Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

5 kérdés az antihisztaminok szedéséről

Érdekességek2019. augusztus 14.

Javában tart a pollenszezon, az allergiásoknál tüsszögés, orr- és szemviszketés, orrfolyás és orrdugulás jelentkezik. A tünetek enyhítésére több készítmény is létezik, nem mindegy azonban, hogy ezek közül ki melyiket szedi. Az antihisztaminokkal kapcsolatos fontosabb tudnivalókról dr. Tárnok Ildikó tüdőgyógyász, allergológust, a Tüdőközpont orvosát kérdeztük.

Fotó: 123rf.comMelyik antihisztamin jó a légúti allergiák kezelésére?
Az antihisztaminok lehetnek első, vagy második generációs készítmények. Légúti allergiák kezelésében a második generációs készítmények, ezeken belül is a korszerű, új típusú antihisztaminok váltak be leginkább. Ezek előnye, hogy nem korlátozzák a napi tevékenységeinket. Szedésük mellett ugyanis kevésbé jellemző az első generációsoknál  gyakran észlelt fáradtság, és álmosító mellékhatás is csak néhány készítmény esetében jelentkezik.

Milyen készítmények léteznek?
Az antihisztamin tartalmú készítmények több márkanév alatt kerülnek forgalomba. Azt azonban, hogy kinek melyik a jó választás, nem ez, hanem a hatóanyag tartalmuk és a tünetek döntik el. Tabletták, cseppek, szemcseppek, valamint orrspray és gél állnak rendelkezésre attól függően, hogy a beteg hány éves és milyen panaszai vannak.

Ha jobban vagyok, abbahagyhatom a szedését?

Ha pollenallergia miatt szedjük, akkor egész szezonban – az allergén növény pollenszórásának ideje alatt – alkalmazhatjuk a készítményeket. A legjobb eredményt is akkor tudjuk elérni, ha hosszú távon használjuk, nem csak magas pollenkoncentráció idején. Dr. Tárnok Ildikó hangsúlyozza, hogy a gyógyszerek szedését akkor is a megadott módon javasolt folytatni, ha a beteg jobban érzi magát. Ha ilyenkor csökkenti a gyógyszerek adagját, a készítmények nem tudják megfelelően kifejteni a hatásukat.


Recept nélkül, vagy vényre?

Egy másik lehetséges ok, amiért antihisztamin szedése mellett is allergiás tünetek jelentkeznek, hogy nem megfelelően választottunk hatóanyagot. Ez általában az előzetes orvosi ellenőrzés nélkül szedett készítmények kapcsán szokott előfordulni. A legjobb eredményt akkor várhatjuk, ha orvosi ellenőrzés mellett, személyre szabott terápiát alkalmazunk, ami adott esetben jelentheti akár több gyógyszer kombinációját is.

Antihisztamint szedek, de más tüneteim is vannak. Mit tegyek?

Az antihisztaminok főleg az orrfolyást, tüsszögést, könnyezést, torok- és szemviszketést csökkentik. Ha egyéb légúti panaszaink vannak, más típusú kezelésre van szükségünk.

Légúti allergiásoknál – főleg, ha az allergia nem megfelelően kezelt – gyakrabban alakul ki asztma. Erre már nem elég az antihisztamin, egyéb gyógyszerekre is szükség van a tünetek megszüntetéséhez. Kezdődő allergiás asztmára utalnak az alábbi tünetek:
– fizikai terhelésre, például lépcsőzés, futás közben jelentkező nehézlégzés
– mellkasi szorító érzés
– sípoló légzés
– éjszaka vagy a reggeli órákban jelentkező köhögő roham.
Ha a fenti tüneteket tapasztaljuk, légzésfunkciós vizsgálat elvégzése javasolt annak eldöntésére, hogy valóban asztma vagy egyéb légúti betegség okozza-e a panaszokat, esetleg más belgyógyászati ok áll-e a háttérben.


forrás: Patika Magazin.hu
hírek, aktualitások

8 ok a mindig kiújuló orrdugulás hátterében

2026. március 10.

