Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

14 figyelmeztető jel, hogy nem mozgunk eleget

Érdekességek2022. július 26.

Fotó: gettyimages.com

A mozgás egészség, ezért életmódunkat ennek szellemében kell kialakítanunk. De a jeleket is fontos számba vennünk, amelyek arra figyelmeztetnek, hogy mozgáshiányban szenvedünk.

A világjárvány kezdete óta sokunk még inkább hozzászokott a tévéképernyő vagy a számítógép melletti mozgásszegény életmódhoz – itt az ideje változtatni! A rendszeres fizikai aktivitás javítja fizikai állapotunkat, amely olyan fizikai tulajdonságok összessége, mint az állóképesség, a gyorsaság az erőnlét, testünk rugalmassága stb. A megfelelő fizikai állapot lehetővé teszi, hogy mindennapi tevékenységeink ne okozzanak nagyobb fáradtságot, és a komolyabb testmozgás, sportolás se legyen megterhelő a számunkra.

Miért fontos a mozgás?

A mozgás segít jó állapotban tartani testünket-lelkünket. Rendszeres fizikai aktivitással kitartóbbak leszünk, nő az izomerőnk és állóképességünk, és csontozatunkat is erősítjük. Amellett a testmozgás nem csak fizikai előnyökkel jár. Íme további okok arra, hogy rendszeresen mozogjunk:

Ajánlások 

Ideális esetben legalább napi 30 perc dinamikus fizikai aktivitás javasolt. Nem feltétlenül sportolásról van szó, hanem az a fontos, hogy minden alkalmat használjunk ki a mozgásra. Pl. lépcsőzzünk liftezés helyett; inkább gyalogoljunk vagy biciklizzünk, mintsem autót vezessünk; szálljunk le egy megállóval  előbb a közlekedési eszközről, hogy gyalog fejezzük be az utazás hátralévő részét – de sétáljunk mindennap. Ha pedig a kedvünk szerinti sporttevékenységnek is hódolunk, még többet teszünk egészségünkért.


14 jel, amely arra utal, hogy nem mozgunk eleget:

1. Székrekedés.  A testmozgással a vastagbél renyheséget is megelőzzük, és könnyebb lesz a mindennapos székletürítés. A has és a rekeszizom megfelelő izomtónusa szintén nélkülözhetetlen a salakanyagok emésztőrendszerből való kiürítéséhez. A rendszeres testmozgás segíthet ezen, különösen, amikor idősödünk.

2. Merev ízületek A fájdalmas és nehezen mozgatható ízületek olykor gyulladásos állapotok, pl. ízületi gyulladás vagy autoimmun betegség jelei lehetnek. Az ízületek amellett megmerevedhetnek, ha nem használjuk őket eléggé. Mozogjunk rendszeresen, hogy megelőzzük az ízületi bajokat, blokkolódást, fájdalmat, az ezzel járó, mindennapos  szenvedést..

3. Kifulladás. Az izmok is gyengülnek, ha nem használják őket, többek közt azok, amelyek a tüdő munkáját segítik a légzés során. Ha nem dolgoztatjuk őket rendszeresen, kapacitásuk csökken, és emiatt minél kevesebb fizikai aktivitást végzünk, annál hamarabb kifulladunk. Ami még a könnyű, napi feladatok elvégzése során is megtörténhet.

Fotó: gettyimages.com

4. Rossz hangulat. A mozgáshiány a szorongás és a depresszió érzését is fokozhatja. Az olyan kardió gyakorlatok, mint a séta, kerékpározás, úszás vagy futás, nemcsak a szívműködést javítják, hanem stabilizálják a hangulatot, sőt még az önbecsülésünket is növelhetik.

5. Energikusság hiánya. Az idő nagy részében letargikusnak és fáradtnak érezzük magunkat? A testedzés, sportolás lehetővé teszi, hogy több oxigén és tápanyag jusson a szövetekhez. Ha viszont időnk nagy részét ülve töltjük a szöveteink nem kapnak elegendő mennyiségű „üzemanyagot” további működésükhöz.

