Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

4+1 immunerősítő tipp a dietetikustól

Érdekességek2025. január 15.

Az immunrendszer, vagyis a test komplex védelmi rendszere kulcsfontosságú a fertőzések, betegségek elleni küzdelemben. Egészséges működéséhez természetesen nélkülözhetetlen a vitaminok és ásványi anyagok megfelelő bevitele, támogatása azonban nem csak kizárólag ezek pótlásában merül ki. Bakk Brigitta, a Rama dietetikusa segített összeszedni az immunerősítés legfontosabb tudnivalóit, és azt, hogyan kerülhetjük el a hiánybetegségeket, amelyek gyengíthetik a szervezet védekezőképességét.

Fotó: pixabay.comTegyük az immunerősítést napi rutinná

A rendszeres testmozgás mint a séta, a kocogás vagy a jóga, javítja a vérkeringést, segíti az immunsejtek jobb működését. Fontos, hogy mindennapos rutinná tegyük a megfelelő hidratálást és az antioxidánsokban gazdag ételek, például a bogyós gyümölcsök fogyasztását, amelyek fokozzák a szervezet védekezőképességét. Kezdjük például a napot azzal, hogy az első egy órában elkortyolunk egy liter vizet, reggelire pedig készítsünk turmixokat a különböző fagyasztott bogyós gyümölcsökből, amelyeket a meleg reggelit kedvelők a gőzölgő zabkásájukra is tehetnek.

Ásványi anyagok – az elfeledett kincsek?

Az ásványi anyagok olyan természetes eredetű elemek vagy vegyületek, amelyek nélkülözhetetlenek a szervezet megfelelő működéséhez. A vas ezek közül olyan nyomelem, amely az oxigén szállításáért felelős a szervezetben, hiánya súlyos vérszegénységet okozhat. A húsok, különösen a marhahús, a belsőségek és a hüvelyesek jelentős vasforrások, míg a C-vitamin bevitele segíti a vas felszívódását. Azonban a kávé és a tea csersavtartalma gátolja a vas hasznosulását, így érdemes figyelembe venni, hogy ezek bevitelét időben toljuk el, ha vasban gazdag ételek, vagy más nyomelemek (réz, cink, jód, szelén) fogyasztunk. Nem szerencsés például kávét vagy teát rögtön étkezés után, ezért érdemes várni egy-két órát.  A kalcium, amely a makroelemek csoportjába tartozik, szintén létfontosságú a csontok és fogak erősségéhez, hiánya pedig csontritkuláshoz és gyakori csonttörésekhez vezethet. A makroelemek közül figyeljünk még a csontképződéshez foszfor, az az idegrendszer szabályozásához szükséges nátrium, valamint a kálium és a magnézium bevitelére.

Vitaminhiányok – amiről annyit beszélünk

Már kiskorunkban megtanuljuk, melyek a legfontosabb vitaminok, azonban rendszeresen megfeledkezünk arról, hogy pótoljuk a napi mennyiséget. A D-vitamin ezek közül kulcsfontosságú, hiszen a kalcium felszívódásának segítésével szerepet játszik a csontok és fogak egészségének megőrzésében. A napfény hatására termelődő D-vitamin különösen a téli időszakban hiányos, ezért fontos, hogy olyan táplálékkiegészítők vagy ételek fogyasztásával pótoljuk a szükséges mennyiséget, mint a halmájolaj, a tojás vagy a D-vitaminnal dúsított Rama margarinok.

Sokszor megfeledkezünk az egyik legfontosabb vitaminról, az állati eredetű termékekben előforduló B12-ről, amelynek hiánya vérszegénységet, idegrendszeri zavarokat és az emésztőrendszeri problémákat okozhat. Épp ezért, különösen a vegán és vegetáriánus étrendet követőknek érdemes rendszeresen fogyasztani B12-vitamin-tartalmú étrendkiegészítőket. Természetesen ezek mellett az A-, C- és más vitaminok bevitele is nagyon fontos. Legyünk kreatívak, lepjük meg magunkat minél változatosabb megoldásokkal. A C-vitamin pótlására jó praktika lehet, ha a hideg időszakban elérhető zöldségeket és gyümölcsöket fogyasztjuk, például feketeretket, narancsot és egyéb citrusféléket, vagy savanyúkáposztát és egyéb fermentált zöldségeket, amelyek különösen jó hatással vannak a bélflóra egészségére.

