Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

14 figyelmeztető jel, hogy nem mozgunk eleget

Érdekességek2022. július 26.

Fotó: gettyimages.com

A mozgás egészség, ezért életmódunkat ennek szellemében kell kialakítanunk. De a jeleket is fontos számba vennünk, amelyek arra figyelmeztetnek, hogy mozgáshiányban szenvedünk.

A világjárvány kezdete óta sokunk még inkább hozzászokott a tévéképernyő vagy a számítógép melletti mozgásszegény életmódhoz – itt az ideje változtatni! A rendszeres fizikai aktivitás javítja fizikai állapotunkat, amely olyan fizikai tulajdonságok összessége, mint az állóképesség, a gyorsaság az erőnlét, testünk rugalmassága stb. A megfelelő fizikai állapot lehetővé teszi, hogy mindennapi tevékenységeink ne okozzanak nagyobb fáradtságot, és a komolyabb testmozgás, sportolás se legyen megterhelő a számunkra.

Miért fontos a mozgás?

A mozgás segít jó állapotban tartani testünket-lelkünket. Rendszeres fizikai aktivitással kitartóbbak leszünk, nő az izomerőnk és állóképességünk, és csontozatunkat is erősítjük. Amellett a testmozgás nem csak fizikai előnyökkel jár. Íme további okok arra, hogy rendszeresen mozogjunk:

Ajánlások 

Ideális esetben legalább napi 30 perc dinamikus fizikai aktivitás javasolt. Nem feltétlenül sportolásról van szó, hanem az a fontos, hogy minden alkalmat használjunk ki a mozgásra. Pl. lépcsőzzünk liftezés helyett; inkább gyalogoljunk vagy biciklizzünk, mintsem autót vezessünk; szálljunk le egy megállóval  előbb a közlekedési eszközről, hogy gyalog fejezzük be az utazás hátralévő részét – de sétáljunk mindennap. Ha pedig a kedvünk szerinti sporttevékenységnek is hódolunk, még többet teszünk egészségünkért.


14 jel, amely arra utal, hogy nem mozgunk eleget:

1. Székrekedés.  A testmozgással a vastagbél renyheséget is megelőzzük, és könnyebb lesz a mindennapos székletürítés. A has és a rekeszizom megfelelő izomtónusa szintén nélkülözhetetlen a salakanyagok emésztőrendszerből való kiürítéséhez. A rendszeres testmozgás segíthet ezen, különösen, amikor idősödünk.

2. Merev ízületek A fájdalmas és nehezen mozgatható ízületek olykor gyulladásos állapotok, pl. ízületi gyulladás vagy autoimmun betegség jelei lehetnek. Az ízületek amellett megmerevedhetnek, ha nem használjuk őket eléggé. Mozogjunk rendszeresen, hogy megelőzzük az ízületi bajokat, blokkolódást, fájdalmat, az ezzel járó, mindennapos  szenvedést..

3. Kifulladás. Az izmok is gyengülnek, ha nem használják őket, többek közt azok, amelyek a tüdő munkáját segítik a légzés során. Ha nem dolgoztatjuk őket rendszeresen, kapacitásuk csökken, és emiatt minél kevesebb fizikai aktivitást végzünk, annál hamarabb kifulladunk. Ami még a könnyű, napi feladatok elvégzése során is megtörténhet.

Fotó: gettyimages.com

4. Rossz hangulat. A mozgáshiány a szorongás és a depresszió érzését is fokozhatja. Az olyan kardió gyakorlatok, mint a séta, kerékpározás, úszás vagy futás, nemcsak a szívműködést javítják, hanem stabilizálják a hangulatot, sőt még az önbecsülésünket is növelhetik.

5. Energikusság hiánya. Az idő nagy részében letargikusnak és fáradtnak érezzük magunkat? A testedzés, sportolás lehetővé teszi, hogy több oxigén és tápanyag jusson a szövetekhez. Ha viszont időnk nagy részét ülve töltjük a szöveteink nem kapnak elegendő mennyiségű „üzemanyagot” további működésükhöz.

6. Lassú anyagcsere. Aki “gyors” anyagcserével kíván rendelkezni, többet kell mozognia, még akkor is, ha ez a mozgás csak néhány gyakorlatból áll. Amellett minél aktívabbak vagyunk, annál több kalóriát is égetünk az egyes testedzések alkalmával. 

7. Álmatlanság. Ha belefáradunk este a „bárányok számolásába”, nehezen alszunk el, felébredünk éjjel, és nem tudunk újra elaludni stb., határozzuk el, hogy nappal többet mozgunk. Ugyanis, ha napközben rendszeresen végzünk testmozgást, gyorsabban elalszunk este, alvásminőségünk javul.

8. Feledékenység A rendszeres testmozgás hatására a szervezet több ún. növekedési faktort termel  (mely egyfajta fehérje, vagy szteroid hormon). Többek közt serkenti a vérkeringést az agyban. Minél több vér jut az agyba, annál jobban tudunk gondolkodni, emlékezni és döntéseket hozni.

9. Magas vérnyomás. Ha mozgásszegény életmódot folytatunk, megnőhet a szívbetegségek kockázata is. Ennek oka, hogy a mozgás hiánya esetén nagyobb a valószínűsége a magas vérnyomásnak, amely többek közt a szívproblémák, pl. a szívkoszorúér-betegség és a szívroham egyik fő kockázati tényezője.

