Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

5 kérdés az antihisztaminok szedéséről

Érdekességek2019. augusztus 14.

Javában tart a pollenszezon, az allergiásoknál tüsszögés, orr- és szemviszketés, orrfolyás és orrdugulás jelentkezik. A tünetek enyhítésére több készítmény is létezik, nem mindegy azonban, hogy ezek közül ki melyiket szedi. Az antihisztaminokkal kapcsolatos fontosabb tudnivalókról dr. Tárnok Ildikó tüdőgyógyász, allergológust, a Tüdőközpont orvosát kérdeztük.

Fotó: 123rf.comMelyik antihisztamin jó a légúti allergiák kezelésére?
Az antihisztaminok lehetnek első, vagy második generációs készítmények. Légúti allergiák kezelésében a második generációs készítmények, ezeken belül is a korszerű, új típusú antihisztaminok váltak be leginkább. Ezek előnye, hogy nem korlátozzák a napi tevékenységeinket. Szedésük mellett ugyanis kevésbé jellemző az első generációsoknál  gyakran észlelt fáradtság, és álmosító mellékhatás is csak néhány készítmény esetében jelentkezik.

Milyen készítmények léteznek?
Az antihisztamin tartalmú készítmények több márkanév alatt kerülnek forgalomba. Azt azonban, hogy kinek melyik a jó választás, nem ez, hanem a hatóanyag tartalmuk és a tünetek döntik el. Tabletták, cseppek, szemcseppek, valamint orrspray és gél állnak rendelkezésre attól függően, hogy a beteg hány éves és milyen panaszai vannak.

Ha jobban vagyok, abbahagyhatom a szedését?

Ha pollenallergia miatt szedjük, akkor egész szezonban – az allergén növény pollenszórásának ideje alatt – alkalmazhatjuk a készítményeket. A legjobb eredményt is akkor tudjuk elérni, ha hosszú távon használjuk, nem csak magas pollenkoncentráció idején. Dr. Tárnok Ildikó hangsúlyozza, hogy a gyógyszerek szedését akkor is a megadott módon javasolt folytatni, ha a beteg jobban érzi magát. Ha ilyenkor csökkenti a gyógyszerek adagját, a készítmények nem tudják megfelelően kifejteni a hatásukat.


Recept nélkül, vagy vényre?

Egy másik lehetséges ok, amiért antihisztamin szedése mellett is allergiás tünetek jelentkeznek, hogy nem megfelelően választottunk hatóanyagot. Ez általában az előzetes orvosi ellenőrzés nélkül szedett készítmények kapcsán szokott előfordulni. A legjobb eredményt akkor várhatjuk, ha orvosi ellenőrzés mellett, személyre szabott terápiát alkalmazunk, ami adott esetben jelentheti akár több gyógyszer kombinációját is.

Antihisztamint szedek, de más tüneteim is vannak. Mit tegyek?

Az antihisztaminok főleg az orrfolyást, tüsszögést, könnyezést, torok- és szemviszketést csökkentik. Ha egyéb légúti panaszaink vannak, más típusú kezelésre van szükségünk.

Légúti allergiásoknál – főleg, ha az allergia nem megfelelően kezelt – gyakrabban alakul ki asztma. Erre már nem elég az antihisztamin, egyéb gyógyszerekre is szükség van a tünetek megszüntetéséhez. Kezdődő allergiás asztmára utalnak az alábbi tünetek:
– fizikai terhelésre, például lépcsőzés, futás közben jelentkező nehézlégzés
– mellkasi szorító érzés
– sípoló légzés
– éjszaka vagy a reggeli órákban jelentkező köhögő roham.
Ha a fenti tüneteket tapasztaljuk, légzésfunkciós vizsgálat elvégzése javasolt annak eldöntésére, hogy valóban asztma vagy egyéb légúti betegség okozza-e a panaszokat, esetleg más belgyógyászati ok áll-e a háttérben.


forrás: Patika Magazin.hu
hírek, aktualitások

Az orrsövény és betegségei

2026. szeptember 30.

Az orrsövény egy, az orrüreget a középvonalban kettéosztó bõrös, porcos, csontos nyálkahártyával borított lemez. Meglehetõsen komplikált fejlõdése miatt ez az összetett lemez úgyszólván mindenkinél kisebb-nagyobb mértékben görbült. 
Tehát az ún. orrsövényferdeség lényegét tekintve általános jelenség, tulajdonképpen élettani, normális variáció. Mértéke azonban nagyon különbözõ lehet.

