Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

5 igazság a fogágybetegségekről

Érdekességek2017. szeptember 28.

A fogágybetegségek igazi népbetegségnek számítanak, különböző fokozatai a felnőtt lakosság 75%-ánál kimutatható. Mivel a fogíny sorvadása nem jár fájdalommal, így sok esetben, mire fény derül a betegségre már a fog megtartása válik kétségessé. Előrehaladott állapotban ugyanis az ínysorvadás a fogíny szerkezetében olyan elváltozásokat okozhat, melyek a fogak elvesztéséhez is vezethetnek.

Hosszasan zajló folyamatról van szó, kezdetben felszíni ínygyulladás az első jel, mely mind lejjebb haladva a foggyökér illetve az azt körülvevő csont közötti rostrendszer pusztulását okozza, melynek egyenes következménye a fog meglazulása. 

A fogíny gyulladását az érintett tetten érheti önmagán, ugyanis a fogínygyulladás elsődleges tünete a duzzadt, vörös íny. Mitöbb ha valaki ínyvérzést tapasztal, biztos lehet benne, hogy gyullad az ínye, hiszen az egészséges íny nem vérzik, még fogmosás alkalmával sem. Ha ezeket tapasztalva fogorvoshoz fordulunk, kezelőorvosunk panoráma röntgenfelvételt készít, melyen egyértelműen láthatóvá válik a fogakat körülvevő csont állapota, s megállapítható a fogínysorvadás mértéke. Az időben megkezdett kezeléssel megmenthető a fog.


Felmerül a kérdés mi a fogínysorvadás kialakulásának oka és mit tehetünk a megelőzés érdekében? Nem győzzük hangsúlyozni a megfelelő szájhigiénia fontosságát. Ennek hiányában lerakódik a lepedék a fogakon, plakk, majd fogkő képződik, mely irritálja az ínyet, így az íny begyullad, a gyulladás pedig mind mélyebbre hatol. Sajnos genetikai tényezők is hajlamosíthatnak a fogínysorvadásra. Ilyen esetben a megfelelő szájhigiénia mellett is bekövetkezik a  csontpusztulás. 

A kezelés a szájhigiénia helyreállításával kezdődik. Ennek első lépése a fogkőeltávolítás, melyre rendszeres időközönként sort kell keríteni. Erre azért van szükség, hogy megakadályozzuk a baktériumok fogágyba jutását. Előfordul, hogy tömések, koronák kicserelése oldja meg a problémát, ha azok okozzák a fogíny irritálását. A legtöbb esetben ezek elegendőek a regenerálódási folyamat és a gyógyulás megindulásához. 

Fogínygyulladás során a foggyökér és az íny között gyulladásos tasakok alakulnak ki, ezen tasakok kürettálása is megoldást hozhat a probléma kezelésében. Lehetőség van a tasakokat lézerrel kitisztítani, mely eljárás előnye, hogy a lézersugár a tasakokban levő összes fertőző kórokozót elpusztítja. 

Fogínysorvadás előrehaladott állapotának kezelésében legtöbb esetben a fogbeültetés adja a megoldást. A fog helyére behelyezett implantátumra ugyanis a csont közvetlenül ránő. 
Fogaink élettartalmának meghosszabbítása érdekében alakítsuk át életvitelünket, figyeljünk táplálkozásunkra, szájhigiéniánkra. Bár a fogágybetegség általában felnőttkorban jelentkezik, fiatal gyermekkorban ki kell építeni azokat a szokásokat, melyek fogaink ápolását célozzák. A rendszeres fogászati szűrővizsgálat, a fogkőeltávolítás mind-mind a megelőzést szolgálják. Fogkőeltávolítás ultrahanggal, sópolírozás


forrás: Harmonet
hírek, aktualitások

Hurutos vagyok, cigizek - COPD-s vagyok?

2026. augusztus 14.

Tanácsok a COPD-s betegeknek.

Hol fázhattam meg ennyire? - tûnõdött János, amikor már legalább három hete kínlódott különbözõ felsõ légúti panaszokkal. - Ez a hurutos köhécselés úgy látszik már soha nem akar elmúlni, de hát csak nem fogok egy kis megfázással orvoshoz rohanni.

