Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

5 meglepő dolog a fémallergiáról

Érdekességek2021. szeptember 18.

A fotók illusztrációk: pixabay.comAz arra érzékenyeknél elsősorban bizsuk viselése során jelentkeznek panaszok. Égő, viszkető érzés, bőrvörösség, viszketés jelzi, ha allergiásak vagyunk az ékszer valamelyik fém összetevőjére. A tünetek meg is szűnnek, ha levesszük a nyakláncot, vagy fülbevalót. Ám a fémallergia ennél összetettebb problémákat is okozhat, sokszor például még az allergénmentes fémekben sem bízhatunk meg.

A titániumra is lehetünk allergiásak
A fogászatban és az ortopédiai műtétek során alkalmazott implantátumok ezért – a fémallergiás betegek számára – a hypoallergénként ismert titániumból készülnek. Korábbi vizsgálatok is igazolták azonban, hogy sajnos ez sem jelent mindenki számára megoldást, mert bár nagyon ritkán, de a titániumból készült implantátumok, ékszerek is allergiás reakciót okozhatnak.

Ételek is kiválthatják
A nikkel allergia nem csak bőrtüneteket okozhat – figyelmeztet dr. Balogh Katalin allergológus, a Budai Allegiaközpont főorvosa. Bizonyos ételek – például a csokoládé, zab, mogyoró és paradicsom –  nikkel tartalma magas, ha valaki nikkel allergia szindróma esetén ezeket fogyasztja, akkor a táplálkozás során bevitt nikkel gyakori fejfájást, krónikus fáradékonyságot, hasi panaszokat, görcsöket és vérszegénységet is okozhat az érintetteknél. 

Tetoválást fémallergiával?
A tartós festékek legtöbbje valamilyen fémet tartalmaz, ezért fémallergiások körében egyértelműen magasabb az allergiás reakció kockázata. A tetoválás után néhány nappal vagy néhány héttel később az adott bőrterületen allergiás ekcéma – kiütések, bőrpír, viszketés – jelentkezhet. A vörös festék okozza a legtöbb problémát a tetováló festékek közül. Alapféme egy higany származék, ám ezen kívül több szín is tartalmaz króm- és vas-oxidot, kobalt és réz származékot, titán-dioxidot.

Nem mindegy, milyen kozmetikumot használ!
A sminkszerekben található összetevők, színezőanyagok, de a rúzstok fémtartalma, vagy a gyöngyházfényt eredményező bizmut miatt is jelentkezhetnek allergiás tünetek. A szemfesték kobaltot és nikkelt tartalmazhat, de a fémallergiásoknak a hajfesték megválasztása során is körültekintőnek kell lenniük, az allergiás reakció fejbőr viszketés, kiütések mellett hajhullást is okozhat.


Fogszabályzó, fogászati és ortopédiai implantátumok előtt allergiavizsgálat?
Fogszabályzó több anyagból is készülhet, a legelterjedtebb a fém készülékek használata. A fémek azonban allergiás reakciót is okozhatnak. Ilyen esetben a tünetek rendszerint nem azonnal, hanem napokkal a kezelés után jelentkeznek. Égő, csípő érzés a nyelven, sebek, fekélyszerű elváltozások, az ajkak kiszáradása, berepedezése is jelezheti az allergiát, melyet azonban nem minden esetben a fogszabályzó okoz, ilyen kései reakciót okozhat például a fogtöméshez használt anyag is. Ahhoz, hogy ezt pontosan meg tudjuk állapítani, allergia vizsgálatot szükséges végezni. Fémallergia esetén az ortopédiai implantátumok is allergiás tüneteket okozhatnak: fertőzéssel vagy egyéb mechanikai problémával összefüggésbe nem hozható duzzanat, fájdalom jelentkezik az érintett ízület környékén.

A fotók illusztrációk: pixabay.com

Honnan tudhatom, hogy fémallergiás vagyok?
Mivel a fogszabályozás meglehetősen időigényes folyamat, a készülék viselését is időbe telik megszokni, így érdemes az allergiavizsgálatot az egész procedúra megkezdése előtt elvégeztetnünk. Ortopédiai műtétek előtt akár az implantátum cseréjét is megelőzhetjük, ha tudjuk, milyen fémekre vagyunk allergiásak. Fémallergia gyanúja esetén tetoválások előtt, kozmetikumokkal összefüggő panaszok kapcsán is érdemes a vizsgálatot elvégeztetni. Allergia ugyanis bármilyen életkorban kialakulhat, ezért ha volt korábban bármilyen panaszunk – bőrpír, viszketés – fémből készült hajcsat, ruha övcsat, nyaklánc, fülbevaló viselése során, akkor érdemes egy allergiateszttel megbizonyosodni róla, hogy fémérzékenységről van-e szó.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Az auditív feldolgozási zavar diagnosztizálása

2025. december 19.

Az auditív feldolgozási zavar (APD) olyan állapot, amelyben a gyermekek nehezen értelmezik a hallott információt, ami megnehezíti a beszéd és a hangok megértését. A diagnózis felállítása érdekében fontos, hogy a szülők audiológust (hallásszakértőt) keressenek fel, mivel csak ők képesek pontosan diagnosztizálni az APD-t.

