Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

3 ok, mely az alacsony önértékelés hátterében állhat

Érdekességek2019. március 10.

Az önértékelés lehetővé teszi, hogy önmagunk kritikai megfigyelésén keresztül megítéljük a képességeinket, a viselkedésünket, valamint minősítsük önmagunkat. Az egészséges önértékelésű személy reálisan ítéli meg a képességeit, tisztában van a hiányosságaival, képes alkalmazkodni bizonyos helyzetekhez, miközben teljesítménye kiegyensúlyozott marad. Vannak azonban, akiknek alacsony az önértékelésük. Lássunk most néhány okot, mely ennek a hátterében állhat!  

1. Önismeret hiánya

Minél több információnk van önmagunkról, annál nagyobb az esélye annak, hogy az önértékelésünk reálissá válik. Az a személy, aki elzárkózik azoktól a helyzetektől, melyek révén jobban megismerheti önmagát, az önértékelése kapcsán az alul-, vagy felülértékelés esélyét növeli.

Az önismereti csoportok, az önismereti játékok, de akár még a csapatépítő programok is remek lehetőséget jelenthetnek arra, hogy önmagunkat változatos helyzetekben - akár mások szemén keresztül - megfigyelve új tapasztalatokat építhessünk az énképünkbe ezáltal téve reálisabbá az önértékelésünket.

2. Negatív visszajelzések

Az önértékelés a környezet visszajelzései révén is formálódik. Az a személy, aki a számára fontos személyektől folyamatosan negatív visszajelzéseket kap, hajlamossá válik az énképe részévé tenni azt, melynek következtében csökkenhet az önértékelése.
Kiemelten fontos tehát főként gyermekek esetében, hogy soha ne a személyét, hanem a viselkedését minősítsük, azt is olyan módon, hogy világos legyen, min kell változtatnia ahhoz, hogy a teljesítménye eredményesebbé válhasson. Ne a negatív visszajelzés megfogalmazása legyen tehát a cél!

Az öncélú, mások puszta megbántására irányuló megjegyzések, sértő minősítések rendkívül károsan hatnak az önértékelésre.


3. Kudarcélmény

Az önértékelésre nem csupán a környezet visszajelzései hatnak, hanem az egyén önmagára vonatkozó megfigyelései is. Az alapvető én-élmény, az egyén tapasztalata a teljesítményére, a képességeire, a társas környezetében betöltött szerepeire vonatkozóan hatással van az énkép valamint az önértékelés alakulására.

Az a személy, aki túl magas elvárásokkal találja szembe magát, nagyobb valószínűséggel él meg kudarcélményt, mely szintén rombolóan hat az önértékelés szintjére. Nagyon fontos tehát, főként gyermekkorban, hogy az egyén mindig az életkorának, egyéni adottságainak és képességeinek megfelelő célkitűzésekkel és elvárásokkal találkozzon.


forrás: Harmonet
hírek, aktualitások

Veszélyek a munkahelyen: valóban egészséges környezetben dolgozunk?

2025. május 04.

Életünk jelentős részét a munkahelyünkön töltjük, ahol folyamatosan hatnak ránk a munkahelyi környezet és légkör, valamint a szociális interakciók ingerei, melyek olykor észrevétlenül indíthatnak el bennünk negatív lelki és testi folyamatokat. Ha szerencsések vagyunk, életünk során egyszer sem esünk áldozatul munkahelyi bántalmazásnak, a jelenség azonban bárkit érinthet, épp ezért fontos megismerni az intő jeleit és a veszélyeit. Felismerve, hogy milyen sok időt töltünk a munkahelyünkön, és ezáltal mekkora hatással lehetnek ránk az ottani tapasztalások, április 7-hez, vagyis az Egészségügyi Világnaphoz – ismertebb nevén az Egészség Világnapjához – közeledve az AVON, a kapcsolaton belüli erőszak elleni küzdelem  egyik elhivatott harcosaként fontosnak tartja, hogy felhívja a figyelmet a munkahelyi bántalmazással járó kockázati tényezőkre, ezért a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet segítségével összegyűjtötték számunkra a legfontosabb információkat.

