Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

5 gyakori hiba, amit elkövethetünk antihisztamin szedése során

Érdekességek2023. június 08.

Nem a megfelelő gyógyszert, nem az előírt dózisban vagy túl rövid ideig szedjük. Az antihisztaminok szedésével kapcsolatban felmerülő gyakori problémákat dr. Augusztinovicz Monika fül-orr-gégész, allergológus, a Budai Allergiaközpont orvosa foglalta össze.

Fotó: gettyimages.comNem a jó hatóanyagot szedjük

Antihisztaminokkal az allergiás tüneteket enyhíthetjük. A készítményekből széles választék áll rendelkezésre, többet közülük recept nélkül is beszerezhetnek a betegek. Tudni kell azonban, hogy ezek a termékek nemcsak csomagolásukban, hanem hatóanyagukban is különböznek. Így amelyik kiválóan beválik például orrfolyás, orrviszketés esetén, az nem a legjobb választás a viszkető allergiás bőrtünetekre.

Nem ügyelünk a gyógyszer kölcsönhatásokra

A különböző készítmények mellékhatásainak részletes felsorolását a betegtájékoztató tartalmazza. A gyógyszerek felírása, vagy – recept nélkül kapható készítmények esetében – beszerzése előtt erről mindig tájékozódjunk! 

Néhány gyógyszer – például antidepresszánsok és bizonyos gombaellenes szerek – antihisztaminnal szedve, egymással kölcsönhatásba kerülhetnek. 

A rendszeresen szedett egyéb gyógyszerekről ezért mindig tájékoztassuk a kezelőorvost, mert ellenkező esetben az együtt adott gyógyszerek a lebomlásuk során megváltoztathatják a másik szer lebomlását, felszívódásuk, hatásuk változhat, esetleg a hatás elhúzódóvá válik.

Az előírtnál kevesebbet szedünk

Az antihisztaminok szedésének gyakori buktatója, hogy ha a gyógyszer szedése például álmosító hatású, a betegek hajlamosak csökkenteni az előírt mennyiségét. Így a teljesítő képességük ugyan javulni fog, ám a csökkentett hatóanyag mennyiség miatt, az allergiás tüneteik ismét felerősödnek. 


A mellékhatásoktól tartva kerüljük

Az első generációs antihisztaminok esetében valóban gyakrabban jelentkeznek mellékhatások – például szájszárazság, kettős látás vagy vizelet visszatartás. Az újabb készítmények esetében azonban jelentősen kevesebb mellékhatással kell számolni. Az alkohol egyidejű fogyasztására azonban figyelni kell, mert a bizonyos típusú második generációs antihisztaminoknál jelentkező enyhe álmosító mellékhatás alkohollal együtt fogyasztva fokozódhat.

Fotó: gettyimages.com

Túl rövid ideig szedjük

Az antihisztaminok szedésének időtartama mindig a kiváltó októl függ. Pollenallergia tüneteire akár egész pollenszezonban szedhetjük. Hosszú távon alkalmazva inkább hatékonyak, mintha csak magas pollenkoncentráció idején alkalmazzuk. A gyógyszerek hatása már a bevételt követő fél óra elteltével érezhető, a legjobb hatás eléréséhez azonban általában 1-2 óra szükséges.

Fontos szem előtt tartani, hogy az allergiás tüneteket nem minden esetben szünteti meg önmagában az antihisztamin készítmény. Az esetek jelentős részében kombinációban alkalmazzuk, a tünetek alapján személyre szabottan átgondolva más gyógyszerre is szükség lehet.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Márciusi maradványtünetek

2026. március 18.

Nem betegség, csak a szervezet egyensúlyt keres

Március a megújulás hónapja, de a testünk nem mindig vált ilyen gyorsan. A téli fizikai és mentális terhelés ilyenkor üt vissza: mintha most érkezne meg igazán a fáradtság. Belső nyugtalanság, torokszorítás, lassabb emésztés vagy visszatérő ajakherpesz – sokaknál jelentkeznek ezek a furcsa, mégsem betegséget jelző tünetek. Dr. Sebő Zsuzsanna mentőorvos, gyermekgyógyász, homeopátiás orvos szerint ez az átmenet természetes: a szervezet a fényhez, a hőmérséklethez és az új ritmushoz alkalmazkodik. Íme a 4 leggyakoribb jel, amelyet érdemes természetesen megtámogatnunk.

