Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

5 kérdés az antihisztaminok szedéséről

Érdekességek2019. augusztus 14.

Javában tart a pollenszezon, az allergiásoknál tüsszögés, orr- és szemviszketés, orrfolyás és orrdugulás jelentkezik. A tünetek enyhítésére több készítmény is létezik, nem mindegy azonban, hogy ezek közül ki melyiket szedi. Az antihisztaminokkal kapcsolatos fontosabb tudnivalókról dr. Tárnok Ildikó tüdőgyógyász, allergológust, a Tüdőközpont orvosát kérdeztük.

Fotó: 123rf.comMelyik antihisztamin jó a légúti allergiák kezelésére?
Az antihisztaminok lehetnek első, vagy második generációs készítmények. Légúti allergiák kezelésében a második generációs készítmények, ezeken belül is a korszerű, új típusú antihisztaminok váltak be leginkább. Ezek előnye, hogy nem korlátozzák a napi tevékenységeinket. Szedésük mellett ugyanis kevésbé jellemző az első generációsoknál  gyakran észlelt fáradtság, és álmosító mellékhatás is csak néhány készítmény esetében jelentkezik.

Milyen készítmények léteznek?
Az antihisztamin tartalmú készítmények több márkanév alatt kerülnek forgalomba. Azt azonban, hogy kinek melyik a jó választás, nem ez, hanem a hatóanyag tartalmuk és a tünetek döntik el. Tabletták, cseppek, szemcseppek, valamint orrspray és gél állnak rendelkezésre attól függően, hogy a beteg hány éves és milyen panaszai vannak.

Ha jobban vagyok, abbahagyhatom a szedését?

Ha pollenallergia miatt szedjük, akkor egész szezonban – az allergén növény pollenszórásának ideje alatt – alkalmazhatjuk a készítményeket. A legjobb eredményt is akkor tudjuk elérni, ha hosszú távon használjuk, nem csak magas pollenkoncentráció idején. Dr. Tárnok Ildikó hangsúlyozza, hogy a gyógyszerek szedését akkor is a megadott módon javasolt folytatni, ha a beteg jobban érzi magát. Ha ilyenkor csökkenti a gyógyszerek adagját, a készítmények nem tudják megfelelően kifejteni a hatásukat.


Recept nélkül, vagy vényre?

Egy másik lehetséges ok, amiért antihisztamin szedése mellett is allergiás tünetek jelentkeznek, hogy nem megfelelően választottunk hatóanyagot. Ez általában az előzetes orvosi ellenőrzés nélkül szedett készítmények kapcsán szokott előfordulni. A legjobb eredményt akkor várhatjuk, ha orvosi ellenőrzés mellett, személyre szabott terápiát alkalmazunk, ami adott esetben jelentheti akár több gyógyszer kombinációját is.

Antihisztamint szedek, de más tüneteim is vannak. Mit tegyek?

Az antihisztaminok főleg az orrfolyást, tüsszögést, könnyezést, torok- és szemviszketést csökkentik. Ha egyéb légúti panaszaink vannak, más típusú kezelésre van szükségünk.

Légúti allergiásoknál – főleg, ha az allergia nem megfelelően kezelt – gyakrabban alakul ki asztma. Erre már nem elég az antihisztamin, egyéb gyógyszerekre is szükség van a tünetek megszüntetéséhez. Kezdődő allergiás asztmára utalnak az alábbi tünetek:
– fizikai terhelésre, például lépcsőzés, futás közben jelentkező nehézlégzés
– mellkasi szorító érzés
– sípoló légzés
– éjszaka vagy a reggeli órákban jelentkező köhögő roham.
Ha a fenti tüneteket tapasztaljuk, légzésfunkciós vizsgálat elvégzése javasolt annak eldöntésére, hogy valóban asztma vagy egyéb légúti betegség okozza-e a panaszokat, esetleg más belgyógyászati ok áll-e a háttérben.


forrás: Patika Magazin.hu
hírek, aktualitások

A depresszió kezelhetõ betegség

2026. október 19.

Életünk során többször elõfordul, hogy elszomorodunk, vagy letörtekké válunk. Hangulatváltásainkat néha életeseményeik következményének tartjuk, máskor minden különösebb kiváltó ok nélkül válunk szomorúvá. A lelki fájdalmak részei a mindennapi életnek és nem tartjuk betegségnek idõnkénti megjelenésüket.
 
