Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

4 természetes és gyors megoldás stressz ellen

Érdekességek2023. október 16.

Munkahelyi, családi problémák, vizsgák. Mindannyian megélünk hosszabb-rövidebb ideig tartó, stresszes időszakokat. De szerencsére vannak gyors és hatékony megoldások annak elkerülésére, hogy eluralkodjon rajtunk a szorongáshullám, a lelki nyomás. Íme 4 természetes módszer mindezek enyhítésére.

Fotó: gettyimages.com1. Akupresszúrás pont stimulálása

Miért oldja a stresszt?

Az akupresszúra a hagyományos kínai orvoslásból származó technika, amelynek célja a meridiánokon belüli energia egyensúlyának helyreállítása (meridián: testi energiacsatorna, amelyben az életenergia áramlik). A módszer abból áll, hogy ujjunkkal nyomást gyakorolunk az adott akupresszúrás pontra (stimuláció). A pszichés vagy érzelmi túlfeszítettség kezelésére hasznosnak bizonyul a szív meridiánján elhelyezkedő 7-es pont stimulálása.  Miközben fontos, hogy teljes figyelmet szenteljünk ennek a stimulációnak, addig egyszerű gesztust fejtünk ki a több ellazulásért, kevesebb idegességért, stresszért és a kontrollált érzelmekért. 

Alkalmazás

Ahhoz, hogy megtaláljuk a szív meridián 7-es pontját (amelynek elnevezése a kínai orvoslásban: shen men – a lélek kapuja), nyissuk ki a jobb kezünket, tenyérrel felfelé, és hajlítsuk be a csuklót magunk irányában. Csúsztassuk a jobb hüvelykujjat a bal csukló harántbarázdájára, és tartsuk a mélyedésben közvetlenül a kisujj meghosszabbításában elhelyezkedő kis csont, a borsócsont (pisiform) előtt. A hüvelykujjunkkal gyakoroljunk nyomást erre a pontra, 1 percig, majd végezzük el a pont nyomását a másik kézen.

2. Ylang Ylang esszenciális olaj használata

Miért oldja a stresszt?

Az elsősorban nyugtató hatása miatt előnyben részesített Ylang Ylang (Cananga odorata) esszenciális olaj geranil-acetátot és benzil-benzoátot tartalmaz, mely anyagok szorongásoldó, relaxáló és görcsoldó tulajdonságokkal rendelkeznek. Egy fitoterápiás hatásokat igazoló, korábbi angol tanulmány szerint az Ylanh Ylang esszenciális olaj alkalmazásai vérnyomás-, pulzus- és stressz-csökkentő hatást mutattak. Maguk, a vizsgálódásban részt vett páciensek is arról számoltak be, hogy nyugodtabbnak, ellazultabbnak érezték magukat.


Fotó: gettyimages.com

Alkalmazás

Tegyünk 1 csepp esszenciális olajat (HE) mindkét csukló belsőoldalára és/vagy a szoláris plexusba (napfonat csakra – a szegycsont és a köldök között található idegdúc). Mindenfajta irritáció elkerülése érdekében oldjuk fel az esszenciális olajat választásunk szerinti növényi olajban (HV), 1/4 HE – 3/4 HV arányban, és öntsük a keveréket golyós (roll-on) üvegcsébe, amely szükség esetén könnyen elővehető a táskánkból. Amellett az esszenciális olaj közvetlenül a flakonból vagy néhány cseppel átitatott zsebkendőből is könnyen belélegezhető.

3. Mindfulness meditáció –  megállással való elmélkedés

Miért oldja a stresszt?

Amikor érezzük, hogy eluralkodik rajtunk a stressz, és az a benyomásunk hogy azt túlreagáljuk (engedünk a félelemnek és a szorongásnak), anélkül, hogy időt szánnánk a gondolkodásra, hasznos lehet egy mindfulness (tudatos jelenlét) meditációs szünet, „megállás” módszerrel.

Ez egy nagyon egyszerű technika, amellyel néhány perc alatt vissza lehet térni nyugalmi állapotunkba. Az idő elteltével és rendszeresen gyakorolva hozzájárul a szürkeállomány szintjének növekedéséhez a neokortexben (az agykéreg legfejlettebb része,  és főleg a szürkeállomány alkotja). Eredmény: nagyobb koncentráció, nyugodtság és távolságtartás stresszes helyzetekben.