A túlzott immunerősítés veszélyei

Bármennyire is tudatosak vagyunk, az immunerősítésnél is fontos a mértékletesség. A túlzott vitaminfogyasztás, különösen a zsírban oldódó vitaminok (A, D, E, K) esetében, toxikus hatásokat okozhat, mivel ezek a vitaminok a szervezetben elraktározódnak. A vízben oldódó vitaminok, mint a C-vitamin, nagy mennyiségben megterhelhetik a veséket, ezért mindig figyeljünk a mértékletes fogyasztásra, és ha étrendkiegészítő formájában visszük be, tartsuk be az előírt adagokat és a fogyasztás körülményeit (például étkezés után, bő folyadékkal).


+ 1 Ép testben ép lélek

Az ókorból származó mondás nem csupán hangzatos szállóige. Nem feltétlenül gondolunk rá, de testünk védekezőképességét a stresszkezelés is nagyban meghatározza, hiszen a különböző biokémiai folyamatok az egész immunrendszerre kihatnak. A krónikus stressz gyengítheti a szervezet védekezőképességét, amelyet azonban elegendő pihenéssel, mély és minőségi alvással elkerülhetünk. Ha úgy érezzük, forduljunk szakemberhez, hiszen elengedhetetlen, hogy a fizikai egészségünk nagyban befolyásoló mentális jóllétünkkel is foglalkozzunk. 


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Minden tizedik magyar érintett, évente százmilliárdokba kerül a diabétesz

2025. január 16.

Hazánkban több mint egymillióan élnek cukorbetegséggel, az ezen felüli diagnosztizálatlan esetek száma is több százezer lehet. Minden évben 8-10 ezer magyar hal bele a betegségbe és szövődményeibe. A cukorbetegséghez és szövődményeihez köthető gazdasági következmények is súlyosak, hazánkban az ehhez kapcsolódó összes kiadás meghaladja az évi 360 milliárd forintot. Az AstraZeneca és a Magyar Diabetes Társaság stratégiai együttműködést kötött, melynek célja, közösen még jobban hozzájáruljanak a diabéteszhez és szövődményeihez kapcsolódó ellátás hatékonyságának és minőségének javításához. Emellett célul tűzték ki a szakmai és a laikus közönség képzését, az adatvezérelt egészségügyi és mesterséges intelligencia megoldások közös kutatását és fejlesztését, valamint az együttműködés elősegítését a háziorvosokkal és a társszakmákkal.

A világon több mint félmilliárd felnőtt cukorbeteg él, vagyis minden tizedik felnőtt érintett, ezzel a diabétesz korunk egyik legfőbb népegészségügyi problémájává vált. A helyzetet rontja, hogy nemzetközi felmérések szerint a betegek közel fele diagnosztizálatlan. 

2045-re az előrejelzések szerint nyolcból egy felnőtt érintett lesz, ezzel 783 millióra növekszik a betegek száma világszerte, ami 46 százalékos növekedést jelent. A betegek 90 százalékának 2-es típusú cukorbetegsége van, ami hazánkban a várható élettartamot kb. 6 évvel rövidíti. 

Magyarországon több mint 1,1 millió ember él cukorbetegséggel, becslések szerint ezen felül több százezren lehetnek azok, akik nincsenek tisztában a betegségükkel. A felnőtt cukorbetegek száz lakosra jutó száma az elmúlt húsz évben megháromszorozódott. 

