Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

5 dolog, amit nem tudott a hangjáról

Érdekességek2021. augusztus 12.

A fotó illusztráció: pixabay.com

Egész nap használjuk, létezéséről mégis csak akkor veszünk tudomást, ha valamilyen okból nem működik megfelelően. Dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáterrel, a Fül-orr-gégeközpont orvosával a hanggal, hangszalagokkal kapcsolatos érdekességekre és problémákra hívjuk fel a figyelmet.

Miért szól másként, ha felvételről halljuk?

A legtöbb ember nem szereti visszahallani a hangját, mert felvételről egészen máshogy szól, mint ahogyan beszéd közben megszoktuk. Ennek oka, hogy beszéd közben a hang másként rezegteti meg a dobhártyát, mint amikor valamilyen eszközről, felvételről hallgatjuk.

Nem csak a fiúk mutálnak

A kamaszkor velejárója, hogy sok egyéb mellett a hangszín is megváltozik, ám ez nem csak a fiúkra igaz. Habár kevésbé észrevehető módon, de ebben az időszakban a lányok hangja is változik. Ennek oka, hogy mindkét nemre hatnak azok a hormonális változások, melyek következtében a hangszalagok hosszabbak és vastagabbak lesznek, emiatt pedig a hang mélyebb.

60 év felett is változik a hang

A kor előre haladtával a hangszalagok veszítenek szilárdságukból, emiatt a hangszín beszéd közben ingatag lehet, a hangmagasság is változhat. A férfiak hangja általában magasabb lesz, mert az ő hangszalagjaik rendszerint merevebbé és vékonyabbá válnak. A nőké inkább alacsonyabb, amiatt, hogy a menopauza alatt bekövetkező hormonális változások miatt szervezetükben csökken az ösztrogén és nő a tesztoszteron mértéke.

A férfiak a magasabb, a nők a mélyebb hangot kedvelik

A magasabb hangszín ugyanis a fiatalságot és az egészséget jelképezi, a férfiak mélyebb hangja pedig nagyobb termetet, férfiasabb külsőt feltételez. A normál tartományon kívül eső mély hang azonban már természetellenesnek hat.


Hidratálásra hangszalagjainknak is szüksége van

Beszéd közben könnyebben elfárad a hangunk, torokkaparás, rekedtség is jelentkezhet, ha nem fogyasztunk elegendő folyadékot. A hangszalagokat alkotó szöveteknek is szükségük van nedvességre, csakúgy mint bármelyik másik szervünket alkotó szöveteknek. A hangszalagokat természetesen nem külsőleg kell hogy érje a nedvesség, hiszen a légcsőben helyezkednek el, ha ide kerülne a folyadék, az fulladást okozna. A folyadék felszívódása a többi tápanyaghoz hasonlóan a beleken keresztül történik és jut el a test többi pontjára, így a hangszalagokhoz is.

Fotó: 123rf.com

A hang változása betegségeket jelezhet

Ennek legszembetűnőbb formája, ha elmegy a hangunk. Általában vírusfertőzés következménye a gégegyulladás, mely átmeneti némasággal jár, majd fokozatosan visszanyerjük a hangunkat. Ha ez az állapot tartóssá válik, vagy beszéd közben hirtelen elmegy a hangunk, majd visszatér, ez akár hangszalag-polipot is jelezhet, ami műtéti kezelést is igényel. A reggeli torokfájás, gyakori hangszalag problémák refluxot is jelezhetnek. Az elhúzódó rekedtség is súlyos problémára, akár daganatos elváltozásra is felhívhatja a figyelmet, de a ziháló, rekedt, lelassult beszéd a Parkinson-kór tünete is lehet.

Ha elégedetlen a hangszínével (túl mély, vagy magas) a hangja fátyolos, gyenge, estére gyakran elmegy, vagy erős rekedtséget tapasztal, gyermekénél késik, vagy elhúzódik a mutálás időszaka, beszéd- és hangterápiás foglalkozások segítségével lehetőség van a zavaró tüneteken változtatni.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A mellrák típusai, kockázati tényezői

2025. október 30.

A mellrák esetében örökletes és nem örökletes („sporadikus”) betegségről beszélhetünk. A ritkább, örökletes emlőrák hátterében gyakran az ún. BRCA gén különféle mutációja áll, ami növeli a daganatok kialakulásának kockázatát. Emellett ismertek más, kockázatot fokozó géneltérések is. Ma már célzott genetikai tanácsadás és vizsgálat segít azonosítani az érintetteket, és ezek az eredmények a műtéti és gyógyszeres döntéseket is befolyásolják.

