Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

5 + 1 tipp, hogy a váltott munkavégzés fenntartható legyen

Érdekességek2020. szeptember 15.

Fotó: pixabay.com

A vírusjárvány elhúzódása miatt továbbra sem egyértelmű, mikor térhetünk vissza teljesen az irodába, és meddig marad a „hibrid” munkavégzés. A visszatérés mellett szól, hogy újra megerősödhetnek a személyes kapcsolatok és a közös ötletelés is jóval hatékonyabb egy asztal mellett, míg a home office segíti a koncentrált munkavégzést, és vírusbiztos otthoni környezetet nyújt. E kettő között kell most megtalálni az új egyensúlyt, ezért a K&H szakértői 5 + 1 tippet gyűjtöttek össze, hogy ezt segítsék. 

A vírusjárvány elhúzódása miatt az otthoni munkavégzés az őszi visszatérést követően sem szűnik meg még hosszú hónapokig, ezért a kialakult „hibrid”, azaz hol online, hol offline munkavégzés új kihívásokat és lehetőségeket kínál a dolgozók számára.

„A home office ideje alatt a zökkenőket leküzdve, közösen, egy csapatként tanultuk meg, hogyan lehet tárgyalni, egyeztetni, ügyfélkapcsolatot tartani Skype-on, hogyan kell hatékonyan együtt dolgozni, és fenntartani a csapatszellemet az online térben is. Mindezekkel együtt a home office leginkább az egyéni hatékonyságról és a koncentrált feladatvégzésről, illetve az utazási idő megspórolásáról is szól, míg az irodai munkahely a közös munkát, gondolkodást és a kollégákkal kialakított barátságokat is jelenti.

A következő hónapokban e kettő között kell a munkáltatóknak és munkavállalóknak megtalálni az egyensúlyt, amiben a cégek között egyelőre nincs egy egységes álláspont. Érthető is, hiszen azt látjuk, hogy a cég tevékenysége és a munkakör adta lehetőségek mellett a családi körülmények, sőt, akár még a munkatársak személyisége is meghatározhatja azt, hogy a hibrid munkavégzésnek milyen kombinációja működik leginkább. Az új munkarend kialakítása a munkavállaló és munkáltató oldaláról is nyitottságot és odafigyelést igényel” – hívta fel a figyelmet Végh József, a K&H HR igazgatója az új kihívás kapcsán.

A kecske is jóllakjon, a káposzta is megmaradjon…

„A következő hónapokban a megnövekedett otthoni munkavégzés lehetősége az irodaterek rugalmas kihasználásával párosulva tovább javíthatja a kollégák munkakörülményekkel való elégedettségét, és segítheti a munkavégzés hatékonyságának növelését is. A vírusjárvány ugyanakkor megerősített minket abban, hogy a hatékony feladatvégzés nem minden. A munka mellett időt kell szánni arra, hogy őszintén érdeklődjünk a másikról, ismerjük meg egymást, hogy igazi, jól összeszokott csapatként működjünk együtt, legyen szó bármilyen – offline vagy online – térről” – mondta el a HR szakember.


Fotó: 123rf.comA munkavállalók is sokat tehetnek azért, hogy a váltott munkavégzés akár még hónapokig fenntartható és hatékony legyen. A K&H szakértői, hogy ebben segítséget nyújtsanak, összegyűjtöttek 5 + 1 tippet, amit érdemes figyelembe venni: 

+1 „régi-új” kollégák 

Érdemes azokra a dolgozókra kiemelten gondolni, akik közvetlenül a karantén előtt érkeztek a munkahelyre, hiszen ők, bár már a csapat részei, mégis újként „kezdenek” az irodában. A fokozatos visszatéréskor a kollégák jellemzően napi vagy heti váltásban dolgoznak együtt, ezért, ha a munkavállalók egészségét és biztonságát nem veszélyezteti, az újakkal tegyünk kivételt. Ne csak mindig ugyanazokon a napokon és ugyanabban a csapatban végezzék el feladataikat, hanem úgy alakítsuk a beosztásukat, hogy mindenkit megismerhessenek. 


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Milyen tünetekkel kell mindenképpen nőgyógyászhoz fordulni?

2025. június 23.



Egy nőnek nagyon fontos figyelnie a teste jelzéseit, és tudnia azt, mi az, ami szokásosnak, normálisnak tekinthető, és mi az, ami figyelmeztető jelnek számít, és amit mindenképpen látnia kell nőgyógyásznak is. Dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ – Prima Medica szülész-nőgyógyásza, a daganatos nőgyógyászati kórképek specialistája azokra a tünetekre hívta fel a figyelmet, amelyek akár (természetesen korántsem minden esetben) daganatos megbetegedésre utalhatnak, és amelyek ellenőrzése elengedhetetlenül fontos. 