1. Belső nyugtalanság

Tünet: feszültség, ingerlékenység, „nem találom a helyem” érzés.
Mi állhat mögötte? A téli hónapok csendes kimerültsége. Az idegrendszer még nem érkezett meg a tavaszba, hiába hosszabbak a nappalok.

Természetes támogatás: A természetes fény ilyenkor szinte gyógyszerként hat: egy napi séta segít újrahangolni a belső ritmust. A magnéziumban gazdag ételek és az esti citromfű– vagy levendulatea finoman oldhatják a feszültséget. Tanuljunk meg helyesen lélegezni!

Glaukóma világnap

2026. március 17.

Több mint 70 ezer magyart fenyeget a látás „csendes tolvaja”

A zöldhályog, vagyis a glaukóma az egyik legveszélyesebb szemészeti kórkép, amely világszerte már 80 millió embert érint, és az esetek 13%-ában teljes vaksághoz vezet. Magyarországon a diagnosztizált betegek száma eléri a 70 ezret, ám a szakértők szerint a látás „csendes tolvaja” ennél jóval több embert fenyeget észrevétlenül. Miért a „látás csendes tolvaja”? Ezt a témát járja körbe az Alensa, és különleges akcióval is készül erre az időszakra.

A glaukóma egy krónikus betegség, amely során a látóideg rostjai fokozatosan elhalnak. Ez az ideg továbbítja a képi információkat a szemből az agyba, károsodása pedig visszafordíthatatlan. A fő probléma, hogy a folyamat fájdalommentes, és a kezdeti szakaszban gyakran semmilyen figyelmeztető jellel nem jár.

„A beteg gyakran csak akkor észleli a látásromlást, amikor már a perifériás látása jelentős részét elveszítette. Az agy hosszú ideig képes kipótolni a kép hiányzó részeit, így az embernek az az érzése, hogy jól lát, miközben a látótere már az úgynevezett csőlátássá szűkül” – magyarázza Dr. Sona Paulurikova, az Alensa szemorvosa. „Mire a látótérkiesés észrevehetővé válik, a látóideg már 30-40%-ban károsodott, és ez a veszteség már nem állítható helyre.”

Félelem a fogorvostól

2026. március 17.

A fehér köpeny, a jellegzetes „rendelőszag” és a fúró magas frekvenciájú sikítása sokaknál még ma is jeges rémületet vált ki. Bár a modern technológia már fájdalommentes megoldásokat kínál, a dentofóbia (fogorvostól való rettegés) továbbra is “népbetegség”. A Clinident körképe azt vizsgálja, hogy valójában mitől is félünk ennyire, illetve, hogy a halogatás nemcsak az egészségünket rombolja szisztematikusan, hanem egy átlagos magyar család költségvetését is plusz kiadásokkal terhelheti meg.

Az MPDI szerint szerint a szorongásunk gyökere meglepően összetett. Nem pusztán a fájdalomtól tartunk; a félelem elsődleges kiváltói a szenzoros ingerek. Az eugenol és a fertőtlenítőszerek elegye, az úgynevezett „rendelőszag”, valamint a fúró hangja közvetlenül az agy félelemközpontját, az amygdalát aktiválja, még mielőtt az orvos hozzáérne a pácienshez. A legmélyebb blokkot a kiszolgáltatottság okozza. A páciens vízszintes helyzetben fekszik – ami pszichológiailag védtelenséget sugall –, nem látja, mi történik a szájában, és a kezelés alatt képtelen a verbális kommunikációra. Ehhez szorosan kapcsolódik a kontrollvesztés és a fulladásérzet traumatikus élménye – derült ki a Cleveland Clinic anyagából. Sok páciens ugyanis a nyelési reflex elvesztésétől tart. A fekvő helyzet, a szájba helyezett vattaszálak és a nyálszívó együttesen azt az illúziót kelthetik, hogy a páciens nem tud szabadon lélegezni vagy nyelni. Ez a kontrollvesztett állapot pánikszerű reakciót válthat ki, ami tovább erősíti a rendelőtől való távolságtartást.