Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

48 óráig is tarthat az EKG vizsgálat

Érdekességek2020. február 24.

Amikor olyan panaszt szeretne kivizsgálni a kardiológus, amelyhez nem elég a néhány perces EKG vizsgálat, szükség lehet a szív munkájának hosszabb távú megfigyelésére. Dr. Müller Gábor, a KardioKözpont szakorvosa arról beszélt, hogy a modern készülékekkel már nem csak a 24 órás, de akár a két napig, vagy tovább tartó Holter EKG monitorozás is megoldható.

Fotó: 123rf.comMire való az EKG vizsgálat?

Az EKG vizsgálat a szív működésével, elektromos tevékenységével kapcsolatos mérhető paramétereket ábrázolja. Az EKG által rajzolt görbékből a szakorvos számára kiderül többek közt, hogyan alakul a szívverések száma, szabályossága, a szívritmus, hogyan működik a szív ingerképzése és ingervezetése, vannak-e veleszületett vagy szerzett vezetési zavarok, elektrofiziológiai eltérések. A 12 elvezetéses nyugalmi EKG tehát pontos képet mutat a szív aktuális állapotáról, segíti a diagnózis felállítását. Amikor azonban például terhelés kapcsán jelentkező panaszokat kell kivizsgálni, nem elégséges a nyugalmi EKG, ami, mint neve is mutatja, nyugalmi helyzetben, fekvő állapotban zajló mérés.

– Sokszor olyan tüneteknek kell utánajárnunk, mint a mellkasi fájdalom, a légszomj, a szédülés, a túl lassúnak, vagy túl gyorsnak, esetleg szabálytalannak érzett szívverés. Ezek a panaszok természetesen csak igen ritkán jelentkeznek a néhány perces nyugalmi EKG vizsgálat során, tehát hosszabb távon kell megfigyelni a szív működését – ismerteti dr. Müller Gábor, a KardioKözpont szakorvosa. – Ekkor lehet szükség a hosszabb távú monitorozásra, vagyis a Holter EKG-ra, ami a legmodernebb készüléknek köszönhetően már nem csupán 24 órás időtávra vehető igénybe.

Holter EKG akár 48 órán túl is

A Holter EKG ideális eszköz akkor, amikor a napi tevékenység és alvás közben is szeretnénk látni a szív működését, illetve akkor is nagyon fontos, ha ritka szívritmuszavaroknak, vagy az aktuálisan alkalmazott gyógyszerek hatásának szeretnénk utánanézni – mondja Müller doktor.

– Azonban gyakran nem jutunk pontos diagnózishoz 24 óra alatt, sokkal hosszabb megfigyelésre és részletesebb adatokra is szükség lehet a bonyolultabb és/vagy nehezebben diagnosztizálható esetekben. Ilyen helyzetben ideálisak az új, hordozható EKG készülékek, amelyek akár 48 óráig, vagy azon túl is viselhetőek. A legújabb fejlesztések igen kis súlyúak, viselésük gyakorlatilag nem okoz kellemetlenséget, a napi teendők zavartalanul elvégezhetők mellettük.


Felmerülhetnek olyan gyakorlati kérdések a többnapos készülékviselés kapcsán, hogy ilyenkor szabad-e a páciensnek fürdenie. A kardiológus tájékoztatása szerint a hagyományos készülékeket sok víz nem érheti, tehát nem ajánlott ebben fürdeni. Az új készülékeket azonban a páciens leveheti fürdés előtt, majd vissza tudja helyezni azt. Ugyanakkor, ha a páciens sportolni szeretne vagy olyan fizikai tevékenységet végezne, amit egyébként is szokott, eközben is viselheti az EKG készüléket.

További könnyebbség, hogy a kivizsgálás ideje alatt a betegnek nem szükséges naplót vezetnie a szubjektív tüneteiről, ugyanis a készülékeken van egy gomb, amelyet ha megnyom panasz alatt, eseményként tárolva lesz az időpont. Ezen kívül az esetleg szükséges elemcsere miatt sem kell aggódni, mert az új elemek kitartanak a viselés ideje alatt.


forrás: Patika Magazin.hu
hírek, aktualitások

Mellkasi fájdalom: Jelek, amelyek szív- és érrendszeri eredetre utalhatnak

2025. augusztus 30.

A legfontosabb szabály, hogy a mellkasi fájdalom, szorítás vagy bármilyen panasz eredetének tisztázása kizárólag orvosi feladat, az öndiagnózis veszélyes és félrevezető lehet. Ugyanakkor vannak bizonyos tényezők, amelyek megléte valószínűsítheti, hogy a probléma szív eredetű. Ezek többek közt:


meglévő szív-érrendszeri rizikófaktorok (elhízás, mozgáshiány, magas vérnyomás, koleszterinszint, dohányzás),
szívbetegségek a családban,
légszomj, hidegrázás jelentkezése,
mellkasi fájdalom erősödése, illetve, ha nem múlik gyógyszer vagy masszázs hatására sem.


