Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

14 figyelmeztető jel, hogy nem mozgunk eleget

Érdekességek2022. július 26.

Fotó: gettyimages.com

A mozgás egészség, ezért életmódunkat ennek szellemében kell kialakítanunk. De a jeleket is fontos számba vennünk, amelyek arra figyelmeztetnek, hogy mozgáshiányban szenvedünk.

A világjárvány kezdete óta sokunk még inkább hozzászokott a tévéképernyő vagy a számítógép melletti mozgásszegény életmódhoz – itt az ideje változtatni! A rendszeres fizikai aktivitás javítja fizikai állapotunkat, amely olyan fizikai tulajdonságok összessége, mint az állóképesség, a gyorsaság az erőnlét, testünk rugalmassága stb. A megfelelő fizikai állapot lehetővé teszi, hogy mindennapi tevékenységeink ne okozzanak nagyobb fáradtságot, és a komolyabb testmozgás, sportolás se legyen megterhelő a számunkra.

Miért fontos a mozgás?

A mozgás segít jó állapotban tartani testünket-lelkünket. Rendszeres fizikai aktivitással kitartóbbak leszünk, nő az izomerőnk és állóképességünk, és csontozatunkat is erősítjük. Amellett a testmozgás nem csak fizikai előnyökkel jár. Íme további okok arra, hogy rendszeresen mozogjunk:

Ajánlások 

Ideális esetben legalább napi 30 perc dinamikus fizikai aktivitás javasolt. Nem feltétlenül sportolásról van szó, hanem az a fontos, hogy minden alkalmat használjunk ki a mozgásra. Pl. lépcsőzzünk liftezés helyett; inkább gyalogoljunk vagy biciklizzünk, mintsem autót vezessünk; szálljunk le egy megállóval  előbb a közlekedési eszközről, hogy gyalog fejezzük be az utazás hátralévő részét – de sétáljunk mindennap. Ha pedig a kedvünk szerinti sporttevékenységnek is hódolunk, még többet teszünk egészségünkért.


14 jel, amely arra utal, hogy nem mozgunk eleget:

1. Székrekedés.  A testmozgással a vastagbél renyheséget is megelőzzük, és könnyebb lesz a mindennapos székletürítés. A has és a rekeszizom megfelelő izomtónusa szintén nélkülözhetetlen a salakanyagok emésztőrendszerből való kiürítéséhez. A rendszeres testmozgás segíthet ezen, különösen, amikor idősödünk.

2. Merev ízületek A fájdalmas és nehezen mozgatható ízületek olykor gyulladásos állapotok, pl. ízületi gyulladás vagy autoimmun betegség jelei lehetnek. Az ízületek amellett megmerevedhetnek, ha nem használjuk őket eléggé. Mozogjunk rendszeresen, hogy megelőzzük az ízületi bajokat, blokkolódást, fájdalmat, az ezzel járó, mindennapos  szenvedést..

3. Kifulladás. Az izmok is gyengülnek, ha nem használják őket, többek közt azok, amelyek a tüdő munkáját segítik a légzés során. Ha nem dolgoztatjuk őket rendszeresen, kapacitásuk csökken, és emiatt minél kevesebb fizikai aktivitást végzünk, annál hamarabb kifulladunk. Ami még a könnyű, napi feladatok elvégzése során is megtörténhet.

Fotó: gettyimages.com

4. Rossz hangulat. A mozgáshiány a szorongás és a depresszió érzését is fokozhatja. Az olyan kardió gyakorlatok, mint a séta, kerékpározás, úszás vagy futás, nemcsak a szívműködést javítják, hanem stabilizálják a hangulatot, sőt még az önbecsülésünket is növelhetik.

5. Energikusság hiánya. Az idő nagy részében letargikusnak és fáradtnak érezzük magunkat? A testedzés, sportolás lehetővé teszi, hogy több oxigén és tápanyag jusson a szövetekhez. Ha viszont időnk nagy részét ülve töltjük a szöveteink nem kapnak elegendő mennyiségű „üzemanyagot” további működésükhöz.