6. Lassú anyagcsere. Aki “gyors” anyagcserével kíván rendelkezni, többet kell mozognia, még akkor is, ha ez a mozgás csak néhány gyakorlatból áll. Amellett minél aktívabbak vagyunk, annál több kalóriát is égetünk az egyes testedzések alkalmával. 

7. Álmatlanság. Ha belefáradunk este a „bárányok számolásába”, nehezen alszunk el, felébredünk éjjel, és nem tudunk újra elaludni stb., határozzuk el, hogy nappal többet mozgunk. Ugyanis, ha napközben rendszeresen végzünk testmozgást, gyorsabban elalszunk este, alvásminőségünk javul.

8. Feledékenység A rendszeres testmozgás hatására a szervezet több ún. növekedési faktort termel  (mely egyfajta fehérje, vagy szteroid hormon). Többek közt serkenti a vérkeringést az agyban. Minél több vér jut az agyba, annál jobban tudunk gondolkodni, emlékezni és döntéseket hozni.

9. Magas vérnyomás. Ha mozgásszegény életmódot folytatunk, megnőhet a szívbetegségek kockázata is. Ennek oka, hogy a mozgás hiánya esetén nagyobb a valószínűsége a magas vérnyomásnak, amely többek közt a szívproblémák, pl. a szívkoszorúér-betegség és a szívroham egyik fő kockázati tényezője.

Fotó: 123rf.com

10. Prediabétesz. (A 2-es típusú cukorbetegséget megelőző anyagcsere-állapot: ekkor a vércukorszint magasabb a normálisnál, de még nem éri el a cukorbetegség szintjét).Amikor a fizikai aktivitás rendszeres része az életünknek, szervezetünk könnyebben tudja szabályozni a vércukorszintjét. A stabil vércukorszint csökkenti a cukorbetegség kialakulásának kockázatát.

11. Hátfájás. A testmozgás hiánya gyengíti a gerinc melletti és a hátat tartó izmokat. Ezért naponta kell olyan gyakorlatokat végezni, melyek erősítik ezeket az izmokat. Erre megfelelő pl. a pilates, a jóga vagy  egyéb nyújtó gyakorlatok.

12. Nassolási vágy. Sokszor azt hisszük, hogy éhesebbek vagyunk, ha sokat mozogunk, de ennek éppen az ellenkezője történik. A kerékpározás, az úszás, a séta vagy akár a futás csökkentheti az étvágyat. Ezek a különböző sportok megváltoztatják bizonyos “éhséghormonok” szintjét a szervezetben.

13. Betegeskedés. Tanulmányok sora azt mutatja, hogy minél gyakrabban végzünk mérsékelt testmozgást, annál kisebb az esélye a megfázásnak vagy más kórokozók támadásának. A mozgás beépítése a napi rutinunkba erősíti az immunrendszert.

14. A bőr állapotának romlása. Ha bőrünk fakóbbnak tűnik a szokásosnál, minősége rosszabbodik, többek közt a fizikai aktivitás hiánya lehet az oka. Egyes kutatások szerint a mértékletes edzés serkenti a vérkeringést és az immunitást, ami segít megőrizni a bőr fiatalos ragyogását.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Otthonápolás emberközelből

2026. május 15.



Egy magyar cég, amely értékekre épít

Az Értéksziget gyógyászati segédeszköz bolt és webáruház több mint másfél évtizede nyújt segítséget azoknak, akiknek az otthonápolás, a beteggondozás vagy a rehabilitáció mindennapi valóság. A céget 2009 decemberében alapították fogyatékossággal élő tulajdonosok, akik saját tapasztalataik alapján ismerték fel, hogy az egészségügyi ellátásban és a segédeszköz-kereskedelemben hiányzik az emberközeli, valóban figyelmes megközelítés. Az alapítás időpontja nem véletlen: éppen az ENSZ által kihirdetett Fogyatékossággal élő személyek világnapján jött létre az Értékszigetet működtető nonprofit vállalkozás.

