Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

14 figyelmeztető jel, hogy nem mozgunk eleget

Érdekességek2022. július 26.

Fotó: gettyimages.com

A mozgás egészség, ezért életmódunkat ennek szellemében kell kialakítanunk. De a jeleket is fontos számba vennünk, amelyek arra figyelmeztetnek, hogy mozgáshiányban szenvedünk.

A világjárvány kezdete óta sokunk még inkább hozzászokott a tévéképernyő vagy a számítógép melletti mozgásszegény életmódhoz – itt az ideje változtatni! A rendszeres fizikai aktivitás javítja fizikai állapotunkat, amely olyan fizikai tulajdonságok összessége, mint az állóképesség, a gyorsaság az erőnlét, testünk rugalmassága stb. A megfelelő fizikai állapot lehetővé teszi, hogy mindennapi tevékenységeink ne okozzanak nagyobb fáradtságot, és a komolyabb testmozgás, sportolás se legyen megterhelő a számunkra.

Miért fontos a mozgás?

A mozgás segít jó állapotban tartani testünket-lelkünket. Rendszeres fizikai aktivitással kitartóbbak leszünk, nő az izomerőnk és állóképességünk, és csontozatunkat is erősítjük. Amellett a testmozgás nem csak fizikai előnyökkel jár. Íme további okok arra, hogy rendszeresen mozogjunk:

Ajánlások 

Ideális esetben legalább napi 30 perc dinamikus fizikai aktivitás javasolt. Nem feltétlenül sportolásról van szó, hanem az a fontos, hogy minden alkalmat használjunk ki a mozgásra. Pl. lépcsőzzünk liftezés helyett; inkább gyalogoljunk vagy biciklizzünk, mintsem autót vezessünk; szálljunk le egy megállóval  előbb a közlekedési eszközről, hogy gyalog fejezzük be az utazás hátralévő részét – de sétáljunk mindennap. Ha pedig a kedvünk szerinti sporttevékenységnek is hódolunk, még többet teszünk egészségünkért.


14 jel, amely arra utal, hogy nem mozgunk eleget:

1. Székrekedés.  A testmozgással a vastagbél renyheséget is megelőzzük, és könnyebb lesz a mindennapos székletürítés. A has és a rekeszizom megfelelő izomtónusa szintén nélkülözhetetlen a salakanyagok emésztőrendszerből való kiürítéséhez. A rendszeres testmozgás segíthet ezen, különösen, amikor idősödünk.

2. Merev ízületek A fájdalmas és nehezen mozgatható ízületek olykor gyulladásos állapotok, pl. ízületi gyulladás vagy autoimmun betegség jelei lehetnek. Az ízületek amellett megmerevedhetnek, ha nem használjuk őket eléggé. Mozogjunk rendszeresen, hogy megelőzzük az ízületi bajokat, blokkolódást, fájdalmat, az ezzel járó, mindennapos  szenvedést..

3. Kifulladás. Az izmok is gyengülnek, ha nem használják őket, többek közt azok, amelyek a tüdő munkáját segítik a légzés során. Ha nem dolgoztatjuk őket rendszeresen, kapacitásuk csökken, és emiatt minél kevesebb fizikai aktivitást végzünk, annál hamarabb kifulladunk. Ami még a könnyű, napi feladatok elvégzése során is megtörténhet.

Fotó: gettyimages.com

4. Rossz hangulat. A mozgáshiány a szorongás és a depresszió érzését is fokozhatja. Az olyan kardió gyakorlatok, mint a séta, kerékpározás, úszás vagy futás, nemcsak a szívműködést javítják, hanem stabilizálják a hangulatot, sőt még az önbecsülésünket is növelhetik.

5. Energikusság hiánya. Az idő nagy részében letargikusnak és fáradtnak érezzük magunkat? A testedzés, sportolás lehetővé teszi, hogy több oxigén és tápanyag jusson a szövetekhez. Ha viszont időnk nagy részét ülve töltjük a szöveteink nem kapnak elegendő mennyiségű „üzemanyagot” további működésükhöz.

