Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

4 tipp és trükk: így tűnhet nagyobbnak a kis lakásod

Érdekességek2021. szeptember 21.

Szükségesnek érzed, hogy feldobd a kis lakásod, vagy esetleg a pici helységeid? Cikkünkben hoztunk ehhez néhány okos megoldást és belsőépítészeti trükköt. Egy kis tér tökéletes kihasználásánál és berendezésénél minden apró lépés számít. Néhány jól elhelyezett elemmel és megfontolt tervezési döntéssel valóban nagyobbnak tűnhet érzésre és látszatra is egy pici szoba.  

A színtechnikák, a bútorok elrendezése, a tükrök elhelyezése és a kreatív világítási megoldások mind megtéveszthetik a szemünket, ennek köszönhetően pedig a belső tereket sokkal tágasabbnak érzékelhetjük, mint amilyenek valójában. Ennek tükrében mutatunk be négy tippet, amivel te is könnyen tágasabbá alakíthatod szeretett otthonod.

1. Használj kontrasztokat és világos színeket, amelyek nagyobbnak láttatják a szobákat

A dizájn világában köztudott, hogy a világos festékszínek nagyobbnak és világosabbnak láttatják a helyiséget. A világos falak jobban visszatükrözik a fényt, így a szobában lévő tér nyitottnak és szellősnek tűnik, ami segít maximalizálni a természetes fény hatását. Ezzel szemben a sötét árnyalatok hajlamosak elnyelni a fényt, így a helyiségek kisebbnek tűnnek.

De mégis milyen színektől tűnik nagyobbnak egy szoba? Az optimális hatás érdekében válassz lágy tónusokat, például törtfehéret, világos kékeket és zöldeket. A szobafestékek választása során mindig tartsd szem előtt, hogy a világosabb szobák nagyobbnak és hívogatóbbnak tűnnek.

Emellett jó megoldás lehet, ha megpróbálod a fali szegélyeket és a díszléceket a falaknál is világosabb színűre festeni. Ennek a megoldásnak köszönhetően a falak távolabbinak tűnnek majd, így például a nappalid még nagyobbnak fog tűnni.

2. Használj tükröket

Ha gondolkodtál már korábban hasonló lakberendezési törekvéseken felmerülhetett benned az a kérdés is, hogy vajon a tükrök valóban nagyobbnak láttatják a szobákat. A válasz egy határozott igen, ugyanis a megfelelő elhelyezéssel a tükrök tágasabbá és nyitottabbá tehetik a szobát. A tükrök a természetes és mesterséges fényt is visszaverik, így a szoba nappal és éjszaka is világosabbá válik. Különösen hatásos módszer, ha egy tükröt az ablak közelében helyezel el annak érdekében, hogy visszatükrözze a kinti világosságot.

Kijelenthető tehát, hogy a falakon elhelyezett tükrök nyitottabbá teszik a szobát, ha pedig nem szeretnénk a falra tenni, használhatunk tükrös szekrényajtókat is.


3. Hozd ki a maximumot a szoba belső elrendezéséből

Szinte már túl egyértelmű kijelentés, de nagyon fontos megjegyezni, hogy a bútorokat a szoba méretéhez igazítsd. A nagyobb bútordarabokat helyezd a falakhoz, hogy maximalizáld a szabad teret, így is nagyobbnak érzékelhetjük a szobát. Emellett roppant fontos, hogy egy bútor se állja el az utat a lakáson belül. Fontos azt is megjegyezni, hogyha a bútorok és a kiegészítők eltakarják a kilátást a szobán belül, az szűkösnek fog tűnni a szemünkben.

4. Szüntesd meg a rendetlenséget

Szelektálj, rakj rendet és szabadulj meg a felesleges dolgoktól, ezután pedig tartsd rendben a helységeket. Nemcsak több örömet tud okozni a rend, de a kis teret rettentően szűkössé tudja tenni a túl sok holmi. A rendrakásnak köszönhetően a belátható tér rendezettnek és nyitottnak fog tűnni.

