Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

4 nyomós érv a klimax hormonterápiája mellett

Érdekességek2022. november 21.

Fotó: 123rf.com

A menopauza igen kellemetlen tünetekkel járhat, melyek nagyban kihathatnak a nők mindennapjaira. Bár régebben elterjedt nézet volt, miszerint a változókorban jelentkező panaszok enyhítésére szolgáló hormonterápia veszélyes, ám ma már a modern készítményeknek hála biztonsággal alkalmazhatóak ezek a szerek. A témában dr. Hetényi Gábort, a Nőgyógyászati Központ nőgyógyászát kérdeztük. 

Megszűnteti vagy csökkenti a kellemen tüneteket

A klimax jellemző tünetei többek között a hőhullámok, a fokozott verejtékezés, ingerlékenység, alvászavarok, illetve a depresszió. Ezen panaszok rendszerint a perimenopauza fázisában jelentkeznek és hosszú évekig megkeseríthetik a nők életét. Sokan pont ezek miatt fordulnak hormonterápiához, ugyanis igen jelentős eredményeket lehet így elérni, ezáltal a megkönnyíti a mindennapokat. 

Megakadályozza a csontritkulást

Köztudott, hogy a menopauza eljövetele hajlamossá tesz a csontritkulásra, így sokkal könnyebben lehet kikötni a kórházban csönttörés miatt. A változókorban ugyanis csökken az ösztrogén mennyisége, melynek nagy szerepe lenne a kálcium csontokba való beépülésében. 

Éppen ezért, a hormonterápia segít megvédeni a csontritkulástól, így ha tart attól, hogy sokat kerül gipszbe, érdemes pótolnia az ösztrogént.

Jobbá teszi a szexuális együttléteket

A klimax egy sor olyan hormonális változást indukál, mely negatívan befolyásolja a házaséletet. Ekkor egyrészt a libidó esik vissza, másrészt hüvelyszárazság lép fel– ez utóbbi nem csak kellemetlenné teszi az együttléteket, de jelentősen megnöveli a fertőzések kialakulásának esélyét is. 

Az ösztrogén terápia azonban hozzájárul a hüvely egészségéhez és normál állapotához, megszűnteti a hüvely szárazságát, ráadásul a szexuális vágyat is visszahozza, így remek hatással van a házaséletre – mondja Hetényi Gábor, a Nőgyógyászati Központ nőgyógyásza.


Javítja az erek állapotát

A New England Journal of Medicine nevű folyóiratban közzétett tanulmány szerint a menopauza után nem sokkal alkalmazott hormonterápia igen pozitív hatással van az érrendszerre, mivel az ösztradiol (progeszteronnal vagy anélkül) igen kedvezően befolyásolja az erek állapotát. Fontos azonban, hogy a tanulmány szerint ez csakis akkor érvényes, ha a páciens a klimax beköszönte után 6 éven belül részesült a hormonterápiában. 

Fotó: 123rf.com

Nem mindenkinek való 

Érdemes arra az kitérni, hogy a klimax tüneteinek és szövődményeinek csökkentésére használt hormonterápia bár az évek folyamán egyre biztonságosabbá vált, ám vannak, akiknél nem alkalmazható. Kontraindikáció pl. a fokozott trombózishajlam, illetve a daganatos megbetegedésekre való fokozott hajlam, ezért a terápia megkezdése előtt alapos kivizsgálás javasolt!


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Folyton ideges és mindenen stresszel? – A pajzsmirigyével is lehet gondja

2026. augusztus 16.

Mindenki életében vannak olyan periódusok, amikor összecsapnak a feje fölött a hullámok, és az átlagosnál feszültebb és ingerlékenyebb. Ha azonban ez az állapot nem múlik, sokan pszichológushoz vagy pszichiáterhez fordulnak, ám meglehet, hogy a pajzsmirigy túlműködése okozza a panaszt. Hogy milyen vizsgálatokat szükséges ekkor elvégeztetni, és hogy mit kell tenni, ha bebizonyosodik a betegség, arról dr. Békési Gábort, a Budai Endokrinközpont pajzsmirigy specialistáját kérdeztük.

Karácsony előtti hajrá, vagy pajzsmirigyzavar?