Az enyhe ferdeség panaszokat nem okoz, vele nincs teendõ. A nagy fokban, S alakban görbült vagy erõsen kiszélesedett orrsövény azonban több módon is zavart okozhat: az orrüregek beszûkítésével akadályozhatja az orrlégzést, következményes krónikus garathurutot, elhúzódó náthát, orrmelléküreg-gyulladásokat, középfülgyulladást tartva fent. Jellegzetes panasz lehet a gyakori fejfájás is.

Az orrsövényrõl elõemelkedõ csontos "lécek", "tüskék" ugyancsak okozói lehetnek makacs fejfájásoknak. Ugyanis a középsõ orrjárat beszûkítésével az azonos oldali orrmelléküregek szellõzési zavarát okozhatják, aminek krónikus orrmelléküreg-gyulladás lehet a következménye. Ha az orrsövény ferdesége megakadályozza az orron át beszívott levegõ eljutását a felsõ orrjárathoz, illetve az orrüreg tetejéhez, az ún. szaglómezõhöz, jelentõsen csökkenhet a szaglóképesség. A panaszokat okozó orrsövényferdeség megoldása mûtéti: orrsövényplasztika. 10–12 éves kor alatt csak kivételesen, nagyon indokolt esetben végezzük el. Az igen erõs mértékben görbült orrsövény a légzési, tehát mûködési zavaron kívül az egész orr formáját kedvezõtlenül befolyásoló kozmetikai hátránnyal is járhat (ferde orr), ami még a külsõ orr plasztikája elõtt mûtéti megoldást igényel. Néha magán az orrsövényen végzik el a külsõ orr formáját jelentõsen javító mûtétet. Ilyen operációra kerül sor lelapult orrcsúcs esetén, amikor az orrsövény lemezei közé, a bõrös és porcos rész határán, az orrcsúcsot megemelõ csont- vagy porclécet ültetnek be.

A szájszag

2026. szeptember 30.

A szájszag a kellemetlentõl egészen a büdös leheletig terjedhet. A kellemetlen lehelet átmeneti és tartós. Átmeneti kellemetlen leheletet némely étel és ital okoz (fõleg a hagyma, a fokhagyma és az alkohol).

A szájszag nem önálló betegség, hanem sokaknak egyik korai jellegzetes tünete. Leggyakrabban a fogak, a fogíny, a szájüreg, a garat és az emésztõrendszer betegségei okozzák (természetesen tágabb értelemben az elõbb felsoroltak is az emésztõrendszer részei). 

A szuvas, odvas fogakban rothadó ételmaradék elõbb-utóbb a foggyökérre, a fogínyre is átterjedõ gyulladást okoz. A fogíny gyulladása pedig fogínysorvadáshoz vezet, ami végül a fogak elvesztését jelenti.

A rendszeresen és jól végzett fogmosással (legalább naponta háromszor, de legjobb minden étkezés után) a baj megelõzhetõ. Még tökéletesebbé tehetjük a fogmosást szájöblítéssel (szájvizek használatával) és fogzuhannyal. A mûfogsorral rendelkezõknek pedig a szájüregen kívül a protézisüket is rendszeresen ápolniuk kell.

A HIV és az AIDS

2026. szeptember 29.

A szerzett immunhiányos tünetegyüttes (Acquired Immune Deficiency Syndrome) tulajdonképpen nem betegség, hanem orvosi fogalom. A HIV fertõzés következtében kialakuló csökkent immunrendszeri mûködés következtében megjelenõ úgynevezett opportunista betegségek, fertõzések és daganatos betegségek - ún. indikátor betegségek - és a laboratóriumi értékek alapján diagnosztizálják az AIDS stádiumát. 

A HIV megtámadja a T4 limfocitákat, és a makrofágokat, melyek központi szerepet játszanak a szervezet védekezõ- rendszerében. Mivel a HIV fertõzés következtében a szervezet ellenálló képessége gyengül, olyan fertõzések és daganatok alakulhatnak ki, melyek az egyébként épp védekezõ-rendszerû embereknél nem, vagy ritkán fordulnak elõ.

A HIV - vírus

A HIV (Human Immunodeficiency Virus) az emberi immunhiányt okozó vírus. Az immunrendszert támadja, amely normál esetben megvédi a szervezetet a fertõzésektõl.

A vírus egy bizonyos fajta fehérvérsejtet támad meg, amelynek neve CD4+ sejt. A vírus behatol a sejtbe, beilleszti saját génjeit a gazdasejt DNS-ébe, és így arra használja, hogy újabb vírusokat termeljen, amelyek megfertõzik a többi sejtet.