Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

3 lépés a derékfájdalom pontos diagnózisáért

Érdekességek2020. augusztus 09.

Fotó: gettyimages.com

Mivel rengetegen keresik fel a szakorvost derékfájás miatt, amelynek okai igazán szerteágazóak lehetnek a porckorongsérvtől az isiászig, ezért különösen fontos az alapos kivizsgálás. Dr. Páll Zoltán, a FájdalomKözpont sebésze, traumatológus, sportorvos a diagnosztizálás legfontosabb lépéseiről beszélt.   

Első lépésben az orvosnak a lehető legalaposabban meg kell ismernie a páciens panaszait, a tüneteket és az esetleges korábbi kezelések történetét. Éppen ezért érdemes előzetesen átgondolni, milyen választ adnánk az alábbi kérdésekre.
Hogyan alakul az egyes napszakokban a fájdalom, például felkeléskor vagy este rosszabb? Más testrészekben is érezhető a fájdalom? Olyan tünetek is vannak, mint gyengeség, zsibbadás? Milyen típusú a fájdalom: szúr, ég, tompán, sajgóan fáj? Van olyan pozíció, ami különös nehézséget, fájdalmat okoz?
Van-e valamilyen friss vagy régi sérülés, ami okozhatta a derékfájdalmat?
– Mozog, sportol-e rendszeresen vagy mozgásszegény életmódot él? Ha sportol, mennyit és pontosan mit, ha nem, milyen jellegű a munkája: üléssel, állással vagy mozgással jár?
Hány órát alszik naponta, milyen pozícióban? Milyen matracot, milyen párnát használ?


A fizikális vizsgálat során tovább szűkíthető a derékfájás lehetséges okainak száma. Ilyenkor az orvos az alábbi vizsgálatsort végezheti el.
Tapintásos vizsgálat: amikor a szakorvos végigtapintja a hát alsó szakaszát, igyekszik megtalálni az izomgörcsök, a feszesség, vagy éppen a gyengeség, az ízületi rendellenességek helyét.
A mozgástartomány feltérképezése: az orvos ilyenkor arra kéri a pácienst, hogy hajoljon le, forduljon el. Eközben azt figyeli, melyik mozdulat okoz fájdalmat, illetve melyik az, amit esetleg véghez sem tud vinni.
Fotó: 123rf.comMotorikus funkciók vizsgálata: egyes esetekben szükség van az idegrendszer fizikális vizsgálatára, például a csípő, a térd, a boka, a nagylábujj különböző irányú mozgatására. Sokszor azt is meg kell figyelnie az orvosnak, hogyan reagál a test a könnyű érintésre, a kisebb szúrásra a törzs alsó részén, a medencetájon és a lábakon. 
Reflex teszt: a gyengülő lábi reflexek és a csökkenő izomerő is fontos jelzések az állapotról.
Lábemelés teszt: időnként az orvos azt kérheti, hogy a beteg feküdjön le és az egyik felemelt lábát tartsa olyan egyenesen, ahogyan csak tudja. Ha ez derékfájdalmat okoz, az akár porckorongsérvre is utalhat.

Amennyiben a derékfájás nagyon súlyos, esetleg nem enyhül 2-3 hónapja, vagy nem reagál a non-invazív kezelésekre, szükség lehet különböző képalkotó eljárásokra, hogy tisztázódjon a helyzet. Íme, a leggyakoribb vizsgálatok: 

Akut derékfájdalom esetén sokszor könnyebb a diagnózis felállítása és így a kezelés, de krónikus derékfájdalom esetén sem szabad beletörődni az állapotba – hangsúlyozza dr. Páll Zoltán, a FájdalomKözpont sebésze, traumatológus, sportorvos. – Szerencsére sok eszközünk van arra, hogy korrekt diagnózis állítsunk fel, és az erre épülő célzott kezelések rengeteget javíthatnak a helyzeten


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A nyugtató gyaloglás

2026. június 28.

Használjuk a lábunkat naponta 30 percet!

"Egy nap gyaloglás - hét nap egészség" - tartja egy francia közmondás. Ha nem is tudjuk a hosszú gyalogtúrát lehetõvé tevõ, egynapos kirándulást sûrûn megszervezni, gyalogolni rövidebb ideig is kellemes idõtöltés, könnyen megvalósítható, továbbá megnyugtatja felborzolt idegeinket, de serkentõleg is hat ránk. A gyaloglás számos, egészségünkre gyakorolt jótékony hatása mellett segít "összeszedni" magunkat lelkileg-fizikailag egyaránt...

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint elég már napi harminc perc testmozgás (pld. gyaloglás) ahhoz, hogy "karbantartsuk" magunkat, ügyeljünk egészségünkre, és megelõzzünk többféle betegséget.

Strand és orrmelléküreg-gyulladás

2026. június 27.

A mai napig felejthetetlen kisgyermekkori emlékem elsõ találkozásom az állatkertben a vízilóval. Nem “kecses” formája, nem is “fürge, párducszerû” mozgása ragadott meg – mert mindezek nincsenek is, hanem az, hogy az orrnyílásait szinte “szelepszerûen” be tudta zárni, mielõtt a víz alá merült.

Sokáig megbabonázva bámultam, még nem is sejtve, hogy sok évvel késõbben, már gégészként, hogyan fogom irigyelni a vízilovat. Az ember ugyanis erre a produkcióra nem képes, ezért a strandon, különösen amikor víz alá merülünk, a víz az orrunkba, onnan az orrmelléküregeinkbe, elsõsorban az arcüregünkbe juthat.

A bekerült folyadék – enyhén szólva – nem steril. A következmény, különösen ha ez az eset gyakrabban ismétlõdik vagy ha már eleve náthásak voltunk, az érintett arcüreg gyulladása lehet.

Folyadékpótlás

2026. június 27.

Kánikulában többet kell innunk

Az ember testtömegének nagyjából kétharmada víz. Egy 70 kg tömegû személy teste körülbelül 40 liter vizet tartalmaz, melybõl 28 liter a sejtekben, 8 liter a sejtek közötti térben, 4 liter a véráramban van.

A szervezet egészséges mûködéséhez a véráramban levõ mennyiségnek közel állandónak kell lennie, hogy a sejtekhez a tápanyagot, a sejtektõl az anyagcseretermékeket megfelelõen tudja szállítani. Ebben a többi vízmennyiség tartályként vesz részt: pótolni tudja a hiányzó mennyiséget, illetve felveszi a felesleget.

Vízháztartásunk

A szervezetbe a víz a táplálékainkkal, valamint a folyadékokkal jut be, és vizelet, valamint érzékelhetetlen párolgás és verejték formájában távozik. A vizelettel és az érzékelhetetlen párolgással egészséges szervezetbõl közel állandó vízmennyiség távozik, azonban a környezeti hõmérséklet emelkedésével a verejtékezéssel nagy mértékben nõ az elvesztett víz mennyisége. A szervezet folyadékegyensúlyát akkor õrizhetjük meg, ha a bevitt vízmennyiség megegyezik az elvesztett víz mennyiségével. Egészséges vesemûködés és átlagos környezeti hõmérséklet esetén ez napi 1,5-2 liter folyadék bevitelét jelenti. Ez a folyadékigény meleg idõben akár kétszeresére növekedhet.

A szervezetben levõ vízmennyiség szoros kapcsolatban van a vízben oldott sók mennyiségével, elsõsorban a nátriumkoncentráció jó mutatója a szervezetben levõ víztartalomnak. A szervezet a teljes folyadéktartalmát, ezzel együtt a vér nátriumkoncentrációját igyekszik állandó szinten tartani.