Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

3 ok, mely az alacsony önértékelés hátterében állhat

Érdekességek2020. június 13.

Az önértékelés lehetővé teszi, hogy önmagunk kritikai megfigyelésén keresztül megítéljük a képességeinket, a viselkedésünket, valamint minősítsük önmagunkat. Az egészséges önértékelésű személy reálisan ítéli meg a képességeit, tisztában van a hiányosságaival, képes alkalmazkodni bizonyos helyzetekhez, miközben teljesítménye kiegyensúlyozott marad. Vannak azonban, akiknek alacsony az önértékelésük. Lássunk most néhány okot, mely ennek a hátterében állhat!  

1. Önismeret hiánya

Minél több információnk van önmagunkról, annál nagyobb az esélye annak, hogy az önértékelésünk reálissá válik. Az a személy, aki elzárkózik azoktól a helyzetektől, melyek révén jobban megismerheti önmagát, az önértékelése kapcsán az alul-, vagy felülértékelés esélyét növeli.

Az önismereti csoportok, az önismereti játékok, de akár még a csapatépítő programok is remek lehetőséget jelenthetnek arra, hogy önmagunkat változatos helyzetekben - akár mások szemén keresztül - megfigyelve új tapasztalatokat építhessünk az énképünkbe ezáltal téve reálisabbá az önértékelésünket.

2. Negatív visszajelzések

Az önértékelés a környezet visszajelzései révén is formálódik. Az a személy, aki a számára fontos személyektől folyamatosan negatív visszajelzéseket kap, hajlamossá válik az énképe részévé tenni azt, melynek következtében csökkenhet az önértékelése.
Kiemelten fontos tehát főként gyermekek esetében, hogy soha ne a személyét, hanem a viselkedését minősítsük, azt is olyan módon, hogy világos legyen, min kell változtatnia ahhoz, hogy a teljesítménye eredményesebbé válhasson. Ne a negatív visszajelzés megfogalmazása legyen tehát a cél!

Az öncélú, mások puszta megbántására irányuló megjegyzések, sértő minősítések rendkívül károsan hatnak az önértékelésre.


3. Kudarcélmény

Az önértékelésre nem csupán a környezet visszajelzései hatnak, hanem az egyén önmagára vonatkozó megfigyelései is. Az alapvető én-élmény, az egyén tapasztalata a teljesítményére, a képességeire, a társas környezetében betöltött szerepeire vonatkozóan hatással van az énkép valamint az önértékelés alakulására.

Az a személy, aki túl magas elvárásokkal találja szembe magát, nagyobb valószínűséggel él meg kudarcélményt, mely szintén rombolóan hat az önértékelés szintjére. Nagyon fontos tehát, főként gyermekkorban, hogy az egyén mindig az életkorának, egyéni adottságainak és képességeinek megfelelő célkitűzésekkel és elvárásokkal találkozzon.


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Állás vagy járás közben fáj a dereka? Ez lehet a megoldás

2026. július 26.

A derékfájás az egyik leggyakoribb ok, ami miatt a páciensek szakorvoshoz fordulnak, sokan azzal a panasszal, hogy járás vagy állás közben a legrosszabb. Dr. Páll Zoltán, a FájdalomKözpont sebésze, traumatológus, sportorvos a fájdalom hátterében álló leggyakoribb okokat vette számba.

Ezért fájhat a dereka állás vagy járás közben 

Izomfáradtság
A hosszú álldogálás vagy gyaloglás feszítő hatást gyakorolhat az alsó háti szakasz izmaira, ami fájdalmat eredményezhet. Ez a fájdalom enyhül, ha leülünk vagy lefekszünk. (A túlsúly ebből a szempontból kiemelt kockázati tényezőnek számít.)

A kezelés alapja is maga a pihentetés, szükség esetén borogatás, majd kis idő után az izmok finom nyújtása. Hosszú távon pedig a testsúlyrendezés és a stresszkezelés is fontos lépés lehet.

