Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

5 dolog, amit sokan nem tudnak a pikkelysömörről

Érdekességek2023. február 20.

A pikkelysömör gyulladásos bőrbetegség, száz emberből körülbelül kettőt érint hazánkban. Első tünetei bármikor kialakulhatnak, leggyakrabban fiatal felnőttkorban vagy a menopauza környékén jelennek meg. A pikkelysömörrel kapcsolatos további fontos tudnivalókat dr. Vincze Ildikó bőrgyógyász-kozmetológus, a Dermatica főorvosának segítségével foglaljuk össze.

Fotó: 123rf.comNem csak a bőrön okoz tüneteket

Pikkelyesen hámló, száraz, vörös foltok a bőrön bárhol megjelenhetnek, helyenként viszketést is okoznak. A legjellemzőbb a hajas fejbőrön, a térd és a könyök területén megjelenő bőrtünetek. A pikkelysömör nemcsak bőr, hanem  köröm elváltozásokat is okozhat. 

„Általában minden harmadik betegnél látható elváltozásokat okoz a körmökön a pikkelysömör: apró bemélyedések,  olajfolthoz hasonló elszíneződés, sárgás, felmorzsolódott köröm, pikkelyképződés a köröm alatt és a körömágy gyulladása is jelentkezhet. Ezek a tünetek esztétikai panasz mellett, fájdalmasak, akadályozhatja a betegek  mindennapi tevékenységét.”

Más betegségekkel is járhat

Körömtünetek észlelésekor mindig felmerül az ízületi érintettség lehetősége is.

Fertőző betegség?

A pikkelysömör pontos kiváltó okai nem ismertek, genetikai hajlam, környezeti és életmódbeli hatások is befolyásolják megjelenését. Családi halmozódás megfigyelhető, de klasszikus öröklésmenet nem állapítható meg.

 A tünetek megjelenésének oka, hogy a bőr hámsejtjeinek megújulása nem a szokásos 3-4 hét, hanem 3-4 nap alatt megy végbe. A bőr azonban ilyen gyorsan nem képes megszabadulni az elhalt hámsejtektől, így az újonnan képződött hámsejtek egymásra rakódnak, ez okozza a jellegzetes pikkelyes foltok megjelenését. A bőrtünetek megjelenését  gyulladásos folyamatok indítják el illetve kísérik. 

 A pikkelysömör tehát nem fertőz, érintkezés útján nem lehet továbbadni.


Hogyan zajlik a kivizsgálás?

Az esetek többségében a jellegzetes tünetek alapján a szakember klinikai vizsgálattal  megállapítja a diagnózist. Olykor laboratóriumi vizsgálatokra is szükség lehet – például a gyógyszeres kezelés beállításához.

 A pikkelysömör súlyosságát a PASI index alapján határozzák meg. Ez a test egyes régióiban előforduló tünetek  aktivitása, kiterjedése vagy azok hiánya alapján, 0-72 közötti pontszám lehet. Ezzel lehet meghatározni egy adott betegnél a pikkelysömör súlyosságát, illetve változása mutatja az  adott kezelés hatékonyságát. Speciális kérdőív – Bőrgyógyászati Életminőség index – segítségével pedig azt lehet megállapítani, hogy a betegség mennyire korlátozza a páciens mindennapi tevékenységét.

Fotó: 123rf.com

Csak gyógyszerekkel kezelhető?

A pikkelysömör  kezelésének célja a tünetek csökkentése és a fellángolások megelőzése. Ebben fontos szerepe van a gyógyszeres, fényterápiás kezeléseknek és a szteroid tartalmú gyulladáscsökkentő, illetve bőrtápláló krémek mellett az életmódnak is. A stressz bizonyítottan hozzájárul a tünetek felerősödéséhez. Lényeges szerepe van a kezelésben a normál testsúly élérésének/megtartásának, a rendszeres mozgásnak is. A tünetek fellángolását okozhatják még bizonyos gyógyszerek – például egyes magas vérnyomás kezelésére szolgáló készítmények – fertőzések, alkohol és dohányzás. Az eredményes kezeléshez tehát a beteg együttműködésére, életmódbeli változtatásokra is szükség van.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Mit érdemes tudni a köhögésről?

2025. december 15.

Az ingerköhögés (száraz, improduktív) és a hurutos köhögés (produktív, váladéktermeléssel járó) egymástól eltérő kezelést igényel, amire a gyógyszerész ad tanácsot.

Köhögéshez (akut bronchitis) többnyire a légutak vírusfertőzés okozta akut gyulladásai vezetnek. A betegség szinte mindig az orr-garat tájék gyulladásával együtt jelenik meg. Kezdetben rendszerint száraz ingerköhögés jelentkezik, ami két-három napig tart, majd hurutos köhögéssé alakul. A köhögés „le is húzódhat”, mellcsonti fájdalmat okozhat – ami egyben a légcső gyulladását is jelzi. Vírusfertőzésre utal, ha a váladék átlátszó és tiszta. A sárgás vagy zöldes váladék oka bakteriális felülfertőződés lehet. A köhögés terápiájában hatékony lehet az inhalálás, ami főként növényi illóolajokkal történik, de az orvos más hatóanyag alkalmazását is rendelheti inhalációs módszerrel.