Ez a fajta minimalizmus a falakra is vonatkozik. Ha lehetséges ne borítsd be a falakat végeláthatatlan mennyiségű képpel. Egyetlen nagy festmény vagy fotó sokkal jobban tud működni, mint a kis képek csoportja, ha a szóba nagyobbá tételén van a hangsúly.

A padlót pedig próbáld meg a lehető legjobban „letisztítani”. Például távolítsd el a nagy szőnyegeket, hogy nagyobb alapterület illúzióját keltsd.


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.

A mellrák típusai, kockázati tényezői

2025. október 30.

A mellrák esetében örökletes és nem örökletes („sporadikus”) betegségről beszélhetünk. A ritkább, örökletes emlőrák hátterében gyakran az ún. BRCA gén különféle mutációja áll, ami növeli a daganatok kialakulásának kockázatát. Emellett ismertek más, kockázatot fokozó géneltérések is. Ma már célzott genetikai tanácsadás és vizsgálat segít azonosítani az érintetteket, és ezek az eredmények a műtéti és gyógyszeres döntéseket is befolyásolják.

A nem örökletes emlőrák jelenléte jóval gyakoribb Magyarországon. Kialakulásának leggyakoribb okai:


életmódbeli tényezők, mint a mozgáshiány, túlsúly, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás
cukorbetegség
rossz anyagcsere kontroll
terhesség, szülés, szoptatás hiánya vagy minél későbbi életkorra tolódása
korábbi emlőbesugárzás (pl. gyerekkorban más daganat miatt)
emlőt érő mikrotraumák (bizonyos sportágakban)


A betegség három fő szövettani altípusa eltérő „vezérlő mechanizmussal” és terápiával jár:


Hormonreceptor-pozitív (az esetek kb. 75–80%-a): jól reagál antiösztrogén/ösztrogéncsökkentő kezelésekre.
HER2-pozitív (az esetek kb. 10–15%-a): ma már célzott HER2-gátló antitestekkel és modern molekuláris terápiákkal hosszú távon kontrollálható.
Tripla negatív (az esetek ~10%-a): nem érzékeny hormon- vagy HER2-célzásra, de kemoterápiával és újabb immunterápiákkal hatékonyan kezelhető.

Vizuális érzékelés, avagy a látás világa

2025. október 29.

A látás és a szenzoros feldolgozás arányáról nincsenek pontos, általánosan elfogadott statisztikák, de a szakirodalom szerint a látási élményünk jelentős része nem csupán a látott információk észleléséből áll, hanem azok feldolgozásából is.

Vizuális feldolgozás


Látás: a látás magában foglalja a fényérzékelést és a vizuális információk észlelését, amelyet a szemünk végez. A retina érzékeli a fényt, amelyet az agyunk értelmez, hogy képet alkothasson a külvilágról.
Szenzoros feldolgozás: a szenzoros feldolgozás során az agyunk nemcsak az alapvető látási információkat dolgozza fel (mint pl. színek, formák), hanem azokat kontextusba is helyezi. Ez magában foglalja a figyelmet, a memóriát és az érzelmeket is, amelyek mind befolyásolják, hogyan értelmezzük azt, amit látunk.


Arányok Bár konkrét számadatokat nehéz megadni, szakértők gyakran említik, hogy a vizuális élményünk kb. 80-90%-a származik a szenzoros feldolgozásból.

Ez azt jelenti, hogy csupán 10-20% az, amit közvetlenül látunk, a többi információt az agyunk dolgozza fel és értelmezi.


Érzékszervek az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) szerint
Vizuális (látás)
Auditív (hallás)
Taktilis (érintés)
Vesztibuláris (egyensúly)
Proprioceptív (testhelyzet)
Interoceptív (belső érzékszervek)
Olfaktórikus (szaglás)
Gusztatorikus (ízérzés)