Alkalmazás

Először hagyjuk abba, amit éppen csinálunk. Szánjunk egy percet arra, hogy a légzésünkre koncentrálunk, miközben egyik kezünk a hasunkon nyugszik. Figyeljük meg, mi zajlik a testünkben, gondolatainkban, továbbá érzelmeink és légzésünk tekintetében, ítélet nélkül. Folytassuk a tevékenységünket, tudatosan figyelve arra, amit csinálunk, az átgondolt, helyesebb és következetesebb döntések meghozatala érdekében. 

4. Váltott orrlyukas légzés

Miért oldja a stresszt?

A mély, lassú és ellenőrzött légzés lehetővé teszi az agy jó oxigénellátását, beleértve a gliasejtekét, amelyek körülveszik a neuronokat (idegsejteket) Amellett elősegíti a neurotranszmitterek (dopamin és szerotonin elnevezésű ingerületátvivő anyagok) optimális kiválasztását. A kulcs a stressz és a szorongás csökkentése, valamint a kognitív funkciók (memória, koncentráció) fokozása.

A váltott légzés, ahogy a neve is mutatja, az egyik, majd a másik orrlyukkal történő légzésből áll. Ez segít a szervezet nyugalmi állapotának visszaállításáért felelős, paraszimpatikus idegrendszer és a vele ellentétes funkciójú ortoszimpatikus idegrendszer harmonizálásában, a jobb stresszkezelés érdekében, miközben kapcsolatban maradunk a valósággal. Ami a legjobb módszer pl. állásinterjú vagy vizsga előtt….

Alkalmazás

Egy jó kilégzés után fogjuk be a jobb orrlyukat a bal kéz gyűrűsujjával, és végezzünk belégzést lassan  a bal orrlyukon át kb. 3 másodpercig. Tartsuk vissza a levegőt a két orrlyuk befogásával (a hüvelykujj beszorítja a bal orrlyukat) 6 másodpercig. Engedjük el a gyűrűsujjat, és lélegezzük ki a levegőt a jobb orrlyukon keresztül 6 másodpercig.

Azután végezzünk belégzést ugyanezen jobb orrlyukon keresztül, tartsuk vissza a lélegzetünket, és végezzünk kilégzést a bal oldalon, és ismételjünk mintegy 10-12-szer. Végezzük el ezt a légzés-gyakorlatot este is, lefekvés előtt, ha nem sikerül a napi stressztől megszabadulnunk.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Az otthonápolás

2026. szeptember 20.

Az otthoni szakápolási szolgálatok kialakulását egyrészt az egészségügyi struktúra és a mûködés változása, másrészt a társadalom szükséglete és igénye hívta életre. A szolgáltatás iránti igény egyre növekvõ tendenciát mutat. 
A szükségletek egyrészt a lakosság elöregedésébõl, másrészt a népesség egészségi állapotának mutatóiból fakadnak.

A kórházak a hatékonyság és gazdaságosság tükrében a gazdaságos ágykihasználás miatt kerülik a túlápolást, ezért amint a beteg állapota engedi, hazaküldik otthonukba. Mivel ekkor a páciens még nem mondható gyógyultnak, szüksége van az otthon szakápolásra.

Az otthonápolási szolgálatban dolgozó szakemberek minõségi ellátást nyújtanak a beteg otthonában, abban a környezetben, amely gyakran sokkal jobban szolgálja az egészség helyreállítását és a beteg elégedettségét, mint a fekvõbeteg-intézmény, a kórház. Az otthoni ápolás rendszere lehetõvé teszi a fekvõbeteg-intézetbe utalás gyakoriságának csökkentését, illetve a kórházi ápolási idõ lerövidítését. Nemcsak költségtakarékosabb, hanem humánusabb ellátási forma is. Az otthoni légkör, a család jelenléte csökkenti a beteg kiszolgáltatottságának érzését, növeli a kooperációs készséget, elõsegíti az egyénre szabott ellátás kivitelezését. Az otthoni szakápolási szolgálatok feladata, hogy a kórházból hazakerült betegek számára szakápolási és szakirányú terápiás szolgáltatást biztosítsanak. Munkájuk során lehetõség nyílik az egészség, az egészséges életmód népszerûsítésére is. Az otthoni szakápolásra szoruló beteg számára a szakápolást a háziorvosuk rendeli el - gyógytorna, logopédia és fizikoterápia esetén szakorvosi javaslatra. Esetenként 14 vizit rendelhetõ el, amely - a beteg állapotától függõen - háromszor meghosszabbítható szakorvosi javaslatra. Ezen vizitek legalább 30 percet, legfeljebb 3 órát vehetnek igénybe.