A karácsony előtti hetekben sokan túlpörögnek, rohannak, szeretnék minél jobban megszervezni a családi ünneplést. Az idegeskedést csak fokozza az ajándékvásárlás is, hiszen decemberben az áruházak tömve vannak, a pénztároknál hosszú sorokban kell várakozni, ráadásul gyakran az ember pénztárcájának tartalma is túlságosan megcsappan.  Mindez a kelleténél több stresszel járhat, ám egy idő után általában elcsitulnak a hullámok, és békében várják az ünnepeket. Előfordulhat azonban, hogy a stressz hosszabb idő után sem múlik el. Ez főleg azokra érvényes, akik az év többi napján is feszültebbek, és többet idegeskednek. Ekkor nem árt megnézetni a TSH szintet, ami a pajzsmirigy hormontermeléséről ad felvilágosítást, ugyanis a szerv túlműködése gyakran okoz hasonló tüneteket.

Az idegesség természetes ellenszerei

2026. augusztus 16.



Az idegesség, a feszültség és a szorongás kéz a kézben járnak. Sokan idegeskednek manapság munkahelyi gondok vagy otthoni, családi problémák miatt. Azonban hosszú távon nem tartható fenn ez az állapot, valamit tennünk kell a sok stressz ellen, hiszen számos krónikus betegség kialakulását idézheti elő. Igaz, hogy valamennyi stresszre szükségünk van, hiszen ez fokozza a teljesítményünket, azonban a tartóssá váló stressz károsítja a sejteket, a szöveteket és a szerveket.

A krónikus stressz hozzájárul többek között a szívbetegség és a cukorbetegség kialakulásához, de az érrendszert is nagymértékben károsíthatja. Mit tehetünk? A cikkben néhány olyan természetes módszert sorolunk fel, amelyek segíthetnek a stressz csökkentésében.

Miért fontos a helyes táplálkozás? Az egészséges táplálékok, például a zöldségek és a gyümölcsök nagyon sok olyan tápanyagot tartalmaznak, amelyek aktívan részt vesznek az idegrendszer kiegyensúlyozott működésében. Együnk sok vitaminban és ásványi anyagban gazdag zöldséget és gyümölcsöt, hogy jobban el tudjuk viselni a napi stresszt.

Az alvást se hanyagoljuk. Hiába mondjuk, hogy nekünk a kevés alvás is elegendő, a szervezetünk másként látja. A kialvatlanság, a kevés és nem elég mély alvás is oka lehet az állandó idegességnek és feszültségnek. Próbáljunk minden este időben lefeküdni és legalább 7-8 órát aludni.

Mit tehetünk, ha a stressz felborítja a hormonális egyensúlyt?

2026. augusztus 15.

Mi az összefüggés a hormonális egyensúly és a stressz között? Hogyan hat ránk az „üss vagy fuss” mechanizmus? Milyen hosszú távú hatásai lehetnek a kezeletlen stressznek a hormonrendszerünkre és van-e mód ezek korrekciójára? Dr. Bérczy Judit, az Endokrinközpont endokrinológusa, belgyógyász válaszolt a kérdésekre.



Üss vagy fuss: mivel jár a stresszválasz?

Sokan hallhattak már az úgynevezett stresszválaszról, vagyis arról a működési módról, ahogyan a testünk a stresszhelyzetre reagál. Az „üss vagy fuss” reakció során felgyorsul a szívverésünk, kitágulnak a pupillák, elkezdünk izzadni. Ha a helyzet elhúzódik vagy a stresszreakció nem vezetődik le például aktív mozgásban, a túlélő üzemmód miatt az emésztő- és a reproduktív rendszer is lelassul, szinte kikapcsol, hiszen a meneküléshez vagy a támadáshoz nincs szükség ezek aktív működésére. Éppen ezért logikus, hogy ha valaki huzamosabb ideig stresszes helyzetben van, amelyet nem sikerül kezelni, éppúgy lehetnek például emésztési problémái, mint termékenységi gondjai. 
– Minden hormonnak van egy optimális szintje a szervezetben, amellyel fenntartható a hormonális egyensúly.

Amikor pedig a stressz hatására olyan hormonok szabadulnak fel nagyobb mennyiségben, mint például a kortizol, más hormonok, így a TSH (pajzsmirigy stimuláló hormon), az inzulin és a nemi hormonok visszaszorulhatnak. Ennek az egyensúlyzavarnak pedig számos fizikai, lelki, szellemi hatása lehet. A túl sok kortizol például arra készteti a szervezetet, hogy kevesebb progeszteront termeljen a menstruációs ciklus második felében, ami miatt kialakulhat egy ösztrogén dominancia.