Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

5 dolog, amit sokan nem tudnak a pikkelysömörről

Érdekességek2023. február 20.

A pikkelysömör gyulladásos bőrbetegség, száz emberből körülbelül kettőt érint hazánkban. Első tünetei bármikor kialakulhatnak, leggyakrabban fiatal felnőttkorban vagy a menopauza környékén jelennek meg. A pikkelysömörrel kapcsolatos további fontos tudnivalókat dr. Vincze Ildikó bőrgyógyász-kozmetológus, a Dermatica főorvosának segítségével foglaljuk össze.

Fotó: 123rf.comNem csak a bőrön okoz tüneteket

Pikkelyesen hámló, száraz, vörös foltok a bőrön bárhol megjelenhetnek, helyenként viszketést is okoznak. A legjellemzőbb a hajas fejbőrön, a térd és a könyök területén megjelenő bőrtünetek. A pikkelysömör nemcsak bőr, hanem  köröm elváltozásokat is okozhat. 

„Általában minden harmadik betegnél látható elváltozásokat okoz a körmökön a pikkelysömör: apró bemélyedések,  olajfolthoz hasonló elszíneződés, sárgás, felmorzsolódott köröm, pikkelyképződés a köröm alatt és a körömágy gyulladása is jelentkezhet. Ezek a tünetek esztétikai panasz mellett, fájdalmasak, akadályozhatja a betegek  mindennapi tevékenységét.”

Más betegségekkel is járhat

Körömtünetek észlelésekor mindig felmerül az ízületi érintettség lehetősége is.

Fertőző betegség?

A pikkelysömör pontos kiváltó okai nem ismertek, genetikai hajlam, környezeti és életmódbeli hatások is befolyásolják megjelenését. Családi halmozódás megfigyelhető, de klasszikus öröklésmenet nem állapítható meg.

 A tünetek megjelenésének oka, hogy a bőr hámsejtjeinek megújulása nem a szokásos 3-4 hét, hanem 3-4 nap alatt megy végbe. A bőr azonban ilyen gyorsan nem képes megszabadulni az elhalt hámsejtektől, így az újonnan képződött hámsejtek egymásra rakódnak, ez okozza a jellegzetes pikkelyes foltok megjelenését. A bőrtünetek megjelenését  gyulladásos folyamatok indítják el illetve kísérik. 

 A pikkelysömör tehát nem fertőz, érintkezés útján nem lehet továbbadni.


Hogyan zajlik a kivizsgálás?

Az esetek többségében a jellegzetes tünetek alapján a szakember klinikai vizsgálattal  megállapítja a diagnózist. Olykor laboratóriumi vizsgálatokra is szükség lehet – például a gyógyszeres kezelés beállításához.

 A pikkelysömör súlyosságát a PASI index alapján határozzák meg. Ez a test egyes régióiban előforduló tünetek  aktivitása, kiterjedése vagy azok hiánya alapján, 0-72 közötti pontszám lehet. Ezzel lehet meghatározni egy adott betegnél a pikkelysömör súlyosságát, illetve változása mutatja az  adott kezelés hatékonyságát. Speciális kérdőív – Bőrgyógyászati Életminőség index – segítségével pedig azt lehet megállapítani, hogy a betegség mennyire korlátozza a páciens mindennapi tevékenységét.

Fotó: 123rf.com

Csak gyógyszerekkel kezelhető?

A pikkelysömör  kezelésének célja a tünetek csökkentése és a fellángolások megelőzése. Ebben fontos szerepe van a gyógyszeres, fényterápiás kezeléseknek és a szteroid tartalmú gyulladáscsökkentő, illetve bőrtápláló krémek mellett az életmódnak is. A stressz bizonyítottan hozzájárul a tünetek felerősödéséhez. Lényeges szerepe van a kezelésben a normál testsúly élérésének/megtartásának, a rendszeres mozgásnak is. A tünetek fellángolását okozhatják még bizonyos gyógyszerek – például egyes magas vérnyomás kezelésére szolgáló készítmények – fertőzések, alkohol és dohányzás. Az eredményes kezeléshez tehát a beteg együttműködésére, életmódbeli változtatásokra is szükség van.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Családi piknik programsorozat várja tavasszal a családokat

2026. március 16.

