Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

5 kérdés az antihisztaminok szedéséről

Érdekességek2019. augusztus 14.

Javában tart a pollenszezon, az allergiásoknál tüsszögés, orr- és szemviszketés, orrfolyás és orrdugulás jelentkezik. A tünetek enyhítésére több készítmény is létezik, nem mindegy azonban, hogy ezek közül ki melyiket szedi. Az antihisztaminokkal kapcsolatos fontosabb tudnivalókról dr. Tárnok Ildikó tüdőgyógyász, allergológust, a Tüdőközpont orvosát kérdeztük.

Fotó: 123rf.comMelyik antihisztamin jó a légúti allergiák kezelésére?
Az antihisztaminok lehetnek első, vagy második generációs készítmények. Légúti allergiák kezelésében a második generációs készítmények, ezeken belül is a korszerű, új típusú antihisztaminok váltak be leginkább. Ezek előnye, hogy nem korlátozzák a napi tevékenységeinket. Szedésük mellett ugyanis kevésbé jellemző az első generációsoknál  gyakran észlelt fáradtság, és álmosító mellékhatás is csak néhány készítmény esetében jelentkezik.

Milyen készítmények léteznek?
Az antihisztamin tartalmú készítmények több márkanév alatt kerülnek forgalomba. Azt azonban, hogy kinek melyik a jó választás, nem ez, hanem a hatóanyag tartalmuk és a tünetek döntik el. Tabletták, cseppek, szemcseppek, valamint orrspray és gél állnak rendelkezésre attól függően, hogy a beteg hány éves és milyen panaszai vannak.

Ha jobban vagyok, abbahagyhatom a szedését?

Ha pollenallergia miatt szedjük, akkor egész szezonban – az allergén növény pollenszórásának ideje alatt – alkalmazhatjuk a készítményeket. A legjobb eredményt is akkor tudjuk elérni, ha hosszú távon használjuk, nem csak magas pollenkoncentráció idején. Dr. Tárnok Ildikó hangsúlyozza, hogy a gyógyszerek szedését akkor is a megadott módon javasolt folytatni, ha a beteg jobban érzi magát. Ha ilyenkor csökkenti a gyógyszerek adagját, a készítmények nem tudják megfelelően kifejteni a hatásukat.


Recept nélkül, vagy vényre?

Egy másik lehetséges ok, amiért antihisztamin szedése mellett is allergiás tünetek jelentkeznek, hogy nem megfelelően választottunk hatóanyagot. Ez általában az előzetes orvosi ellenőrzés nélkül szedett készítmények kapcsán szokott előfordulni. A legjobb eredményt akkor várhatjuk, ha orvosi ellenőrzés mellett, személyre szabott terápiát alkalmazunk, ami adott esetben jelentheti akár több gyógyszer kombinációját is.

Antihisztamint szedek, de más tüneteim is vannak. Mit tegyek?

Az antihisztaminok főleg az orrfolyást, tüsszögést, könnyezést, torok- és szemviszketést csökkentik. Ha egyéb légúti panaszaink vannak, más típusú kezelésre van szükségünk.

Légúti allergiásoknál – főleg, ha az allergia nem megfelelően kezelt – gyakrabban alakul ki asztma. Erre már nem elég az antihisztamin, egyéb gyógyszerekre is szükség van a tünetek megszüntetéséhez. Kezdődő allergiás asztmára utalnak az alábbi tünetek:
– fizikai terhelésre, például lépcsőzés, futás közben jelentkező nehézlégzés
– mellkasi szorító érzés
– sípoló légzés
– éjszaka vagy a reggeli órákban jelentkező köhögő roham.
Ha a fenti tüneteket tapasztaljuk, légzésfunkciós vizsgálat elvégzése javasolt annak eldöntésére, hogy valóban asztma vagy egyéb légúti betegség okozza-e a panaszokat, esetleg más belgyógyászati ok áll-e a háttérben.


forrás: Patika Magazin.hu
hírek, aktualitások

Az álom - 3. rész

2026. október 29.

Álmainkat nagyban befolyásolják lefekvés elõtt olvasott könyveink. Ezt a megállapítást erõsíti meg egy nemrégiben készült, angol tanulmány. Milyen regények okozzák a rémálmokat, és melyek válthatnak ki egyszerû nyugtalanságot az éjszaka folyamán? 

Egy jó könyv... a szép álmokért

A felmérés eredménye segít kiválasztani, milyen könyv kerüljön az éjjeliszekrényünkre, miközben különbséget tesz a felnõtt- és gyermekkorú olvasó között.