A cég azóta is keresztény értékrenden alapuló szemlélettel működik: a szakértelem mellett a tisztesség, a segítő szándék és az emberi méltóság tisztelete határozza meg mindennapi működését. Az Értéksziget nem csupán egy bolt vagy webáruház, hanem olyan közösségi tér, ahol az egészségügyi kihívásokkal élő emberek és hozzátartozóik nemcsak termékeket, hanem valódi megértést és útmutatást kapnak.

Tudomány és filozófia: Minden mindennel összefügg

2026. május 15.

Egy beszélgetés alkalmával a filozófus ismerősöm így jellemezte nekem a tudós és a filozófus közötti különbséget: Az utóbbiak „szétszedik a világot”, az elméleti dolgokat a részeire bontják, vizsgálják, esetleg átalakítják, majd újból egy egésszé formálják és megnézik ennek a működését.

A tudósok is szétszedik a dolgokat, pl. az emberi szervezetet szervekre, szövetekre, sejtekre, sőt, még annak alkotóelemeire is. Azokat vizsgálják behatóan és valóban nagyon alaposan, de utána nem feltétlenül rakják ismét össze egy „emberré”, hogy az „a nagy működésben, az egészben” hogyan működik pici sejtként, milyen hatással lehet a többi szerv sejtjeire. Mert ne képzeljük azt, hogy pl. a beleinkben lévő sejt, részecske, mikrobiom egy zárt rendszerként működik egymaga, és nem lehet hatással pl. a szívre vagy az agyra. Nem olyan régen került a vizsgálatok középpontjába pl. az ún. bél-agy, bél-szív, bél-tüdő stb. tengely kapcsolata és egymásra hatása. Mégiscsak egy összetett emberi szervezetről van szó, és nem önállóan, elzárva, elkülönülve működő sejtekből a szervezetünkben. Mint egy hatalmas számítógép, egy precíziós műszer, minden mindennel összefügg. Ezt jelenti az egészség, az életmód, a betegség összetettebb, tágabb, holisztikusabb megközelítése.

7 érdekesség a hazai termálvizekről

2026. május 14.

Magyarországon nem nehéz jótékony hatású vizekre lelni, hiszen hazánk bővelkedik a gyógyforrásokban. Mégis, ha szeretnénk rátalálni a számunkra legmegfelelőbbre, alaposan utána kell néznünk, melyik tájegység gyógyvize felel meg legjobban az elvárásainknak.

1. Kétezer termálforrás

A magyarországi fürdőkultúra első fénykora a Római Birodalom időszakához kötődik és a hódítók nevéhez fűződik, azóta Magyarországon több mint kétezer termálforrást jegyeztek be. Ezek közül azonban csak azokat nevezhetjük gyógyvizeknek, melyek gyógyhatása klinikailag bizonyított.

2. Háromszoros hatás

A termálvizek háromféle úton gyakorolnak hatást szervezetünkre:


Fizikai hatás – A melegnek köszönhetően ellazulnak az izmok, kitágulnak a vérerek, javul a vérkeringés. A víz felhajtóerejének köszönhetően könnyebben tudjuk mozgatni végtagjainkat, ami sérült, kopott, beteg ízületek esetében különösen fontos.
Kémiai hatás – A vízben oldott magas ásványianyag-tartalom egy része a bőrön keresztül felszívódva bekerül a vérkeringésbe, ezáltal erősíti az immunrendszert, pótolja az izmok, ízületek számára nélkülözhetetlen anyagokat, segíti az öngyógyító folyamatokat.
Biológiai hatás – A gyógyvizes helyeknek speciális mikroklímájuk van: a levegőben található negatív iontúlsúly miatt stresszoldó, pihentető hatásúak.