Alfáktól Omegáig – Képernyők, mesterséges intelligencia és gyermekkor

Egyre több gyerek találkozik már kisgyermekkorban képernyőkkel és mesterséges intelligenciával. A digitális gyerekkor kihívásaira keres gyakorlati válaszokat az Alfáktól Omegáig családi piknik programsorozat, amely tavasszal Balatonfüreden és Gödöllőn várja a családokat és pedagógusokat.

A digitális eszközök ma már a gyerekek mindennapi környezetének részévé váltak – sok esetben már egészen kisgyermekkorban. Hazai adatok szerint az óvodások 80–90 százaléka naponta használ valamilyen okoseszközt, és egy másfél éves gyerek átlagosan napi másfél órát tölt képernyők előtt. A szakemberek szerint a túlzott képernyőhasználat hatással lehet a figyelemre, az alvásra, a mozgásra és a társas kapcsolatok alakulására is.

A nagyobb gyerekeknél a képernyő előtt töltött idő az elmúlt években tovább nőtt: egyes felmérések szerint a 8–12 éves korosztályban a napi átlagos képernyőidő meghaladja az öt és fél órát, a tinédzsereknél pedig akár napi nyolc órát is elérhet. Az online tér ráadásul új szintre lépett: az utóbbi években a mesterséges intelligencia is megjelent a gyerekek digitális környezetében – keresőkben, tanulási alkalmazásokban és online platformokon.

Csípőkopás, csípőfájdalom

2026. március 16.

Sajnos a gerinc betegségei, a csigolyák deformitásai után a csípő fájdalma, kopása, szerkezeti elváltozása is igen gyakori, viszont kevésbé kerül időben kezelésre, valamiért ugyanis ezt a fájdalmat tovább és jobban tűrik az emberek… elég helytelenül!

A tünetek elsődleges tünet lehet a reggeli ízületi merevség, napközben jelentkező csípőfájdalom mozgatásra (főleg terpesztésre, oldalra emelésre, forgatásra), járási nehezítettség, ami leginkább lépcsőn járáskor jellemző.

A combizmok merevsége és a farizmok, a csípő körüli izmok túlzott feszessége lehet előzmény vagy tünet. A mozgásszervi problémák mellett jelentkezhetnek idegi eredetű fájdalmak is, ezek általában hirtelen nyilalló érzések vagy állandó, csípő körüli, illetve szúró vagy zsibbadó fájdalmak lehetnek. Sok tünete van ennek a betegségnek, ez részben jó, mert ezáltal talán korábban észrevehető, felismerhető, másrészt rossz, mert a tapasztalatom szerint a beteg kivárja a legutolsó stádiumot is, és akkor fordul szakemberhez, amikor egy szép csokornyi tünettel rendelkezik.

Ennek a tünetegyüttesnek a kezelése azonban késői stádiumban már nem olyan egyszerű!

Folyadékfogyasztás időskorban

2026. március 15.

Az előző cikkben szó volt arról, hogy milyen mértékben fogyaszthatunk sót, zsírt és hozzáadott cukrot időskorban. A cikk folytatásaként a folyadékfogyasztás fontosságáról olvashat.

Az emésztés és felszívódás normál működésének fenntartása, a testhőmérséklet és a testsúly szabályozása és a kiszáradás elkerülése érdekében 60 éves kor felett, normál körülmények között naponta legalább 2-2,5 liter folyadék elfogyasztása javasolt.

Folyadékpótlásra a legalkalmasabb a csapvíz, ásványvíz. Hozzáadott cukrot, mézet, szirupot tartalmazó üdítőt, szörpöt, teát csak havonta 1-2 pohárral, gyümölcsnektárokat legfeljebb hetente 1-2 pohárral, 100%-os gyümölcslevet legfeljebb 1-2 pohárral, alkoholos italt pedig csak alkalmanként és kis mennyiségben ajánlott fogyasztani.