Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

3 praktikus tipp a tüsszögős, orrfolyós napokra

Érdekességek2023. november 29.

A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) figyelmeztetése szerint augusztusban megkezdődött a parlagfűszezon, amely – a korábbi évek tapasztalatai alapján – egészen októberig eltarthat. Komoly problémáról van szó, hiszen Magyarországon akár mintegy 2,5 millióan is szenvedhetnek parlagfűallergiában – számukra gyűjtöttük össze, hogy a gyógyszeres kezelés helyett vagy mellett hogyan tehetik élhetőbbé az előttünk álló heteket.

A városban rosszabb
Aki megteheti, a legnagyobb pollenkoncentriációval jellemezhető hetekben utazzon el tisztább levegőjű vidékre, a hegyekbe. A légszennyezés ugyanis megsokszorozza a pollenallergia veszélyét, hiszen a pollenek felületére rátapadnak a levegőben lévő – ebben az időszakban elsősorban a közúti közlekedésből és az ipari tevékenységből származó – koromszemcsék. A koromszemcsékből a nyálkahártyára kerülve kátrány képződik, amely elősegíti a pollenszemcse átjutását a nyálkahártyán. Ez ellen a szervezet immunrendszere megpróbál védekezni: így jön létre a jól ismert allergiás tünetegyüttes, vagyis a tüsszögés, vizes orrfolyás, orrviszketés, orrdugulás, garatviszketés, fülviszketés, könnyezés, szemviszketés, kötőhártya-gyulladás, szemfáradékonyság, sőt, akár fáradtság, levertség és fokozott alvásigény.

Mossuk le a polleneket

A szabadból hazatérve az utcán hordott ruhát jobb lecserélni, illetve le kell mosni a kézre, arcra, szemöldökre, arcszőrzetre tapadt polleneket, de tiszta vízzel vagy tengervizes orrspray-vel az orr is átöblíthető. Hasznos lehet az is, ha – különösen a hosszú hajúak – a megszokottnál gyakrabban mossák meg vagy öblítik le a hajukat, természetesen lefekvés előtt. Célszerű sűrűbben mosni az ágyneműhuzatot, különösen a párnahuzatot is, de a szárítást, az ágynemű szellőztetését ne a szabadban végezzük. Porszívózzunk gyakrabban – természetesen lehetőleg HEPA-szűrős készülékkel, vagy akár a távollétünkben is dolgozó robotporszívót bevetve –, mossuk fel a padlót hetente többször, és portalanítsunk minden felületet.

Tisztítsuk meg otthonunk levegőjét

Lakásunk levegőjének minőségét számos tényező veszélyezteti: jelentős gondot tudnak okozni az olyan biológiai szennyezők, mint a penész, vagy a poratkák, de a festékek vagy ragasztók oldószerei, a takarítószerek, a légfrissítők, a rovarirtó szerek sem a barátaink, nem beszélve a műanyag termékekből, bútorokból, lakástextíliákból, műszaki cikkekből kipárolgó ártalmas vegyületekről. Ez nem minden, hiszen a dohányzás mellett a füstölők, gyertyák használata, sőt a konyhai sütés-főzés is egészségre káros anyagokat juttat a levegőbe, növelve a rendkívül kisméretű részecskékből álló szálló por mennyiségét.


A szakértők a beltéri levegő minőségének javítására elsősorban a szellőztetést ajánlják, ám ha napokon-heteken át folyamatosan rendkívül magas a pollenkoncentráció, jól jöhet egy minőségi légtisztító berendezés vagy egy légkondicionálóval kombinált légtisztító.

„A legkorszerűbb, léghűtést és légszűrést egyaránt biztosító, LG DualCool & Pure rendszerű légkondicionáló például képes valós időben érzékelni és kiszűrni a rendkívül kisméretű porszemeket, kórokozókat még 1 mikronos méretben (PM 1.0) is. Az ilyen készülékek további előnye, hogy automata tisztítási funkcióval rendelkeznek, ami azzal, hogy a berendezés kikapcsolása után önműködően leszárítja és párátlanítja az oldalfali beltéri egység hőcserélőjét, megakadályozza a baktériumok és a penész megtelepedését.” – tanácsolja Nagy Sándor József, az LG Magyarország szakértője.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Az otthonápolás

2026. szeptember 20.

Az otthoni szakápolási szolgálatok kialakulását egyrészt az egészségügyi struktúra és a mûködés változása, másrészt a társadalom szükséglete és igénye hívta életre. A szolgáltatás iránti igény egyre növekvõ tendenciát mutat. 
A szükségletek egyrészt a lakosság elöregedésébõl, másrészt a népesség egészségi állapotának mutatóiból fakadnak.

A kórházak a hatékonyság és gazdaságosság tükrében a gazdaságos ágykihasználás miatt kerülik a túlápolást, ezért amint a beteg állapota engedi, hazaküldik otthonukba. Mivel ekkor a páciens még nem mondható gyógyultnak, szüksége van az otthon szakápolásra.