Ha viszont a fájdalom enyhül, hatékonyan csökkenti a gyógyszer vagy a masszázs, illetve, ha már korábban jelentkezett ilyen fájdalom, aminek más jellegű eredete volt, valószínűleg nem a szívben keresendő a kiindulópont.

Ilyen vizsgálatok lehetnek szükségesek

Kardiológiai vizit

Elsődlegesen egy kardiológiai vizit ajánlott, bármilyen mellkasi panasz esetén. Ugyanakkor a betegnek ajánlatos tájékoztatnia az első találkozáskor az orvost, hogy milyen gyógyszert szed. Ez nagyon fontos, ugyanis a nyugalmi, de különösen a terheléses EKG-t módosíthatja, bétablokkoló szedése esetén például ezt a vizsgálatot nem is lehet elvégezni. Már az elmondott panaszok és a kórtörténet alapján is el lehet indulni valamilyen irányban, de valószínűleg szükség lehet további vizsgálatokra is.

Nagylabor vizsgálat

A vérkép- és vizeletelemzés számos olyan problémára fényt deríthet, amely a tünetek hátterében állhat. A laboreredmények megfelelő értelmezése egy irányvonalat rajzol ki az orvosnak a páciens állapotáról, így elkerülhetőek a felesleges vizsgálatok, sokkal pontosabban, céltudatosabban lehet kiegészítő vizsgálatokat elvégezni.  

Pánikbetegség és magas vérnyomás?

2025. augusztus 29.

A pánikbetegség járhat kiugró vérnyomásértékkel, de lehet önálló betegség is.

Pánikbetegség

Ilyenkor váratlan, visszatérő pánikroham jellemzi az állapotot. jól használható egyetlen anamnesztikus kérdés: „Tapasztalt-e ön olyat, hogy rövid időre, másodpercekre vagy percekre eluralkodik önön a rémület, ill. a pánik, majd heves szívdobogásérzése, légszomja és szédülése jelentkezik?”
Figyelem, nagyon fontos a panaszok kialakulásának a sorrendje!

Először van a szorongás (rémület, pánik), s ezt követik a szívpanaszok, nem pedig fordítva.

Más a jelentősége az időnkénti vérnyomás-emelkedésnek és más a magasvérnyomás-betegségnek. Bizonyos hatások kiválthatnak vérnyomás-emelkedést:


fizikai megerőltetés,
sport,
idegi hatások,
szorongás,
félelem,
düh.


Ezek nem jelentenek magasvérnyomás-betegséget, ezek a szervezet alkalmazkodási reakciói, így normálisnak tekinthetők.

Mikor kell kardiológushoz fordulni a mellkasi fájdalom miatt?

2025. augusztus 29.

A mellkasi fájdalom kapcsán nem feltétlenül tudjuk eldönteni, vajon milyen orvoshoz kellene fordulnunk. Pulmonológus az esetleg tüdő problémák miatt, esetleg gasztroenterológus, ha refluxra gyanakszunk, pszichiáter, pszichológus a szorongás kapcsán vagy kardiológus a szív- érrendszeri eredet miatt? Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont – Prima Medica szakorvosa arra adott választ, milyen tényezők miatt lehet fontos a kardiológiai kivizsgálás.

Számos oka lehet a mellkasi fájdalomnak

Sokan terheléskor tapasztalják a szorító mellkasi fájdalmat, majd mivel pihenésre elmúlik a kényelmetlenség, nem foglalkoznak vele tovább. Holott ez a tünet akár szívkoszorúér szűkületre is utalhat, így mindenképpen érdemes utánajárni. Ha pedig valaki nyugalomban vagy a terhelés megszűnése után is tartós vagy fokozódó fájdalmat érez a szegycsont környékén, amelyet verejtékezés és más vegetatív tünetek (például hányinger, légszomj, gyors, szabálytalan pulzus) kísérnek, akkor mentőt kell hívni!
– A vizsgálatok során kiderülhet, valóban szívbetegségről van-e szó, vagy akár egy tüdő- vagy mellhártyagyulladás, esetleg pánikbetegség okozta-e a tüneteket. Sokkal gyakoribb, hogy a mellkasi fájdalom nem ennyire határozott, inkább csak bizonytalan érzésként jelentkezik. A jelenség mögött szintén számos ok meghúzódhat, a refluxtól kezdve, az asztmán keresztül a bordaporc gyulladásig. Mivel azonban szív- és érrendszeri betegség is okozhat ilyen tünetet, a panasz ismétlődésekor indokolt a kardiológus szakorvosi kivizsgálás – hangsúlyozza dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont – Prima Medica szakorvosa.