Hazánkban évente egy kisvárosnyi embert, kb. nyolc-tízezer főt veszítünk el cukorbetegségben vagy ahhoz köthető szövődményben. “Célul tűztük ki, hogy elkészüljön a nemzeti diabétesz stratégia, amelynek részeként népegészségügyi szűrés keretében juthatnak hozzá a páciensek a szűrővizsgálatokhoz és a diagnosztikai ellátáshoz. Fontos lenne a minél rövidebb és hatékonyabb betegút kiépítése, amelynek első lépéseként – pozitív diagnózis esetén – beutalóval minél hamarabb eljusson az érintett egy szakorvoshoz” – hangsúlyozta Prof. Dr. Wittmann István, a Magyar Diabetes Társaság (MDT) elnöke.  

A diabétesz legnagyobb veszélye a társbetegségek kialakulása

A diabétesz a szervezet anyagcserebetegsége, amelynek kiváltó okai között szerepel – a genetikai hajlamon túl – a nem megfelelő életmód, vagyis az egészségtelen táplálkozás és a kevés mozgás. A cukorbetegségből származó legnagyobb veszély mégsem az elhízás, hanem például az idült vesebetegség, valamint a szív- és érrendszeri betegségek. Mindkét betegség szoros összefüggést mutat a cukorbetegséggel, és a vezető halálokok között szerepelnek hazánkban. 

A cukorbetegséggel élők 43 százaléka krónikus vesebetegségben szenved. Az elmúlt évek tendenciái sem pozitívak: a 2-es típusú cukorbetegség miatt kialakult krónikus vesebetegségben szenvedők száma 74 százalékkal nőtt 1990 és 2017 között. A felnőtt lakosság körében a diabétesz a vezető oka a krónikus vesebetegségnek és a végstádiumú vesebetegségnek is, amikor már egyedül a dialízis vagy a transzplantáció mentheti meg a beteg életét. 


A kardiovaszkuláris betegség nagy kockázatával rendelkező 2-es típusú cukorbetegeknél a leggyakoribb társbetegség a krónikus vesebetegség és a szívelégtelenség. 


Ezek mindegyike gyakorlatilag népbetegségnek tekinthető, hiszen hazánkban az első számú halálok a szív- és érrendszeri megbetegedés, 2019-ben 64 ezer halálozásért volt okolható, ami az összes haláleset 49 százaléka. A szív- és érrendszeri betegségek közül a magasvérnyomás a legelterjedtebb, az érintett páciensek közel harmada szenved benne. Ebből következően a vércukorszint és a vérnyomás szinten tartása csökkentheti a szív- és érrendszeri betegségek és az idült vesebetegség kialakulását is. A rendszeres háziorvosi és szakorvosi vizsgálatok segítik idejében felismerni ezeket a betegségeket.

A kovászos kenyér és a zsíros halak

2025. január 16.



A kórokozók elűzésének egyik fontos eszköze a szervezet dinamizálása és immunvédelme. A fertőzésekkel, káros hatásokkal szembeni immunitást azoknak a táplálékoknak a fogyasztása is elősegítheti, amelyek fokozzák a fehérvérsejtek és az antitestek képződését a szervezetben. Kiemeltünk két dinamizáló „szuperélelmiszert”.

Kovászos kenyér

Emésztést segítő, remineralizáló hatás

A legtöbb kenyér élesztővel készül, amelytől a tészta hamar megemelkedik, így a kenyér külsejét vonzóbbnak találjuk a vásárláskor. A kovászos (erjesztett tésztából sütött kenyér) azonban előnyösebb lehet számunkra: tartalmaz enzimeket és tejbaktériumokat, amelyek javítják az ásványi anyagok (magnézium, vas, cink…) felszívódását a szervezetben. Ha teljes kiőrlésű lisztből készül, az emészthetőbbé teszi a kenyeret, és csökkenti a glikaemiás indexét (ami az egyes élelmiszerek vércukoremelő képességét jelenti).

Hogyan profitáljunk belőle a legjobban?

Reggelente egy szelet belőle, kevés mézzel; zöldséges vagy halas szendvicsként, gyors ebédre; este 1 szelet a vacsorára.

Ajánlott mennyiség: 40-60 g naponta (2-3 szelet kenyér)

A hipoallergén cica lehet a megoldás macskaallergia esetén?

