Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

5 dolog, ami rontja a pikkelysömör tüneteit

Érdekességek2023. január 20.

Hazánkban megközelítőleg kétszázezer beteget érint a pikkelysömör, a bőr gyulladásos hámlását okozó bőrbetegség. A vörös, vaskos, pikkelyes foltok elsősorban a könyöknél, a térdeken, a hajas fejbőrön jelentkeznek, de a betegség a körmökön és az ízületeknél is elváltozásokat okozhat. A pikkelysömör nem gyógyítható, de megfelelő kezeléssel jól kontrollálható, tünetmentes állapotban is tartható. Bizonyos körülmények esetén a tünetek fellángolhatnak, ezeket érdemes megelőzni, vagy mielőbb kezelni.

Fotó: gettyimages.comHideg, száraz levegő

A hideg, gyakran szeles időjárás, a fűtött lakások száraz belső levegője egyaránt hozzájárul a tünetek felerősödéséhez – magyarázza dr. Vincze Ildikó bőrgyógyász-kozmetológus, a Dermatica orvosa. A helyzetet súlyosbítja a kevés napfény és a vastag ruházat, ami alatt a bőr nem képes megfelelően szellőzni.

Tipp: Az érzékeny bőrt kevésbé irritáló, pamutból, vagy selyemből készült ruhaneműk viselése, a bőr rendszeres hidratálása testápoló krémekkel segíthet. A lakás száraz levegőjén, párásító készülékkel javíthatunk.

Kevés napfény

A betegek kis százalékánál a meleg időjárás felerősítheti a tüneteket, de az esetek többségében a pikkelysömör állapota napfény hatására javul, nyáron ezért általában enyhébbek a tünetek.

Tipp: A napfény mesterséges pótlására léteznek speciálisan kifejlesztett orvosi eszközök, melyek meghatározott mennyiségű UV-A, UV-B sugarat bocsátanak ki. A fototerápiának nevezett eljárás orvosi ellenőrzés mellett, személyre szabottan vehető igénybe akár önállóan, akár egyéb kezelési módok kiegészítő elemeként.

Krónikus mandulagyulladás

Télen gyakrabban leszünk náthásak, vagy kapunk el különböző légúti betegségeket. Jó ha tudjuk, hogy a torok- és mandulagyulladás szintén provokálhatja a tüneteket. Ilyenkor jellemzően a törzs és a végtagok területén jelentkeznek apró csepp formájú kiütések.

Tipp: Ha valakinek sokszor van mandulagyulladása, akkor az annak a jele lehet, hogy krónikus mandulagyulladás áll fenn, ami időről-időre begyullad. Ez a krónikus mandulagyulladás akkor is provokálhatja a beteg pikkelysömörét, ha nem lobban be, nem okoz tüneteket. Ilyen esetekben mindenképp érdemes fül-orr-gégésszel konzultálni, mert visszatérő panaszok esetén gyakran csak a mandula eltávolítása jelent megoldást.

Gyógyszerek
A magas vérnyomás és szívbetegségek kezelésére használt béta-blokkolók és a bipoláris zavar terápiájában alkalmazott lítium is súlyosbíthatják a pikkelysömör tüneteit.

Tipp: Ilyen esetekben fontos a kezelőorvossal konzultálni, és már a gyógyszerek felírása előtt jelezni, hogy pikkelysömör esetén is szedhető gyógyszert kapjunk. Ha a tünetek később jelentkeznek, akkor szükség lehet a gyógyszerek cseréjére.

Fotó: 123rf.com

Dohányzás és alkohol

A tünetek rendszeres dohányzás – a passzív dohányzás is – és alkohol fogyasztás miatt is fellángolhatnak, vagy rosszabbodhatnak, de a gyógyszeres kezelésre is kedvezőtlenül hat.

Tipp: Az alkohol nem csak a tünetek fellángolása miatt kerülendő. Komoly szövődményeket okozhat, ha valaki a pikkelysömör kezelésére való gyógyszerek szedése mellett fogyaszt alkoholt.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Horkol? Ezért érdemes komolyan venni!

2025. december 03.

A horkolás kellemetlen hatásait sokáig erősebben érzékelik a hálótársak, mint maguk a horkolók. Az így megzavart alvást pedig igenis komolyan kell venni, hiszen nappali közérzetromlással, teljesítménycsökkenéssel járhat. A horkolásból kialakuló légzéskimaradás viszont már nem csak az alvás minőségét rontja, de számos egészségi kockázattal is jár. Ezt mutatta be dr. Csóka János, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica főorvosa, fej-nyak sebésze.