A nem örökletes emlőrák jelenléte jóval gyakoribb Magyarországon. Kialakulásának leggyakoribb okai:


életmódbeli tényezők, mint a mozgáshiány, túlsúly, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás
cukorbetegség
rossz anyagcsere kontroll
terhesség, szülés, szoptatás hiánya vagy minél későbbi életkorra tolódása
korábbi emlőbesugárzás (pl. gyerekkorban más daganat miatt)
emlőt érő mikrotraumák (bizonyos sportágakban)


A betegség három fő szövettani altípusa eltérő „vezérlő mechanizmussal” és terápiával jár:


Hormonreceptor-pozitív (az esetek kb. 75–80%-a): jól reagál antiösztrogén/ösztrogéncsökkentő kezelésekre.
HER2-pozitív (az esetek kb. 10–15%-a): ma már célzott HER2-gátló antitestekkel és modern molekuláris terápiákkal hosszú távon kontrollálható.
Tripla negatív (az esetek ~10%-a): nem érzékeny hormon- vagy HER2-célzásra, de kemoterápiával és újabb immunterápiákkal hatékonyan kezelhető.

Vizuális érzékelés, avagy a látás világa

2025. október 29.

A látás és a szenzoros feldolgozás arányáról nincsenek pontos, általánosan elfogadott statisztikák, de a szakirodalom szerint a látási élményünk jelentős része nem csupán a látott információk észleléséből áll, hanem azok feldolgozásából is.

Vizuális feldolgozás


Látás: a látás magában foglalja a fényérzékelést és a vizuális információk észlelését, amelyet a szemünk végez. A retina érzékeli a fényt, amelyet az agyunk értelmez, hogy képet alkothasson a külvilágról.
Szenzoros feldolgozás: a szenzoros feldolgozás során az agyunk nemcsak az alapvető látási információkat dolgozza fel (mint pl. színek, formák), hanem azokat kontextusba is helyezi. Ez magában foglalja a figyelmet, a memóriát és az érzelmeket is, amelyek mind befolyásolják, hogyan értelmezzük azt, amit látunk.


Arányok Bár konkrét számadatokat nehéz megadni, szakértők gyakran említik, hogy a vizuális élményünk kb. 80-90%-a származik a szenzoros feldolgozásból.

Ez azt jelenti, hogy csupán 10-20% az, amit közvetlenül látunk, a többi információt az agyunk dolgozza fel és értelmezi.


Érzékszervek az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) szerint
Vizuális (látás)
Auditív (hallás)
Taktilis (érintés)
Vesztibuláris (egyensúly)
Proprioceptív (testhelyzet)
Interoceptív (belső érzékszervek)
Olfaktórikus (szaglás)
Gusztatorikus (ízérzés)

Felfázás tiktok-módra?

2025. október 29.

Veszélyes „házi hackek”

Az utóbbi időben a közösségi médiában újra és újra felbukkannak a húgyúti fertőzésre ajánlott gyors „hackek”: szódabikarbónás víz, „csodacukor” D-mannóz, azonnali enyhülést ígérő narancssárga tabletta, otthoni tesztcsíkok. Ezek egy része legfeljebb tüneti mankó, más részük kifejezetten kockázatos – és egyik sem helyettesíti a szakszerű diagnózist és kezelést.

TikTok-trendek, fenntartásokkal


Szódabikarbóna „pH-visszaállításhoz”: a vizelet savasságának csökkentésére és a csípő, égő érzés enyhítésére javasolják a vízben oldott szódabikarbóna bevételét, ám ez nem bizonyított kezelési mód a húgyúti fertőzésre, nagyobb mennyiségben pedig veszélyes is lehet, súlyos mellékhatásokat okozhat, ezért nem ajánlott alkalmazni ilyen célra.
D-mannóz kapszula: a D-mannóz egy természetes cukormolekula, amely a vizelettel ürülve megakadályozza a baktériumok megtapadását a húgyutak falán, így segítve azok kiürülését a szervezetből. Egy friss kutatás kimutatta, hogy nem előzi meg a visszatérő fertőzéseket – ezért önmagában nem tekinthető megoldásnak.
Áfonyalé/-tabletta: a megfelelő PAC (proantocianidin)-tartalmú áfonyakészítmények megelőzésre jók lehetnek, de aktív fertőzés kezelésére nem. [1]
Phenazopyridine (másnéven „AZO”): olyan gyógyszer, amely a vesén keresztül a vizelettel kiválasztva helyi fájdalomcsillapító hatást fejt ki a húgyutakra. Bár csökkentheti a csípő-égő érzést a húgyutak nyálkahártyáján, csak tüneti szer, a fertőzést nem gyógyítja.
Otthoni tesztcsík: segíthet eligazodni, de korlátai miatt nem válthatja ki az orvosi diagnózist és a szükséges laborvizsgálatot.