Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

4 nyomós érv a klimax hormonterápiája mellett

Érdekességek2022. november 21.

Fotó: 123rf.com

A menopauza igen kellemetlen tünetekkel járhat, melyek nagyban kihathatnak a nők mindennapjaira. Bár régebben elterjedt nézet volt, miszerint a változókorban jelentkező panaszok enyhítésére szolgáló hormonterápia veszélyes, ám ma már a modern készítményeknek hála biztonsággal alkalmazhatóak ezek a szerek. A témában dr. Hetényi Gábort, a Nőgyógyászati Központ nőgyógyászát kérdeztük. 

Megszűnteti vagy csökkenti a kellemen tüneteket

A klimax jellemző tünetei többek között a hőhullámok, a fokozott verejtékezés, ingerlékenység, alvászavarok, illetve a depresszió. Ezen panaszok rendszerint a perimenopauza fázisában jelentkeznek és hosszú évekig megkeseríthetik a nők életét. Sokan pont ezek miatt fordulnak hormonterápiához, ugyanis igen jelentős eredményeket lehet így elérni, ezáltal a megkönnyíti a mindennapokat. 

Megakadályozza a csontritkulást

Köztudott, hogy a menopauza eljövetele hajlamossá tesz a csontritkulásra, így sokkal könnyebben lehet kikötni a kórházban csönttörés miatt. A változókorban ugyanis csökken az ösztrogén mennyisége, melynek nagy szerepe lenne a kálcium csontokba való beépülésében. 

Éppen ezért, a hormonterápia segít megvédeni a csontritkulástól, így ha tart attól, hogy sokat kerül gipszbe, érdemes pótolnia az ösztrogént.

Jobbá teszi a szexuális együttléteket

A klimax egy sor olyan hormonális változást indukál, mely negatívan befolyásolja a házaséletet. Ekkor egyrészt a libidó esik vissza, másrészt hüvelyszárazság lép fel– ez utóbbi nem csak kellemetlenné teszi az együttléteket, de jelentősen megnöveli a fertőzések kialakulásának esélyét is. 

Az ösztrogén terápia azonban hozzájárul a hüvely egészségéhez és normál állapotához, megszűnteti a hüvely szárazságát, ráadásul a szexuális vágyat is visszahozza, így remek hatással van a házaséletre – mondja Hetényi Gábor, a Nőgyógyászati Központ nőgyógyásza.


Javítja az erek állapotát

A New England Journal of Medicine nevű folyóiratban közzétett tanulmány szerint a menopauza után nem sokkal alkalmazott hormonterápia igen pozitív hatással van az érrendszerre, mivel az ösztradiol (progeszteronnal vagy anélkül) igen kedvezően befolyásolja az erek állapotát. Fontos azonban, hogy a tanulmány szerint ez csakis akkor érvényes, ha a páciens a klimax beköszönte után 6 éven belül részesült a hormonterápiában. 

Fotó: 123rf.com

Nem mindenkinek való 

Érdemes arra az kitérni, hogy a klimax tüneteinek és szövődményeinek csökkentésére használt hormonterápia bár az évek folyamán egyre biztonságosabbá vált, ám vannak, akiknél nem alkalmazható. Kontraindikáció pl. a fokozott trombózishajlam, illetve a daganatos megbetegedésekre való fokozott hajlam, ezért a terápia megkezdése előtt alapos kivizsgálás javasolt!


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Glaukóma világnap

2026. március 17.

Több mint 70 ezer magyart fenyeget a látás „csendes tolvaja”

A zöldhályog, vagyis a glaukóma az egyik legveszélyesebb szemészeti kórkép, amely világszerte már 80 millió embert érint, és az esetek 13%-ában teljes vaksághoz vezet. Magyarországon a diagnosztizált betegek száma eléri a 70 ezret, ám a szakértők szerint a látás „csendes tolvaja” ennél jóval több embert fenyeget észrevétlenül. Miért a „látás csendes tolvaja”? Ezt a témát járja körbe az Alensa, és különleges akcióval is készül erre az időszakra.