Az alvási apnoé miatti mikroébredések ellehetetlenítik a pihentető alvást

A horkoló hang a felső légutak lágy szöveteinek (torok oldalsó és hátsó falai, nyelvgyök, nyelvcsap, mandulák, lágy szájpadlás) vibrációja miatt jön létre. A garatfeszítő izmok ugyanis alvás közben ellazulnak, nem vesznek részt a garat nyitvatartásában, így az az erre hajlamos személyeknél felső légúti szűkület vagy akár elzáródás alakulhat ki. A ki-be áramló levegő megmozgatja a lágy szöveteket, így jön létre a horkoló hangot. Ez pedig nem csak kellemetlenséget jelent – elsősorban a hálótársnak, a környezetnek -, de veszélyes is lehet, különösen, ha a horkolás közben rövidebb-hosszabb légzési szünetek jelentkeznek. Ilyenkor az alvó személy rövid időre abbahagyja a horkolást, majd hangos „horkantás” kíséretében hirtelen levegő után kezd kapkodni. Ezt a jelenséget hívják alvási apnoénak.
Mivel minden egyes légzéskimaradás megszüntetése csak a központi idegrendszer éber állapotában, egy úgynevezett mikroébredés révén valósulhat meg, az alvás minősége romlik, az alvó nem fogja kipihenni magát, és az elegendő alvási idő ellenére is fáradtan ébred, valamint nappali tünetekkel is számolhat.

Megelőzhető-e a stroke?

2025. december 02.

Ha az ultrahang során kiderül, hogy az érfalon már kialakult lerakódás, az orvos a lelet alapján személyre szabott kezelést javasol. Enyhébb esetben elegendő lehet az életmódváltás: a dohányzás elhagyása, a rendszeres testmozgás, valamint a mediterrán jellegű étrend – sok zöldséggel, hallal, olívaolajjal, kevés vörös hússal. Ezek az egyszerű lépések bizonyítottan lassítják, sőt részben vissza is fordíthatják az érelmeszesedés folyamatát.

Emelkedett vérnyomás értékek, magasabb koleszterinszint esetén gyógyszeres kezelésre is szükség lehet. A koleszterinszintet csökkentő készítmények (statinok) és a vérnyomáscsökkentők mind segítenek abban, hogy az erek falára ne rakódjon le további anyag, és a véráramlás stabil maradjon. Ha átmeneti keringészavar (TIA) vagy stroke tünetei alakultak ki, akkor neurológiai vizsgálatot követően további gyógyszerek alkalmazása merülhet fel/ kiegészítése is szükségessé válik, mint pl. a vérlemezkék összecsapódását gátló szerek (aspirin vagy clopidogrel)

Ha azonban a szűkület jelentős, és a véráramlás már veszélyesen korlátozott, sebészi beavatkozás válhat szükségessé. Ennek egyik formája az érsebészek által végzett carotis endarterectomia, amikor az érfalat óvatosan megnyitják, és eltávolítják belőle a lerakódott plakkot. Másik lehetőség a stent (fémháló) beültetése, amellyel belülről kitágítják és nyitva tartják az eret. Mindkét eljárás célja ugyanaz: visszaadni az agy biztonságos vérellátását, mielőtt a szűkület további súlyos következményekhez vezetne.

Gyógyszermaradványok a talajban

2025. december 02.

Láthatatlan veszély a gyökerek mélyén

Egy átfogó magyar kutatássorozat rámutatott, hogy a gyógyszermaradványok sorsát a talajban nem egyetlen tényező, hanem a gyökérsavak, a hőmérséklet és a szervesanyag-lebomlás összetett kölcsönhatása alakítja. Az ELTE és a HUN-REN kutatói szerint a folyamatok időben is változnak, ezért a talajminőség vizsgálatát és a környezeti kockázatbecslést is új alapokra kell helyezni.

Sokat hallhattunk már a gyógyszermaradványok problémájáról az ivóvizekben, de talán kevésbé ismert, hogy gyakran használt gyógyszereink a talajban is nyomot hagynak. Ez pedig komoly problémát jelenthet a mezőgazdaság számára, hosszú távon pedig az emberi egészségre is hatással lehet. De vajon mi dönti el, hogy ezek a maradványok ott maradnak, megkötődnek vagy tovább vándorolnak a környezetben?

Az olyan gyógyszermaradványok, mint a karbamazepin (antiepileptikum), a diklofenák (nem szteroid gyulladáscsökkentő) és az ösztrogénszármazék 17α-etinilösztradiol, különböző módokon kerülhetnek a környezetbe: kijuthatnak például kezelt vagy kezeletlen szennyvízzel, öntözéssel vagy szennyvíziszappal. További sorsukat elsősorban azok a tényezők határozzák meg, amelyek befolyásolják a megkötődésüket. A megkötődés révén ugyanis ezek az anyagok helyileg feldúsulhatnak, és miután a mezőgazdasági növények ezeket a tápanyagokkal együtt felveszik, bekerülnek a táplálékláncba.

Az ELTE és a HUN-REN kutatói nemrég három vizsgálattal tárták fel, mitől függ, hogy ezek a vegyületek a talajban megkötődnek vagy éppen mobilizálódnak, és milyen szerepük van ebben a gyökérsavaknak, a szerves anyagnak és a hőmérsékletnek.