Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

5 dolog, amit elrontunk a naptej használatakor

Érdekességek2019. augusztus 08.

Végre hivatalosan is itt a nyár, és ezzel együtt a napfürdőzés szezonja. Ilyenkor mindennél fontosabbá válik a fényvédelem. A megfelelő napvédő krém nemcsak a leégés ellen véd – ezáltal pedig csökkenti a bőrdaganatok kialakulásának kockázatát – hanem több kedvezőtlen bőrelváltozás ellen is védelmet nyújt. Ám mindez csak abban az esetben igaz, ha jól használjuk. Dr. Vincze Ildikó bőrgyógyász-kozmetológus, az Anyajegyszűrő Központ főorvosa elmondta, mire figyeljünk.

Fotó: 123rf.comA bőrünk nem felejt, így nagyon fontos, már gyermekkortól ügyeljünk a fényvédelemre. Ha valaki élete során többször leég, akkor a kedvezőtlen hatások összeadódnak, majd egy későbbi életkorban láthatóvá is válnak. Korai ráncosodás, máj- és öregségi foltok, egyenetlen bőrszín és a legveszélyesebb szövődmény, a bőrdaganat kialakulását is kockáztatjuk így. Sokszor azt hisszük, hogy védve vagyunk a nap alatt, hiszen bekentük magunkat napvédő krémmel, ám a következőkre gyakran nem figyelünk.

Elfelejtünk néhány testrészt

Talán jártunk már úgy, hogy például a vállunk vagy lábunk egyes részeire nem jutott naptej, vagy nem elég. Persze erről nem a krémezés során szereztünk tudomást, csak utólag, a nap végén egy fura alakban lepirult terület figyelmeztetett a hiányosságunkra. Gyakran azonban nem csak egyes területek, hanem teljes testrészeink maradnak védelem nélkül: a kopaszodó, vagy nagyon rövidre nyírt hajú férfiak például nem gondolnak a fejbőr napvédelmére, de nőknél is fontos a haj választékának vonalát bekrémezni. A fülcimpa és a lábfej szintén sokszor elfelejtett terület.

Túl későn használjuk

A napvédő krémeknek a felvitelt követően átlagosan fél órára van szükségük ahhoz, hogy megfelelően ki tudják fejteni hatásukat. Ezért nem jó megoldás, ha valaki a strandra érkezve, gyorsan vízbe csobbanás előtt sietve elkeni magán a fényvédőt. A legjobb, ha még indulás előtt, a lakásban alaposan eldolgozzuk a bőrön – ügyelve a gyakran elfeledett testrészekre is – és a strandon már csak időnként ismételjük a műveletet. A ruházattal ugyanis ledörzsölhetjük a krémet, illetve a vízálló terméket sem elég csak egyszer használni, több alkalommal – attól függően, hogy mennyit vagyunk vízben vagy mennyit izzadunk – a bőrt újra be kell kenni.


Fotó: 123rf.comCsak a strandon kenjük be magunkat

Fényvédelemre nem csak a strandon, vízparton van szükségünk, hanem mindig, ha a szabadban napon tartózkodunk. Akkor is használjunk tehát napvédő krémet, ha például sétálni vagy kirándulni indulunk.

Nem a bőrtípusunknak megfelelő SPF

Hat féle bőrtípus létezik, Európában a 2-es és a 3-as fordul elő leggyakrabban. A 2-es világosabb bőrű, könnyebben leég, a 3-as könnyebben barnul. 30-as faktorszám alatti fényvédőt egyik bőrtípusnak sem javasolt használnia, világosabb bőrűeknek, gyerekeknek az 50-es javasolt. Az SPF mellett fontos még azt is megnézni, hogy a naptej az UVA és az UVB sugarak ellen egyaránt védelmet nyújtson. Előbbi a ráncosodásért, a bőr öregedéséért felel, utóbbi a leégést okozza.

A naptejre bízunk mindent

Ha körültekintően, a fenti javaslatokat betartva használjuk is a naptejet, akkor is bánjunk óvatosan a napon töltött idővel. 11 és 15 óra között továbbra sem javasolt a tűző napon tartózkodni. Ez időre vonuljunk árnyékos helyre, de itt is kenjük be magunkat naptejjel, mert még a lombok között átszűrődő napfényben is leéghetünk. Szemünk egészségét védjük jó minőségű, UV sugarakat szűrő napszemüveggel, fejünket széles karimájú szalmakalappal. Különösen világos, érzékeny bőrűek számára javasolható az UV-szűrős ruházat viselése a vízparton és szabadtéri programok során.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Tudományosan is igazolt a természetes gyógyító: újra hódít az árnika

2025. december 12.

Újra reflektorfénybe került a népi gyógyászat régóta ismert, talán legsokoldalúbb gyógynövénye. Friss kutatások is bizonyítják, az Arnica montana hatékony gyulladáscsökkentő, fájdalomcsillapító és sebgyógyító hatását. Ősszel, a túrák, sportesemények és aktív hétvégék idején ez a természet egyik legerősebb regenerálója lehet.

Friss tudományos vizsgálatok szerint az árnika kivonatai képesek csökkenteni a gyulladást és a fájdalmat az immunválasz szabályozásán keresztül, míg gél formában alkalmazva gyorsítják a sebgyógyulást és mérséklik a duzzanatot. Ezzel a népi gyógyászatban régóta ismert „csodaszert” a modern kutatások is igazolják, és az ősz egyik alapgyógyítójává teszik.