 Azonban ha a rossz hangulat tartósan fennáll és befolyásolja a mindennapi életfunkciókat, felmerül a depresszió lehetõsége, amit komolyan kell venni, és orvosi segítséget kell kérni fellépése esetén.

A hangulat megváltozása mellett az érdeklõdés és az aktivitás csökkenése a depresszió olyan alaptünetei, amelyek jelentõsen befolyásolják a betegek munkaképességét és életminõségét. A depressziós tünetegyüttes a szubjektív szenvedés mellett hatással van a beteg családi életének minõségére, valamint családi és társadalmi szerepeire is.

A depresszió a leggyakrabban elõforduló pszichiátriai zavar, a felnõtt lakosság 8-17 %-a él át legalább egy epizódot élete során. A depressziós epizód megismétlõdhet, egyes esetekben krónikus lefolyást mutat.

A depresszió legjellemezõbb tünetei: levert hangulat a nap nagy részében, az érdeklõdés és az örömérzés elvesztése, étvágycsökkenés, alvászavar, meglassult gondolkodás, energiavesztés és fáradtság, bûntudat érzése, lelassult cselekvés és beszéd, koncentrációs zavarok, visszatérõ öngyilkossági gondolatok. Amennyiben ezen tünetek közül legalább négy jelen van legalább két héten keresztül, valószínûsíthetõ a depresszió diagnózisa.

Párban vagy egyedül...

2026. október 19.

Megõrizni a szóló élet elõnyeit, profitálva a szerelmi kapcsolat szenvedélyébõl... Lehetetlen? Nem feltétlenül, ha elhatározzuk, hogy nem lakunk közös fedél alatt a partnerünkkel, és ilyen életforma mellett törekszünk a tartós kapcsolat fenntartására. Egyes párok számára az ilyen, újfajta szerelmi szerzõdés egyre tovább érvényes... Milyen érvek szólnak mellette és ellene?
Külön lakás: a jó választás?

Kik tartoznak a hívek csoportjába? Ezekre a kérdésekre keressük most a választ.

Napjaink szerelmi, párkapcsolati kódexe mind jobban különbözik a szüleink, nagyszüleink követte irányelvektõl. Szeretni egy férfit vagy nõt, aki szerelme minden jelével elhalmoz minket, ma már nem feltétlenül jelenti azt, hogy együtt kellene élni vele. Szerelmi kapcsolatban élni, de külön lakni - miért is ne? Ez az egyelõre még nem jellemzõ gyakorlat a régi kötöttségek, társadalmi elvárások, évszázados tradíciók béklyóját magáról lerázó, új szellemben gondolkodó párok esetében lassan kezd elterjedni.

Hûvösben-hidegben védeni kell a bõrt

2026. október 18.

Az évszakok változásai a bõrben lejátszódó folyamatokra is hatással vannak. Hideg idõben - már 8 °C alatt - a bõr speciális ápolást és védelmet igényel. A bõr, amely a külsõ világ és a belsõ életfunkciók határszerve, nemcsak a stresszre és a belsõ zavarokra (például anyagcsereproblémák), hanem az idõjárás viszontagságaira, a hõmérsékletre is reagál. 

Az évszakok változásaira tulajdonképpen az egész szervezetet fel kellene készíteni. Õsszel (de tavasszal is) gondolnunk kellene a szervezet méregtelenítésére. Böjtöléskor ugyanis felgyorsulnak az anyagcsere-folyamatok, megerõsödik az immunrendszer, s a bõr mint kiválasztószerv fokozatosan mentesül a terhek alól.

A bõr és az egész szervezet edzettségét segítik a hideg- meleg vizes fürdõk is. Aki a reggeli meleg vizes zuhanyozás után nem tudja rászánni magát a hûvös vízre, legalább próbáljon hozzászokni ahhoz, hogy az alsó lábszárakat, lábfejet, a karokat, valamint az arcot hideg vízzel lemossa. A rendszeres hideg vizes lemosás hatására javul a vérellátás, frissebbé, feszesebbé válik a bõr. A rosaceára hajlamos egyéneknek természetesen a szélsõséges hõmérsékleti hatásoktól óvniuk kell a bõrüket, ezért õk se túl forró, se túl hideg vizet ne használjanak.

A rendszeres, heti szaunázás ugyancsak hozzájárul ahhoz, hogy a szervezet könnyebben átvészelje a késõ õszi, téli idõszakot.