Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

30 millió gyerek különleges gondoskodást igényel

Érdekességek2019. január 11.

A világon évente 30 millió gyermek születik túl korán, túl kicsi testsúllyal vagy betegszik meg újszülöttként, és szorul emiatt különleges ellátásra az életben maradáshoz – állapította meg egy nemzetközi szervezetek által készített jelentés.

A fotók illusztrációk: pixabay.com

A jelentés rámutat, hogy speciális kezelés nélkül nagyon sok veszélyben lévő újszülött nem marad életben egy hónapnál tovább, az újszülöttek halálozásának legnagyobb kockázatai közé tartoznak a koraszülöttséggel összefüggő komplikációk, a szülés közben történt agysérülés, a súlyos bakteriális fertőzés vagy sárgaság, illetve a születési rendellenességek.

Tavaly összesen 2,5 millió újszülött halt meg a világon, túlnyomórészt megelőzhető okokból. Az elhunyt csecsemők csaknem kétharmada koraszülött – írja a jelentés, amely szerint még ha életben is maradnak a koraszülöttek, általában krónikus betegségekben szenvednek és lassabban fejlődnek.

Becslések szerint egymillió túl kicsi vagy beteg újszülött marad életben évente hosszú távú fogyatékossággal. Megfelelő gondoskodással a kisbabák nagyobb komplikációk nélkül élhetnek életük végéig, ugyanakkor a beteg gyermekek családjaira háruló kiadások és lelki terhek hátrányosan hathatnak a gyermekek kognitív, nyelvi és érzelmi fejlődésére.

A jelentés szerint 2030-ig 81 országban 2,9 millió nő és újszülött életét lehetne megmenteni átgondolt stratégiával. Akkorra a csecsemőhalálozások 68 százalékát is meg lehetne előzni olyan egyszerű feltételekkel, mint a táplálásnál a kizárólagos szoptatás, az anya vagy apa és csecsemő közötti közvetlen testkontaktus, a gyógyszerek és alapvető felszerelések, valamint a tiszta és jól felszerelt egészségügyi intézmények, amelyeknek képzett egészségügyi dolgozói vannak.


Omar Abdi, a UNICEF főigazgató-helyettese hangsúlyozta, hogy amikor a kisbabákról és édesanyjukról van szó, a megfelelő gondozás a megfelelő időben és a megfelelő helyen sokat számíthat. “Még mindig milliószámra halnak meg a kis és beteg gyermekek és nők, mert egyszerűen nem kapják meg azt a minőségi gondozást, amihez joguk van, és ami a kollektív felelősségünk” – fűzte hozzá.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.

A mellrák típusai, kockázati tényezői

2025. október 30.

A mellrák esetében örökletes és nem örökletes („sporadikus”) betegségről beszélhetünk. A ritkább, örökletes emlőrák hátterében gyakran az ún. BRCA gén különféle mutációja áll, ami növeli a daganatok kialakulásának kockázatát. Emellett ismertek más, kockázatot fokozó géneltérések is. Ma már célzott genetikai tanácsadás és vizsgálat segít azonosítani az érintetteket, és ezek az eredmények a műtéti és gyógyszeres döntéseket is befolyásolják.

A nem örökletes emlőrák jelenléte jóval gyakoribb Magyarországon. Kialakulásának leggyakoribb okai:


életmódbeli tényezők, mint a mozgáshiány, túlsúly, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás
cukorbetegség
rossz anyagcsere kontroll
terhesség, szülés, szoptatás hiánya vagy minél későbbi életkorra tolódása
korábbi emlőbesugárzás (pl. gyerekkorban más daganat miatt)
emlőt érő mikrotraumák (bizonyos sportágakban)


A betegség három fő szövettani altípusa eltérő „vezérlő mechanizmussal” és terápiával jár:


Hormonreceptor-pozitív (az esetek kb. 75–80%-a): jól reagál antiösztrogén/ösztrogéncsökkentő kezelésekre.
HER2-pozitív (az esetek kb. 10–15%-a): ma már célzott HER2-gátló antitestekkel és modern molekuláris terápiákkal hosszú távon kontrollálható.
Tripla negatív (az esetek ~10%-a): nem érzékeny hormon- vagy HER2-célzásra, de kemoterápiával és újabb immunterápiákkal hatékonyan kezelhető.

Vizuális érzékelés, avagy a látás világa

2025. október 29.

A látás és a szenzoros feldolgozás arányáról nincsenek pontos, általánosan elfogadott statisztikák, de a szakirodalom szerint a látási élményünk jelentős része nem csupán a látott információk észleléséből áll, hanem azok feldolgozásából is.

Vizuális feldolgozás


Látás: a látás magában foglalja a fényérzékelést és a vizuális információk észlelését, amelyet a szemünk végez. A retina érzékeli a fényt, amelyet az agyunk értelmez, hogy képet alkothasson a külvilágról.
Szenzoros feldolgozás: a szenzoros feldolgozás során az agyunk nemcsak az alapvető látási információkat dolgozza fel (mint pl. színek, formák), hanem azokat kontextusba is helyezi. Ez magában foglalja a figyelmet, a memóriát és az érzelmeket is, amelyek mind befolyásolják, hogyan értelmezzük azt, amit látunk.


Arányok Bár konkrét számadatokat nehéz megadni, szakértők gyakran említik, hogy a vizuális élményünk kb. 80-90%-a származik a szenzoros feldolgozásból.

Ez azt jelenti, hogy csupán 10-20% az, amit közvetlenül látunk, a többi információt az agyunk dolgozza fel és értelmezi.


Érzékszervek az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) szerint
Vizuális (látás)
Auditív (hallás)
Taktilis (érintés)
Vesztibuláris (egyensúly)
Proprioceptív (testhelyzet)
Interoceptív (belső érzékszervek)
Olfaktórikus (szaglás)
Gusztatorikus (ízérzés)