Aki volt már megfázva, az valószínűleg átélte az orrdugulás jelenségét is, ami nem csak a hétköznapi tevékenységeket nehezíti meg, de sokszor az alvást is. Éppen ezért, ha ez a tünet időről időre visszatér, már csak az életminőség romlásának megakadályozása miatt is fontos kideríteni, pontosan mi okozza. Dr. Lukács Anita, a Fül-orr-gégeközpont – Prima Medica fül-orr-gégésze, audiológus, allergológus és klinikai immunológus számos okot sorolt fel, amelyek döntő részben kezelhetők.

Miért dugul be az orrunk?

Az orrüreg fő feladata a belélegzett levegő felmelegítése, párásítása, valamint tisztítása, melyhez nagy nyálkahártya felületre, bő érhálózatra van szükség. Ez az erekben bővelkedő nyálkahártya a legkisebb gyulladásra is térfogatnövekedéssel válaszol és így elzárul a levegő útja.
– Ahhoz, hogy pontosan tudjuk, mi okozza az orrdugulást, számos vizsgálatot végezhetünk, akár már az első viziten is, illetve elrendelhetünk olyan további vizsgálatokat, mint például allergiateszt esetleg képalkotó eljárások, amelyek segítenek tisztázni a helyzetet – mondja dr. Lukács Anita, a Fül-orr-gégeközpont – Prima Medica fül-orr-gégésze, audiológus, allergológus és klinikai immunológus. – Ha pedig tudjuk az okot, javarészt megtaláljuk a megoldást is, legyen szó akár célzott tüneti kezelésről, immunterápiáról, műtétről, vagy társszakmák bevonásáról.

D-vitamin pótlása

2026. március 10.

A tudatos életmód nem kizárólag az edzésről vagy a kalóriák számlálásáról szól. A mindennapi energiaszint, a jó közérzet és a hosszú távú egészség szempontjából fontos, hogy szervezetünk megkapja a szükséges mikrotápanyagokat. Ezek közül az egyik legfontosabb a D-vitamin, amely kulcsszerepet játszik több alapvető folyamatban.

A European Food Safety Authority (EFSA), vagyis az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság által jóváhagyott állítások szerint a D-vitamin hozzájárul az immunrendszer és az izomfunkciók normál működéséhez, részt vesz a csontok és fogak egészségének fenntartásában és szerepet játszik a kalcium-foszfor anyagcserében. A modern, jellemzően zárt térben zajló életmód és a kevesebb természetes napfény miatt azonban sokaknál nem biztosított az optimális bevitel.

Több hazai vizsgálat szerint a magyar felnőtt lakosság jelentős része – különösen az őszi–téli és kora tavaszi időszakban – nem éri el az optimális D-vitamin-szintet. Magyarország földrajzi adottságai miatt az év nagy részében a napsugárzás nem elegendő a megfelelő D-vitamin-termeléshez, amit tovább erősít az ülőmunka és a beltéri életvitel.

Egyedül vagy magammal? A magányosság, az énidő és a lelki egészség kapcsolata

2026. március 09.

Ön mennyi időt szokott egyedül tölteni egy héten? Valamint a még fontosabb kérdés. Ez kényszerű egyedüllét, amit magánynak él meg, avagy feltöltő, kényeztető énidő? A mi nyugati társadalmunkban az elmúlt pár évben, évtizedben két érdekes és egymásnak kissé ellentmondó tendenciát vehetünk észre a magunkkal töltött idő viszonylatában.

Az egyik jelenség a társas magány paradoxonja: úgyis tudjuk magányosnak érezni magunkat, hogy körülvesznek minket emberek. Ez fokozottan igaz a jelenlegi városi élethelyzetben: soha nem éltünk még ilyen közelségben emberek ekkora tömegével, soha nem volt még ennyi emberi kapcsolatunk, és mégis. Soha nem éreztük még magunkat ennyire magányosnak – derül ki a kutatásokból.

Gondoljunk csak bele, hogy a nagyvárosokban egy-egy társasházban mennyi ember él fizikai közelségben egymáshoz – érzelmileg, emberileg mégis hatalmas távolságban. Nem ritka, hogy még azokat a szomszédjainkat sem ismerjük, akikkel közös a gang vagy a belső udvar. Talán tudatosan szigeteljük el magunkat „az idegenektől”, védve a saját privát szféránkat, mégis, úgy tűnik, ez nincs ránk jótékony hatással.