Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

4 tipp, hogy megússzuk a nyaralást fülfájás nélkül

Érdekességek2020. július 08.

Fotó: 123rf.comA nyári melegben szívesen hűsölünk a vízparton vagy a medence szélén, de a strandolás nem csak vidámságot, hanem veszélyeket is tartogat. A fülbe számos módon kerülhetnek kórokozók, ami fájdalommal, sőt akár lázzal járó gyulladást is okozhat. Aggodalomra azonban semmi ok: Dr. Garay Zsolt fül-orr-gégész szakorvos elmondja, hogyan ússzuk meg a nyaralást fülfájás nélkül!

 Vigyázzunk a sérülésekkel!
 
Strandolás során könnyen kórokozók juthatnak a fülbe, ami egészséges fül esetében nem okoz gondot, ám ha a hallójáratban mikrosérülések találhatók, az kaput nyithat a baktériumok számára, és komoly fájdalommal, váladékozással járó gyulladás alakulhat ki. „Észrevehetetlen hámsérüléseket okozhat a helytelenül használt fültisztító pálcika, vagy a füldugó behelyezését-kivételét kísérő dörzsölő mozdulat. Ilyen helyzetekben érdemes körültekintőbbnek lennünk” – javasolta Dr. Garay Zsolt.
 
Védjük a fület a víztől!
 
A helyes fültisztítás mellett strandolás előtt ajánlott illóolajos – például oliva-, teafa-, kamilla-, eukaliptusz-, citrom- és levendulaolajos – vagy paraffinos cseppentést alkalmazni. Ily módon védőréteget képezhetünk a fülben, ami megakadályozza a víz, a homok, az iszap vagy akár a kisebb bogarak hallójáratban rekedését.


Fotó: 123rf.comVálasszuk a természetes vizeket!
 
Ha tehetjük, fürdőzésre válasszuk a tavakat, folyókat, tengereket. A medencék vizének magas klórtartalma ugyanis – bár a baktériumok ellen védelmet nyújt – kiszáríthatja a hallójárat hámját, ami berepedezik, és jó táptalajt nyújt a máshonnan bekerülő kórokozók elszaporodásához. „A klórtartalom emellett az orrnyálkahártyát is izgathatja: orrdugulást és a fülben tapasztalható nyomáskiegyenlítődési zavarokat okozhat. Ebben az esetben hatékony lehet a gyógynövény alapú – pl. aloé verával és Holt-tengeri ásványokkal gazdagított – fülspray-k alkalmazása: ez gyengéden oldja a fülzsírt, és nem irritálja a külső hallójáratot illetve a dobhártyát” – mondta el a fül-orr-gégész szakorvos.
Vízbeugrás: csak óvatosan!

A dobhártya érzékeny felületét nem csak a fültisztító pálcika, de akár egy magasról történő vízbeugrás is könnyen átszakíthatja. A hallószervünk sérülése komoly halláscsökkenést is eredményezhet. Az óriási fájdalom ugyan gyorsan enyhül, vagy egészen megszűnik, de nyomában szédülés, fülzúgás és tompa hallás maradhat. A szakember szerint, ha ezt tapasztaljuk, érdemes azonnal orvoshoz fordulni, mert az ilyen fül víztűrő-képessége csökken, és a gyulladásra is hajlamosabbá válhat a későbbiekben.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Az álom - 3. rész

2026. október 29.

Álmainkat nagyban befolyásolják lefekvés elõtt olvasott könyveink. Ezt a megállapítást erõsíti meg egy nemrégiben készült, angol tanulmány. Milyen regények okozzák a rémálmokat, és melyek válthatnak ki egyszerû nyugtalanságot az éjszaka folyamán? 

Egy jó könyv... a szép álmokért

A felmérés eredménye segít kiválasztani, milyen könyv kerüljön az éjjeliszekrényünkre, miközben különbséget tesz a felnõtt- és gyermekkorú olvasó között.

