Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

48 óráig is tarthat az EKG vizsgálat

Érdekességek2020. február 24.

Amikor olyan panaszt szeretne kivizsgálni a kardiológus, amelyhez nem elég a néhány perces EKG vizsgálat, szükség lehet a szív munkájának hosszabb távú megfigyelésére. Dr. Müller Gábor, a KardioKözpont szakorvosa arról beszélt, hogy a modern készülékekkel már nem csak a 24 órás, de akár a két napig, vagy tovább tartó Holter EKG monitorozás is megoldható.

Fotó: 123rf.comMire való az EKG vizsgálat?

Az EKG vizsgálat a szív működésével, elektromos tevékenységével kapcsolatos mérhető paramétereket ábrázolja. Az EKG által rajzolt görbékből a szakorvos számára kiderül többek közt, hogyan alakul a szívverések száma, szabályossága, a szívritmus, hogyan működik a szív ingerképzése és ingervezetése, vannak-e veleszületett vagy szerzett vezetési zavarok, elektrofiziológiai eltérések. A 12 elvezetéses nyugalmi EKG tehát pontos képet mutat a szív aktuális állapotáról, segíti a diagnózis felállítását. Amikor azonban például terhelés kapcsán jelentkező panaszokat kell kivizsgálni, nem elégséges a nyugalmi EKG, ami, mint neve is mutatja, nyugalmi helyzetben, fekvő állapotban zajló mérés.

– Sokszor olyan tüneteknek kell utánajárnunk, mint a mellkasi fájdalom, a légszomj, a szédülés, a túl lassúnak, vagy túl gyorsnak, esetleg szabálytalannak érzett szívverés. Ezek a panaszok természetesen csak igen ritkán jelentkeznek a néhány perces nyugalmi EKG vizsgálat során, tehát hosszabb távon kell megfigyelni a szív működését – ismerteti dr. Müller Gábor, a KardioKözpont szakorvosa. – Ekkor lehet szükség a hosszabb távú monitorozásra, vagyis a Holter EKG-ra, ami a legmodernebb készüléknek köszönhetően már nem csupán 24 órás időtávra vehető igénybe.

Holter EKG akár 48 órán túl is

A Holter EKG ideális eszköz akkor, amikor a napi tevékenység és alvás közben is szeretnénk látni a szív működését, illetve akkor is nagyon fontos, ha ritka szívritmuszavaroknak, vagy az aktuálisan alkalmazott gyógyszerek hatásának szeretnénk utánanézni – mondja Müller doktor.

– Azonban gyakran nem jutunk pontos diagnózishoz 24 óra alatt, sokkal hosszabb megfigyelésre és részletesebb adatokra is szükség lehet a bonyolultabb és/vagy nehezebben diagnosztizálható esetekben. Ilyen helyzetben ideálisak az új, hordozható EKG készülékek, amelyek akár 48 óráig, vagy azon túl is viselhetőek. A legújabb fejlesztések igen kis súlyúak, viselésük gyakorlatilag nem okoz kellemetlenséget, a napi teendők zavartalanul elvégezhetők mellettük.


Felmerülhetnek olyan gyakorlati kérdések a többnapos készülékviselés kapcsán, hogy ilyenkor szabad-e a páciensnek fürdenie. A kardiológus tájékoztatása szerint a hagyományos készülékeket sok víz nem érheti, tehát nem ajánlott ebben fürdeni. Az új készülékeket azonban a páciens leveheti fürdés előtt, majd vissza tudja helyezni azt. Ugyanakkor, ha a páciens sportolni szeretne vagy olyan fizikai tevékenységet végezne, amit egyébként is szokott, eközben is viselheti az EKG készüléket.

További könnyebbség, hogy a kivizsgálás ideje alatt a betegnek nem szükséges naplót vezetnie a szubjektív tüneteiről, ugyanis a készülékeken van egy gomb, amelyet ha megnyom panasz alatt, eseményként tárolva lesz az időpont. Ezen kívül az esetleg szükséges elemcsere miatt sem kell aggódni, mert az új elemek kitartanak a viselés ideje alatt.


forrás: Patika Magazin.hu
hírek, aktualitások

Itt a nátha

2026. szeptember 21.

A megfázás, meghûlés a leggyakoribb megbetegedés hazánkban; ezzel a panasszal keresi fel a legtöbb beteg a háziorvost. Lényegét tekintve a megfázás felsõ légúti hurut, mely a légzõrendszert, fõleg annak felsõ szakaszát érinti. Odafigyelésseel jól kezelhetõ, ám ha elhanyagolják, komoly szövõdmények is kialakulhatnak.

A hurut egyenlõ a gyulladással. Ilyenkor a nyálkahártyák, fõleg az orr, ezen belül pedig az orrkagylók, a garat, a gége és a hörgõk nyálkahártyái gyulladnak be. Gyulladáskor a nyálkahártyák megduzzadnak és fokozódik a nyákelválasztás.

Miért éppen õsszel és télen fordul elõ e betegség?

A felsõ légúti hurutot leggyakrabban a vírusok, ritkábban a baktériumok okozzák. Ezen kórokozó vírusok nyáron is jelen vannak, de elszaporodásukhoz a legkedvezõbb a nedves, nyirkos idõ, a 0–5 °C-ig terjedõ hõmérséklet.