A közhiedelemben talán az a nézet él, hogy munkahelyi zaklatásról abban az esetben beszélhetünk, ha valakit szexuálisan bántalmaznak, pedig ha úgy érezzük, hogy a munkahelyünkön tartósan és célzottan rossz bánásmódban részesítenek minket, szintén ennek a jelenségnek eshettünk áldozatul. Fontos azonban kiemelni, hogy nem egy egyszeri konfliktust vagy nézeteltérést értünk alatta, hanem folyamatos és tartós bántalmazást, mely során a bántalmazó szándékosan cselekszik úgy, hogy a másik félből fizikai vagy verbális úton negatív érzéseket váltson ki. Az efféle bánásmód során célkeresztbe kerülhet a nemünk, a korunk, a bőrszínünk, de akár a nemzetiségünk, a szexuális irányultságunk, valamint a családi állapotunk is. Komolyan venni azért érdemes, mert a munkahelyi zaklatás negatívan hathat az érzelmi, a mentális és a fizikai egészségünkre, valamint negatívan befolyásolhatja a munkateljesítményünket és a magánéletünket is. Ilyen esetben sokszor pszichoszomatikus, vagyis testi tünetek jelenhetnek meg, a leggyakoribbak közülük az el-és átalvási problémák, az étvágytalanság, a motiválatlanság, az indulatkezelési nehézségek, valamint a szorongásos panaszok és az addikciók.

Az észrevétlenül zajló bántalmazás

A bántalmazás szélsőséges formái, mint a szexuális zaklatás vagy a fizikai bántalmazás könnyebben azonosíthatók rögtön, és ezáltal beavatkozásra is közvetlenül utánuk sor kerülhet. A csendes zaklatás, vagyis a mobbing azonban észrevétlenül zajlik, emiatt a segítségkérésig hosszú idő is eltelhet. Lerövidítheti azonban ezt az időt, ha ismerjük a mobbingra utaló jeleket, ezáltal hamarabb felismerhetjük magát a jelenséget is. Ilyen lehet például, ha a munkahelyen folyamatosan kritikával illetnek, kiközösítenek, levegőnek néznek, ha figyelmen kívül hagynak minket vagy a munkával kapcsolatos ötleteinket. Előfordulhat az is, hogy szándékosan akadályokat gördítenek a munkavégzésünk elé, hazudoznak nekünk, titkolóznak előttünk, hogy megnehezítsék a feladataink elvégzését. Jel lehet az is, ha kiabálnak vagy megalázó hangnemben beszélnek velünk, ha negatív jelzőkkel illetnek és pletykát terjesztenek rólunk, illetve, ha gúnyolódnak rajtunk vagy diszkriminálnak, például a nemünk, életkorunk, szexuális orientációnk vagy vallásunk miatt.

Általános reakciók

Az áldozatok első reakciója egy ilyen helyzetben általában a munkában történő megfelelni akarás, emiatt jellemzően igyekeznek még jobban teljesíteni. Amikor viszont látják, hogy a kritika, a hangnem, a viszonyulási mód nem a munka teljesítményétől függ, megalázva és méltatlan szerepben érezhetik magukat, ami többnyire a legbékésebb emberben is indulatot, dühöt generálhat. Ilyenkor lelki alkattól függően többféleképpen küzdhetünk meg a helyzettel. Az az ember, aki reálisabb énképpel, saját magába vetett hittel rendelkezik és erről esetleg még az őt körülvevő, támogató szociális háló is megerősíti, rövid időn belül távozik a munkahelyről. Számos esetben azonban az önmagukban kevésbé bízó emberek évekig benne maradhatnak egy ilyen munkahelyi légkörben, mivel többnyire úgy érzik, hogy függésben vannak, nincs választási lehetőségük. A megküzdés ilyen esetben a megélt érzelmek elfojtásával, a helyzet elfogadásával, a csendben maradással jár együtt, ami számos negatív következménnyel járhat.