Felmérés a "könyvmolyok" körében

Az álmok és az esti olvasmányok közti kapcsolat feltárására szolgáló, mintegy 100 ezer kérdõívet osztottak szét a közelmúlt kutatói Nagy-Britannia összes jelentõsebb könyvtárában. A "Dream Lab" (Álmok laboratóriuma) névre elkeresztelt, nagyszabású felmérés lehetõvé tette az ilyen célú információ-gyûjtést különbözõ korosztályba tartozó, sokat olvasó felnõttek és gyermekek körében. Az ebbõl származó adatokat elemezte késõbb a Wales-i Egyetem egyik, pszichológusokból álló kutatócsoportja, majd az eredményekbõl összeállított tanulmányt tett közzé.

Nyugodtabb életre vágyik? Változtasson szokásain!

2026. október 29.

Felülkerekedhet naponta jelentkezõ aggodalmain, uralhatja stressz-helyzeteit, ha módosít egyes megrögzött szokásain. Hiszen bizonyos beidegzõdések gátolják a kiegyensúlyozott életvitelt és a jó idegállapot fenntartását, növelik viszont a szorongást, a nyugtalanságot. Az alábbiakban 10 olyan gyakori szokást emelünk ki, melyek sokunkra jellemzõk, és ádáz ellenségei a jó közérzetnek, a hétköznapok nyugalmának. Így, ha valamelyik illik önre, fogadja meg tanácsainkat, és változtasson rajta.

1. Késõn kel fel

Kilenc órára kell beérnie a munkahelyére, és nyolc óra körül ébred? Nem kel fel, amikor szól a vekker, és legalább háromszor újra beállítja, míg feltápászkodik az ágyból? Ha ez így van, akkor nem csoda, hogy a reggelei "megalapozzák" a napi stresszt, mert csak rohanásból állnak. Hiszen mint egy gyorsított felvétel, úgy zajlik a reggeli készülõdés - akár csak saját magával kell törõdnie, akár családtagjaival is. Villámgyorsan mosakodik, kapkodva öltözik, és épp, hogy bekap valamit reggelire, vagy csak megissza a kávéját, és már a lépcsõházban van… Stop! Az ágyból való kiugrás utáni idegeskedés rendkívül káros hatású lehet egészségére és egész napjára nézve!

Tanácsunk: Biztosítson magának az eddiginél sokkal több idõt a reggeli készülõdésre, hogy nyugodt körülmények között, minden idegeskedés nélkül indíthassa a napját. Emellett semmiféle olyan idõigényes tevékenységet ne hagyjon reggelre, amelyet elõzõ nap is elvégezhet. Ha pszichikai eredetû önnél, hogy nem képes idõben felkelni, tartsa be a fokozatosságot: kezdetben állítsa az ébresztõórát egy negyedórával elõbbre, majd félórával… amíg véleménye szerint megállapodik az óramutató a nyugodt reggeli készülõdéshez szükséges optimális ébredési idõnél.

Az álom - 2. rész

2026. október 28.

Különös, magányos utazások, éjszakai kalandok, kiruccanások anélkül, hogy kiszállnánk az ágyból... Álmaink szárnyán minden megtörténhet velünk! Igaz, alvás közben rendszerint kusza, zavaros álomképek tárulnak elénk. Eközben csak találgatni tudjuk, hogy egy-egy álmunknak mi is lehet az értelme. 
Ne feledjük álmainkat!

Vajon mire szolgálnak hát az álmok, és miért felejtjük el olyan hamar õket? Ezekre a kérdésekre keressük most a választ...

Fontos tudni, hogy éjszakáink ezen "pszichikus termékének" funkciója nem világos még napjaink szakemberei elõtt sem. Bizonyos ismeretek és sejtések azért vannak.

Mikor álmodunk?

Egy éjszakai alvás több, kb. 90 perces periódusra oszlik, melyek alatt különbözõ mélységû szakaszok, a "lassú" álom-fázisok és az ún. "paradoxiális" (vagy REM) szakasz váltják egymást. Ez utóbbi az izomtónus teljes lanyhulásával és gyors szemmozgással jár (ez utóbbiból ered az angol REM rövidítés is). A specialisták szerint a REM szakaszban (mely kb. 100 percet tesz ki éjszakánként) bontakozik ki az álom a maga gazdagságában. Amikor egyébként az ebben a fázisban alvó embereket felébresztik, világosan és részletesen be tudnak számolni álmaikról, az esetek 80-85%-ában.