Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

14 figyelmeztető jel, hogy nem mozgunk eleget

Érdekességek2022. július 26.

Fotó: gettyimages.com

A mozgás egészség, ezért életmódunkat ennek szellemében kell kialakítanunk. De a jeleket is fontos számba vennünk, amelyek arra figyelmeztetnek, hogy mozgáshiányban szenvedünk.

A világjárvány kezdete óta sokunk még inkább hozzászokott a tévéképernyő vagy a számítógép melletti mozgásszegény életmódhoz – itt az ideje változtatni! A rendszeres fizikai aktivitás javítja fizikai állapotunkat, amely olyan fizikai tulajdonságok összessége, mint az állóképesség, a gyorsaság az erőnlét, testünk rugalmassága stb. A megfelelő fizikai állapot lehetővé teszi, hogy mindennapi tevékenységeink ne okozzanak nagyobb fáradtságot, és a komolyabb testmozgás, sportolás se legyen megterhelő a számunkra.

Miért fontos a mozgás?

A mozgás segít jó állapotban tartani testünket-lelkünket. Rendszeres fizikai aktivitással kitartóbbak leszünk, nő az izomerőnk és állóképességünk, és csontozatunkat is erősítjük. Amellett a testmozgás nem csak fizikai előnyökkel jár. Íme további okok arra, hogy rendszeresen mozogjunk:

Ajánlások 

Ideális esetben legalább napi 30 perc dinamikus fizikai aktivitás javasolt. Nem feltétlenül sportolásról van szó, hanem az a fontos, hogy minden alkalmat használjunk ki a mozgásra. Pl. lépcsőzzünk liftezés helyett; inkább gyalogoljunk vagy biciklizzünk, mintsem autót vezessünk; szálljunk le egy megállóval  előbb a közlekedési eszközről, hogy gyalog fejezzük be az utazás hátralévő részét – de sétáljunk mindennap. Ha pedig a kedvünk szerinti sporttevékenységnek is hódolunk, még többet teszünk egészségünkért.


14 jel, amely arra utal, hogy nem mozgunk eleget:

1. Székrekedés.  A testmozgással a vastagbél renyheséget is megelőzzük, és könnyebb lesz a mindennapos székletürítés. A has és a rekeszizom megfelelő izomtónusa szintén nélkülözhetetlen a salakanyagok emésztőrendszerből való kiürítéséhez. A rendszeres testmozgás segíthet ezen, különösen, amikor idősödünk.

2. Merev ízületek A fájdalmas és nehezen mozgatható ízületek olykor gyulladásos állapotok, pl. ízületi gyulladás vagy autoimmun betegség jelei lehetnek. Az ízületek amellett megmerevedhetnek, ha nem használjuk őket eléggé. Mozogjunk rendszeresen, hogy megelőzzük az ízületi bajokat, blokkolódást, fájdalmat, az ezzel járó, mindennapos  szenvedést..

3. Kifulladás. Az izmok is gyengülnek, ha nem használják őket, többek közt azok, amelyek a tüdő munkáját segítik a légzés során. Ha nem dolgoztatjuk őket rendszeresen, kapacitásuk csökken, és emiatt minél kevesebb fizikai aktivitást végzünk, annál hamarabb kifulladunk. Ami még a könnyű, napi feladatok elvégzése során is megtörténhet.

Fotó: gettyimages.com

4. Rossz hangulat. A mozgáshiány a szorongás és a depresszió érzését is fokozhatja. Az olyan kardió gyakorlatok, mint a séta, kerékpározás, úszás vagy futás, nemcsak a szívműködést javítják, hanem stabilizálják a hangulatot, sőt még az önbecsülésünket is növelhetik.

5. Energikusság hiánya. Az idő nagy részében letargikusnak és fáradtnak érezzük magunkat? A testedzés, sportolás lehetővé teszi, hogy több oxigén és tápanyag jusson a szövetekhez. Ha viszont időnk nagy részét ülve töltjük a szöveteink nem kapnak elegendő mennyiségű „üzemanyagot” további működésükhöz.

6. Lassú anyagcsere. Aki “gyors” anyagcserével kíván rendelkezni, többet kell mozognia, még akkor is, ha ez a mozgás csak néhány gyakorlatból áll. Amellett minél aktívabbak vagyunk, annál több kalóriát is égetünk az egyes testedzések alkalmával. 

