Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

5 dolog, amitől minden helyiség világosabbnak hat

Érdekességek2025. január 21.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.A kényelmes, otthonos lakás fogalma mindenkinek mást jelent, abban azonban talán mindannyian egyetérthetünk, hogy a megfelelő megvilágítás rendkívül fontos kérdés. A taktikusan elhelyezett lámpák szerepe tagadhatatlan, a legjobb azonban az, ha otthonunk elegendő természetes fényt is kap. Persze nem minden ingatlan rendelkezik óriási ablakokkal és ideális tájolással, szerencsére azonban számos olyan trükköt vethetünk be, melyek segítségével bármely helyiséget világosabbá és optikailag tágasabbá tehetünk.

1. Világos színek

Ha szeretnénk a lakás helyiségeit világosabbá varázsolni, ennek az egyik legegyszerűbb módja a falak és a mennyezet színének helyes megválasztása. A világos árnyalatok, így elsősorban a fehér, a krémszín vagy a pasztell visszaverik a fényt, így segítségükkel a szoba sokkal világosabbnak, ráadásul nagyobbnak is tűnik majd. Ennek a választásnak további előnye az, hogy a semleges árnyalatok gyakorlatilag bármilyen színnel vagy formával kombinálhatók, így egy fehér fal tökéletes hátteret adhat akár a modern, visszafogott, akár a bohókás stílusú bútoroknak és kiegészítőknek is.

2. Minimalista berendezés

Egy zsúfolt helyiség – különösen akkor, ha masszív, sötétebb bútorokkal van berendezve – sokkal sötétebbnek és komorabbnak tűnik, mint egy szellősebben elrendezett szoba. Ha tehát szeretnénk egy világos, élettel és napfénnyel teli otthonban élni, akkor csak a legszükségesebb bútorokat tartsuk meg, ezek közül pedig lehetőség szerint válasszunk légiesebb, kevésbé tömör darabokat.

Már az is nagyon sokat számít, ha a kanapé vagy a dohányzóasztal lábakon áll, így a padló is látható marad alatta; a sötét hátlappal ellátott könyvszekrény helyett válasszunk polcokat, és ügyeljünk arra is, hogy az ablakok elé ne helyezzünk el nagyobb, a fényt eltakaró bútordarabokat.

3. Tükrök és üveg használata

Akár egy apró helyiség méretét szeretnénk optikailag növelni, akár egy sötétebb szobába engednénk be még több fényt, a tükröződő felületek óriási szolgálatot tehetnek nekünk. Néhány okosan elhelyezett tükörrel azt a hatást kelthetjük, mintha a lakásnak több ablaka lenne, így segítségükkel jelentős mértékben növelhetjük az oda bejutó napfény mennyiségét. Az üvegből készült polcok, asztalok biztosan nem állnak a fény útjába, így egyáltalán nem sötétítik be a lakást, ráadásul tökéletes dekorációs elemként is tekinthetünk ezekre a bútorokra.


4. Jól megválasztott nyílászárók

Újabb ablakokat kialakítani az esetek nagy részében sajnos nem tudunk, a nyílászáróink azonban alapvetően meghatározhatják azt, hogy mennyi fény jut be a lakásba. Egy vékonyabb kerettel ellátott műanyag ablak természetesen nagyobb üvegfelülettel rendelkezik, ami világosabb helyiségeket eredményez. Ezek a nyílászárók remekül szigetelnek és akár évtizedekig is gond nélkül kiszolgálhatnak minket, ezért ha cserén gondolkodunk, egy műanyag ablak biztosan jó választás lesz.

Az igazán sötét, apró helyiségekben – például a fürdőben vagy a gardróbban – a mennyezeti lámpákat egy fénycsatornával is helyettesíthetjük: ennek egyik vége egy tetőbe épített ablak, ahonnan egy fényvisszaverő bevonattal bélelt csövön keresztül jut el a napfény a szobába.

5. Áttetsző függönyök

Ha az ablakok problémája megoldódott, már csak annyi a dolgunk, hogy ezeket ne takarjuk el vastag, nehéz drapériákkal: az esti sötétítéshez válasszunk inkább egy modern redőnyt, napközben pedig használjunk könnyű, vékony anyagból készült függönyöket, melyek a fényt beengedik, másokat azonban megakadályoznak abban, hogy a magánéletünkbe betekinthessenek.

Csak egy kis kreativitásra van szükség!

