Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

3 jel, amikor komolyan kell venni a nyakfájdalmat

Érdekességek2020. június 11.

Fotó: 123rf.com

A nyakfájdalom meglehetősen gyakori panasz, de nem minden esetben jelez komoly problémát. Dr. Páll Zoltán, a Budai Fájdalomközpont sebésze, traumatológus, sportorvos azokra az esetekre hívja fel a figyelmet, amelyeket mindenképpen ki kell vizsgáltatni. 

Vészhelyzetben nem szabad késlekedni

Vannak bizonyos vészhelyzetek, amikor késlekedés nélkül orvoshoz kell fordulni a nyakfájdalom miatt, ilyenek például a baleset, gerincsérülés miatt fellépő fájdalom, vagy a komoly, más szimptómákkal párosuló fájdalom. Az alábbiakban azonban nem ezekről a vészhelyzetekről lesz szó, hanem azokról a szituációkról, amikor nem tudjuk eldönteni, szükség van-e orvosi vizsgálatra vagy sem.

Nagyon ritkán, de előfordul, hogy a nyakfájást fertőzés, autoimmun betegség, daganat vagy más rendszerbetegség okozza, de ilyenkor jellemzően más komoly panaszok is jelentkeznek, amelyekkel feltétlenül orvoshoz kell fordulni. Vannak emellett olyan figyelmeztető jelek, amelyek megléte esetén szintén szükség van kontrollra, hogy kiderülhessen, pontosan mi okozza a gondot.

Ezek a következők:

6 hétnél régebben áll fenn a panasz.
A fájdalom nem elhanyagolható, és nem javul, esetleg romlik.

Legalább egy tényező társul a nyakfájdalom mellé az alábbiak közül.
– A gerinc érintésre fájdalmas.
– Indokolatlan fogyás tapasztalható.
– Láz és/vagy hidegrázás jelentkezik.
– Komoly fejfájás és/vagy nyaki merevség és/vagy láz és/vagy zavartság lép fel. Ezek akár agyhártyagyulladás jelei is lehetnek.
– Hirtelen fellépő, ún. thunderclap (mennydörgés) fejfájás, ami ugyan döntően ártalmatlan, de ki kell vizsgáltatni.
– Lüktető, pulzáló fájdalom a halántékban vagy a fej hátsó részén.
– Végtagokban jelentkező furcsa érzések: gyengeség, zsibbadás, rossz koordináció, amit gyakran nem is kapcsolunk össze a nyakfájással.
– Megmagyarázhatatlan hányinger, hányás, ami akár a nyaki gerinc stabilitási problémáira is utalhat.
– Szteroid vagy droghasználat, valamint a HIV fertőzés fennállása, amelyek komoly nyakfájdalmat okozhatnak.
– Más testtájon is jelentkező ízületi fájdalmak, 40 éves kor előtt megjelenő és egyre romló panaszok, nehéz emésztés, irritált szemek – ezek mind utalhatnak bizonyos autoimmun betegségekre.


Nem minden nyakfájdalom jelent bajt

A nyakfájdalom az esetek egy részében nem kell, hogy aggodalmat keltsen. Nagyon gyakran előfordul, hogy egyszerűen „elalusszuk” a nyakunkat, és reggel merev nyakkal ébredünk. Máskor konkrétan beazonosítható a mozdulat, amellyel „meghúztuk” a nyakunkat. Az is igen gyakori, hogy a stressz miatti túlterhelés okozza az izmok merevségét és emiatt a fájdalmat. Néha a merevség a nyaki gerinc valamiféle rendellenességére utal. Kisebb valószínűséggel, de megjelenhet okként a nyaki porckorongsérv, a degeneratív nyaki gerincbetegség, a degenaratív nyaki ízületi betegség (ostheoarthritis). Ezek felderítésére elengedhetetlen a szakértő diagnózis, és szükség esetén olyan képalkotó eljárások, mint a röntgen, a CT vagy az MRI – ismerteti dr. Páll Zoltán, a Budai Fájdalomközpont sebésze, traumatológus, sportorvos.