7. Álmatlanság. Ha belefáradunk este a „bárányok számolásába”, nehezen alszunk el, felébredünk éjjel, és nem tudunk újra elaludni stb., határozzuk el, hogy nappal többet mozgunk. Ugyanis, ha napközben rendszeresen végzünk testmozgást, gyorsabban elalszunk este, alvásminőségünk javul.

8. Feledékenység A rendszeres testmozgás hatására a szervezet több ún. növekedési faktort termel  (mely egyfajta fehérje, vagy szteroid hormon). Többek közt serkenti a vérkeringést az agyban. Minél több vér jut az agyba, annál jobban tudunk gondolkodni, emlékezni és döntéseket hozni.

9. Magas vérnyomás. Ha mozgásszegény életmódot folytatunk, megnőhet a szívbetegségek kockázata is. Ennek oka, hogy a mozgás hiánya esetén nagyobb a valószínűsége a magas vérnyomásnak, amely többek közt a szívproblémák, pl. a szívkoszorúér-betegség és a szívroham egyik fő kockázati tényezője.

Fotó: 123rf.com

10. Prediabétesz. (A 2-es típusú cukorbetegséget megelőző anyagcsere-állapot: ekkor a vércukorszint magasabb a normálisnál, de még nem éri el a cukorbetegség szintjét).Amikor a fizikai aktivitás rendszeres része az életünknek, szervezetünk könnyebben tudja szabályozni a vércukorszintjét. A stabil vércukorszint csökkenti a cukorbetegség kialakulásának kockázatát.

11. Hátfájás. A testmozgás hiánya gyengíti a gerinc melletti és a hátat tartó izmokat. Ezért naponta kell olyan gyakorlatokat végezni, melyek erősítik ezeket az izmokat. Erre megfelelő pl. a pilates, a jóga vagy  egyéb nyújtó gyakorlatok.

12. Nassolási vágy. Sokszor azt hisszük, hogy éhesebbek vagyunk, ha sokat mozogunk, de ennek éppen az ellenkezője történik. A kerékpározás, az úszás, a séta vagy akár a futás csökkentheti az étvágyat. Ezek a különböző sportok megváltoztatják bizonyos “éhséghormonok” szintjét a szervezetben.

13. Betegeskedés. Tanulmányok sora azt mutatja, hogy minél gyakrabban végzünk mérsékelt testmozgást, annál kisebb az esélye a megfázásnak vagy más kórokozók támadásának. A mozgás beépítése a napi rutinunkba erősíti az immunrendszert.

14. A bőr állapotának romlása. Ha bőrünk fakóbbnak tűnik a szokásosnál, minősége rosszabbodik, többek közt a fizikai aktivitás hiánya lehet az oka. Egyes kutatások szerint a mértékletes edzés serkenti a vérkeringést és az immunitást, ami segít megőrizni a bőr fiatalos ragyogását.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Hasmenés: Okok és kezelések

2026. november 04.

A hasmenés, habár rendkívül kellemetlen tud lenni, az esetek túlnyomó többségében néhány napon belül múló panasz, azaz akut hasmenésről van szó.



A hasmenésnek számos oka lehet.


Az akut hasmenések mintegy 90%-ának a hátterében baktérium vagy vírus okozta fertőzés áll. A hirtelen jelentkező, hányással társuló hasmenést gyakran rota- vagy norovírus okozta fertőzés váltja ki. Mindkét vírus okozta betegség gyorsan terjed, különösen olyan helyeken, ahol sok ember tartózkodik összezárva, pl. tömegközlekedési eszközökön, egylégterű irodákban. A hasmenést kiváltó baktériumok általában szennyezett élelmiszerekkel kerülnek a szervezetbe.
(Egzotikus) utazások alkalmával is felléphet hasmenés: minél inkább idegen az utazó számára az új helyen az éghajlat, és alacsony a közegészségügyi színvonal, annál valószínűbb, hogy fellép a hasmenés.
Nem elhanyagolható a pszichés faktorok szerepe sem! A stressz kedvezőtlenül tudja meggyorsítani az emésztési folyamatot; ami miatt fontos találkozók, randik vagy vizsgák előtt többen is tapasztalnak hasmenést.
Lehetséges, hogy élelmiszer-összetevőkkel (pl. a tejben található laktózzal) szembeni intolerancia az oka a hasi fájdalomnak, a görcsöknek és a hasmenésnek.
A (mesterséges) édesítőszerek (pl. szorbit, mannit) használata, különösen akkor, ha nagyobb mennyiségben fogyasztják azokat, szintén hasmenést okozhat.
Gyógyszermellékhatás is kiválthat hasmenést. Számos gyógyszer, köztük antibiotikumok, magnéziumsók, de akár a nagy dózisú C-vitamin mellékhatása is lehet a híg és gyakori széklet.
Az előbbiektől elkülönítendő a krónikus hasmenés, ami már hosszabb ideje – legalább négy hete – fennálló problémát jelent. ennek a hátterében általában valamilyen alapbetegség (pl. Crohn-betegség, irritábilis bél szindróma) áll. Ilyen esetben lényeges orvoshoz fordulni!