Pedig szükség lenne rá. A dohányos gyakran elbagatellizálja felsõ légúti panaszait. Egy egyszerûnek tûnõ megfázásból csak lassan, elhúzódóan tud kilábalni. A makacs köhécselések nem akarnak elmúlni. Általában nem tulajdonít ezeknek különös fontosságot, betudja egy makacs megfázásnak, és így nem megy orvoshoz. Pedig az elhúzódó felsõ légúti megbetegedés - dohányosok körében - felkeltheti a COPD gyanúját, amely egyfajta nehézlégzés, ami krónikussá válik. Kezdetben csak fizikai terhelésre, késõbb már nyugalomban is felléphet.

Ne halogassuk a szűrővizsgálatokat!

2026. augusztus 14.

Az egészségügyi szűrések a lakosság körében alacsony számot mutatnak.



A szülést követően az újszülöttet alapos vizsgálatnak vetik alá, majd a későbbiekben is nézi a gyerekorvos, a védőnő a különböző életfunkcióit. Látás, hallás, ortopédiai vizsgálatok stb.

Jó lenne, ha ez a szemlélet velünk maradna egész életünk során, és figyelnénk a szervezetünkre, figyelnénk az esetleges jelekre. Szűrővizsgálatokra mennénk, amelyek indokoltak lehetnek az adott életkorban, élethelyzetben.

A megelőzés és az életmód szerepe

A WHO szerint az egészségügyi ellátás csupán 15-20%-ban befolyásolja az egészségi állapotot. A többit a genetikai és a környezeti tényezők, és legnagyobb mértékben, 40%-ban az életmód és a megelőző intézkedések, így a szűrővizsgálatok határozzák meg.

Az emberek sokáig és egészségesen szeretnének élni. Jelenleg egy 65 éves férfi még nagyjából 13 évnyi életre számíthat Magyarországon – ennek várhatóan azonban csak a felében lesz egészséges.

A statisztikák szerint Magyarországon a szűréseken való részvétel jóval elmarad a nyugati országok átlagától, alacsony a részvételi arány a mammográfia, a vastagbélszűrés, méhnyakrákszűrés terén. Ez komoly népegészségügyi veszélyt mutat, hiszen a daganatos vagy a kardiovaszkuláris betegségek korai felismerése a leghatékonyabb eszköz az életmentésben.

Az egészségben eltöltött életéveink a legalacsonyabbak, az elkerülhető halálozások számában a legmagasabbak között vagyunk.

Fogyás: A rettegett jojóeffektus

2026. augusztus 13.



Ha a fogyókúra során a napi energiabevitelt a szervezet alapanyagcsere-szintje alá csökkentjük, akkor a szervezet védekezni kezd és igen hamar, de 7–10 nap után biztosan csökkenti az alapanyagcserét. Ebből az következik, hogy ha utána kevesebbet is eszünk, több hasznosul, így a fogyás üteme lelassul, sőt, visszahízás következik be. Ez a néhány száz kalóriát tartalmazó diéták (pl. Hollywood) esetén fokozottan jelentkezik.

A fogyás ütemének lelassulása után előbb-utóbb a szigorú diétát a fogyókúrázók abbahagyják, s ekkor gyors visszahízás következik be, majd egy újabb szigorúbb fogyókúrával próbálkoznak, mely már a lassabb alapanyagcserével indul, s ez esetben pl. 3 kg fogyást 4 kg hízás, majd 2 kg fogyást 3 kg hízás követ, így a fogyókúra végén a testtömeg jelentősen több lesz, mint a fogyókúra elején. Innen kapta a jelenség a nevét: jojóeffektus.

Ne kezdjen drasztikus fogyókúrába! Csak fokozatosan csökkentse étkezésének mennyiségét. Kezdetben néhány száz kcal-val egyen kevesebbet. Amikor leáll a fogyás, a szervezet ráállt a csökkentett tápanyagmennyiségre. Ekkor lehet még csökkenteni a kalóriákat. Igazából a jojóeffektust a mozgással lehet biztonsággal megakadályozni.