Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

3 fontos kérdés az anyajegyszűrésről

Érdekességek2023. november 19.

Fotó: 123rf.com

Miért nem elég csak egy anyajegyet megmutatni, miért kell az egész testfelületet ellenőrizni? Miért fontos a korai diagnózis és kinek kell fél vagy akár negyedévente is szűrővizsgálaton részt vennie? Dr. Vincze Ildikó, az Anyajegyszűrő Központ bőrgyógyász-kozmetológus főorvosának, a Prima Medica Szakmai Napon tartott előadásában többek közt ezekről is szó esett.

Miért ne mondjuk, hogy „Csak ezt az egyet szeretném megmutatni”?

Az atípusos anyajegyek lehetnek szabálytalan alakúak, esetleg többféle barna színárnyalatú részből állnak, vagy eltérő tapintatú területek különíthetők el bennük. Ellenőrzésük a szakemberek részéről különleges odafigyelést igényel, a betegek pedig könnyen gondolhatják azt, hogy a szabálytalan alak, a színbéli eltérések rosszindulatú elváltozás jelei.

Ha az önvizsgálat során ilyesmit észlelnek, akkor orvoshoz fordulnak, ám egyáltalán nem ajánlott ilyen esetben sem csak azt az egy anyajegyet megmutatni. Különösen, ha a beteg régen járt anyajegyszűrésen vagy a magas rizikójú csoportba tartozik.

„Ha egy gyanús anyajegy miatt fordulunk bőrgyógyászhoz, ellenőriztessük a teljes testfelületet, ne csak azt az egy anyajegyet. A rosszindulatú elváltozás a testen bárhol megjelenhet és sokszor nem is meglévő anyajegyből alakul ki.”

Hogyan segíthet a manikűrös vagy a fodrász, a korai felismerésben?

Ha emberekkel és a bőrük kezelésével foglalkozunk a munkánk során, akkor fontos szerepünk lehet abban, hogy a vendégeink testén, számukra sokszor alig vagy egyáltalán nem hozzáférhető helyeken felfedezzük az elváltozásokat.

„Rosszindulatú elváltozás a hajas fejbőrön is kialakulhat, ez gyakorlatilag az önellenőrzés során – még segítséggel is – igen nehezen látható terület. Ha fodrászként azt látjuk, hogy visszatérő vendégünk fejbőrén változó méretű az anyajegy, vagy viszkető, esetleg vérző elváltozás látható, irányítsuk bőrgyógyászhoz.”


A fotó illusztráció: pixabay.com

Ugyanígy segíthet a manikűrös a köröm alatti területen észlelni a gyanús jeleket – különösen műkörmöt viselő hölgyeknél – a pedikűrös a lábon, talpon, a masszőr a háton. A szemben, és szájnyálkahártyán megjelenő elváltozások korai felismerése szemészeti és fogorvosi vizsgálat során történhet.

Melanoma: mikor a legjobb az esély a túlélésre?

Az elmúlt tíz évben megduplázódott a rosszindulatú bőrdaganatok előfordulásának gyakorisága. A legveszélyesebb formája a melanoma, mely akár hónapok alatt is drasztikus növekedésen mehet keresztül. Először vízszintesen, vagyis szabad szemmel is láthatóan megnő a pigmentált elváltozás mérete. Ha ekkor orvoshoz fordulunk, még jó eséllyel következmények nélkül megszabadulhatunk tőle. Az elváltozások korai felismerése és mielőbbi, sebészi úton történő eltávolítása a teljes gyógyulást jelentheti a betegnek. Ilyenkor az ötéves túlélési esély 100%.

Fotó: 123rf.com

Később azonban a rosszindulatú elváltozás már függőleges irányban, a bőr mélyebb rétegei felé is terjed, amit szabad szemmel már nem tudunk észrevenni. A véráramba eljutva pedig már áttéteket képezhet. Előrehaladott stádiumban diagnosztizálva férfiaknál már csak 8, nőknél 25 százalék az esély a gyógyulásra.

„Alapesetben mindenkinek azt javasoljuk, hogy évente egyszer vegyen részt teljes testtérképes anyajegyszűrésen. Ha azonban szabálytalan elváltozást látunk, akkor a következő vizsgálatra akár fél-, vagy negyedéven belül is sor kerülhet annak érdekében, hogy idejében eltávolíthassuk, ha szükséges.”


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.

A mellrák típusai, kockázati tényezői

2025. október 30.

A mellrák esetében örökletes és nem örökletes („sporadikus”) betegségről beszélhetünk. A ritkább, örökletes emlőrák hátterében gyakran az ún. BRCA gén különféle mutációja áll, ami növeli a daganatok kialakulásának kockázatát. Emellett ismertek más, kockázatot fokozó géneltérések is. Ma már célzott genetikai tanácsadás és vizsgálat segít azonosítani az érintetteket, és ezek az eredmények a műtéti és gyógyszeres döntéseket is befolyásolják.

A nem örökletes emlőrák jelenléte jóval gyakoribb Magyarországon. Kialakulásának leggyakoribb okai:


életmódbeli tényezők, mint a mozgáshiány, túlsúly, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás
cukorbetegség
rossz anyagcsere kontroll
terhesség, szülés, szoptatás hiánya vagy minél későbbi életkorra tolódása
korábbi emlőbesugárzás (pl. gyerekkorban más daganat miatt)
emlőt érő mikrotraumák (bizonyos sportágakban)


A betegség három fő szövettani altípusa eltérő „vezérlő mechanizmussal” és terápiával jár:


Hormonreceptor-pozitív (az esetek kb. 75–80%-a): jól reagál antiösztrogén/ösztrogéncsökkentő kezelésekre.
HER2-pozitív (az esetek kb. 10–15%-a): ma már célzott HER2-gátló antitestekkel és modern molekuláris terápiákkal hosszú távon kontrollálható.
Tripla negatív (az esetek ~10%-a): nem érzékeny hormon- vagy HER2-célzásra, de kemoterápiával és újabb immunterápiákkal hatékonyan kezelhető.

Vizuális érzékelés, avagy a látás világa

2025. október 29.

A látás és a szenzoros feldolgozás arányáról nincsenek pontos, általánosan elfogadott statisztikák, de a szakirodalom szerint a látási élményünk jelentős része nem csupán a látott információk észleléséből áll, hanem azok feldolgozásából is.

Vizuális feldolgozás


Látás: a látás magában foglalja a fényérzékelést és a vizuális információk észlelését, amelyet a szemünk végez. A retina érzékeli a fényt, amelyet az agyunk értelmez, hogy képet alkothasson a külvilágról.
Szenzoros feldolgozás: a szenzoros feldolgozás során az agyunk nemcsak az alapvető látási információkat dolgozza fel (mint pl. színek, formák), hanem azokat kontextusba is helyezi. Ez magában foglalja a figyelmet, a memóriát és az érzelmeket is, amelyek mind befolyásolják, hogyan értelmezzük azt, amit látunk.


Arányok Bár konkrét számadatokat nehéz megadni, szakértők gyakran említik, hogy a vizuális élményünk kb. 80-90%-a származik a szenzoros feldolgozásból.

Ez azt jelenti, hogy csupán 10-20% az, amit közvetlenül látunk, a többi információt az agyunk dolgozza fel és értelmezi.


Érzékszervek az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) szerint
Vizuális (látás)
Auditív (hallás)
Taktilis (érintés)
Vesztibuláris (egyensúly)
Proprioceptív (testhelyzet)
Interoceptív (belső érzékszervek)
Olfaktórikus (szaglás)
Gusztatorikus (ízérzés)