Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

5 dolog, amit érdemes tudni a nyugalmi és a terheléses EKG-ról

Érdekességek2019. szeptember 08.

Mit ábrázol és mit nem a nyugalmi EKG? Mikor van szükséges terheléses EKG-ra? Kell-e tartani attól, hogy az utóbbi során nem fogjuk bírni a fizikai terhelést? Ezekre a kérdésekre adott válasz dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa.

Fotó: 123rf.comA nyugalmi EKG a szív elektromos tevékenységét ábrázolja

Az EKG vizsgálat során a készülék a szív elektromos tevékenységéről készít görbéket egy papírszalagra. Ez a diagnosztikai módszer a percenkénti szívverések számáról, szabályosságáról, a szív ingerképzéséről, ingervezetéséről, esetleges károsodásáról, a szívritmuszavarokról nyújt képet. Információt ad többek között a szívet alkotó kamrák falának nagyságáról, de az alkalmazott gyógyszerek szívműködést befolyásoló hatásairól, vagy azok nemkívánatos mellékhatásairól is.

Ezen kívül alkalmazható a nyugalmi EKG a veleszületett vagy szerzett vezetési zavarok, szívritmuszavarok, elektrofiziológiai eltérések feltérképezésére is. Ezen lehetőségek miatt ez a vizsgálat nagyon fontos része egy kardiológiai kivizsgálásnak.

A 12 elvezetéses nyugalmi EKG nyújtja a legpontosabb képet

Az EKG a végtagokon és a mellkason elhelyezett elektródákból gyűjti össze az elektromos jeleket, amelyeket a készülék görbék formájában ábrázol a papíron. Jelenleg a 12 elvezetéses EKG-t érdemes alkalmazni egy komolyabb kivizsgáláshoz, ugyanis ezzel a módszerrel lehet a lehető legpontosabb képet kapni a szív aktuális állapotáról.

A nyugalmi EKG teljesen fájdalommentes, egyszerű vizsgálat, amely során a páciens hanyatt fekszik, csuklóira és bokáira  fémelektródát rögzítenek, 8-at mellkasra és 4-et a karokra, a bokákra. Ügyelni csupán a vizsgálat közbeni nyugalomra kell, mert az idegesség, a mérés közbeni beszéd, mozgás is módosíthatja az eredményt.


A nyugalmi EKG nem ad támpontot a szívbillentyűk működéséhez

A nyugalmi EKG-nak vannak bizonyos korlátai, hiszen például az eredményből csak következtetni lehet a szív falvastagságára, a szívbillentyűk és a nagy erek működéséről pedig egyáltalán nem árulkodik az eredmény. Ugyancsak nem alkalmas a terhelést követő levezetési szakban fellépő ingerületvezetési zavarok kimutatására. Erre való a terheléses EKG, amely olyan betegségeknél is nagyon fontos diagnosztikai eszköz, amelynek kimutatható jelei csak terhelésre jelentkeznek. 

A terheléses EKG fizikai aktivitás során ábrázolja a szív működését

A terheléses EKG a szív vérellátását ellenőrzi, vagyis azt, hogy a koszorúerek mennyire képesek fizikai terhelés során, tehát megnövekedett oxigénigény mellett megfelelő mennyiségű vért szállítani a szívizomnak. Azt is meg lehet így figyelni, hogy oxigénhiány esetén a szívizom milyen tünetekkel reagál, ami lehet például fájdalom, nehézlégzés, ritmuszavar.

Itt sem szükséges túl speciális előkészület, mindössze kényelmes ruhába, cipőbe kell öltözni, és még az előzetes kikérdezés során tájékoztatni kell a kardiológust a szedett gyógyszerekről. Ezekről ugyanis el kell dönteni, hogy bevegye-e őket a vizsgálat előtt vagy sem. Szintén előzetesen kell meghatároznia a szakorvosnak, milyen terhelésnek tehető ki az adott páciens. A terhelés a speciális szobakerékpár ellenállásának növelésével vagy a futópad sebességének, illetve dőlésszögének emelésével változtatható.

A terheléses EKG során is biztonságban van a páciens

Néhányan a panaszaik miatt attól tartanak, hogy nem fogják bírni a futást vagy a kerékpározást, és rosszul lesznek. Őket meg szoktuk nyugtatni, hogy biztonságban vannak, hiszen a futópadnál alkalmazott heveder megóvja őket az esetleges eleséstől. Másrészt pedig, amennyiben esetleg rosszul éreznék magukat, mindent meg tudunk tenni a védelmükben – hangsúlyozza dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa. – A mérésnél elektródákat helyezünk el a mellkason, és egy vérnyomásmérőt is a páciensre helyezünk. Amikor beindul a terhelés, folyamatosan ellenőrizzük a szívritmust, vérnyomást, pulzusszámot, a vizsgálat végén pedig addig pihentetjük a pácienst, amíg pulzusszáma normalizálódik – és ezt a fázist is monitorozzuk természetesen. Az eredmények sok mindenről árulkodnak, és fontos kiindulópontját jelentik a kardiológiai kivizsgálásnak. Ugyanakkor az is gyakori, hogy nyugalmi és a terheléses EKG csak felveti bizonyos betegségek gyanúját, amit majd egyéb vizsgálatokkal kell a szakembernek igazolnia vagy kizárnia azokat.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Probiotikummal az endometriózis ellen?