A menopauza többé nem tabutéma

2026. november 04.



A változókor nem a nőiesség vége, hanem egy új életszakasz kezdete. Mégis nők generációi nőttek fel úgy, hogy szinte semmit nem tudtak arról, mi vár rájuk negyven-ötven éves koruk környékén. A hőhullámokról legfeljebb félhangosan beszéltek, a hangulatingadozásokat és az alvászavarokat pedig sokszor az életkor számlájára írták. Ma már szerencsére változott a helyzet: egyre több nő beszél nyíltan a tapasztalatairól, és egyre természetesebb, hogy a menopauza nem titkolnivaló állapot, hanem olyan életszakasz, amelyre érdemes tudatosan felkészülni. Október 18., a menopauza világnapja jó alkalom arra, hogy ne csak a tünetekről, hanem a lehetőségekről is beszéljünk.

„Szerintem az egyik legfontosabb változás, hogy ma már nem kell szégyellni, ha egy nő a menopauzáról beszél. A korábbi generációk sokszor úgy élték meg ezt az időszakot, hogy egyszerűen túl kell lenni rajta. Ma viszont egyre többen szeretnék megérteni a testük működését, és tudatosan tenni azért, hogy ebben az életszakaszban is jól érezzék magukat. Ez óriási előrelépés” – mondja Blahó Ágnes, a Stilladrops társalapítója.

Nem ötvenévesen kezdődik minden

A menopauzáról sokan még mindig úgy gondolkodnak, mint egy pontosan meghatározható eseményről: egyszer csak elmarad a menstruáció, és ezzel elkezdődik a változókor. A valóság ennél összetettebb. A menopauzát megelőző átmeneti időszak, a perimenopauza akár évekkel az utolsó menstruáció előtt elkezdődhet, és már ekkor jelentkezhetnek a hormonális változásokkal összefüggő tünetek.

A WHO szerint a természetes menopauza jellemzően 45 és 55 éves kor között következik be, és orvosi értelemben akkor állapítható meg, ha tizenkét egymást követő hónapon át nem jelentkezik menstruáció, más kiváltó ok nélkül.

„Sokan akkor kezdenek gyanakodni, amikor már a menstruációjuk is rendszertelenné válik. Pedig előfordulhat, hogy valaki először csak azt veszi észre, hogy rosszabbul alszik, türelmetlenebb, nehezebben koncentrál, fáradékonyabb, vagy a korábban bevált életmódja mellett is változik a testsúlya. Ezeket könnyű a stresszre vagy a túlterheltségre fogni, pedig hormonális változások is állhatnak a háttérben” – hívja fel a figyelmet Blahó Ágnes.

A depresszió leküzdése

2026. november 03.

Hosszan tartó, sötét hangulat vagy futó rosszkedv gyakran előfordul mindenki életében. A helyzet akkor válik komollyá, amikor az igazi depresszió leselkedik valakire. Tanulja meg, hogyan kell észrevenni ennek a betegségnek a fenyegető jeleit, melyek nagyon komolyak lehetnek. 

Munkahelyi gondok, fájdalmas válás, gyász... Az élet során mindegyikből kijut, a nehéz korszakok nem kímélnek senkit. Ilyenkor meginog az önbizalom, az ember sérülékennyé, melankolikussá, érzelgőssé válik, azaz depresszióba esik. Azért figyelem, nincs mindig feltétlenül depresszióról szó. Ugyanarra a megpróbáltatásra mindenki másképp reagál alkata, személyisége szerint. Egyesek képesek az őket lesújtó fájdalom ellenére továbblépni, míg mások belesüllyednek a bánatba.

A nehezen felállítható diagnózis

Az orvosok számára a depresszió jól meghatározható betegség, mely nem tévesztendő össze az egyszerű rossz kedélyállapottal. A pszichiáter szerint a depresszió legfőbb jele, ha valaki képtelen örülni annak, aminek korábban tudott: nem használ semmit például, ha valamilyen szép helyre utazik üdülni, mert semmivel sem érzi magát jobban.