Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

3 fontos kérdés az anyajegyszűrésről

Érdekességek2023. november 19.

Fotó: 123rf.com

Miért nem elég csak egy anyajegyet megmutatni, miért kell az egész testfelületet ellenőrizni? Miért fontos a korai diagnózis és kinek kell fél vagy akár negyedévente is szűrővizsgálaton részt vennie? Dr. Vincze Ildikó, az Anyajegyszűrő Központ bőrgyógyász-kozmetológus főorvosának, a Prima Medica Szakmai Napon tartott előadásában többek közt ezekről is szó esett.

Miért ne mondjuk, hogy „Csak ezt az egyet szeretném megmutatni”?

Az atípusos anyajegyek lehetnek szabálytalan alakúak, esetleg többféle barna színárnyalatú részből állnak, vagy eltérő tapintatú területek különíthetők el bennük. Ellenőrzésük a szakemberek részéről különleges odafigyelést igényel, a betegek pedig könnyen gondolhatják azt, hogy a szabálytalan alak, a színbéli eltérések rosszindulatú elváltozás jelei.

Ha az önvizsgálat során ilyesmit észlelnek, akkor orvoshoz fordulnak, ám egyáltalán nem ajánlott ilyen esetben sem csak azt az egy anyajegyet megmutatni. Különösen, ha a beteg régen járt anyajegyszűrésen vagy a magas rizikójú csoportba tartozik.

„Ha egy gyanús anyajegy miatt fordulunk bőrgyógyászhoz, ellenőriztessük a teljes testfelületet, ne csak azt az egy anyajegyet. A rosszindulatú elváltozás a testen bárhol megjelenhet és sokszor nem is meglévő anyajegyből alakul ki.”

Hogyan segíthet a manikűrös vagy a fodrász, a korai felismerésben?

Ha emberekkel és a bőrük kezelésével foglalkozunk a munkánk során, akkor fontos szerepünk lehet abban, hogy a vendégeink testén, számukra sokszor alig vagy egyáltalán nem hozzáférhető helyeken felfedezzük az elváltozásokat.

„Rosszindulatú elváltozás a hajas fejbőrön is kialakulhat, ez gyakorlatilag az önellenőrzés során – még segítséggel is – igen nehezen látható terület. Ha fodrászként azt látjuk, hogy visszatérő vendégünk fejbőrén változó méretű az anyajegy, vagy viszkető, esetleg vérző elváltozás látható, irányítsuk bőrgyógyászhoz.”


A fotó illusztráció: pixabay.com

Ugyanígy segíthet a manikűrös a köröm alatti területen észlelni a gyanús jeleket – különösen műkörmöt viselő hölgyeknél – a pedikűrös a lábon, talpon, a masszőr a háton. A szemben, és szájnyálkahártyán megjelenő elváltozások korai felismerése szemészeti és fogorvosi vizsgálat során történhet.

Melanoma: mikor a legjobb az esély a túlélésre?

Az elmúlt tíz évben megduplázódott a rosszindulatú bőrdaganatok előfordulásának gyakorisága. A legveszélyesebb formája a melanoma, mely akár hónapok alatt is drasztikus növekedésen mehet keresztül. Először vízszintesen, vagyis szabad szemmel is láthatóan megnő a pigmentált elváltozás mérete. Ha ekkor orvoshoz fordulunk, még jó eséllyel következmények nélkül megszabadulhatunk tőle. Az elváltozások korai felismerése és mielőbbi, sebészi úton történő eltávolítása a teljes gyógyulást jelentheti a betegnek. Ilyenkor az ötéves túlélési esély 100%.

Fotó: 123rf.com

Később azonban a rosszindulatú elváltozás már függőleges irányban, a bőr mélyebb rétegei felé is terjed, amit szabad szemmel már nem tudunk észrevenni. A véráramba eljutva pedig már áttéteket képezhet. Előrehaladott stádiumban diagnosztizálva férfiaknál már csak 8, nőknél 25 százalék az esély a gyógyulásra.

„Alapesetben mindenkinek azt javasoljuk, hogy évente egyszer vegyen részt teljes testtérképes anyajegyszűrésen. Ha azonban szabálytalan elváltozást látunk, akkor a következő vizsgálatra akár fél-, vagy negyedéven belül is sor kerülhet annak érdekében, hogy idejében eltávolíthassuk, ha szükséges.”


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Az otthonápolás

2026. szeptember 20.

Az otthoni szakápolási szolgálatok kialakulását egyrészt az egészségügyi struktúra és a mûködés változása, másrészt a társadalom szükséglete és igénye hívta életre. A szolgáltatás iránti igény egyre növekvõ tendenciát mutat. 
A szükségletek egyrészt a lakosság elöregedésébõl, másrészt a népesség egészségi állapotának mutatóiból fakadnak.

A kórházak a hatékonyság és gazdaságosság tükrében a gazdaságos ágykihasználás miatt kerülik a túlápolást, ezért amint a beteg állapota engedi, hazaküldik otthonukba. Mivel ekkor a páciens még nem mondható gyógyultnak, szüksége van az otthon szakápolásra.