2026. augusztus 08.



Az endometriózis egy gyakori betegség, amely minden tizedik, fogamzóképes korú nőt érinti. Kialakulásának magyarázata, diagnosztikájának és kezelésének stratégiája napjainkban is nagy kihívást jelent. A mikrobiom a kirakó (egyik) hiányzó eleme lehet ahhoz, hogy az endometriózist megértsük.

A mikrobiom a szervezetben élő mikroorganizmusok (baktériumok, vírusok, gombák és egyéb egysejtűek) genetikai állományának összességét jelenti. Az emberi mikrobiom túlnyomó része a bélrendszerben helyezkedik el, ahol kulcsszerepe van a tápanyagok felszívódásában, a fertőzésekkel szembeni védelemben és az immunrendszer megfelelő működésében. Érthető tehát, hogy az egyensúly felborulása számos negatív következménnyel járhat az egészségügyi állapotunkra nézve.

Az endometriózis egy krónikus, ösztrogénfüggő nőgyógyászati betegség, amely fájdalmas menstruációval, széklet-, vizeletürítés, valamint szexuális élet kapcsán jelentkező, krónikus, visszatérő kismedencei fájdalommal, haspuffadással, emésztési panaszokkal, fáradékonysággal, továbbá meddőséggel járhat.

MRI-vizsgálat

2026. augusztus 07.



A várandósság hónapjai alatti hormonszintváltozások drasztikus hatást gyakorolnak az anyai agy szerkezetére és funkciójára is.

A várandós nők, a gyermeket nem váró nők és a férfiak agyának mágneses rezonanciás módszerrel (MRI) való vizsgálatával a kutatók olyan jelentős változásokat mutattak ki a terhes nőknél bizonyos agyterületeken, amelyek alapján agyi MRI-vizsgálattal 100 százalékos bizonyossággal megállapítható a terhesség ténye. Az érintett agyterületek egyébként az ún. szociális kognitív folyamatokért felelős régiók, azaz például akkor aktiválódnak, ha az anyának megmutatják a gyermeke fényképét. A tapasztalt változások a gyermek megszületését követően körülbelül két évig állnak fenn az anyáknál, éppen abban az időszakban, amikor a gyermek leginkább rá van utalva az anyai gondoskodásra.

Tabu, ami megdönthető — a szülés utáni vizelettartási problémákról

2026. augusztus 07.

Hazánkban évente akár tízezer újszülött életét és fejlődését befolyásolja az édesanyák hallgatása. A kismamák többsége ugyanis tabuként kezeli a terhesség alatti és a szülés után jelentkező vizelettartási nehézségeket, annak ellenére, hogy ez a várandósággal együtt járó, szakemberek segítségével könnyen kezelhető, átmeneti tünet. Magyarországon minden harmadik kismama szembesül e problémával. Mindemellett a kezeletlen esetek több mint felénél mutatkoznak a terhességi depresszió tünetei, ráadásul az időben nem kezelt gyermekágyi inkontinencia később tartós vizeletinkontinenciához is vezethet. 

A gyermekáldás az egyik legcsodálatosabb esemény a hölgyek életében, mégis sokszor felesleges aggodalmak és tabuk nehezítik a gyermekvárást. Ennek háttérében sokszor a félelmek és az ismerethiány áll.

Minden harmadik kismama vizelettartási problémával küzd

Jól ismert társadalmi jelenség a gyermekvállalás későbbre tolódása, aminek a társadalmi mellett élettani hatásai is vannak. Ilyen a vizelettartási nehézség (inkontinencia) is ami – bár tudunk, de szemérmesen nem beszélünk róla –, mégis meghatározó tényező, hiszen minden harmadik terhességnél rövidebb-hosszabb ideig fennáll. Azaz a vizelettartási probléma a babavárás természetes velejárói közé tartozik, és be kell látnunk, igazán nincs rajta semmi szégyellni való. A veszélyt az jelenti, ha felismerés és kezelés nélkül marad a kismama. A szülést követően gyakrabban súlyosbodhat a önkéntelen vizeletvesztés – az esetek több mint felében, komoly életvezetési zavarokat, elszigetelődést, depressziót, szorongást okoz. Mindeközben a szakemberek tapasztalatai szerint a kismamák a megemelkedett vérnyomásról, vércukorszintről stb. sokkal nyíltabban beszélnek orvosukkal, mint a vizelettartási nehézségéről.