6. Lassú anyagcsere. Aki “gyors” anyagcserével kíván rendelkezni, többet kell mozognia, még akkor is, ha ez a mozgás csak néhány gyakorlatból áll. Amellett minél aktívabbak vagyunk, annál több kalóriát is égetünk az egyes testedzések alkalmával. 

7. Álmatlanság. Ha belefáradunk este a „bárányok számolásába”, nehezen alszunk el, felébredünk éjjel, és nem tudunk újra elaludni stb., határozzuk el, hogy nappal többet mozgunk. Ugyanis, ha napközben rendszeresen végzünk testmozgást, gyorsabban elalszunk este, alvásminőségünk javul.

8. Feledékenység A rendszeres testmozgás hatására a szervezet több ún. növekedési faktort termel  (mely egyfajta fehérje, vagy szteroid hormon). Többek közt serkenti a vérkeringést az agyban. Minél több vér jut az agyba, annál jobban tudunk gondolkodni, emlékezni és döntéseket hozni.

9. Magas vérnyomás. Ha mozgásszegény életmódot folytatunk, megnőhet a szívbetegségek kockázata is. Ennek oka, hogy a mozgás hiánya esetén nagyobb a valószínűsége a magas vérnyomásnak, amely többek közt a szívproblémák, pl. a szívkoszorúér-betegség és a szívroham egyik fő kockázati tényezője.

Fotó: 123rf.com

10. Prediabétesz. (A 2-es típusú cukorbetegséget megelőző anyagcsere-állapot: ekkor a vércukorszint magasabb a normálisnál, de még nem éri el a cukorbetegség szintjét).Amikor a fizikai aktivitás rendszeres része az életünknek, szervezetünk könnyebben tudja szabályozni a vércukorszintjét. A stabil vércukorszint csökkenti a cukorbetegség kialakulásának kockázatát.

11. Hátfájás. A testmozgás hiánya gyengíti a gerinc melletti és a hátat tartó izmokat. Ezért naponta kell olyan gyakorlatokat végezni, melyek erősítik ezeket az izmokat. Erre megfelelő pl. a pilates, a jóga vagy  egyéb nyújtó gyakorlatok.

12. Nassolási vágy. Sokszor azt hisszük, hogy éhesebbek vagyunk, ha sokat mozogunk, de ennek éppen az ellenkezője történik. A kerékpározás, az úszás, a séta vagy akár a futás csökkentheti az étvágyat. Ezek a különböző sportok megváltoztatják bizonyos “éhséghormonok” szintjét a szervezetben.

13. Betegeskedés. Tanulmányok sora azt mutatja, hogy minél gyakrabban végzünk mérsékelt testmozgást, annál kisebb az esélye a megfázásnak vagy más kórokozók támadásának. A mozgás beépítése a napi rutinunkba erősíti az immunrendszert.

14. A bőr állapotának romlása. Ha bőrünk fakóbbnak tűnik a szokásosnál, minősége rosszabbodik, többek közt a fizikai aktivitás hiánya lehet az oka. Egyes kutatások szerint a mértékletes edzés serkenti a vérkeringést és az immunitást, ami segít megőrizni a bőr fiatalos ragyogását.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Milyen vizsgálatokra lehet szükség angina pectoris esetén?

2024. április 10.

Sokakat megijeszthet az úgynevezett angina pectoris, hiszen aki először tapasztalja ezt a mellkasi szorítást, könnyen azt gondolja, ez maga a szívinfarktus. És bár a tünetek elmúlnak, dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa elmondja, miért fontos mégis az utólagos kivizsgálás. 

Hogyan különböztethető meg a szívinfarktus és az angina pectoris?

Az angina pectoris kifejezés annyit jelent, hogy mellkasi szorítás, fájdalom. Éppen ezért feltételezhetik sokan, amikor ezt a bizonyos fájdalmat tapasztalják, hogy szívinfarktusuk van, hiszen ez a vezető tünete mindkét eseménynek.