6. Lassú anyagcsere. Aki “gyors” anyagcserével kíván rendelkezni, többet kell mozognia, még akkor is, ha ez a mozgás csak néhány gyakorlatból áll. Amellett minél aktívabbak vagyunk, annál több kalóriát is égetünk az egyes testedzések alkalmával. 

7. Álmatlanság. Ha belefáradunk este a „bárányok számolásába”, nehezen alszunk el, felébredünk éjjel, és nem tudunk újra elaludni stb., határozzuk el, hogy nappal többet mozgunk. Ugyanis, ha napközben rendszeresen végzünk testmozgást, gyorsabban elalszunk este, alvásminőségünk javul.

8. Feledékenység A rendszeres testmozgás hatására a szervezet több ún. növekedési faktort termel  (mely egyfajta fehérje, vagy szteroid hormon). Többek közt serkenti a vérkeringést az agyban. Minél több vér jut az agyba, annál jobban tudunk gondolkodni, emlékezni és döntéseket hozni.

9. Magas vérnyomás. Ha mozgásszegény életmódot folytatunk, megnőhet a szívbetegségek kockázata is. Ennek oka, hogy a mozgás hiánya esetén nagyobb a valószínűsége a magas vérnyomásnak, amely többek közt a szívproblémák, pl. a szívkoszorúér-betegség és a szívroham egyik fő kockázati tényezője.

Fotó: 123rf.com

10. Prediabétesz. (A 2-es típusú cukorbetegséget megelőző anyagcsere-állapot: ekkor a vércukorszint magasabb a normálisnál, de még nem éri el a cukorbetegség szintjét).Amikor a fizikai aktivitás rendszeres része az életünknek, szervezetünk könnyebben tudja szabályozni a vércukorszintjét. A stabil vércukorszint csökkenti a cukorbetegség kialakulásának kockázatát.

11. Hátfájás. A testmozgás hiánya gyengíti a gerinc melletti és a hátat tartó izmokat. Ezért naponta kell olyan gyakorlatokat végezni, melyek erősítik ezeket az izmokat. Erre megfelelő pl. a pilates, a jóga vagy  egyéb nyújtó gyakorlatok.

12. Nassolási vágy. Sokszor azt hisszük, hogy éhesebbek vagyunk, ha sokat mozogunk, de ennek éppen az ellenkezője történik. A kerékpározás, az úszás, a séta vagy akár a futás csökkentheti az étvágyat. Ezek a különböző sportok megváltoztatják bizonyos “éhséghormonok” szintjét a szervezetben.

13. Betegeskedés. Tanulmányok sora azt mutatja, hogy minél gyakrabban végzünk mérsékelt testmozgást, annál kisebb az esélye a megfázásnak vagy más kórokozók támadásának. A mozgás beépítése a napi rutinunkba erősíti az immunrendszert.

14. A bőr állapotának romlása. Ha bőrünk fakóbbnak tűnik a szokásosnál, minősége rosszabbodik, többek közt a fizikai aktivitás hiánya lehet az oka. Egyes kutatások szerint a mértékletes edzés serkenti a vérkeringést és az immunitást, ami segít megőrizni a bőr fiatalos ragyogását.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Amikor a lakosság segíti a tudományt – így készülhetünk fel a következő járványokra

2026. június 02.



Amikor tízezren fordulnak orvoshoz influenzaszerű tünetekkel minden héten, sokan otthon vészelik át a betegséget – így láthatatlanok maradnak a hivatalos statisztikák számára. Pedig éppen ezek az információk segíthetnek abban, hogy a szakemberek pontosabban lássák a járványok terjedését. A Szegedi Tudományegyete

m kutatói ezért a lakosság segítségét kérik a MASZK 2.0 kutatásban.

Miért fontosak a lakossági adatok?