Fotó: 123rf.com

10. Prediabétesz. (A 2-es típusú cukorbetegséget megelőző anyagcsere-állapot: ekkor a vércukorszint magasabb a normálisnál, de még nem éri el a cukorbetegség szintjét).Amikor a fizikai aktivitás rendszeres része az életünknek, szervezetünk könnyebben tudja szabályozni a vércukorszintjét. A stabil vércukorszint csökkenti a cukorbetegség kialakulásának kockázatát.

11. Hátfájás. A testmozgás hiánya gyengíti a gerinc melletti és a hátat tartó izmokat. Ezért naponta kell olyan gyakorlatokat végezni, melyek erősítik ezeket az izmokat. Erre megfelelő pl. a pilates, a jóga vagy  egyéb nyújtó gyakorlatok.

12. Nassolási vágy. Sokszor azt hisszük, hogy éhesebbek vagyunk, ha sokat mozogunk, de ennek éppen az ellenkezője történik. A kerékpározás, az úszás, a séta vagy akár a futás csökkentheti az étvágyat. Ezek a különböző sportok megváltoztatják bizonyos “éhséghormonok” szintjét a szervezetben.

13. Betegeskedés. Tanulmányok sora azt mutatja, hogy minél gyakrabban végzünk mérsékelt testmozgást, annál kisebb az esélye a megfázásnak vagy más kórokozók támadásának. A mozgás beépítése a napi rutinunkba erősíti az immunrendszert.

14. A bőr állapotának romlása. Ha bőrünk fakóbbnak tűnik a szokásosnál, minősége rosszabbodik, többek közt a fizikai aktivitás hiánya lehet az oka. Egyes kutatások szerint a mértékletes edzés serkenti a vérkeringést és az immunitást, ami segít megőrizni a bőr fiatalos ragyogását.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Strand és orrmelléküreg-gyulladás

2026. június 27.

A mai napig felejthetetlen kisgyermekkori emlékem elsõ találkozásom az állatkertben a vízilóval. Nem “kecses” formája, nem is “fürge, párducszerû” mozgása ragadott meg – mert mindezek nincsenek is, hanem az, hogy az orrnyílásait szinte “szelepszerûen” be tudta zárni, mielõtt a víz alá merült.

Sokáig megbabonázva bámultam, még nem is sejtve, hogy sok évvel késõbben, már gégészként, hogyan fogom irigyelni a vízilovat. Az ember ugyanis erre a produkcióra nem képes, ezért a strandon, különösen amikor víz alá merülünk, a víz az orrunkba, onnan az orrmelléküregeinkbe, elsõsorban az arcüregünkbe juthat.

A bekerült folyadék – enyhén szólva – nem steril. A következmény, különösen ha ez az eset gyakrabban ismétlõdik vagy ha már eleve náthásak voltunk, az érintett arcüreg gyulladása lehet.

Folyadékpótlás

2026. június 27.

Kánikulában többet kell innunk

Az ember testtömegének nagyjából kétharmada víz. Egy 70 kg tömegû személy teste körülbelül 40 liter vizet tartalmaz, melybõl 28 liter a sejtekben, 8 liter a sejtek közötti térben, 4 liter a véráramban van.

A szervezet egészséges mûködéséhez a véráramban levõ mennyiségnek közel állandónak kell lennie, hogy a sejtekhez a tápanyagot, a sejtektõl az anyagcseretermékeket megfelelõen tudja szállítani. Ebben a többi vízmennyiség tartályként vesz részt: pótolni tudja a hiányzó mennyiséget, illetve felveszi a felesleget.

Vízháztartásunk

A szervezetbe a víz a táplálékainkkal, valamint a folyadékokkal jut be, és vizelet, valamint érzékelhetetlen párolgás és verejték formájában távozik. A vizelettel és az érzékelhetetlen párolgással egészséges szervezetbõl közel állandó vízmennyiség távozik, azonban a környezeti hõmérséklet emelkedésével a verejtékezéssel nagy mértékben nõ az elvesztett víz mennyisége. A szervezet folyadékegyensúlyát akkor õrizhetjük meg, ha a bevitt vízmennyiség megegyezik az elvesztett víz mennyiségével. Egészséges vesemûködés és átlagos környezeti hõmérséklet esetén ez napi 1,5-2 liter folyadék bevitelét jelenti. Ez a folyadékigény meleg idõben akár kétszeresére növekedhet.

A szervezetben levõ vízmennyiség szoros kapcsolatban van a vízben oldott sók mennyiségével, elsõsorban a nátriumkoncentráció jó mutatója a szervezetben levõ víztartalomnak. A szervezet a teljes folyadéktartalmát, ezzel együtt a vér nátriumkoncentrációját igyekszik állandó szinten tartani.

A tartósított élelmiszerek

2026. június 26.

Egészségesek-e a konzerv ételek?

A konzervek és tartósított élelmiszerek praktikusak, s rengeteg idõt lehet megtakarítani velük. De milyen ezeknek az ételeknek a minõsége? Jelentõs szerepet játszanak mindennapjainkban, ezért fontos ezekrõl a kérdésekrõl beszélni...

Semmi nem helyettesíti a friss élelmiszert, ez örök igazság. Viszont a frissesség is relatív fogalom. Hiszen 24 óra állás után például a spárga C-vitamin-tartalmának 40%-át, a spenót 30%-át, a zöldbab 20%-át veszíti el. És ez a tendencia folytatódik, ha a hûtõben még tovább tároljuk a zöldséget. Mégis, a fagyasztott és a konzerv zöldségek egész évben rendelkezésre állnak, praktikusak és gazdaságosak, hasznos kiegészítõi a friss élelmiszereknek, és hozzájárulnak a változatos táplálkozáshoz.