– Ennek kapcsán azt is érdemes tudni, hogy bár könnyen úgy gondolhatjuk, hogy az angina valójában nem veszélyes, de ez nem feltétlenül igaz. Ennek megértéshez tudni kell, hogy kétféle anginát lehet megkülönböztetni: a stabil és az instabil anginát – ismerteti Vaskó doktor.

– A stabil angina pectoris azt jelenti, hogy a mellkasi fájdalom mindig ugyanannál a tevékenységnél lép fel. A hozzá kapcsolódó tünetek szerteágazók és másodlagosak, előfordulhat például verejtékezés, hányinger, karzsibbadás, gyengeség. A stabil angina pectoris leggyakoribb formája pedig az effort angina, ami azt jelenti, hogy a mellkasi fájdalom a fizikai tevékenység egy bizonyos fokán jelentkezik és a tevékenység abbamaradásakor megszűnik. Az instabil angina pectoris ezzel szemben független a terheléstől, tehát bármikor jelentkezhet. Ez utóbbi forma az infarktushoz hasonlóan vészhelyzetet jelent, vagyis a beteget sürgősséggel kell kardiológiai centrumba juttatni, mert ez akár a közelgő szívinfarktusra is utalhat. Ha tehát a fájdalom nem múlik, esetleg fokozódik, mindenképpen mentőt kell hívni!

A kivizsgálás anginánál is szükséges

Az angina pectoris és a szívinfarktus közti legfőbb különbség, hogy míg a stabil angina pectoris legfőbb okozója a koszorúér szűkülete, addig az infarktus nem elsősorban a koszorúér meszesedésének következménye, hanem egy elzáródás az érben, ami egy ún. „vulnerábilis” plakk leválása miatt alakul ki. Az anginás roham után azért kell feltétlenül kardiológiai vizsgálaton részt venni, mert az eredményekre építve azt kell elérni, hogy lehetőleg ne legyen több roham, illetve ne váljon súlyosabbá a helyzet. Az alábbi vizsgálatokkal lehet meggyőződni arról, hogy a mellkasi fájdalom oka valóban angina pectoris volt-e, és megfigyelni, hogy milyen állapotban van a koszorúér:


laborvizsgálatok,
szívultrahang,
EKG,
24 órás – 7 napos Holter EKG (elsősorban a tünetet nem okozó angina kimutatására),
sok esetben szükséges a kardio CT és a szívkatéterezés.

Válogatósság, vagy evészavar? Így ismerhetjük fel gyerekeknél!

2024. április 09.

Más típusú kezelést igényel, ha a gyermek nem egyszerűen válogatós, hanem evészavaros. Az étkezési problémákkal kapcsolatban Sarnyai Tündét, a Gyermekgyógyászati Központ dietetikusát kérdeztük.

Gyakori panasz a szülő csoportokban

A játszótéren, online csoportokban vagy a bölcsődei, óvodai folyosókon is gyakran felmerülő téma az étkezés. Alig eszik, válogatós, most éppen három féle kedvence van és csak azokat eszi – ahány gyerek, annyi féle étkezési probléma merülhet fel. Ilyenkor általában a legyünk türelmesek, próbálkozzunk időnként újra más ízekkel, vagy a majd kinövi tanácsokkal vigasztalják egymást az elgyötört szülők abban bízva, hogy az idő majd megoldja a problémát. 

Sarnyai Tünde elmondta, hogy a 1,5-6 éves gyerekek harmadánál előfordulhatnak különböző evészavarok, melyek súlyossága a normál válogatósságtól a súlyos evészavarokig terjedhet. Sajnos a kivárás olykor komoly következményekkel is járhat, ezért nem érdemes halogatni a szakember felkeresését. A probléma azonosításával és célzott terápiával elkerülhetjük ezeket, illetve az otthoni étkezések is kevésbé lesznek feszültek, ami önmagában is sokat jelent a szülőknek.