– Ha a gyakori okok egyike áll a háttérben, akut esetben gyors segítséget jelenthet a helyi, célzott gyulladáscsökkentő injekció. Hosszútávon pedig jó hatású lehet a természetes hatású lökéshullám terápia, az orvosi kollagén injekció, illetve prevenciós hatása miatt is feltétlenül ajánlott a funkcionális gyógytorna és gyógymasszázs. 


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A nyugtató gyaloglás

2026. június 28.

Használjuk a lábunkat naponta 30 percet!

"Egy nap gyaloglás - hét nap egészség" - tartja egy francia közmondás. Ha nem is tudjuk a hosszú gyalogtúrát lehetõvé tevõ, egynapos kirándulást sûrûn megszervezni, gyalogolni rövidebb ideig is kellemes idõtöltés, könnyen megvalósítható, továbbá megnyugtatja felborzolt idegeinket, de serkentõleg is hat ránk. A gyaloglás számos, egészségünkre gyakorolt jótékony hatása mellett segít "összeszedni" magunkat lelkileg-fizikailag egyaránt...

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint elég már napi harminc perc testmozgás (pld. gyaloglás) ahhoz, hogy "karbantartsuk" magunkat, ügyeljünk egészségünkre, és megelõzzünk többféle betegséget.

Strand és orrmelléküreg-gyulladás

2026. június 27.

A mai napig felejthetetlen kisgyermekkori emlékem elsõ találkozásom az állatkertben a vízilóval. Nem “kecses” formája, nem is “fürge, párducszerû” mozgása ragadott meg – mert mindezek nincsenek is, hanem az, hogy az orrnyílásait szinte “szelepszerûen” be tudta zárni, mielõtt a víz alá merült.

Sokáig megbabonázva bámultam, még nem is sejtve, hogy sok évvel késõbben, már gégészként, hogyan fogom irigyelni a vízilovat. Az ember ugyanis erre a produkcióra nem képes, ezért a strandon, különösen amikor víz alá merülünk, a víz az orrunkba, onnan az orrmelléküregeinkbe, elsõsorban az arcüregünkbe juthat.

A bekerült folyadék – enyhén szólva – nem steril. A következmény, különösen ha ez az eset gyakrabban ismétlõdik vagy ha már eleve náthásak voltunk, az érintett arcüreg gyulladása lehet.

Folyadékpótlás

2026. június 27.

Kánikulában többet kell innunk

Az ember testtömegének nagyjából kétharmada víz. Egy 70 kg tömegû személy teste körülbelül 40 liter vizet tartalmaz, melybõl 28 liter a sejtekben, 8 liter a sejtek közötti térben, 4 liter a véráramban van.

A szervezet egészséges mûködéséhez a véráramban levõ mennyiségnek közel állandónak kell lennie, hogy a sejtekhez a tápanyagot, a sejtektõl az anyagcseretermékeket megfelelõen tudja szállítani. Ebben a többi vízmennyiség tartályként vesz részt: pótolni tudja a hiányzó mennyiséget, illetve felveszi a felesleget.

Vízháztartásunk

A szervezetbe a víz a táplálékainkkal, valamint a folyadékokkal jut be, és vizelet, valamint érzékelhetetlen párolgás és verejték formájában távozik. A vizelettel és az érzékelhetetlen párolgással egészséges szervezetbõl közel állandó vízmennyiség távozik, azonban a környezeti hõmérséklet emelkedésével a verejtékezéssel nagy mértékben nõ az elvesztett víz mennyisége. A szervezet folyadékegyensúlyát akkor õrizhetjük meg, ha a bevitt vízmennyiség megegyezik az elvesztett víz mennyiségével. Egészséges vesemûködés és átlagos környezeti hõmérséklet esetén ez napi 1,5-2 liter folyadék bevitelét jelenti. Ez a folyadékigény meleg idõben akár kétszeresére növekedhet.

A szervezetben levõ vízmennyiség szoros kapcsolatban van a vízben oldott sók mennyiségével, elsõsorban a nátriumkoncentráció jó mutatója a szervezetben levõ víztartalomnak. A szervezet a teljes folyadéktartalmát, ezzel együtt a vér nátriumkoncentrációját igyekszik állandó szinten tartani.