Felmérés a "könyvmolyok" körében

Az álmok és az esti olvasmányok közti kapcsolat feltárására szolgáló, mintegy 100 ezer kérdõívet osztottak szét a közelmúlt kutatói Nagy-Britannia összes jelentõsebb könyvtárában. A "Dream Lab" (Álmok laboratóriuma) névre elkeresztelt, nagyszabású felmérés lehetõvé tette az ilyen célú információ-gyûjtést különbözõ korosztályba tartozó, sokat olvasó felnõttek és gyermekek körében. Az ebbõl származó adatokat elemezte késõbb a Wales-i Egyetem egyik, pszichológusokból álló kutatócsoportja, majd az eredményekbõl összeállított tanulmányt tett közzé.

Nyugodtabb életre vágyik? Változtasson szokásain!

2026. október 29.

Felülkerekedhet naponta jelentkezõ aggodalmain, uralhatja stressz-helyzeteit, ha módosít egyes megrögzött szokásain. Hiszen bizonyos beidegzõdések gátolják a kiegyensúlyozott életvitelt és a jó idegállapot fenntartását, növelik viszont a szorongást, a nyugtalanságot. Az alábbiakban 10 olyan gyakori szokást emelünk ki, melyek sokunkra jellemzõk, és ádáz ellenségei a jó közérzetnek, a hétköznapok nyugalmának. Így, ha valamelyik illik önre, fogadja meg tanácsainkat, és változtasson rajta.

1. Késõn kel fel

Kilenc órára kell beérnie a munkahelyére, és nyolc óra körül ébred? Nem kel fel, amikor szól a vekker, és legalább háromszor újra beállítja, míg feltápászkodik az ágyból? Ha ez így van, akkor nem csoda, hogy a reggelei "megalapozzák" a napi stresszt, mert csak rohanásból állnak. Hiszen mint egy gyorsított felvétel, úgy zajlik a reggeli készülõdés - akár csak saját magával kell törõdnie, akár családtagjaival is. Villámgyorsan mosakodik, kapkodva öltözik, és épp, hogy bekap valamit reggelire, vagy csak megissza a kávéját, és már a lépcsõházban van… Stop! Az ágyból való kiugrás utáni idegeskedés rendkívül káros hatású lehet egészségére és egész napjára nézve!

Tanácsunk: Biztosítson magának az eddiginél sokkal több idõt a reggeli készülõdésre, hogy nyugodt körülmények között, minden idegeskedés nélkül indíthassa a napját. Emellett semmiféle olyan idõigényes tevékenységet ne hagyjon reggelre, amelyet elõzõ nap is elvégezhet. Ha pszichikai eredetû önnél, hogy nem képes idõben felkelni, tartsa be a fokozatosságot: kezdetben állítsa az ébresztõórát egy negyedórával elõbbre, majd félórával… amíg véleménye szerint megállapodik az óramutató a nyugodt reggeli készülõdéshez szükséges optimális ébredési idõnél.

Az álom - 2. rész

2026. október 28.

Különös, magányos utazások, éjszakai kalandok, kiruccanások anélkül, hogy kiszállnánk az ágyból... Álmaink szárnyán minden megtörténhet velünk! Igaz, alvás közben rendszerint kusza, zavaros álomképek tárulnak elénk. Eközben csak találgatni tudjuk, hogy egy-egy álmunknak mi is lehet az értelme. 
Ne feledjük álmainkat!

Vajon mire szolgálnak hát az álmok, és miért felejtjük el olyan hamar õket? Ezekre a kérdésekre keressük most a választ...

Fontos tudni, hogy éjszakáink ezen "pszichikus termékének" funkciója nem világos még napjaink szakemberei elõtt sem. Bizonyos ismeretek és sejtések azért vannak.

Mikor álmodunk?

Egy éjszakai alvás több, kb. 90 perces periódusra oszlik, melyek alatt különbözõ mélységû szakaszok, a "lassú" álom-fázisok és az ún. "paradoxiális" (vagy REM) szakasz váltják egymást. Ez utóbbi az izomtónus teljes lanyhulásával és gyors szemmozgással jár (ez utóbbiból ered az angol REM rövidítés is). A specialisták szerint a REM szakaszban (mely kb. 100 percet tesz ki éjszakánként) bontakozik ki az álom a maga gazdagságában. Amikor egyébként az ebben a fázisban alvó embereket felébresztik, világosan és részletesen be tudnak számolni álmaikról, az esetek 80-85%-ában.