Õsz végére csökken a szervezetben a vitaminok – fõleg a C-vitamin – mennyisége, ezzel pedig a szervezet ellenállóképessége is. Ezen tényezõk összeadódása vezet a meghûléshez.

Hozzájárul még a kór terjedéséhez, hogy a rossz idõben kevesebbet tartózkodunk a szabadban, kevesebbet mozgunk, többet vagyunk zárt helyiségben: otthon a szobában, gyakrabban járunk színházba, moziba, vendégségbe, könyvtárba. Gyakrabban vesszük igénybe a tömegközlekedési eszközöket. Miután a megfázás cseppfertõzéssel terjed, több ember között a zárt térben könynyebben kapjuk meg a betegséget.

A hideg hatására a nyálkahártya védekezõképessége csökken, emiatt a kórokozók jobban megtapadhatnak és könnyebben áthatolhatnak rajta. Ilyen “hideg” esetek megtörténésére mondják azt, hogy huzatban ültem, mezítláb álltam a kövön, hideg vizet ittam. Tüneteit mindannyian ismerjük: hidegrázás, borzongás, orrfolyás, köhögés, gyengeség, izomfájdalom, kedvetlenség, rossz közérzet.

Gyógynövények várandósoknak és szoptató anyáknak

2026. szeptember 21.

Különösen a várandósság elsõ szakaszában gyakran jelentkezõ hányinger enyhítésére és megszüntetésére fogyasztható a borsmenta leveleibõl (Menthae piperitae folium) készült tea (hidegen) és a gyömbér (Zingiberis rhizoma). Ez utóbbi önmagában vagy más gyógynövényekkel együtt például filteres tea formájában is beszerezhetõ. Mellettük a borsmenta- vagy a fodormenta-illóolaj párologtatása és belélegzése is kedvezõ lehet. 

A várandósság elsõ harmadában szintén sokszor jelentkezõ fejfájás esetén ajánlatos akupresszúrával és bedörzsölõszernek (70%-os alkoholban oldva, 10%-os koncentrációban) elkészített illóolajok (pl. eukaliptuszolaj: Aetheroleum eucalypti, borsmentaolaj: A. menthae piperitae vagy mindkettõ), illetve az említett illóolajokat tartalmazó hûsítõ, fájdalomcsillapító hatású balzsamok használatával próbálkozni.

A várandósság idején fellépõ nyugtalanság, szorongás és alvászavarok enyhítésére citromfûlevélbõl (Melissae folium), sárkányfõfûbõl (Dracocephali herba), macskagyökérbõl (Valerianae rhizoma et radix), orbáncfûbõl (Hyperici herba), golgotavirágból (Passiflorae herba) és galagonyalevélbõl, virágból vagy termésbõl (Crataegi folium, flos, fructus) készült gyógyteák vagy az e növényi részeket tartalmazó készítmények ajánlhatók. A szorongások oldásában egyes illóolajoknak (pl. levendula, narancsvirág, ilang-ilang) szintén fontos szerepük lehet, melyeket aromalámpából elpárologtatva és belélegezve, illetve aromafürdõ vagy gyengéd masszázs formájában használhatunk.

Az otthonápolás

2026. szeptember 20.

Az otthoni szakápolási szolgálatok kialakulását egyrészt az egészségügyi struktúra és a mûködés változása, másrészt a társadalom szükséglete és igénye hívta életre. A szolgáltatás iránti igény egyre növekvõ tendenciát mutat. 
A szükségletek egyrészt a lakosság elöregedésébõl, másrészt a népesség egészségi állapotának mutatóiból fakadnak.

A kórházak a hatékonyság és gazdaságosság tükrében a gazdaságos ágykihasználás miatt kerülik a túlápolást, ezért amint a beteg állapota engedi, hazaküldik otthonukba. Mivel ekkor a páciens még nem mondható gyógyultnak, szüksége van az otthon szakápolásra.

Az otthonápolási szolgálatban dolgozó szakemberek minõségi ellátást nyújtanak a beteg otthonában, abban a környezetben, amely gyakran sokkal jobban szolgálja az egészség helyreállítását és a beteg elégedettségét, mint a fekvõbeteg-intézmény, a kórház. Az otthoni ápolás rendszere lehetõvé teszi a fekvõbeteg-intézetbe utalás gyakoriságának csökkentését, illetve a kórházi ápolási idõ lerövidítését. Nemcsak költségtakarékosabb, hanem humánusabb ellátási forma is. Az otthoni légkör, a család jelenléte csökkenti a beteg kiszolgáltatottságának érzését, növeli a kooperációs készséget, elõsegíti az egyénre szabott ellátás kivitelezését. Az otthoni szakápolási szolgálatok feladata, hogy a kórházból hazakerült betegek számára szakápolási és szakirányú terápiás szolgáltatást biztosítsanak. Munkájuk során lehetõség nyílik az egészség, az egészséges életmód népszerûsítésére is. Az otthoni szakápolásra szoruló beteg számára a szakápolást a háziorvosuk rendeli el - gyógytorna, logopédia és fizikoterápia esetén szakorvosi javaslatra. Esetenként 14 vizit rendelhetõ el, amely - a beteg állapotától függõen - háromszor meghosszabbítható szakorvosi javaslatra. Ezen vizitek legalább 30 percet, legfeljebb 3 órát vehetnek igénybe.