5 lépéses változtatási tipp, ha párod nem elég motivált, vagy felelősségteljes!
Érdekességek2022. január 25.
A párkapcsolatokban gyakran fellelhetőek mások számára is ismert problémák, konfliktusok, helyzetek. Ilyen például a motiválatlan, lustának gondolt, felelőtlen házastárs szerep is. Azok a férjek vagy feleségek akikre, nem lehet számítani, nem viselkednek felelősségteljesen, nem elég gondoskodóak, vagy ambiciózusak és ezzel a másik fél hétköznapjait megnehezítik. Ez a helyzet elmérgesedhet durva veszekedésig, vagy akár válásig is.
Rengeteg nő szenved attól, hogy a párja szerinte ambiciótlan, nem elég tevékeny. Nézzünk meg pár gyakori példát:
Kata folyamatosan dühöng férje kényelmén, aki szerinte a dupláját is megkereshetné annak, amit most hazahoz, és nem érti, férje miért nem képes munkahelyet váltani már évek óta.
Ildikó három gyerekes anyukaként folyamatosan több munkahelyen dolgozik, a gyerekekkel általában csak fél évet volt otthon, mert jobbnak látta, ha ő lesz a kereső férje helyett. Sokat panaszkodik férjére, hogy felelőtlenül költi a pénzt a gyerekekre, és arra is, hogy fáradt és leterhelt, de nem látja esélyét annak, mikor fogja férje felváltani őt a családfenntartó szerepében.
Bea arról panaszkodik, hogy férje semmit nem segít neki a háztartásban, illetve a ház körüli teendőkben. Neki kell folyamatosan megszerelnie és kijavítani a dolgokat, mert évekig várhatna az urára. Egyszer hívott egy szakembert, aki mindent megjavított a házban, aminek a vége egy nagy veszekedés lett, mert férje nagyon megalázónak érezte a helyzetet.
Természetesen a másik oldal is gyakran panaszkodik , sok férj érzi úgy, hogy mindent megtesz a feleségének csak annyi lenne a dolga, hogy gondoskodik a gyerekekről és a háztartásról.
Istvánnak az a problémája feleségével, hogy egy kicsi lakásban laknak 3 gyerekkel. A feleség otthon van a gyerekekkel mégis István 10-11 óra munka után mikor hazaér kezd el elpakolni a szobákban, a konyhában és vasalja ki a másnapi tárgyaláshoz az ingjeit, és készít magának meleg vacsorát. Azt mondja ezt már egyre nehezebben viseli és ha nem fog változtatni felesége a hozzáállásán gondolkozik a váláson.
A következő 5 lépés segíthet abban, hogy ne a válás felé menjen el a kapcsolatotok, hanem a változtatás, együtt maradás mellett döntsetek.
1. Tisztázzuk a problémát!
Gyakran hívom fel a figyelmet arra, hogy az evidenciák a kapcsolatban félreértéseket okoznak. Ezalatt azt értem, hogy érdemes bizonyos fogalmakat újra elővenni és tisztázni, akár azt, hogy ki mit ért motiváció, gondoskodás, lustaság, felelőtlenség alatt. Miután megtörtént a fogalmi tisztázás –gyakran már ez is eredményt hoz- érdemes végighallgatni a másik felet, hogy ő hogyan látja magát, miként éli meg a helyzetet. István példájánál maradva, a beszélgetés után kiderült, hogy feleségének az otthon vagyok a gyerekekkel azt jelenti,hogy egy folyamatos minőségi időt tölt el a gyerekekkel. Vagyis tanítja őket, játszik velük, programokra viszi őket és emellett gondoskodik meleg ételről is nekik. A nap végére elfárad, kimerül és a házimunkára már nem marad energiája. Ebben a példában látszik, hogy a feleség nem felelőtlen és nem nem gondoskodó, hanem más értékek alapján szervezi az életét , és nem érzékeli az arányokat, vagyis arányvesztésről van szó.
2. Elemezzük a probléma forrását!
Sokat tud segíteni, ha megértjük milyen lelki okai lehetnek annak, hogy párunk nem segít nekünk otthon, vagy nem tud elhelyezkedni egy jobban jövedelmezőbb állásban. Lehet, hogy saját apja példáját követi. Figyeljük meg apósunk életvitelét, vagy tudjunk meg minél többet róla ezen a területen. Lehet, hogy fia csak ezt a mintát követi.
Előfordulhat, hogy pont az ellenkezőjét akarja tenni, mint amit az apja képviselt és tett egész életében. Nem akarja a szülői hibákat megismételni, ezért átesik a ló túlsó oldalára. Például Kata férjének esete, aki azért tartja magát ebben a keveset fizető állásban, mert soha nem kell túlóráznia és mindig el tud menni a kisfiáért az óvodába. Férjének ez fontos, mert az ő édesapja sokat dolgozott, soha nem ment érte az óvodába, majd fiatalon meghalt. A férj megfogadta, hogy ő nem fogja túlhajtani magát, inkább lemond a sok pénzről, mert neki fontosabb az idő, amit a fiával tölthet.
Elképzelhető, hogy túlságosan én-központú a felfogása, vagyis minden „nem cselekedete” mögött az önzőség áll. Lehet elkényeztették és nem tanulta meg, hogyan kell gondoskodni másokról, ezért aztán képtelen is erre. Talán éppen a neheztelését fejezi így ki. Valószínűleg a kéréseinket folyamatos nyaggatásnak éli meg, ezért direkt nem teljesíti azokat. A mód ahogy kérünk, több mint valószínű neki egy „piros gombot nyom be”, ami negatív érzésekkel társul és az érzelmei aztán eluralják és ezért nem teljesíti a kérésünket. Természetesen számos oka lehet még, de ezek a leggyakrabban előforduló lelki folyamatok ezekben a helyzetekben.