Az inhalálás helyes módja


Az inhalálás már nem azt jelenti, mint a korábban bevett módszer – azaz kendővel letakart fejjel a forró víz fölé hajolás. Ez a módszer ugyanis ingerli a szem nyálkahártyáját, így az inhalálás túl korai megszakításához vezet.
Olyan inhalátorok használata javasolt, amelyek az orrot és a szájat összeszorító (hámhoz hasonló) szerkezettel rendelkeznek.
A tüdő eléréséhez hatékonyabb a szipka alkalmazása. Forró vízbe cseppentett illóolajjal történő inhaláláshoz nyálkaoldó és hörgőgörcsoldó hatás is társul, emiatt az inhalálás hatékonyabb, mint a mellkasi bedörzsölő alkalmazása.
A legfontosabb, hogy elég hosszú ideig tartson az inhalálás (legalább 15 percig), valamint, hogy azt napi több alkalommal célszerű megismételni.

Mit fogyasszunk, ha vesekövünk van?

2025. december 14.

A cél a kövek növekedésének és az új kő képződésének a megakadályozása.

A vesekő esetében fontos szempont a bőséges folyadékbevitel (2,5–3,0 liter/nap), legalább 2 liter/nap. Ez elősegíti, hogy a vizelet kellően híg legyen, így az nem koncentrálódik be, nem csapódik ki kristály belőle. A bőséges folyadékbevitel mellett a vizelet fiziológiásan enyhén savas vegyhatásának lúgos irányba (6,0–6,5 pH között) történő változtatása is fontos. Az étrendbe így lúgos vegyhatást eredményező összetevőket kell beiktatni. Csökkenteni kell a savas vegyhatást eredményező nyersanyagokat, élelmiszereket.

Nem mindegy, milyen italokkal pótoljuk a folyadékot: a folyadékpótlásnak a vízfogyasztáson kell alapulnia. Az üdítőitalok növelik a vesekőképződés kockázatát. A közkedvelt jeges tea szintén nem előnyös választás: nagy az oxálsavtartalma, aminek a sói (oxalátok) kicsapódnak és kisebb-nagyobb kövecskékké állhatnak össze.

Oxalát minden teában jelen van, akár hideg, akár meleg, azonban a jeges változata több veszélyt rejt, ha a vesekő kialakulásáról van szó. A nagy teakedvelők válasszanak inkább – a fekete helyett – zöld teát, és adjanak hozzá citromlevet, ami (a citrát miatt) ellensúlyozza az oxalátok hatását. Az alkoholfogyasztás szintén növeli a vesekőképződés kockázatát.

Nyakunkon a légúti megbetegedések szezonja – a védelem kulcsa a megelőzés

2025. december 14.

Minden második egy év alatti csecsemő, és lényegében az összes kisgyermek kétéves koráig átesik az RSV (légúti óriássejtes vírus) fertőzésen Magyarországon. Közülük mintegy 3700 kórházba is kerül a szövődmények miatt. Szakemberek, az őszi RSV-szezon kezdetén, azokra a megelőzési módokra hívják fel a figyelmet, amelyek segíthetnek abban, hogy a kisgyerekek elkerüljék a kórházi kezelést.

Az ősz beköszöntével megérkezik a légúti megbetegedések szezonja is. Erről a legtöbb embernek az influenzajárvány jut az eszébe, pedig egy másik, kevésbé ismert, mégis komoly egészségügyi kockázatot jelentő légúti fertőzés, a főként az alsó légutakat megtámadó RSV (légúti óriássejtes vírus) is ebben az időszakban kezd el terjedni és a szezonja egészen áprilisig tart. Ez a vírus azonban az influenzánál súlyosabb lefolyású betegségeket okoz a csecsemők és kisgyermekek körében, akik a leginkább védtelenek a fertőzéssel szemben.

A légúti óriássejtes vírus, vagyis az RSV világszerte évente 33 millió 5 év alatti gyereket betegít meg, Magyarországon 2 éves kor alatt gyakorlatilag minden kisgyerek (90%) átesik a fertőzésen. Az egy év alatti csecsemők közel fele kapja el az RSV-t, ami mintegy 30–38 ezer (több tízezer) esetet jelent évente, közülük pedig körülbelül 3700-an kórházba is kerülnek a vírus okozta megbetegedések – bronchiolitis vagy tüdőgyulladás – következtében. Ez a szám a háromszorosa az influenzához köthető kórházi kezelések számának ebben a korosztályban. Az RSV az egyik vezető oka a csecsemők kórházi kezelésének, nehéz megjósolni, mely csecsemőknél alakulnak ki súlyos tünetek, melyek orvosi ellátást igényelnek.

Dr. Farkas Ferenc Balázs, a Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinika szakorvosjelöltje elmondta: bár jóval kisebb figyelem irányult rá, de már a COVID járvány idején is több kisgyerek került kórházba az RSV, mint a koronavírus miatt. Sajnos, a szövődmények következtében, ritkán, de halálesetek is előfordultak. “A vírus cseppfertőzéssel és érintéssel terjed, ezért a fertőződés elkerülése érdekében fontos a gyakori, szappanos kézmosás, a vírus ugyanis órákig életképes marad a tárgyakon és a felületeken. Fontos továbbá a zárt terek rendszeres szellőztetése, a téli hónapokban is” – tette hozzá a szakember.