Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

14 figyelmeztető jel, hogy nem mozgunk eleget

Érdekességek2022. július 26.

Fotó: gettyimages.com

A mozgás egészség, ezért életmódunkat ennek szellemében kell kialakítanunk. De a jeleket is fontos számba vennünk, amelyek arra figyelmeztetnek, hogy mozgáshiányban szenvedünk.

A világjárvány kezdete óta sokunk még inkább hozzászokott a tévéképernyő vagy a számítógép melletti mozgásszegény életmódhoz – itt az ideje változtatni! A rendszeres fizikai aktivitás javítja fizikai állapotunkat, amely olyan fizikai tulajdonságok összessége, mint az állóképesség, a gyorsaság az erőnlét, testünk rugalmassága stb. A megfelelő fizikai állapot lehetővé teszi, hogy mindennapi tevékenységeink ne okozzanak nagyobb fáradtságot, és a komolyabb testmozgás, sportolás se legyen megterhelő a számunkra.

Miért fontos a mozgás?

A mozgás segít jó állapotban tartani testünket-lelkünket. Rendszeres fizikai aktivitással kitartóbbak leszünk, nő az izomerőnk és állóképességünk, és csontozatunkat is erősítjük. Amellett a testmozgás nem csak fizikai előnyökkel jár. Íme további okok arra, hogy rendszeresen mozogjunk:

Ajánlások 

Ideális esetben legalább napi 30 perc dinamikus fizikai aktivitás javasolt. Nem feltétlenül sportolásról van szó, hanem az a fontos, hogy minden alkalmat használjunk ki a mozgásra. Pl. lépcsőzzünk liftezés helyett; inkább gyalogoljunk vagy biciklizzünk, mintsem autót vezessünk; szálljunk le egy megállóval  előbb a közlekedési eszközről, hogy gyalog fejezzük be az utazás hátralévő részét – de sétáljunk mindennap. Ha pedig a kedvünk szerinti sporttevékenységnek is hódolunk, még többet teszünk egészségünkért.


14 jel, amely arra utal, hogy nem mozgunk eleget:

1. Székrekedés.  A testmozgással a vastagbél renyheséget is megelőzzük, és könnyebb lesz a mindennapos székletürítés. A has és a rekeszizom megfelelő izomtónusa szintén nélkülözhetetlen a salakanyagok emésztőrendszerből való kiürítéséhez. A rendszeres testmozgás segíthet ezen, különösen, amikor idősödünk.

2. Merev ízületek A fájdalmas és nehezen mozgatható ízületek olykor gyulladásos állapotok, pl. ízületi gyulladás vagy autoimmun betegség jelei lehetnek. Az ízületek amellett megmerevedhetnek, ha nem használjuk őket eléggé. Mozogjunk rendszeresen, hogy megelőzzük az ízületi bajokat, blokkolódást, fájdalmat, az ezzel járó, mindennapos  szenvedést..

3. Kifulladás. Az izmok is gyengülnek, ha nem használják őket, többek közt azok, amelyek a tüdő munkáját segítik a légzés során. Ha nem dolgoztatjuk őket rendszeresen, kapacitásuk csökken, és emiatt minél kevesebb fizikai aktivitást végzünk, annál hamarabb kifulladunk. Ami még a könnyű, napi feladatok elvégzése során is megtörténhet.

Fotó: gettyimages.com

4. Rossz hangulat. A mozgáshiány a szorongás és a depresszió érzését is fokozhatja. Az olyan kardió gyakorlatok, mint a séta, kerékpározás, úszás vagy futás, nemcsak a szívműködést javítják, hanem stabilizálják a hangulatot, sőt még az önbecsülésünket is növelhetik.

5. Energikusság hiánya. Az idő nagy részében letargikusnak és fáradtnak érezzük magunkat? A testedzés, sportolás lehetővé teszi, hogy több oxigén és tápanyag jusson a szövetekhez. Ha viszont időnk nagy részét ülve töltjük a szöveteink nem kapnak elegendő mennyiségű „üzemanyagot” további működésükhöz.

6. Lassú anyagcsere. Aki “gyors” anyagcserével kíván rendelkezni, többet kell mozognia, még akkor is, ha ez a mozgás csak néhány gyakorlatból áll. Amellett minél aktívabbak vagyunk, annál több kalóriát is égetünk az egyes testedzések alkalmával. 

