magas vérnyomásnak, amely többek közt a szívproblémák, pl. a szívkoszorúér-betegség és a szívroham egyik fő kockázati tényezője.

Fotó: 123rf.com

10. Prediabétesz. (A 2-es típusú cukorbetegséget megelőző anyagcsere-állapot: ekkor a vércukorszint magasabb a normálisnál, de még nem éri el a cukorbetegség szintjét).Amikor a fizikai aktivitás rendszeres része az életünknek, szervezetünk könnyebben tudja szabályozni a vércukorszintjét. A stabil vércukorszint csökkenti a cukorbetegség kialakulásának kockázatát.

11. Hátfájás. A testmozgás hiánya gyengíti a gerinc melletti és a hátat tartó izmokat. Ezért naponta kell olyan gyakorlatokat végezni, melyek erősítik ezeket az izmokat. Erre megfelelő pl. a pilates, a jóga vagy  egyéb nyújtó gyakorlatok.

12. Nassolási vágy. Sokszor azt hisszük, hogy éhesebbek vagyunk, ha sokat mozogunk, de ennek éppen az ellenkezője történik. A kerékpározás, az úszás, a séta vagy akár a futás csökkentheti az étvágyat. Ezek a különböző sportok megváltoztatják bizonyos “éhséghormonok” szintjét a szervezetben.

13. Betegeskedés. Tanulmányok sora azt mutatja, hogy minél gyakrabban végzünk mérsékelt testmozgást, annál kisebb az esélye a megfázásnak vagy más kórokozók támadásának. A mozgás beépítése a napi rutinunkba erősíti az immunrendszert.

14. A bőr állapotának romlása. Ha bőrünk fakóbbnak tűnik a szokásosnál, minősége rosszabbodik, többek közt a fizikai aktivitás hiánya lehet az oka. Egyes kutatások szerint a mértékletes edzés serkenti a vérkeringést és az immunitást, ami segít megőrizni a bőr fiatalos ragyogását.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Fordult a kocka? Napozással a rák ellen!

2026. július 18.

A D-vitamin hiánya akár 250 százalékkal is megemelheti a vastagbél rosszindulatú elváltozásának rizikóját.

 

Mindössze napi kétórányi napozás felére csökkenti bizonyos daganatos betegségek kialakulásának kockázatát a napsütés hatására keletkezõ D-vitamin révén - állítják olasz kutatóorvosok.


"Nyáron használjuk ki a napfény áldásait, mivel a szabadban eltöltött két óra felére csökkenti a prosztata-, emlõ- és vastagbélrák kialakulásának kockázatát" - szögezte le Patrizio Mulas, az olasz kórházi bõrgyógyászok szövetségének elnöke.

"Az ember szervezetében a napfény hatására keletkezik D-vitamin, amely védelmet nyújt még a fertõzõ, az autoimmun és a szív és érrendszeri betegségek ellen is" - tette hozzá a kutató, aki elmondta, hogy a Clinical Journal címû folyóiratban frissen publikált, a Bostoni Egyetem endokrinológiai tanszéke által készített tanulmány is megerõsíti a napsütés jótékony hatását.

Nyári tanácsok asztmás betegeknek

2026. július 18.

A magas ózon szint és páratartalom, sõt az erõs szél is kiválthat rohamot, a légkondi viszont hasznos lehet.

A nyár a jó idõ, a szabadtéri programok idõszaka. Az asztmás betegek számára azonban a környezetben található szennyezõdések, allergének akár rohamok kialakulásához is vezethetnek. Nézzünk néhány, apró odafigyelést igénylõ lépést, melyek segítségével a kellemetlenségek megelõzhetõk.

Az asztma, a hörgõk krónikus gyulladásával járó betegség. A betegség tüneteiként jelentkezõ légszomj, mellkasi szorító érzés, köhögés és zihálás a roham jelenkezésekor felerõsödnek. Asztmás roham allergének, vagy más ingerek hatására jelentkezhet, melyek további gyulladást okoznak a légutakban, szûkítve azokat, ezzel megakadályozva a hörgõcskékben rekedt levegõ kibocsátását.

Az Amerikai Allergia, Asztma és Immunológia Akadémia adatai szerint az asztmás rohamok mintegy 60 százalékát okozzák környezeti szennyezõdések és allergének úgy, mint dohányfüst, pollen és állati szõrzet. Mindezek mellett a magas ózon szint és páratartalom, sõt az erõs szél is válthat ki rohamot.

Ha mindenütt sajog...

2026. július 17.

Küzdenünk kell ellene, hogy a különbözõ fizikai fájdalmak megakadályozzanak minket az élet kisebb-nagyobb örömeinek élvezetében.


Hiszen módunkban áll csökkenteni romboló hatásukat a hétköznapokban, csak fokozott figyelmet kell szentelnünk rá.

Egyes esetekben az oszteoporózis (csontritkulás), máskor a különféle ízületi bántalmak tehetõk felelõssé a rendszeres fizikai fájdalmakért, de sok egyéb betegség is okozója lehet mindennapi szenvedéseinknek. Mindenekelõtt a szakemberek segíthetnek minket a fájdalom okainak tisztázásában, és annak megállapításában, hogyan enyhítsük õket. Számos hatékony módja létezik a fájdalomcsillapításnak, melyeket személyre szabottan kell alkalmazni, hiszen elõfordulhat, hogy egyénenként eltérõ a hatásuk. Ha az orvosok, képzett természetgyógyászok tanácsai mellett idõt adunk magunknak többféle módszer kipróbálására, minden bizonnyal sikerrel fogunk járni a legeredményesebb megtalálásában. Az alábbiakban rövid körképet adunk arról, mit tehetünk a fájdalmaink enyhítése, a jobb közérzet elérése érdekében.