Mennyire legyen önálló a gyermek?

2026. szeptember 20.

Gyakran esik szó az önállóságról mint a sikeres nevelés egyik fõ célkitûzésérõl. Nem mellékes kérdés ez ilyenkor az iskolaév kezdetén sem. Ugyanakkor számos szülõ tanácstalanul kérdezi önmagától, mit tegyen, hogy kisgyermekét végre önállóbnak lássa. Mindenesetre tudni kell: ha hatéves kor elõtt még elhagyatottnak is érzi magát a kicsi és fél a szülei nélkül, hét és tíz év között már általában feleszmél. Azaz rájön, hogy igen lassan, fokozatosan egyedül is boldogulnia kell az életkora szabta cselekvési szférában. Mindehhez azonban elengedhetetlenül fontos a helyes szülõi irányítás. 
Mielõtt arra gondolnánk, hogy az eddiginél több szabadságot biztosítunk kisgyermekünknek, tanácsos felmérnünk, mennyire képes az önálló cselekvésre. Számos alapvetõ, fõleg pszichikai tényezõt kell figyelembe vennünk ahhoz, hogy ez a folyamat nehézségek nélkül menjen végbe.

Az iskolaév kezdetén különösen idõszerû elgondolkodni azon, mekkora önállóságot biztosítsunk a kisiskolásnak. A legfontosabb kérdés: elengedhetjük-e egyedül az iskolába? Ahhoz, hogy megtudjuk, képes-e eljutni oda minden kockázat nélkül, célszerû óvatosan puhatolóznunk nála: van-e kedve, érez-e elég önbizalmat hozzá. Azt is megkérdezhetjük tõle, vannak- e olyan gyerekek az osztályában, akik már egyedül járnak iskolába; ha igen, beszélt- e már errõl velük, és annak alapján képesnek tartja-e õ is magát rá. Ha nem, magyarázza el, miért habozik: valójában félelmet érez, vagy csak egyszerûen jobban szeretné, ha a szülõ továbbra is elkísérné minden útjára (mert úgy véli, hogy az a szeretet jele). Az ilyen érzelmi szempontokon kívül természetesen gyakorlati képességeit is tanácsos felmérnünk. Például, ha legelõször kívánjuk elengedni az iskolába, figyeljük meg, általában fél-e az egyedül járkálástól ismeretlen utakon. Azt is fontos megtudnunk, egyáltalán tisztában van-e az alapvetõ közlekedési szabályokkal, tudja-e, milyen helyen és mely pillanatban szabad áthaladnia az úttesten. Ezzel összefügg és az önállósulási képesség további jeleire bukkanhatunk, ha rájövünk, tud-e egyedül vásárolni kisebb dolgokat a közeli élelmiszerboltban anélkül, hogy összezavarodna fizetéskor a pénztárnál, vagy tud-e segítség nélkül telefonálni. A mindennapi élet egyszerû cselekvései megfigyelésekor fel tudjuk tehát mérni, az élet mely területein képes elõször a saját lábára állni.

Metabolikus szindróma

2026. szeptember 19.

Magyarországon közel kétmillió elhízott és négymillió túlsúlyos ember él. A hastáji elhízás nemcsak esztétikai problémát jelent. Az elhízottak között igen jelentõs mértékben fordul elõ magas vérnyomás, jellemzõ a kóros vérzsírszint, a magas vércukorszint vagy a cukorbetegség. Ezt az anyagcsere tünetegyüttest, illetve ezek együttes elõfordulását nevezik metabolikus szindrómának. 
Elõfordulási gyakorisága a felnõtt lakosság körében kb. 21 százalék, gyakorisága az életkor elõrehaladtával tovább növekszik. "Halálos négyes"-ként is emlegetik, mert ezen rizikófaktorok megléte a szívinfarktusra már 4-8 szoros kockázatot jelent, de megnöveli az érelmeszesedés, a koszorúér-betegség, a trombózis, a stroke, valamint a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának esélyét is. Magyarországon pedig a halálozási statisztikákat a szív- és érrendszeri betegségek vezetik. A metabolikus szindróma tényezõi nem véletlenül társulnak egymással, ugyanis egymásra is hajlamosítanak, éppen ezért bármelyik fennállása esetén a többit is keresni kell. A kockázati tényezõk többnyire helytelen táplálkozásra és a testmozgás hiányára vezethetõk vissza.