Az otthonápolási szolgálatban dolgozó szakemberek minõségi ellátást nyújtanak a beteg otthonában, abban a környezetben, amely gyakran sokkal jobban szolgálja az egészség helyreállítását és a beteg elégedettségét, mint a fekvõbeteg-intézmény, a kórház. Az otthoni ápolás rendszere lehetõvé teszi a fekvõbeteg-intézetbe utalás gyakoriságának csökkentését, illetve a kórházi ápolási idõ lerövidítését. Nemcsak költségtakarékosabb, hanem humánusabb ellátási forma is. Az otthoni légkör, a család jelenléte csökkenti a beteg kiszolgáltatottságának érzését, növeli a kooperációs készséget, elõsegíti az egyénre szabott ellátás kivitelezését. Az otthoni szakápolási szolgálatok feladata, hogy a kórházból hazakerült betegek számára szakápolási és szakirányú terápiás szolgáltatást biztosítsanak. Munkájuk során lehetõség nyílik az egészség, az egészséges életmód népszerûsítésére is. Az otthoni szakápolásra szoruló beteg számára a szakápolást a háziorvosuk rendeli el - gyógytorna, logopédia és fizikoterápia esetén szakorvosi javaslatra. Esetenként 14 vizit rendelhetõ el, amely - a beteg állapotától függõen - háromszor meghosszabbítható szakorvosi javaslatra. Ezen vizitek legalább 30 percet, legfeljebb 3 órát vehetnek igénybe.

Mennyire legyen önálló a gyermek?

2026. szeptember 20.

Gyakran esik szó az önállóságról mint a sikeres nevelés egyik fõ célkitûzésérõl. Nem mellékes kérdés ez ilyenkor az iskolaév kezdetén sem. Ugyanakkor számos szülõ tanácstalanul kérdezi önmagától, mit tegyen, hogy kisgyermekét végre önállóbnak lássa. Mindenesetre tudni kell: ha hatéves kor elõtt még elhagyatottnak is érzi magát a kicsi és fél a szülei nélkül, hét és tíz év között már általában feleszmél. Azaz rájön, hogy igen lassan, fokozatosan egyedül is boldogulnia kell az életkora szabta cselekvési szférában. Mindehhez azonban elengedhetetlenül fontos a helyes szülõi irányítás. 
Mielõtt arra gondolnánk, hogy az eddiginél több szabadságot biztosítunk kisgyermekünknek, tanácsos felmérnünk, mennyire képes az önálló cselekvésre. Számos alapvetõ, fõleg pszichikai tényezõt kell figyelembe vennünk ahhoz, hogy ez a folyamat nehézségek nélkül menjen végbe.

Az iskolaév kezdetén különösen idõszerû elgondolkodni azon, mekkora önállóságot biztosítsunk a kisiskolásnak. A legfontosabb kérdés: elengedhetjük-e egyedül az iskolába? Ahhoz, hogy megtudjuk, képes-e eljutni oda minden kockázat nélkül, célszerû óvatosan puhatolóznunk nála: van-e kedve, érez-e elég önbizalmat hozzá. Azt is megkérdezhetjük tõle, vannak- e olyan gyerekek az osztályában, akik már egyedül járnak iskolába; ha igen, beszélt- e már errõl velük, és annak alapján képesnek tartja-e õ is magát rá. Ha nem, magyarázza el, miért habozik: valójában félelmet érez, vagy csak egyszerûen jobban szeretné, ha a szülõ továbbra is elkísérné minden útjára (mert úgy véli, hogy az a szeretet jele). Az ilyen érzelmi szempontokon kívül természetesen gyakorlati képességeit is tanácsos felmérnünk. Például, ha legelõször kívánjuk elengedni az iskolába, figyeljük meg, általában fél-e az egyedül járkálástól ismeretlen utakon. Azt is fontos megtudnunk, egyáltalán tisztában van-e az alapvetõ közlekedési szabályokkal, tudja-e, milyen helyen és mely pillanatban szabad áthaladnia az úttesten. Ezzel összefügg és az önállósulási képesség további jeleire bukkanhatunk, ha rájövünk, tud-e egyedül vásárolni kisebb dolgokat a közeli élelmiszerboltban anélkül, hogy összezavarodna fizetéskor a pénztárnál, vagy tud-e segítség nélkül telefonálni. A mindennapi élet egyszerû cselekvései megfigyelésekor fel tudjuk tehát mérni, az élet mely területein képes elõször a saját lábára állni.

Metabolikus szindróma

2026. szeptember 19.

Magyarországon közel kétmillió elhízott és négymillió túlsúlyos ember él. A hastáji elhízás nemcsak esztétikai problémát jelent. Az elhízottak között igen jelentõs mértékben fordul elõ magas vérnyomás, jellemzõ a kóros vérzsírszint, a magas vércukorszint vagy a cukorbetegség. Ezt az anyagcsere tünetegyüttest, illetve ezek együttes elõfordulását nevezik metabolikus szindrómának. 
Elõfordulási gyakorisága a felnõtt lakosság körében kb. 21 százalék, gyakorisága az életkor elõrehaladtával tovább növekszik. "Halálos négyes"-ként is emlegetik, mert ezen rizikófaktorok megléte a szívinfarktusra már 4-8 szoros kockázatot jelent, de megnöveli az érelmeszesedés, a koszorúér-betegség, a trombózis, a stroke, valamint a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának esélyét is. Magyarországon pedig a halálozási statisztikákat a szív- és érrendszeri betegségek vezetik. A metabolikus szindróma tényezõi nem véletlenül társulnak egymással, ugyanis egymásra is hajlamosítanak, éppen ezért bármelyik fennállása esetén a többit is keresni kell. A kockázati tényezõk többnyire helytelen táplálkozásra és a testmozgás hiányára vezethetõk vissza.