Ez a hegyvidéki sárga virág 2000 méter feletti magasságban terem, és nyáron kézzel gyűjtik. Rendkívül érzékeny a környezeti változásokra, ezért minden cseppje igazi kincs.

Az árnika külsőleg alkalmazva gél formájában enyhíti a húzódásokat, izomfájdalmakat és gyulladásokat. Sportorvoslásban, masszázsterápiában, de plasztikai beavatkozások után is előszeretettel használják: csökkenti a véraláfutásokat, duzzanatot és fájdalmat, és elősegíti a gyorsabb regenerációt.

A látást fenyegető betegségek

2025. december 11.

A lehetséges felnőtt páciensek, aki megfelelően egészségtudatosak, az alábbi fő betegségkategóriákról kell, hogy tudjanak.

Glaukóma (zöldhályog)

A glaukóma egy neurodegeneratív betegségcsoport, ami jó kezelhető abban az esetben, ha a kezelés megfelelő erősségű, és elég korán megkezdik. A betegség lényege, hogy a látóidegben futó idegrostok visszafordíthatatlanul és nagy mértékben károsodnak. Ez azonban csak meglehetősen későn válik nyilvánvalóvá a páciens számára. Kezeletlen nyitott csarnokzugú glaukóma esetében akár 10-12 évig is eltarthat, amíg az ép látásból súlyos látótérkárosodás alakul ki. Ezért lenne fontos, hogy 40 éves kor felett mindenki vegyen részt jó minőségű szemészeti kivizsgáláson, még látási panasz nélkül is.

Szürkehályog

Ez a szemlencse teljesen normális változásával járó állapot, ami az öregedéssel mindenképp bekövetkezik, és műtéttel jól kezelhető. Fontos azonban felhívni a figyelmet, hogy a szürkehályog nem zárja ki más szembetegség jelenlétét, és nemritkán ezen betegségek (például glaukóma, makula degeneráció) okozzák a látás jelentős megromlását, nem pedig a szürkehályog.

Nehezen kap levegőt? Lehet, hogy krónikus obstruktív tüdőbetegségben (COPD) szenved!

2025. december 11.

Ez a mottója a COPD betegség idei világnapjának, amihez kapcsolódva nagyszabású konferenciát szervezett az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet (OKPI). Ennek célja – az elmúlt évekhez hasonlóan – a légzőszervi megbetegedésekkel kapcsolatos szakmai és társadalmi párbeszéd erősítése kiemelten a korai felismerést, a hatékony megelőzést és a legmodernebb kezeléseket illetően. Ezenkívül lehetőség nyílt a legújabb kutatási eredmények, hazai és nemzetközi szintű kezdeményezések, valamint egyes innovatív egészségügyi megoldások bemutatására a szakpolitikai irányok megismerése mellett.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint a krónikus obstruktív tüdőbetegség, a COPD napjaink egyik leggyakoribb, de megelőzhető és kezelhető krónikus betegsége. Mivel világszerte – és Magyarországon is – egyre több embert érint, az ellene való küzdelem immár népegészségügyi prioritás. A 2025-ös világnap fókuszában a megelőzés, az egészségpolitikai együttműködések erősítése és a betegek életminőségének javítása áll. Ezzel összhangban a konferencia délelőttje a COPD szakmapolitikai megközelítésének jegyében telt. Elsőként kormányzati és betegszervezetek meghívott képviselői járták körbe a megelőzés és az ellátás kapcsolatát egészségügyi vezetői szemszögből. Ezt követően a betegútszervezés kérdésköre került terítékre. Ennek során Dr. Bogos Krisztina, az OKPI főigazgatója hangsúlyozta: „A nemzeti COPD regiszter adatai világosan megmutatták, hogy a betegség visszaszorítása csak akkor lehet eredményes, ha a korai felismeréstől a rehabilitációig egységes, adatalapú betegútszervezésben gondolkodunk – ez az a szemléletváltás, amely a következő években a COPD-ellátás egészét meg fogja határozni.” A krónikus légzőszervi megbetegedések visszaszorítását célzó „JARED” európai uniós projekt bemutatásakor Prof. Dr. Horváth Ildikó, az OKPI tudományos és oktatási igazgatója kiemelte: A JARED az első olyan európai kezdeményezés, amely egységes ellátási szemlélettel közelíti meg a krónikus légzőszervi betegségek teljes rendszerét, és külön büszkeség, hogy a program nemzetközi koordinációját az Országos Korányi látja el – olyan megoldásokat dolgozva ki, amelyek a megelőzésben, a korai diagnózisban és az egészségegyenlőség javításában is valódi előrelépést hozhatnak.  Ezután a tüdőgondozók hagyományos és a közösségi hálózatok innovatív szerepe következett az ellátások fejlesztésében. A délután folyamán a COPD megelőzésének lehetőségei álltak a középpontban. Szóba kerültek még a betegség kialakulásának környezeti (pl. levegő minősége) és gyermekkori etiológiai (biológiai-kémiai) kockázati tényezői. Emellett nem lehet elégszer hangsúlyozni a lehető legkorábbi felismerés fontosságát, aminek egyik módszertani eszköze a tüdő kapacitását és a légutak állapotát mérő légzésfunkciós vizsgálat. Fentieken túl a résztvevők megismerhették a legújabb klinikai ajánlásokat (pl. a GOLD 2026 irányelveit), illetve a praxisközösségek és a multidiszciplináris együttműködések már kialakult jó gyakorlatait. A tematikus előadások során pedig nemcsak aktuális információk hangzottak el, hanem közös szakmai gondolkodásra is lehetőség nyílt.