Gerinccsatorna szűkület
A gerinccsatorna beszűkülése extra nyomást helyez a gerincvelőre és az idegekre, és ez a probléma igen gyakran az alsó háti szakaszt, a derekat érinti. Sokan azt tapasztalják, hogy a fájdalom erősödik leüléskor vagy előre hajoláskor. Emellett olyan tünetek is előfordulhatnak, mint a lábak elgyengülése, a zsibbadás, érzéskiesés a derékban, a fenékben vagy a lábakban, illetve éles, a lábak felé sugárzó fájdalom. Súlyos esetben a bél- és húgyhólyag problémák is jelentkezhetnek, illetve a szexuális funkció is sérülhet. Bár létezik veleszületett gerinccsatorna szűkület is, leggyakrabban azonban az 50 feletti populáció találkozik a betegséggel.

A gerinccsatorna szűkület kezelésének első lépéseként a nem műtéti megoldások jönnek szóba, minta a fizikoterápia, a gyulladáscsökkentő injekciók és gyógyszerek, valamint esetleg olyan komplementer módszerek, mint az orvosi akupunktúra.  Ha az állapot nem javul, vagy romlik, olyan műtéti megoldást szokás választani, ami stabilizálja a gerincet és csökkenti az idegeket érő nyomást. 

Zsírdaganatok

2026. július 26.

Szervezetünk igen fontos építõanyagai a különbözõ összetételû és funkciójú zsírok, amiket lipoidoknak, zsírnemû anyagoknak nevezünk.

A lipoidok zsírban oldódó szerves anyagok, igen nagy az energiatartalmuk, és a sejtek különleges építõanyagait képezik.

Az emberi zsíranyagcsere sokféle összetevõjének élettani szerepe és mûködése még napjainkban sem teljesen tisztázott. Megkülönböztetünk neutrális zsírokat (olein, palmitin, sztearin), foszfatidokat (glicerin, lecitin, kefalin), cukortartalmú lipoidokat (cerebrozidok, gangliozidok), szteroidokat (koleszterin), viasszerû anyagokat és színtestecskéket is tartalmazó zsírokat (karotin, lipofuscin).

Előrelépések az akupunktúra alkalmazásában

2026. július 25.



Az elmúlt két évtizedben mind mennyiségben, mind minőségben megnőtt azon bizonyítékok száma, amelyek az akupunktúra hatékonyságát igazolják. Dr. Arnold Dénes Arnold MSc, a Budai Fájdalomközpont sebésze, fájdalomspecialista, akupunktőrszerint mára nagyon szilárd alapokon nyugszik ezen eljárás bizonyíthatósága számos téren, de különösen a fájdalomcsillapítás területén.

Egyre nagyobb szükség van rá

Az akupunktúra, mint a hagyományos kínai orvoslás egyik legrégebbi ága, egyre keresettebbé és elismertebbé válik a fájdalomcsillapítás és gyulladáscsökkentés terén. E két terület azért kiemelten fontos, mert az elöregedő, mozgáshiányos társadalmakban hatalmas problémát jelent a mozgásszervi betegségek, problémák kezelése, az ezzel együtt élők hatékony ellátása. Vagyis ezen a területen, különösen az ún. fájdalomszindrómáknál egyre nagyobb szükség van a nyugati – es keleti gyógymódok ötvözésére az integratív medicina szellemiségében.

Éppen ezért nem véletlen, hogy 1997 és 2010 között több, mint 600 klinikai vizsgálatról született publikáció a témában. Ezek közül is az egyik legszigorúbb analízist az angol National Institute for Health Research végezte.  A kutatók első lépésként kiválasztottak 29-et a legmagasabb minőségű, randomizált, ellenőrzött vizsgálatok közül. Ezek a kutatások közel 18.000 páciens esetében hasonlították össze a valódi akupunktúra, az „ál-akupunktúra” és a nyugati típusú orvosi kezelések hatékonyságát. „Ál-akupunktúra” alatt olyan kezelést értettek, amely során a tűszúrások nem érték el a bőr megfelelő mélységét vagy rossz helyeken történtek a szúrások.