Ha elégedetlenek vagyunk, mert lakásunk még a nappali órákban is túl sötétnek hat, nem a költözés az egyetlen megoldás. Számos lehetőségünk van arra, hogy a helyzetet orvosoljuk: a világos színek, a tükröződő felületek és a taktikusan elhelyezett bútorok mind segítségünkre lehetnek abban, hogy igazán komfortosan érezzük magunkat otthonunkban.


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Strand és orrmelléküreg-gyulladás

2026. június 27.

A mai napig felejthetetlen kisgyermekkori emlékem elsõ találkozásom az állatkertben a vízilóval. Nem “kecses” formája, nem is “fürge, párducszerû” mozgása ragadott meg – mert mindezek nincsenek is, hanem az, hogy az orrnyílásait szinte “szelepszerûen” be tudta zárni, mielõtt a víz alá merült.

Sokáig megbabonázva bámultam, még nem is sejtve, hogy sok évvel késõbben, már gégészként, hogyan fogom irigyelni a vízilovat. Az ember ugyanis erre a produkcióra nem képes, ezért a strandon, különösen amikor víz alá merülünk, a víz az orrunkba, onnan az orrmelléküregeinkbe, elsõsorban az arcüregünkbe juthat.

A bekerült folyadék – enyhén szólva – nem steril. A következmény, különösen ha ez az eset gyakrabban ismétlõdik vagy ha már eleve náthásak voltunk, az érintett arcüreg gyulladása lehet.

Folyadékpótlás

2026. június 27.

Kánikulában többet kell innunk

Az ember testtömegének nagyjából kétharmada víz. Egy 70 kg tömegû személy teste körülbelül 40 liter vizet tartalmaz, melybõl 28 liter a sejtekben, 8 liter a sejtek közötti térben, 4 liter a véráramban van.

A szervezet egészséges mûködéséhez a véráramban levõ mennyiségnek közel állandónak kell lennie, hogy a sejtekhez a tápanyagot, a sejtektõl az anyagcseretermékeket megfelelõen tudja szállítani. Ebben a többi vízmennyiség tartályként vesz részt: pótolni tudja a hiányzó mennyiséget, illetve felveszi a felesleget.

Vízháztartásunk

A szervezetbe a víz a táplálékainkkal, valamint a folyadékokkal jut be, és vizelet, valamint érzékelhetetlen párolgás és verejték formájában távozik. A vizelettel és az érzékelhetetlen párolgással egészséges szervezetbõl közel állandó vízmennyiség távozik, azonban a környezeti hõmérséklet emelkedésével a verejtékezéssel nagy mértékben nõ az elvesztett víz mennyisége. A szervezet folyadékegyensúlyát akkor õrizhetjük meg, ha a bevitt vízmennyiség megegyezik az elvesztett víz mennyiségével. Egészséges vesemûködés és átlagos környezeti hõmérséklet esetén ez napi 1,5-2 liter folyadék bevitelét jelenti. Ez a folyadékigény meleg idõben akár kétszeresére növekedhet.

A szervezetben levõ vízmennyiség szoros kapcsolatban van a vízben oldott sók mennyiségével, elsõsorban a nátriumkoncentráció jó mutatója a szervezetben levõ víztartalomnak. A szervezet a teljes folyadéktartalmát, ezzel együtt a vér nátriumkoncentrációját igyekszik állandó szinten tartani.

A tartósított élelmiszerek

2026. június 26.

Egészségesek-e a konzerv ételek?

A konzervek és tartósított élelmiszerek praktikusak, s rengeteg idõt lehet megtakarítani velük. De milyen ezeknek az ételeknek a minõsége? Jelentõs szerepet játszanak mindennapjainkban, ezért fontos ezekrõl a kérdésekrõl beszélni...

Semmi nem helyettesíti a friss élelmiszert, ez örök igazság. Viszont a frissesség is relatív fogalom. Hiszen 24 óra állás után például a spárga C-vitamin-tartalmának 40%-át, a spenót 30%-át, a zöldbab 20%-át veszíti el. És ez a tendencia folytatódik, ha a hûtõben még tovább tároljuk a zöldséget. Mégis, a fagyasztott és a konzerv zöldségek egész évben rendelkezésre állnak, praktikusak és gazdaságosak, hasznos kiegészítõi a friss élelmiszereknek, és hozzájárulnak a változatos táplálkozáshoz.