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ adatai szerint egyetlen téli héten több mint 45 ezer ember fordult orvoshoz influenzaszerű tünetekkel, miközben az akut légúti fertőzések száma meghaladta a 200 ezret. A valós esetszám azonban ennél jóval magasabb lehet, hiszen sokan nem keresik fel az egészségügyi ellátást. A MASZK 2.0 kutatás éppen ezeket a „hiányzó láncszemeket” igyekszik feltérképezni.

A kutatás a közösségi tudomány módszerére épül: a résztvevők saját tapasztalataik megosztásával segítik a kutatók munkáját. A rövid, online kitölthető kérdőívekben arról számolnak be, hogy tapasztaltak-e tüneteket, hány emberrel találkoztak, illetve milyen óvintézkedéseket alkalmaznak.

Változatos folyadékpótlás nyári melegben

2026. június 02.



Az extrém hőmérséklet-ingadozások miatt szervezetünk nehezebben áll át a kánikulában szükséges magasabb folyadékbevitelre, ezért tudatosan növelnünk kell a naponta bevitt folyadékmennyiséget – figyelmeztet a Magyarországi Üdítőital-, Gyümölcslé- és Ásványvízgyártók Szövetsége. A folyadék hiánya fáradékonyságot, a koncentrációs képesség csökkenését okozhatja, de felerősítheti a cukorbetegség, az asztma, az allergia, a vérnyomás-ingadozás tüneteit is. Kutatások szerint a változatos italválasztás, mely a víz, ásványvíz mellett például üdítőitalokat, gyümölcsleveket is tartalmaz, jelentősen növelheti a folyadékbevitelt.

Nyáron a hőmérséklet emelkedésével nő a kiszáradás kockázata, így fokozott odafigyelést igényel, hogy szervezetünk vízháztartását egyensúlyban tartsuk.

A folyadék hiánya fejfájást, fáradékonyságot, a koncentrációs képesség csökkenését okozhatja, de hosszabb távon hozzájárulhat a vesekőképződéshez, felerősítheti a cukorbetegség, az asztma, az allergia, a vérnyomás-ingadozás tüneteit is. Ezért is különösen fontos a nyári folyadékpótlás. Az elmúlt hetek szélsőséges hőmérséklet-ingadozásai miatt szervezetünk ráadásul nehezebben alkalmazkodik a mostani kánikulához, és a szükségesnél jóval lassabban áll át a javasolt magasabb folyadék-bevitelre. A Magyarországi Üdítőital-, Gyümölcslé- és Ásványvízgyártók Szövetsége ezért javasolja, hogy mindenki igyekezzen tudatosan is fedezni folyadékszükségletét.

Gyakran kiújulhat-e a vesekő?

2026. június 01.



Eljött a tavaszi nagytakarítás ideje, amit nemcsak otthonunkban, de a testünkben is érdemes elvégezni. A melegebb időben a könnyebb ételek fogyasztása és a fokozott mozgás közben sokan észrevétlenül kevesebbet isznak – a koncentrált vizelet pedig kedvez a vesekő kialakulásának.

Ha a vese nem működik megfelelően, és a vizeletben lévő anyagok (például ásványi sók) túl nagy koncentrációban vannak jelen és nem tudnak oldódni, akkor kicsapódnak, kristályosodnak, majd idővel „összetapadva” kővé növekedhetnek. Ezek természetes úton kiürülhetnek a vizelettel, de néhány millimétertől a centiméteres nagyságig is megnőhetnek, elzárva a húgyvezetéket, ilyenkor pedig csak beavatkozással távolíthatók el.

A kövek összetétele változó: gyakoriak a kalcium-foszfát kövek (például tartósan nagyon magas kalciumbevitel mellett), illetve az oxalátkövek, amelyeknél az oxalátban gazdag ételek (pl. kakaó, cékla, sóska, spenót, földimogyoró, csokoládé, tea) és a C-vitamin túladagolása is szerepet játszhat.