Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

14 figyelmeztető jel, hogy nem mozgunk eleget

Érdekességek2022. július 26.

Fotó: gettyimages.com

A mozgás egészség, ezért életmódunkat ennek szellemében kell kialakítanunk. De a jeleket is fontos számba vennünk, amelyek arra figyelmeztetnek, hogy mozgáshiányban szenvedünk.

A világjárvány kezdete óta sokunk még inkább hozzászokott a tévéképernyő vagy a számítógép melletti mozgásszegény életmódhoz – itt az ideje változtatni! A rendszeres fizikai aktivitás javítja fizikai állapotunkat, amely olyan fizikai tulajdonságok összessége, mint az állóképesség, a gyorsaság az erőnlét, testünk rugalmassága stb. A megfelelő fizikai állapot lehetővé teszi, hogy mindennapi tevékenységeink ne okozzanak nagyobb fáradtságot, és a komolyabb testmozgás, sportolás se legyen megterhelő a számunkra.

Miért fontos a mozgás?

A mozgás segít jó állapotban tartani testünket-lelkünket. Rendszeres fizikai aktivitással kitartóbbak leszünk, nő az izomerőnk és állóképességünk, és csontozatunkat is erősítjük. Amellett a testmozgás nem csak fizikai előnyökkel jár. Íme további okok arra, hogy rendszeresen mozogjunk:

Ajánlások 

Ideális esetben legalább napi 30 perc dinamikus fizikai aktivitás javasolt. Nem feltétlenül sportolásról van szó, hanem az a fontos, hogy minden alkalmat használjunk ki a mozgásra. Pl. lépcsőzzünk liftezés helyett; inkább gyalogoljunk vagy biciklizzünk, mintsem autót vezessünk; szálljunk le egy megállóval  előbb a közlekedési eszközről, hogy gyalog fejezzük be az utazás hátralévő részét – de sétáljunk mindennap. Ha pedig a kedvünk szerinti sporttevékenységnek is hódolunk, még többet teszünk egészségünkért.


14 jel, amely arra utal, hogy nem mozgunk eleget:

1. Székrekedés.  A testmozgással a vastagbél renyheséget is megelőzzük, és könnyebb lesz a mindennapos székletürítés. A has és a rekeszizom megfelelő izomtónusa szintén nélkülözhetetlen a salakanyagok emésztőrendszerből való kiürítéséhez. A rendszeres testmozgás segíthet ezen, különösen, amikor idősödünk.

2. Merev ízületek A fájdalmas és nehezen mozgatható ízületek olykor gyulladásos állapotok, pl. ízületi gyulladás vagy autoimmun betegség jelei lehetnek. Az ízületek amellett megmerevedhetnek, ha nem használjuk őket eléggé. Mozogjunk rendszeresen, hogy megelőzzük az ízületi bajokat, blokkolódást, fájdalmat, az ezzel járó, mindennapos  szenvedést..

3. Kifulladás. Az izmok is gyengülnek, ha nem használják őket, többek közt azok, amelyek a tüdő munkáját segítik a légzés során. Ha nem dolgoztatjuk őket rendszeresen, kapacitásuk csökken, és emiatt minél kevesebb fizikai aktivitást végzünk, annál hamarabb kifulladunk. Ami még a könnyű, napi feladatok elvégzése során is megtörténhet.

Fotó: gettyimages.com

4. Rossz hangulat. A mozgáshiány a szorongás és a depresszió érzését is fokozhatja. Az olyan kardió gyakorlatok, mint a séta, kerékpározás, úszás vagy futás, nemcsak a szívműködést javítják, hanem stabilizálják a hangulatot, sőt még az önbecsülésünket is növelhetik.

5. Energikusság hiánya. Az idő nagy részében letargikusnak és fáradtnak érezzük magunkat? A testedzés, sportolás lehetővé teszi, hogy több oxigén és tápanyag jusson a szövetekhez. Ha viszont időnk nagy részét ülve töltjük a szöveteink nem kapnak elegendő mennyiségű „üzemanyagot” további működésükhöz.

6. Lassú anyagcsere. Aki “gyors” anyagcserével kíván rendelkezni, többet kell mozognia, még akkor is, ha ez a mozgás csak néhány gyakorlatból áll. Amellett minél aktívabbak vagyunk, annál több kalóriát is égetünk az egyes testedzések alkalmával. 

7. Álmatlanság. Ha belefáradunk este a „bárányok számolásába”, nehezen alszunk el, felébredünk éjjel, és nem tudunk újra elaludni stb., határozzuk el, hogy nappal többet mozgunk. Ugyanis, ha napközben rendszeresen végzünk testmozgást, gyorsabban elalszunk este, alvásminőségünk javul.

8. Feledékenység A rendszeres testmozgás hatására a szervezet több ún. növekedési faktort termel  (mely egyfajta fehérje, vagy szteroid hormon). Többek közt serkenti a vérkeringést az agyban. Minél több vér jut az agyba, annál jobban tudunk gondolkodni, emlékezni és döntéseket hozni.