7. Álmatlanság. Ha belefáradunk este a „bárányok számolásába”, nehezen alszunk el, felébredünk éjjel, és nem tudunk újra elaludni stb., határozzuk el, hogy nappal többet mozgunk. Ugyanis, ha napközben rendszeresen végzünk testmozgást, gyorsabban elalszunk este, alvásminőségünk javul.

8. Feledékenység A rendszeres testmozgás hatására a szervezet több ún. növekedési faktort termel  (mely egyfajta fehérje, vagy szteroid hormon). Többek közt serkenti a vérkeringést az agyban. Minél több vér jut az agyba, annál jobban tudunk gondolkodni, emlékezni és döntéseket hozni.

9. Magas vérnyomás. Ha mozgásszegény életmódot folytatunk, megnőhet a szívbetegségek kockázata is. Ennek oka, hogy a mozgás hiánya esetén nagyobb a valószínűsége a magas vérnyomásnak, amely többek közt a szívproblémák, pl. a szívkoszorúér-betegség és a szívroham egyik fő kockázati tényezője.

Fotó: 123rf.com

10. Prediabétesz. (A 2-es típusú cukorbetegséget megelőző anyagcsere-állapot: ekkor a vércukorszint magasabb a normálisnál, de még nem éri el a cukorbetegség szintjét).Amikor a fizikai aktivitás rendszeres része az életünknek, szervezetünk könnyebben tudja szabályozni a vércukorszintjét. A stabil vércukorszint csökkenti a cukorbetegség kialakulásának kockázatát.

11. Hátfájás. A testmozgás hiánya gyengíti a gerinc melletti és a hátat tartó izmokat. Ezért naponta kell olyan gyakorlatokat végezni, melyek erősítik ezeket az izmokat. Erre megfelelő pl. a pilates, a jóga vagy  egyéb nyújtó gyakorlatok.

12. Nassolási vágy. Sokszor azt hisszük, hogy éhesebbek vagyunk, ha sokat mozogunk, de ennek éppen az ellenkezője történik. A kerékpározás, az úszás, a séta vagy akár a futás csökkentheti az étvágyat. Ezek a különböző sportok megváltoztatják bizonyos “éhséghormonok” szintjét a szervezetben.

13. Betegeskedés. Tanulmányok sora azt mutatja, hogy minél gyakrabban végzünk mérsékelt testmozgást, annál kisebb az esélye a megfázásnak vagy más kórokozók támadásának. A mozgás beépítése a napi rutinunkba erősíti az immunrendszert.

14. A bőr állapotának romlása. Ha bőrünk fakóbbnak tűnik a szokásosnál, minősége rosszabbodik, többek közt a fizikai aktivitás hiánya lehet az oka. Egyes kutatások szerint a mértékletes edzés serkenti a vérkeringést és az immunitást, ami segít megőrizni a bőr fiatalos ragyogását.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Újévi elhatározásból teljes életmódváltás

2026. január 14.

Az új év egy új kezdet ígéretét hozza magával: ilyenkor előkerülnek a már jól ismert fogadalmak, és velük együtt a tudatosabb és egészségesebb életmód iránti igény. Kézenfekvő megoldásként sokan az edzőterem felé veszik az irányt, de a tapasztalat azt mutatja, hogy a januári lendület hamar megkopik, és mire visszarázódunk a dolgos hétköznapokba, már nyoma sem marad a kezdeti lelkesedésnek. Mi ennek az oka? És hogyan lehet kitartani a kitűzött elhatározások mellett? Elég csak az edzésre összpontosítani, vagy a táplálkozás is számít? A BioTechUSA szakértői segítenek!

Kezdők és újrakezdők: tudatosság nélkül nincs siker

A legtöbb életmódváltás ott bukik el, hogy csodaszerektől és villámdiétáktól várjuk a fogyást vagy adott esetben a formába lendülést, amik csábítóan hangzanak, hiszen minimális befektetett energia mellett gyors megoldást ígérnek – de pont emiatt nem működőképesek. A sikeres életmódváltás kulcsát ugyanis az átgondolt döntések és az idő teremtik meg: a tudatosság, a reális célkitűzések, valamint az apró, de stabil lépések erős kapaszkodót és kellő motivációt adnak a folytatásra és a fejlődésre.