A glaukóma egy krónikus betegség, amely során a látóideg rostjai fokozatosan elhalnak. Ez az ideg továbbítja a képi információkat a szemből az agyba, károsodása pedig visszafordíthatatlan. A fő probléma, hogy a folyamat fájdalommentes, és a kezdeti szakaszban gyakran semmilyen figyelmeztető jellel nem jár.

„A beteg gyakran csak akkor észleli a látásromlást, amikor már a perifériás látása jelentős részét elveszítette. Az agy hosszú ideig képes kipótolni a kép hiányzó részeit, így az embernek az az érzése, hogy jól lát, miközben a látótere már az úgynevezett csőlátássá szűkül” – magyarázza Dr. Sona Paulurikova, az Alensa szemorvosa. „Mire a látótérkiesés észrevehetővé válik, a látóideg már 30-40%-ban károsodott, és ez a veszteség már nem állítható helyre.”

Félelem a fogorvostól

2026. március 17.

A fehér köpeny, a jellegzetes „rendelőszag” és a fúró magas frekvenciájú sikítása sokaknál még ma is jeges rémületet vált ki. Bár a modern technológia már fájdalommentes megoldásokat kínál, a dentofóbia (fogorvostól való rettegés) továbbra is “népbetegség”. A Clinident körképe azt vizsgálja, hogy valójában mitől is félünk ennyire, illetve, hogy a halogatás nemcsak az egészségünket rombolja szisztematikusan, hanem egy átlagos magyar család költségvetését is plusz kiadásokkal terhelheti meg.

Az MPDI szerint szerint a szorongásunk gyökere meglepően összetett. Nem pusztán a fájdalomtól tartunk; a félelem elsődleges kiváltói a szenzoros ingerek. Az eugenol és a fertőtlenítőszerek elegye, az úgynevezett „rendelőszag”, valamint a fúró hangja közvetlenül az agy félelemközpontját, az amygdalát aktiválja, még mielőtt az orvos hozzáérne a pácienshez. A legmélyebb blokkot a kiszolgáltatottság okozza. A páciens vízszintes helyzetben fekszik – ami pszichológiailag védtelenséget sugall –, nem látja, mi történik a szájában, és a kezelés alatt képtelen a verbális kommunikációra. Ehhez szorosan kapcsolódik a kontrollvesztés és a fulladásérzet traumatikus élménye – derült ki a Cleveland Clinic anyagából. Sok páciens ugyanis a nyelési reflex elvesztésétől tart. A fekvő helyzet, a szájba helyezett vattaszálak és a nyálszívó együttesen azt az illúziót kelthetik, hogy a páciens nem tud szabadon lélegezni vagy nyelni. Ez a kontrollvesztett állapot pánikszerű reakciót válthat ki, ami tovább erősíti a rendelőtől való távolságtartást.

Családi piknik programsorozat várja tavasszal a családokat

2026. március 16.

Alfáktól Omegáig – Képernyők, mesterséges intelligencia és gyermekkor

Egyre több gyerek találkozik már kisgyermekkorban képernyőkkel és mesterséges intelligenciával. A digitális gyerekkor kihívásaira keres gyakorlati válaszokat az Alfáktól Omegáig családi piknik programsorozat, amely tavasszal Balatonfüreden és Gödöllőn várja a családokat és pedagógusokat.

A digitális eszközök ma már a gyerekek mindennapi környezetének részévé váltak – sok esetben már egészen kisgyermekkorban. Hazai adatok szerint az óvodások 80–90 százaléka naponta használ valamilyen okoseszközt, és egy másfél éves gyerek átlagosan napi másfél órát tölt képernyők előtt. A szakemberek szerint a túlzott képernyőhasználat hatással lehet a figyelemre, az alvásra, a mozgásra és a társas kapcsolatok alakulására is.

A nagyobb gyerekeknél a képernyő előtt töltött idő az elmúlt években tovább nőtt: egyes felmérések szerint a 8–12 éves korosztályban a napi átlagos képernyőidő meghaladja az öt és fél órát, a tinédzsereknél pedig akár napi nyolc órát is elérhet. Az online tér ráadásul új szintre lépett: az utóbbi években a mesterséges intelligencia is megjelent a gyerekek digitális környezetében – keresőkben, tanulási alkalmazásokban és online platformokon.