2025. január 15.

A macskák a világ legnépszerűbb társállatai közé tartoznak. Az állatok által kiváltott allergiák közül azonban a macskaallergia a leggyakoribb, és az allergiás asztmás esetek harmada is kedvenc doromboló négylábúinkhoz köthető. Megoldást jelenthet ilyen esetben egy hipoallergén cica? – tettük fel a kérdést dr. Augusztinovicz Monikának, az Allergiaközpont allergológus, klinikai immunológus és fül-orr-gégész szakorvosának.

Macskaszőr-allergia? 

– A macskaszőr-allergia nem túl szerencsés kifejezés, hiszen, ha valaki allergiás a cicákra, akkor immunrendszere valójában az állat elhalt és elhullajtott hámsejtjeiben, nyálában vagy vizeletében található fehérjékre reagál túlzott mértékben. A macskák esetében az állat faggyúmirigye, valamint nyálmirigye választja ki, illetve vizelete tartalmazza a tüneteket okozó fehérje-allergént – magyarázza dr. Augusztinovicz Monika.

A cicák köztudottan a tisztaság mintaképei, akik nagy gondot fordítanak bundájuk nyalogatására, a mosakodás során azonban szétterítik testükön a panaszokat okozó allergént. Ezek a rendkívül apró, beszáradt és feltöredezett faggyú- és hámsejtek a levegőbe jutva akár hosszú ideig képesek keringeni a légtérben, könnyedén belélegezhetők, és allergiás panaszokat okozhatnak az arra érzékenyeknél. Tudni kell, hogy a macskák hámsejtjei kisebbek és ragadósabbak, mint a kutyáké, ezért könnyen felhalmozódnak a porózus felületeken.

A szálló allergének megkapaszkodnak a bútorok kárpitjában, megtapadnak a ruházaton és a szőnyegben, így növelve az allergénnek való kitettséget. Emiatt a macskaallergiásoknak nem csak akkor lehetnek tüneteik, ha érintkeznek egy állattal: már az is tüneteket válthat ki, ha egy macskatulajdonos munkatárs dolgozik a közelében, hiszen az illető az allergéneket ruhájával is behurcolhatja a munkahelyre. Allergiás egyénnél az állat karmolása, harapása is súlyos allergiás tüneteket okozhat.

A hipoallergén cica lehet a megoldás?

Ha allergiásak vagyunk a cicákra, tüsszögés, köhögés, orrdugulás, orrfolyás, szem- és orrviszketés, de akár légzési nehézség, asztmás roham (zihálás, sípoló légzés) és visszatérő hörgőgyulladás is felléphet. A háziállat-allergiában szenvedők az állat simogatása után az allergiás dermatitis tüneteit, bőrviszketést, csalánkiütést és ekcémát tapasztalhatnak magukon. De miért van az, hogy egyesek allergiásak a macskákra, míg mások nem? 

–Az, hogy valaki allergiás lesz a macska által termelt fehérjére, genetika, az egész szervezet aktuális állapota és a környezeti tényezők kölcsönhatásának következménye – mondja Augusztinovicz doktornő, aki arra is felhívja a figyelmet, hogy az ún. hipoallergén cicák sem jelentenek biztos megoldást a problémára.

A WHO jelen ismeretei szerint összesen nyolcféle macskaallergén –molekuláris komponenst tart számon, ezek közül a Fel d1 az egyik legjelentősebb, ami az állat nyálmirigyében és a hámon választódik ki. Megfigyelhető, hogy idősebb, valamint ivartalanított macskák esetében a Fel d1-koncentráció alacsonyabb, sőt macskafajonként is változó a termelt allergén mennyisége. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy bár valóban léteznek olyan macskafajok (pl. a szibériai macska), amelyek szervezetében alacsonyabb a Fel d1- szintje, ugyanakkor egy hipoallergénként számontartott macska esetében is fennáll a lehetősége, hogy panaszt okozzon az arra érzékenyeknek.