9. Magas vérnyomás. Ha mozgásszegény életmódot folytatunk, megnőhet a szívbetegségek kockázata is. Ennek oka, hogy a mozgás hiánya esetén nagyobb a valószínűsége a magas vérnyomásnak, amely többek közt a szívproblémák, pl. a szívkoszorúér-betegség és a szívroham egyik fő kockázati tényezője.

Fotó: 123rf.com

10. Prediabétesz. (A 2-es típusú cukorbetegséget megelőző anyagcsere-állapot: ekkor a vércukorszint magasabb a normálisnál, de még nem éri el a cukorbetegség szintjét).Amikor a fizikai aktivitás rendszeres része az életünknek, szervezetünk könnyebben tudja szabályozni a vércukorszintjét. A stabil vércukorszint csökkenti a cukorbetegség kialakulásának kockázatát.

11. Hátfájás. A testmozgás hiánya gyengíti a gerinc melletti és a hátat tartó izmokat. Ezért naponta kell olyan gyakorlatokat végezni, melyek erősítik ezeket az izmokat. Erre megfelelő pl. a pilates, a jóga vagy  egyéb nyújtó gyakorlatok.

12. Nassolási vágy. Sokszor azt hisszük, hogy éhesebbek vagyunk, ha sokat mozogunk, de ennek éppen az ellenkezője történik. A kerékpározás, az úszás, a séta vagy akár a futás csökkentheti az étvágyat. Ezek a különböző sportok megváltoztatják bizonyos “éhséghormonok” szintjét a szervezetben.

13. Betegeskedés. Tanulmányok sora azt mutatja, hogy minél gyakrabban végzünk mérsékelt testmozgást, annál kisebb az esélye a megfázásnak vagy más kórokozók támadásának. A mozgás beépítése a napi rutinunkba erősíti az immunrendszert.

14. A bőr állapotának romlása. Ha bőrünk fakóbbnak tűnik a szokásosnál, minősége rosszabbodik, többek közt a fizikai aktivitás hiánya lehet az oka. Egyes kutatások szerint a mértékletes edzés serkenti a vérkeringést és az immunitást, ami segít megőrizni a bőr fiatalos ragyogását.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Fogyasszunk több zöldséget-gyümölcsöt

2026. október 27.

Az év eleje rendszerint a fogadkozások, könnyelmû ígéretek, égretörõ nagy tervek idõszaka. Pedig ami a táplálkozást illeti, kisebbnek tûnõ változtatások árán sokkal hamarabb teljesülhet, sõt, tartósabb eredményhez vezethet mindaz, amit korábban viszonylag nagyobb horderejû döntésekkel (pld. radikális diétával) próbáltunk elérni. Ezért azt tanácsoljuk, napi étrendünkben legalább egy szerénynek tûnõ, de annál fontosabb fogadalmunkat tartsuk be: tegyünk az eddiginél sokkal több gyümölcsöt-zöldséget az asztalunkra!

Kétségtelen, hogy jó közérzetünk nagyban függ egészséges táplálkozásunktól. Ennek pedig egyik alapvetõ tényezõje, lényeges feltétele, hogy naponta együnk elegendõ mennyiségû gyümölcsöt és zöldséget. Ha eddig nem is ment könnyen, vagy nem figyeltünk rá, ezentúl iktassuk be minden étkezéshez!

A jó megoldás

Frissesség, íz, zamat, élvezeti érték, változatosság – és még sorolhatnánk, mennyi pozitív fogalom jut eszünkbe a különféle gyümölcsök, zöldségek fogyasztása kapcsán. És akkor még nem esett szó azok tápértékérõl... Valójában “õk ketten” igazi szövetségesek: tömve vannak a szervezetünk számára elengedhetetlenül fontos tápanyagokkal. Nagy mennyiségû vizet tartalmaznak, emellett nem nélkülöznek sokféle vitamint és ásványi anyagot sem. A gyümölcsök, zöldségek magas rosttartalma is fontos tényezõ. Mindezen tulajdonságaik miatt a szervezetnek nagy szüksége van rájuk, a megfelelõ mennyiségben – kicsiknél és nagyoknál egyaránt. Így vitalitásunk és jó közérzetünk megõrzése (visszanyerése) érdekében integrálnunk kell a gyümölcsöt és a zöldséget – akár nyersen, akár különbözõ módokon elkészítve, párolva, sütve, fõzve – mindennapi táplálkozásunkba. Arról se feledkezzünk meg, hogy mennyire egyszerû betartani ezt az elhatározást, ami után bebizonyosodik: nagy haszonnal járó megoldás. Profitáljunk hát a zöldségek-gyümölcsök áradatából – minden évszakban.

Begörcsölt a lábam

2026. október 27.