A nőgyógyászati daganatok tünetei változatosak lehetnek

A nőgyógyászati jellegű daganatok – így a méhtest-, méhnyak-, petefészek-, hüvely-, szeméremtestrák – tünetei nem azonosak mindenkinél, hiszen részben az egyes típusok is különböző tüneteket adhatnak, részben pedig minden szervezet eltérően reagálhat. Mindazonáltal vannak olyan, a legtöbb esetben megjelenő panaszok, jelek, amelyek feltétlenül nőgyógyászati kivizsgálásra szorulnak. Ezek az alábbiak:  
– Rendellenes hüvelyi vérzés vagy folyás szinte minden nőgyógyászati daganat tünete lehet.
– Túl gyorsan kialakuló teltségérzet vagy étkezési nehézség, puffadás, alhasi- és/vagy derékfájdalom gyakori tünet petefészekrák esetén.
– Medencei fájdalom vagy nyomás szintén utalhat petefészek- és méhtestdaganatra.
– Gyakori, sürgető vizelési inger és/vagy szorulás jelezheti a petefészek- és hüvelyi daganat jelenlétét.
– Ha viszketés, égő érzés, fájdalom, érzékenység tapasztalható a szeméremtestben, vagy megváltozik a bőrszín vagy a bőrfelszín – sebek, hegek jelennek meg – az a szeméremtestrák tünete is lehet. 

Mi sül ki ebből?

2025. június 23.

Erős Antónia és Sárközi Ákos együtt!

Idén új zsűrije van a Magyarország Cukormentes Tortája versenynek, melyben a cukrász és a dietetikus tagokon kívül fitneszvilágbajnok és Michelin-csillagos séf is pontoz. A bírálók Budapesten, a Zila kávéházban rendezett elődöntőn választották ki a továbbjutókat. A hozzáadott cukrot nem tartalmazó torták között olyan alkotások is a zsűri asztalára kerültek, melyeket a cukrászok a fehér mák, a bergamott, vagy épp a kardamom felhasználásával alkottak meg. De a sláger ízeknek a „nagy klasszikusok” bizonyultak, mint a barack, a dió, a csokoládé, a fekete ribizli, a meggy. Öt torta jutott a döntőbe:


Álmodozó – Kovács Alfréd, Édes Vonal cukrászda (Vác)
Bíborköd – lawal-Papp zsófia, Papp cukrászda (Makó)
Cseppharmat – lakatos Pál és Bicsérdi Viktória, levendula és Kert cukrászda (Szigetszentmiklós)
Meggy Mandula Szimfónia – Benczur Sándor, Kovács János, Marcipán cukrászda (Hódmezővásárhely)
Nyári ébredés – Vadócz Jenő és Pethő Gábor, Promenád kávéház (Balatongyörök)

Fogakat növesztünk, miközben az MI átveszi az irányítást?

2025. június 22.



A fogregenerációtól a mesterséges intelligencia alkalmazásáig – a Clinident összeállítása a jövő fogászatának néhány ígéretes innovációjáról szól, köztük arról a japán fejlesztésről is, amely természetes módon pótolhatja a hiányzó fogakat.

Globális népegészségügyi kihívás

A fogászati problémák világszerte jelentős népegészségügyi kihívást jelentenek. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint mintegy 3,5 milliárd ember, a világ lakosságának közel fele küzd valamilyen szájüregi megbetegedéssel. A leggyakoribb ezek közül a fogszuvasodás, amely a felnőtt lakosság 60-90%-át érinti, míg az iskoláskorú gyermekek körében ez az arány eléri a 60%-ot. A fogágyproblémák szintén elterjedtek: a 35 év feletti korosztály mintegy 50%-át érintik ezek a betegségek, amelyek kezelés nélkül fogvesztéshez vezethetnek. Különösen aggasztó, hogy a 65 év feletti populáció harmada bizonyos régiókban – beleértve Kelet-Európát is – teljesen fogatlan. A fogproblémák nem elszigetelt jelenségek: szoros összefüggést mutatnak számos krónikus betegséggel, köztük a szív- és érrendszeri megbetegedésekkel, cukorbetegséggel és légzőszervi problémákkal. A rendszeres fogászati ellenőrzés és a megfelelő szájhigiénia ezért nemcsak a fogak egészségének, hanem az általános egészségi állapot fenntartásának is kulcsfontosságú eleme.

A magyarok 80%-a csak panasz esetén fordul fogorvoshoz

Magyarországon a fogászati helyzet az európai átlagnál lényegesen kedvezőtlenebb képet mutat. A Népegészségügyi Központ és a KSH felmérései alapján a lakosság mintegy 90%-a érintett valamilyen fogászati problémával. Már fiatal korban jelentkeznek az első jelek: a 12 éves gyermekeknek átlagosan 2-3 szuvas, tömött vagy hiányzó foguk van. A felnőtt lakosság hozzáállása is problematikus: 80%-uk nem vesz részt rendszeres fogászati szűrővizsgálatokon, kizárólag panasz esetén fordul szakemberhez. Ez a reaktív megközelítés gyakran bonyolultabb és költségesebb kezelésekhez vezet, mint a megelőzésre épülő stratégia alkalmazása. A fogágybetegségek különösen elterjedtek a középkorú és idősebb korosztályban, gyakran vezetnek fogvesztéshez.