Árulkodó tünetek

Mindkettő hasonló korcsoportban fordul elő, a különbség, hogy az evészavar már születéstől jelen lehet, a válogatósság átlagosan 1,5 éves kor körül kezdődik. Jellemzően mindkettő már az óvodáskor előtt, vagy kiscsoportban kialakul, az első tünetek tehát már ekkor megjelennek.

Alapvető különbség, amit a szülő észrevehet, hogy a válogatós gyerek, ha éhes, megeheti, amit korábban elutasított. Evészavar esetén azonban az éhség ellenére sem fogadja elfogadni a problémás ételt. A válogatósságra általánosságban is jellemző, hogy bizonyos ételeket átmenetileg elutasít a gyermek, majd újra elfogadja. Evészavar esetén eleve lényegesen szűkebb a lista, amit hajlandó megenni, és ezek mellett hosszú távon is kitart. A válogatós gyerekek közösségbe kerülve rendszerint szívesen fogadják az új ízeket, az evészavar esetében azonban nem jelent befolyásoló tényezőt a közösség.

Nem bírja a terhelést? Így diagnosztizálható a szívelégtelenség

2024. április 09.

A szívelégtelenség eleinte csak olyan általános tüneteket produkál, mint a kimerültség, a köhögés, a csökkenő terhelhetőség. Azonban már ezekkel a panaszokkal is fontos orvoshoz fordulni, mert megfelelő kezeléssel és életmóddal a folyamat jelentősen lassítható. Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa a kivizsgálás lehetőségeiről és jelentőségéről beszélt.

Milyen tünetek utalhatnak szívelégtelenségre?


Ödéma a bokánál
A szívelégtelenség vezető tünete a járóképes pácienseknél az alsó végtagon megjelenő ödéma. (Az ágyhoz kötött betegeknél a gravitáció miatt az ödéma nem láthatóan, a mélyen fekvő területeken jelentkezik.) Az érintettek azt tapasztalhatják, hogy a zokni nagyon mélyen bevág a lábszárukba, bokájukba és a cipőjük szűknek tűnik. 
Indokolatlan kimerültség
Ha a szív gyengesége miatt nem jut elég vér az izmokba, a szervekbe, a korábban természetes, mindennapos tevékenység is fárasztónak tűnhet.
Légszomj
A légszomj, a zihálás főként fizikai aktivitás közben jelentkezhet, de később akár alvás közben is ébredhet arra a páciens, hogy levegőért kapkod. Ha egy diagnosztizált betegnél jelentkezik fekvő pozícióban a légzési nehézség, érdemes megemelni a felsőtestet. 
Erős szívdobogás
A gyors, erős szívdobogás (palpitáció) azért alakul ki, mert a szív így próbálja normalizálni a vérkeringést. 
Köhögés
A tüdőben pangó folyadék miatti köhögés gyakran fehér vagy rózsaszínes váladékot hoz felszínre.
Étvágytalanság, hányás
Előfordulhat, hogy emésztőrendszer elégtelen vérellátása miatt a beteg úgy érzi, teli van, nem tud enni, akár hányingert, hányást is tapasztalhat. 


Milyen vizsgálatokra lehet szükség?


Ha valaki az ismertetett tünetekkel vagy akár csak ennél enyhébb panaszokkal fordul orvoshoz, és a kikérdezés, a fizikális vizsgálatok során felmerül a szívelégtelenség gyanúja, további vizsgálatokra van szükség, hogy kizárjuk vagy beigazoljuk ezt a diagnózist. Ráadásul a betegségnek különböző típusai vannak, így a szisztolés – és a diasztolés szívelégtelenség, valamint a bal oldali -, a jobb oldali – és a globális szívelégtelenség, amelyek különböző kezelést igényelnek. Már csak a különbségtétel miatt is nagyon fontos idejében orvoshoz fordulni – hangsúlyozza dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa.