Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

5 dolog, amit érdemes tudni a nyugalmi és a terheléses EKG-ról

Érdekességek2019. szeptember 08.

Mit ábrázol és mit nem a nyugalmi EKG? Mikor van szükséges terheléses EKG-ra? Kell-e tartani attól, hogy az utóbbi során nem fogjuk bírni a fizikai terhelést? Ezekre a kérdésekre adott válasz dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa.

Fotó: 123rf.comA nyugalmi EKG a szív elektromos tevékenységét ábrázolja

Az EKG vizsgálat során a készülék a szív elektromos tevékenységéről készít görbéket egy papírszalagra. Ez a diagnosztikai módszer a percenkénti szívverések számáról, szabályosságáról, a szív ingerképzéséről, ingervezetéséről, esetleges károsodásáról, a szívritmuszavarokról nyújt képet. Információt ad többek között a szívet alkotó kamrák falának nagyságáról, de az alkalmazott gyógyszerek szívműködést befolyásoló hatásairól, vagy azok nemkívánatos mellékhatásairól is.

Ezen kívül alkalmazható a nyugalmi EKG a veleszületett vagy szerzett vezetési zavarok, szívritmuszavarok, elektrofiziológiai eltérések feltérképezésére is. Ezen lehetőségek miatt ez a vizsgálat nagyon fontos része egy kardiológiai kivizsgálásnak.

A 12 elvezetéses nyugalmi EKG nyújtja a legpontosabb képet

Az EKG a végtagokon és a mellkason elhelyezett elektródákból gyűjti össze az elektromos jeleket, amelyeket a készülék görbék formájában ábrázol a papíron. Jelenleg a 12 elvezetéses EKG-t érdemes alkalmazni egy komolyabb kivizsgáláshoz, ugyanis ezzel a módszerrel lehet a lehető legpontosabb képet kapni a szív aktuális állapotáról.

A nyugalmi EKG teljesen fájdalommentes, egyszerű vizsgálat, amely során a páciens hanyatt fekszik, csuklóira és bokáira  fémelektródát rögzítenek, 8-at mellkasra és 4-et a karokra, a bokákra. Ügyelni csupán a vizsgálat közbeni nyugalomra kell, mert az idegesség, a mérés közbeni beszéd, mozgás is módosíthatja az eredményt.


A nyugalmi EKG nem ad támpontot a szívbillentyűk működéséhez

A nyugalmi EKG-nak vannak bizonyos korlátai, hiszen például az eredményből csak következtetni lehet a szív falvastagságára, a szívbillentyűk és a nagy erek működéséről pedig egyáltalán nem árulkodik az eredmény. Ugyancsak nem alkalmas a terhelést követő levezetési szakban fellépő ingerületvezetési zavarok kimutatására. Erre való a terheléses EKG, amely olyan betegségeknél is nagyon fontos diagnosztikai eszköz, amelynek kimutatható jelei csak terhelésre jelentkeznek. 

A terheléses EKG fizikai aktivitás során ábrázolja a szív működését

A terheléses EKG a szív vérellátását ellenőrzi, vagyis azt, hogy a koszorúerek mennyire képesek fizikai terhelés során, tehát megnövekedett oxigénigény mellett megfelelő mennyiségű vért szállítani a szívizomnak. Azt is meg lehet így figyelni, hogy oxigénhiány esetén a szívizom milyen tünetekkel reagál, ami lehet például fájdalom, nehézlégzés, ritmuszavar.

Itt sem szükséges túl speciális előkészület, mindössze kényelmes ruhába, cipőbe kell öltözni, és még az előzetes kikérdezés során tájékoztatni kell a kardiológust a szedett gyógyszerekről. Ezekről ugyanis el kell dönteni, hogy bevegye-e őket a vizsgálat előtt vagy sem. Szintén előzetesen kell meghatároznia a szakorvosnak, milyen terhelésnek tehető ki az adott páciens. A terhelés a speciális szobakerékpár ellenállásának növelésével vagy a futópad sebességének, illetve dőlésszögének emelésével változtatható.

A terheléses EKG során is biztonságban van a páciens

Néhányan a panaszaik miatt attól tartanak, hogy nem fogják bírni a futást vagy a kerékpározást, és rosszul lesznek. Őket meg szoktuk nyugtatni, hogy biztonságban vannak, hiszen a futópadnál alkalmazott heveder megóvja őket az esetleges eleséstől. Másrészt pedig, amennyiben esetleg rosszul éreznék magukat, mindent meg tudunk tenni a védelmükben – hangsúlyozza dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa. – A mérésnél elektródákat helyezünk el a mellkason, és egy vérnyomásmérőt is a páciensre helyezünk. Amikor beindul a terhelés, folyamatosan ellenőrizzük a szívritmust, vérnyomást, pulzusszámot, a vizsgálat végén pedig addig pihentetjük a pácienst, amíg pulzusszáma normalizálódik – és ezt a fázist is monitorozzuk természetesen. Az eredmények sok mindenről árulkodnak, és fontos kiindulópontját jelentik a kardiológiai kivizsgálásnak. Ugyanakkor az is gyakori, hogy nyugalmi és a terheléses EKG csak felveti bizonyos betegségek gyanúját, amit majd egyéb vizsgálatokkal kell a szakembernek igazolnia vagy kizárnia azokat.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Komoly problémát is jelezhet a szex utáni vérzés

2026. március 14.

Az előző cikkben szex utáni vérzés kevésbé súlyos okairól volt szó. A komolyabb okok között szerepelnek a méhnyakpolipok és a méh üregében elhelyezkedő polipok. Ezek jóindulatú kinövések, de érintésre, mechanikai hatásra vérezhetnek. Bár általában nem rosszindulatúak, eltávolításuk javasolt, mert panaszt okozhatnak és ritkán elfajulhatnak.

A legsúlyosabb, bár szerencsére ritkább ok a méhnyak rosszindulatú elváltozása. A méhnyakrák egyik korai tünete éppen a kontakt vérzés lehet. Fontos hangsúlyozni, hogy a rendszeres nőgyógyászati szűrés – citológia, HPV-szűrés – jelentősen csökkenti annak esélyét, hogy egy ilyen elváltozás észrevétlen maradjon. Ugyanakkor, ha valaki rendszertelenül jár szűrésre, vagy több éve nem vett részt vizsgálaton, a szex utáni vérzés különösen indokolttá teszi az orvosi kontrollt.

Pánikbetegség

2026. március 14.

Mikor kell fontolóra venni a gyógyszeres kezelést?

Azok a személyek, akik pánikbetegséggel élnek, nagyon sok mindent hajlandóak megpróbálni azért, hogy megszabaduljanak ettől a kínzó állapottól. Dr. Veres Andrea főorvos, a Pszichiátriai Központ – Prima Medica pszichiátere szerint ez teljesen érthető és sok módszer valóban hatékony is lehet, azonban van egy pont, amikor a gyógyszeres kezelés jelentheti a tartós, biztonságos megoldást.

Egy pánikroham még nem pánikbetegség

A helyzet megértéséhez fontos megkülönböztetni a pánikrohamot a pánikbetegségtől. A pánikroham tulajdonképpen bárkivel előfordulhat élete során, de ettől ő még nem pánikbeteg. A roham egy hirtelen kialakuló, erős fizikai érzésekkel, gyakran félelmetes tünetekkel jelentkező intenzív epizód, ami néhány percig tart és jellemzően 20-30 perc alatt teljesen megszűnik. A roham hátterét már csak azért is fontos kivizsgálni, hogy kizárható legyen egy szervi, jellemzően szív-érrendszeri vagy hormonális ok a háttérben.

Ingyenes COVID–19 vakcina

2026. március 13.

Bárki számára térítésmentesen elérhető a Moderna által gyártott, mRNS-alapú Spikevax oltóanyag.

A védőoltás önkéntes, ugyanakkor különösen ajánlott a 60 év felettieknek, a krónikus betegeknek, az egészségügyi és szociális dolgozóknak, valamint a várandósoknak. A krónikus betegséggel élő, 12 év alatti gyermekek oltása szülő kérésére biztosított. A védőoltás beadása a háziorvosoknál kérhető.

A SARS-CoV-2 vírus továbbra is jelen van, és bár a jelenlegi tapasztalatok szerint számos esetben enyhébb megbetegedést okoz, a veszélyeztetett csoportok körében továbbra is fennáll a súlyos lefolyású megbetegedés kockázata. A védőoltás csökkenti a súlyos szövődmények és a kórházi kezelés szükségességének esélyét, ezért a NNGYK arra ösztönzi az érintetteket, hogy kérjék az oltást.

A fertőződés kockázatának mérséklése érdekében továbbra is fontos az alapvető higiénés szabályok betartása: a rendszeres kézmosás, a megfelelő szellőztetés, a gyakran érintett felületek tisztítása, valamint a köhögési és tüsszentési etikett követése.