A diagnózis általában egy átfogó audiológiai értékeléssel kezdődik, amely magában foglalja a hallásvizsgálatokat és a különböző auditív feldolgozási teszteket. Az audiológusok a következő fő problématerületeket keresik:

Auditív figura-háttér

Ez a jelenség akkor fordul elő, amikor a gyermek nehezen tudja megérteni a beszédet a háttérzaj mellett. Például egy zsúfolt osztályteremben, ahol több gyermek beszél egyszerre, az APD-vel küzdő gyermek számára frusztráló lehet, hogy nem tudja kiszűrni a tanár hangját.

Példa: képzeljük el, hogy egy gyermek egy csoportban ül, ahol más gyerekek zajonganak. Amikor a tanár utasításokat ad, a gyermek nem hallja tisztán, mert a háttérzaj elnyomja a fontos információt.

Auditív zárás

Ez akkor jelentkezik, amikor a gyermek nem képes „kitölteni a hiányosságokat” a beszédben. Ez különösen akkor problémás, ha a beszélő hangja túl gyors vagy tompa.

Példa: ha egy gyermek hall egy mondatot, de nem érti az összes szót (pl. „A kuty… fu… a parkban”), akkor nem tudja rekonstruálni a mondatot, és így nem érti meg annak jelentését.

Milyen testmozgást végezzünk 65 éves kor felett?

2025. december 19.

A 65 év felett kezdődő időszak nem a visszalépésről, hanem a tudatosan megőrzött életminőségről szólhat. Többek között a rendszeres mozgás az egyik legfontosabb, amely hozzájárul ahhoz, hogy ez az életszakasz energikus és önálló maradjon. A jól megválasztott gyógyászati segédeszközök pedig biztonságot és magabiztosságot adnak a mindennapokban, legyen szó mozgásról, otthoni tevékenységről vagy az önállóság megőrzéséről. Az alábbi útmutató ehhez kínál gyakorlati és könnyen alkalmazható tanácsokat.

A mozgás ereje a mindennapokban

A 65 év feletti életkorban a mozgás nem csupán ajánlott, hanem az egészség egyik legfontosabb pillére. Napi 25–30 perc séta már bizonyítottan javítja a keringést, erősíti az izmokat és csökkenti az elesések kockázatát. Ezt a mozgásformát nem szükséges egyben elvégezni: három rövidebb, tízperces séta ugyanilyen hatásos. A rendszeresség a kulcsa annak, hogy az izmok, az ízületek és az állóképesség hosszú távon is fenntartható legyen.

A járásbiztonság érdekében érdemes stabil, zárt kérgű cipőt viselni, és kerülni a sima talpú lábbeliket. Ha valaki bizonytalanabb járású, a nordic walking botok kiváló támaszt nyújtanak, ráadásul a felsőtest izmait is bevonják a mozgásba. Sokan nem tudják, hogy akár napi néhány száz méter botokkal megtett séta is jelentősen javítja az egyensúlyt, különösen akkor, ha időskori egyensúlyprobléma vagy lábizom-gyengeség áll fenn.

A mozgást otthon is biztonságosan lehet gyakorolni: például 5–6 méter hosszú folyosón oda-vissza sétálva, falnál vagy korlátnál támaszkodva. Érdemes tudni, hogy a mozgás elhagyása már két hét alatt észrevehető fizikai visszaesést okozhat, ezért a napi néhány perc aktivitás életminőséget meghatározó tényező.

AIDS – továbbra is velünk van a betegség

2025. december 18.

Bár Magyarországon európai összehasonlításban is kiemelkedő a HIV-ellátás színvonala, és államilag finanszírozott a hozzáférés a korszerű terápiákhoz, még mindig magas a későn kiszűrt betegek aránya, és alacsony a szűrési hajlandóság – mutattak rá a Pro Infectologia Alapítvány szakértői a Dél-pesti Centrumkórházban az AIDS World Day alkalmából tartott sajtótájékoztatón. A becslések szerint a hazánkban élő fertőzöttek jelentős része – akár a fele – nincs tisztában az állapotával, emiatt továbbra is sokan már csak a betegség előrehaladott, tünetes stádiumában kerülnek az ellátásba. Az utóbbi években ugyancsak emelkedett a fertőzött nők aránya, és több esetben is előfordult a korábban itthon nem jellemző perinatális átvitel olyan édesanyák újszülöttjeinél, akik nem tudtak arról, hogy fertőzöttek. A legfrissebb adatok szerint 2024-ben mintegy 40,8 millió HIV-fertőzött ember élt világszerte, körülbelül 1,3 millió új fertőzést jelentettek, és 630.000 ember hunyt el AIDS-ben, illetve a fertőzés szövődményei miatt.

„Bár az elmúlt évtizedekben jelentős eredmények születtek a HIV terjedésének a visszaszorításában, a friss adatok arra figyelmeztetnek, hogy az AIDS mint megoldásra váró globális egészségügyi probléma, továbbra is velünk van” – fogalmazott dr. Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet centrumvezető főorvosa, a Pro Infectologia Alapítvány szakértője.