Sokunknak okoz kellemetlen perceket a lábikra heves fájdalommal jelentkezõ izomgörcse. Ez a "derült égbõl villámcsapásként" érkezik, de szerencsére ritkán jelez komolyabb betegséget. A görcsös fájdalomnak az izomzat erõteljes összehúzódása az oka. De miért húzódik össze az izom, amikor mi nem is akarjuk? Ahhoz, hogy ezt megértsük, néhány szót kell szólnunk az izomrostok mûködésérõl. 

Az idegrendszer szállítja azt az idegingerületet, amely hatására a célba vett, összehúzódásra késztetett izomrostban - bonyolult biokémiai folyamatokon keresztül - létrejön annak megrövidülése. Az ingerületátvitelhez nátrium-, az izommûködéshez kalcium- és magnézium-ionokra van szükség. Nem hiányozhat természetesen az oxigén és a különbözõ tápanyag (energiaforrás) sem, amihez fontos a jó vérkeringés is. Ha ezek mennyisége megváltozik, vagy a normális arány felborul, kialakul az izomgörcs (is). A fenti "hozzávalók" bármelyikének hiánya megzavarhatja a normális izommûködést.

Nátrium általában van elegendõ a szervezetben (néha még túl sok is: magas vérnyomást okozhat!), a kalcium és a magnézium azonban gyakran alacsony, és a vérkeringés, ezzel az oxigénellátás is hagyhat kívánnivalókat maga után.

A lábikragörcsök közül a legártalmatlanabb a sportolás közben, amúgy egészségeseknél jelentkezõ fájdalom. Vigyázat, mély vízben ez is veszélyes lehet! Ilyenkor a fokozottan igénybe vett izomba nem jut elegendõ vér, és ott helyileg oxigénhiány lép fel, ami fokozza az izomzat és az idegrendszer ingerlékenységét. Azaz létrejön a görcs, az izom összerándul, és nem ernyed el. Olykor az összehúzódott izomszakaszon fájdalmas csomó is tapintható, s az érzés kellemetlen, néha elviselhetetlenül fájdalmas. Gyors segítség az izom nyújtása. Ez a vádli görcsénél a talp felfelé feszítését és a térd nyújtását jelenti. A megnyújtott izom kevésbé fáj, és jobb lesz a vérkeringése, így gyors javulást lehet elérni. Ilyenkor, ha egy idõre felfüggesztjük a sportot, rendezõdik a keringés és elmúlik a panasz.

Hogy megújuljon a vágy...

2026. október 26.

Ha virághoz kellene hasonlítani, a vágy rózsa lehetne... Hiszen olyan szép, finom, mámorító, mint a virágok királynõje - de annyira törékeny, hervadékony, kényes is. Vigyázzunk hát rá, hogy minél hosszabb életû legyen, és igyekezzünk minél több eszközt igénybe venni a "frissen tartásához". Íme néhány közülük, mely segíthet... 

Tudjuk, hogy a szerelmi élet egyik kulcsa a vágy. Minthogy azonban rendkívül szeszélyes, illanó természetû, könnyen kétségbe esünk, elkeseredünk, ha azt vesszük észre, intenzitása csökken, vagy nem lobog már a régi lánggal. Ilyenkor ahelyett, hogy közelednénk a társunkhoz, általában homokba dugjuk a fejünket, és nem teszünk semmit annak érdekében, hogy újból feléledjen a vágy. Ennek aztán az lesz az eredménye, hogy eltávolodunk a másiktól, egyre kevésbé veszünk tudomást róla. Ott legbelül félünk attól, hogy nem gyulladhat fel már többé a régi láng. Pedig jobban tennénk, ha elgondolkodnánk rajta, mit kellene tennünk, hogy visszatérjen a vágy.

A bensõséges viszony megõrzése

Õrködnünk kell a meghitt kapcsolat fenntartása, megerõsítése fölött. De mikor kell ezt megtennünk? Még mielõtt pl. gyermeket vállalnánk, aki leköti minden figyelmünket, vagy fontos szakmai feladatok kisajátítanák gondolatainkat. Vagy még mielõtt az élet váratlan fordulatai (betegség, munkanélküliség stb.) megváltoztatnák a kapcsolat jellegét. És végül, de nem utolsósorban, mielõtt még elfelejtenénk azt az idõt, amikor csak a másik járt az eszünkben! Hiszen a késedelem rendszerint komoly következményekkel jár. Igaz, egy párkapcsolaton belül a szexuális vágy elvesztése csak ritkán jelenti egyértelmûen azt, hogy már nem szeretjük a másikat. Sokkal inkább az intimitás, a meghitt, bizalmas viszony és a "rendelkezésre állás" hiányát mutatja. Amikor egy nõ arról panaszkodik, hogy elillanni látja a szerelmi vágyat, azonnal meg kell keresni az ezzel összefüggõ okokat - magyarázzák a szexológusok - és késedelem nélkül orvosolni kell a bajt.