Meglepő felfedezés: az oxigén és a baktériumok kapcsolata régebbi, mint hittük

2025. május 03.



A múlt eseményeinek feltárása gyakran ugyanolyan kihívást jelent, mint a jövő előrejelzése. Különösen igaz ez a távoli múlt vizsgálatára, például annak megértésére, hogyan alkalmazkodott az élet a Föld drasztikus változásaihoz, mint amilyen a légkör oxigéntartalmának jelentős növekedése volt. A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont (HUN-REN ÖK) kutatói azonban különleges megállapítást tettek az évmilliárdokkal ezelőtt élő baktériumokkal kapcsolatban.

A Science folyóiratban megjelent friss kutatásban egy nemzetközi kutatócsoport látványos részletességgel tárta fel, hogyan fejlődtek a baktériumok, és hogyan alkalmazkodtak az oxigénhez az évmilliárdok során.

A kutatás célja kettős volt: egyrészt szerették volna pontosan megállapítani, mikor alakultak ki a baktériumok főbb csoportjai, másrészt rekonstruálni, hogyan alakult ki és terjedt el a baktériumoknál az oxigén-használat képessége. Ehhez a kutatók a mintegy 2,33 milliárd éve bekövetkezett Nagy Oxidációs Eseményt (GOE) vették viszonyítási alapként, amely a cianobaktériumok fotoszintézisének hatására drasztikusan megnövelte a légköri oxigén mennyiségét.

A kevés fosszília miatt korábban nehezen datálható folyamatot a kutatók geológiai és genetikai adatok együttes elemzésével vizsgálták. Gépi tanulás segítségével pedig azonosították az ősi aerob baktériumokat, majd bayesi statisztikai módszerekkel becsülték meg megjelenésük idejét, feltételezve, hogy ezek az oxigént hasznosító baktériumok a GOE után alakultak ki.

A tej

2025. május 03.



III. rész: Tévhitek a tejről


Pasztőrözés során elvesznek a tejből a fontos tápanyagok. Ez nem igaz!
Ezzel szemben tény, hogy az ásványianyag-tartalom az UHT hőkezelés során gyakorlatilag változatlan marad, s átlagosan legfeljebb 10% vitamintartalom vész el. Mindemellett a tejet nem C-vitamin-, hanem fehérje-, ásványianyag-, kalcium– és D-vitamin-tartalma miatt kell fogyasztani.
A boltban kapható tejet vízzel hígítják. Ez nem igaz!
Ezzel szemben tény, hogy a tejet nem hígítják vízzel. Az Európai Tanács 2007-es rendelete szerint „a »tej« szó kizárólag az egy vagy több fejésből nyert rendes tőgyváladékot jelenti, az ahhoz történő hozzáadás vagy abból történő kivonás nélkül”. Ezzel összefüggésben a Magyar Élelmiszerkönyv rendelkezése alapján csak arra a termékre lehet ráírni, hogy „tej”, ami kizárólag tejet tartalmaz és semmi mást.
Az UHT tejben több az E betűvel jelzett, nem természetes anyag. Ez nem igaz!
Ezzel szemben tény, hogy az UHT tej nem tartalmaz adalékanyagot. A tej az UHT (Ultra High Temperature Treated) hőkezelésének és a speciális csomagolásnak köszönheti a tartósságát. Ez az eljárás minden baktériumot kiölt a tejből, a 6 rétegű csomagolás pedig megakadályozza, hogy a tej fénnyel és levegővel érintkezzen, ezért nincs szükség tartósítószerre.
Az UHT tej tejpor és víz keveréke. Ez nem igaz!
Ezzel szemben tény, hogy az UHT tej kizárólag friss tejből készül. Ez csak UHT hőkezelésen megy keresztül, és aszeptikus (csíramentes) körülmények között aszeptikus csomagolóanyagba kerül, mely hosszú ideig (3–6 hónapig) megőrzi a tej minőségét.