Az otthonápolási szolgálatban dolgozó szakemberek minõségi ellátást nyújtanak a beteg otthonában, abban a környezetben, amely gyakran sokkal jobban szolgálja az egészség helyreállítását és a beteg elégedettségét, mint a fekvõbeteg-intézmény, a kórház. Az otthoni ápolás rendszere lehetõvé teszi a fekvõbeteg-intézetbe utalás gyakoriságának csökkentését, illetve a kórházi ápolási idõ lerövidítését. Nemcsak költségtakarékosabb, hanem humánusabb ellátási forma is. Az otthoni légkör, a család jelenléte csökkenti a beteg kiszolgáltatottságának érzését, növeli a kooperációs készséget, elõsegíti az egyénre szabott ellátás kivitelezését. Az otthoni szakápolási szolgálatok feladata, hogy a kórházból hazakerült betegek számára szakápolási és szakirányú terápiás szolgáltatást biztosítsanak. Munkájuk során lehetõség nyílik az egészség, az egészséges életmód népszerûsítésére is. Az otthoni szakápolásra szoruló beteg számára a szakápolást a háziorvosuk rendeli el - gyógytorna, logopédia és fizikoterápia esetén szakorvosi javaslatra. Esetenként 14 vizit rendelhetõ el, amely - a beteg állapotától függõen - háromszor meghosszabbítható szakorvosi javaslatra. Ezen vizitek legalább 30 percet, legfeljebb 3 órát vehetnek igénybe.

Mennyire legyen önálló a gyermek?

2026. szeptember 20.

Gyakran esik szó az önállóságról mint a sikeres nevelés egyik fõ célkitûzésérõl. Nem mellékes kérdés ez ilyenkor az iskolaév kezdetén sem. Ugyanakkor számos szülõ tanácstalanul kérdezi önmagától, mit tegyen, hogy kisgyermekét végre önállóbnak lássa. Mindenesetre tudni kell: ha hatéves kor elõtt még elhagyatottnak is érzi magát a kicsi és fél a szülei nélkül, hét és tíz év között már általában feleszmél. Azaz rájön, hogy igen lassan, fokozatosan egyedül is boldogulnia kell az életkora szabta cselekvési szférában. Mindehhez azonban elengedhetetlenül fontos a helyes szülõi irányítás. 
Mielõtt arra gondolnánk, hogy az eddiginél több szabadságot biztosítunk kisgyermekünknek, tanácsos felmérnünk, mennyire képes az önálló cselekvésre. Számos alapvetõ, fõleg pszichikai tényezõt kell figyelembe vennünk ahhoz, hogy ez a folyamat nehézségek nélkül menjen végbe.

Az iskolaév kezdetén különösen idõszerû elgondolkodni azon, mekkora önállóságot biztosítsunk a kisiskolásnak. A legfontosabb kérdés: elengedhetjük-e egyedül az iskolába? Ahhoz, hogy megtudjuk, képes-e eljutni oda minden kockázat nélkül, célszerû óvatosan puhatolóznunk nála: van-e kedve, érez-e elég önbizalmat hozzá. Azt is megkérdezhetjük tõle, vannak- e olyan gyerekek az osztályában, akik már egyedül járnak iskolába; ha igen, beszélt- e már errõl velük, és annak alapján képesnek tartja-e õ is magát rá. Ha nem, magyarázza el, miért habozik: valójában félelmet érez, vagy csak egyszerûen jobban szeretné, ha a szülõ továbbra is elkísérné minden útjára (mert úgy véli, hogy az a szeretet jele). Az ilyen érzelmi szempontokon kívül természetesen gyakorlati képességeit is tanácsos felmérnünk. Például, ha legelõször kívánjuk elengedni az iskolába, figyeljük meg, általában fél-e az egyedül járkálástól ismeretlen utakon. Azt is fontos megtudnunk, egyáltalán tisztában van-e az alapvetõ közlekedési szabályokkal, tudja-e, milyen helyen és mely pillanatban szabad áthaladnia az úttesten. Ezzel összefügg és az önállósulási képesség további jeleire bukkanhatunk, ha rájövünk, tud-e egyedül vásárolni kisebb dolgokat a közeli élelmiszerboltban anélkül, hogy összezavarodna fizetéskor a pénztárnál, vagy tud-e segítség nélkül telefonálni. A mindennapi élet egyszerû cselekvései megfigyelésekor fel tudjuk tehát mérni, az élet mely területein képes elõször a saját lábára állni.

Metabolikus szindróma

2026. szeptember 19.

Magyarországon közel kétmillió elhízott és négymillió túlsúlyos ember él. A hastáji elhízás nemcsak esztétikai problémát jelent. Az elhízottak között igen jelentõs mértékben fordul elõ magas vérnyomás, jellemzõ a kóros vérzsírszint, a magas vércukorszint vagy a cukorbetegség. Ezt az anyagcsere tünetegyüttest, illetve ezek együttes elõfordulását nevezik metabolikus szindrómának. 
Elõfordulási gyakorisága a felnõtt lakosság körében kb. 21 százalék, gyakorisága az életkor elõrehaladtával tovább növekszik. "Halálos négyes"-ként is emlegetik, mert ezen rizikófaktorok megléte a szívinfarktusra már 4-8 szoros kockázatot jelent, de megnöveli az érelmeszesedés, a koszorúér-betegség, a trombózis, a stroke, valamint a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának esélyét is. Magyarországon pedig a halálozási statisztikákat a szív- és érrendszeri betegségek vezetik. A metabolikus szindróma tényezõi nem véletlenül társulnak egymással, ugyanis egymásra is hajlamosítanak, éppen ezért bármelyik fennállása esetén a többit is keresni kell. A kockázati tényezõk többnyire helytelen táplálkozásra és a testmozgás hiányára vezethetõk vissza.