3. Tegyünk pozitív lépéseket!
Gyakran esünk abba a hibába párkapcsolatunkban, hogy ha valamilyen tulajdonsága nem tetszik párunknak, akkor (sokan tudatosan azt mondják, hogy nem akarják megváltoztatni, de tudat alatt mégis csak ezt próbálják elérni) úgy érezzük meg kell változtatnunk őt. Éppen ezért sok energiát fektetünk abba, hogy folyamatosan visszajelezzünk neki, meggyőzzük őt arról, hogy neki mi lenne a jó. A pozitív változáshoz első lépésként be kell ismernünk, hogy mi sem vagyunk tökéletesek. Ezután leszünk képesek az empátiára, azaz belehelyezkedni a párunk helyzetébe és megérteni őt, a vádaskodás, panaszkodás helyett. Ha ez megtörtént, akkor javaslom, hogy szóban vagy akár levél formájában érdemes megfogalmazni az érzéseinket, egyben kérni a partnerünk segítségét, hogy ezt a helyzetet jobban tudjuk kezelni. Tudom, furcsának tűnhet ez a lépéssor, de működik.
Ildikó például megértette, hogy férjének (mivel férje állami gondozásban nőtt fel) a legfontosabb értéke a gyerekekkel eltöltött idő, és a jó állás keresés csak valahol a végén kullog. Ettől azonban továbbra is nagyon kimerül, fáradt és leterheltnek érezte magát. Azonban egyik veszekedésük alkalmával képes volt hosszasan leírni, hogy milyen értékesnek tartja férjét, milyen jó apának gondolja őt. Leírta mennyire fontos neki a házasságuk és milyen mélyen szereti. Megkérdezte a végén tőle, miben változtasson, hogy ezt a helyzetet jobban kezelje. A férje annyit kért tőle, hogy többször dicsérje meg ezen a módon őt. Ildikó a következő hetekben figyelt arra, hogy ne veszekedjen, amikor hiányérzete van, vagy nagyon kimerült, hanem dicsérje meg férjét, amikor éppen pozitívan cselekedett. A férj válasza erre az lett, hogy elkezdett figyelmesebb és együtt érzőbb lenni feleségével majd pár hónapra rá az ő kezdeményezésére , készítettek egy tervet, hogy mikor kezd el dolgozni és hogyan tudja tehermentesíteni addig is Ildikót. Az ellenállása a férjnek az együttérzéstől és a pozitív megerősítéstől megszűnt, és együttműködő, motivált, felelősségteljes férjé vált.
4. Légy türelmes!
Ahogyan Ildikóék példájából is kitűnik, a változás nem történik meg egyik napról a másikra. Főleg akkor nem, ha a lelki hátterében régi program működtetése történik, vagyis valamelyik szülő által hozott mintát viszi tovább, vagy éppen az ellenkezőjéért küzd a társunk. Ilyenkor sokkal több türelem kell, hogy legyen abban a félben, akinek a problémája van társával, mert a türelmetlenséggel, sürgetéssel csak az adott helyzetet teszi rosszabbá. Persze ezt könnyű mondani, de ha folyamatosan a pozitív megerősítés felé tolódik a visszajelzés, a panasz, szemrehányás helyett, akkor az elkezdi tölteni a szeretettartályunkat, amivel a türelem is növekszik bennünk a másik felé.
5. Bocsánatkérés
Bármennyire is igazságosnak és jogosnak érezzük azt, ahogy megéljük a partnerünk hiányosságait, az nem jogosít fel minket arra, hogy érzelmileg bántalmazzuk őt, azaz sértegessük, minősítsük, megalázzuk őt a mondatainkkal, nézéseinkkel, hangvételünkkel. Ezért elkerülhetetlen lépés a bocsánatkérésünk, ha valóban pozitív változást szeretnénk elérni a párkapcsolatunkban. Képesnek kell lennünk arra, hogy bizonyos értelemben lemondjuk az igazságtételről és az igazságérzetünkről, mert csak ezáltal juthatunk el a megbékéléshez.
Kata például megértette miért volt megalázó férjének az, hogy a kérdezése nélkül a közös otthonukba behívott egy férfit fúrni-faragni, ezért bocsánatot kért férjétől, amiért megalázó helyzetbe hozta. Bocsánatot kért még azért is, mert folyamatosan cinikus és lekezelő megjegyzésekkel illette, mikor éppen azzal szembesült, hogy valami nem működik a lakásban, amiről azt gondolta, hogy a férje dolga lenne a megjavítása. A bocsánatkérésre férje is reagált , mert megértette, Katának ezeknek a dolgoknak a kijavítása nagyon fontos helyen van, mivel Kata ezekből érzi és látja őt férfinak. A párkapcsolatukban fontos, hogy Kata fel tudjon nézni férjére férfiként, aminek része, hogy egy férfi képes megszerelni és kijavítani dolgokat, és nem halogatja azokat. Férje ezt megértett és azóta „ max. egy hét haladékkal”, de próbál mindent megszerelni.
Ez az 5 lépés segíthet ezeknek a helyzeteknek a kezelésén, de ha túl sok az indulat, feszültség a párokban javaslom az 5 szeretetnyelv tréninget, ami egy fél napban ad ezekre a helyzetekre módszereket, technikákat, vagy a hosszabb távú párterápiát.
A cikk alapforrása Gary Chapman, Maradjun együtt című könyve.
forrás: Harmonet.hu