Ha egy kezdő úgy dönt, hogy januártól heti négyszer lejár az edzőterembe, ám ezt nem egy jól átgondolt koncepció alapján teszi, valószínűleg néhány hét alatt elveszti minden lelkesedését. Még ha sikerül is eljutnia a terembe, lehet, hogy kényszernek fogja érezni, nem pedig olyan élménynek, amelyhez nap mint nap szívesen tér vissza. A fokozatosság elve – figyelembe véve az aktuális állóképességet – rengeteget számít, ugyanakkor ez nem kizárólag a kezdők számára megszívlelendő tanács, hanem a visszatérők számára is. Például:


Heti 3-4 edzés helyett elég heti 2-3 alkalom, fokozatosan növelve a gyakoriságot.
Már napi 20-30 perc séta, futás vagy biciklizés javítja az állóképességet.
A saját testsúlyos gyakorlatok (pl. guggolás, fekvőtámasz, plank) vagy gépes edzés, 20–30 percben szintén segíthetnek az erősítésben. Nem kell rögtön 100 kilóval fekvenyomni.
5–10 perc nyújtás az edzések végén csökkenti a sérülésveszélyt és javítja a mozgástartományt és mobilitást.

Gyermekrajzpályázat

2026. január 13.

1922. január 11-én egy súlyos állapotban lévő kanadai cukorbeteg kisfiú, Leonard Thomson kapott a világon elsőként életmentő inzulinkezelést. Az Egy Csepp Figyelem Alapítvány immár hagyományosan ezen a napon írja ki gyermekrajzpályázatát, ezzel emlékezve a nevezetes eseményre.

Az alapítvány 6. alkalommal hirdet gyerekeknek rajzpályázatot a cukorbetegség témakörében. Így hívja fel az iskolás korosztály figyelmét az 1-es típusú cukorbeteg társaik elfogadására, illetve ösztönzi a gyerekeket az egészséges életmódra, hogy később elkerüljék a 2-es típusú cukorbetegséget.

Pályázni négy korcsoportban lehet:
1. és 2. osztályosok
3. és 4. osztályosok
5. és 6. osztályosok
7. és 8. osztályosok + középiskolások

Választható témák:
Így vigyázok az egészségemre!
Így segítek a cukorbeteg barátomnak/osztálytársamnak!
Cukorbetegen ilyen az életem!

Bármely kézműves technika (rajz, festmény, kollázs, szobor, origami…) alkalmazható. a korosztályok győztesei 10.000 ft-os ajándékutalványt és Gullon cukormentes kekszekből álló édességcsomagot kapnak.

A legtöbb színvonalas alkotást beküldő osztály külön lesz díjazva.

A diabétesz megelőzése

2026. január 13.

Bármilyen betegségről legyen is szó, a megelőzés mindig az első számú „gyógyszer”. Az üzemorvosi vizsgálatoknak – a diabétesz esetében is – kiemelt szerepük van a korai felismerésben, hiszen sokan máskülönben évekig nem mennek háziorvoshoz. Dr. Bartos Tímea szerint a cukorbetegség kialakulásának megelőzése érdekében javasolt évente legalább egyszer laborvizsgálaton részt venni, és az is hasznos, ha egy családban van legalább egy vércukormérő.

Kiemelten fontos a D-vitamin-pótlás, különösen a téli időszakban, mivel hazánkban tömeges a D-vitamin hiány. A megfelelő D-vitamin-szint az inzulinrezisztencia mértékét is kedvezően befolyásolhatja. Emellett az ülőmunka és a rendszertelen étkezés is különösen kockázatos: sokaknak nincs ideje ebédelni, kapkodva esznek, vagy csak késő este pótolják a kalóriát. A megoldás a tervezhető, rendszeres étkezés, a munka közbeni rövid mozgásszünetek és a napi mozgásaktivitás növelése. A kiegyensúlyozott étrend és a testsúly normalizálása véd a diabétesz kialakulásától – ennek segítésére ma már korszerű gyógyszeres lehetőségek is rendelkezésre állnak.

„A megelőzés a mindennapok szokásaiban dől el. Kis, de következetes lépések – tervezett étkezés, napi séta, D-vitamin – évekre előre egészséget adhatnak” – összegzi a Budai Egészségközpont diabetológusa.