Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

5 ok, ami véres székletet okozhat a bébiknél

Érdekességek2022. január 10.

Nagy riadalmat kelt a szülőben, ha a pelenkán véres, vagy nyálkás székletet lát. A problémát azonnal jelezni kell a védőnőnek és a gyerekorvosnak, főként ha a baba láthatóan nincs jól, mert a véres széklet néha súlyos állapotot is jelezhet. Dr. Polgár Marianne gyermekgyógyász, gasztroenterológust, a Budai Allergiaközpont főorvosát az ijesztő jelenség lehetséges okairól kérdeztük.

Fotó: gettyimages.comFertőzések

A véres, nyálkás széklet gyomor- és bélrendszeri fertőzést is jelezhet. A tettes általában a Salmonella, Shigella vagy E.coli baktérium. A kórokozó jelenlétére utal, ha a csecsemőnél hasmenés, haspuffadás, hasfájás is jelentkezik, magas láza is lehet. Ha ilyen tünetek jelentkeznek, akkor a kis beteget mutassuk meg gyermekorvosnak, aki a kiváltó októl és a tünetektől függően fog kezelést javasolni. Sok esetben csak az segít, ha kivárjuk a fertőzés lefolyását, amíg a tünetek elmúlnak. Eközben arra figyeljünk, hogy a kiszáradást megelőzzük. Ennek kockázata nő, ha a hasmenés mellett hányás is jelentkezik. A súlyos kiszáradással járó esetek kórházi, infúziós kezelést igényelhetnek. Kiszáradásra utalhat, ha a csecsemő bágyadt, a kutacsa besüpped, szemei karikásak, bőre száraz, szája repedezett és hatnál kevesebb nedves pelenkát kell cserélnünk egy nap.

Ételallergia

Véres székletet bizonyos ételekkel szembeni érzékenység is okozhat. Leggyakoribb kiváltó okai a tejben lévő fehérjék, így akár már az anyatejes, vagy tápszeres időszakban is jelentkezhetnek a tünetek, de később más ételek is okozhatják. (Anyatejes babáknál azért, mert az allergizáló fehérjék az anyatejjel a csecsemő szervezetébe is átjutnak.) A hozzátáplálás időszakában ezért fontos, hogy mindig csak egy új ételt vezessünk be a csecsemő étrendjébe, hogy a tettest könnyen beazonosíthassuk. Vérből elvégzett allergia vizsgálattal ki lehet mutatni, hogy pontosan mi okozza a tüneteket. Ha a kicsi az adott ételt nem fogyasztja – anyatejes csecsemő esetén az anya diétája jelent megoldást – akkor a tünetek is megszűnnek.

Székrekedés

A végbél területén sok kis ér található, a túl kemény széklet távozása közben pedig ezt könnyen felsértheti. A vérzést ilyen esetben ez a sérülés okozza. Az így keletkezett apró sebek kezelés nélkül könnyen gyógyulnak. Ha a gyermek széklete nem rendszeres, erőlködik, gyakran fáj a hasa, puffadt, akkor érdemes konzultálni a gyermekorvossal. A táplálkozási szokások átalakításával – bő folyadék fogyasztás, rostban gazdag étrend – a székrekedést is meg lehet előzni.


Bélelzáródás, vastagbélgyulladás

Az invagináció egy ritka, főként fiúknál, 5-9 hónapos korban jelentkező kórkép, melynek során a bél egy szakasza begyűrődik, az érintett bélszakaszban futó vénák elzáródnak. Minderre az elhúzódó hasfájás, véres, málnazselé szerű széklet, sírás, nyugtalanság hívja fel a figyelmet. A kezelés orvosi beavatkozást igényel. Folyadék, vagy gáz beöntésével az esetek többségében sikerül kipréselni az elzáródott szakaszt, ha ez nem hoz megoldást, akkor műtétre kerül sor. A véres széklet vastagbélgyulladás jele is lehet, az okok feltárása orvosi kivizsgálást igényel.

Nem mind véres, ami piros

Szoptatott csecsemőknél gyakori, hogy az édesanya mellbimbója kirepedezik, vérzik, így a gyermek vért nyelhet. A vér a baba emésztőrendszerébe kerül és a beleiben átalakulva kapja a fekete vagy vörös színét. A hozzátáplálás után a széklet színe, állaga megváltozik, ez normális jelenség, sőt az is természetes, ha a gyermek valamilyen ételből sokat fogyaszt, akkor az a székletét is elszínezheti. Sárgarépa vagy sütőtök miatt például erősen narancssárga, de a paradicsom, cékla vagy meggy után akár vöröses színű is lehet.

Budai Allergiaközpont


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.

A mellrák típusai, kockázati tényezői

2025. október 30.

A mellrák esetében örökletes és nem örökletes („sporadikus”) betegségről beszélhetünk. A ritkább, örökletes emlőrák hátterében gyakran az ún. BRCA gén különféle mutációja áll, ami növeli a daganatok kialakulásának kockázatát. Emellett ismertek más, kockázatot fokozó géneltérések is. Ma már célzott genetikai tanácsadás és vizsgálat segít azonosítani az érintetteket, és ezek az eredmények a műtéti és gyógyszeres döntéseket is befolyásolják.

A nem örökletes emlőrák jelenléte jóval gyakoribb Magyarországon. Kialakulásának leggyakoribb okai:


életmódbeli tényezők, mint a mozgáshiány, túlsúly, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás
cukorbetegség
rossz anyagcsere kontroll
terhesség, szülés, szoptatás hiánya vagy minél későbbi életkorra tolódása
korábbi emlőbesugárzás (pl. gyerekkorban más daganat miatt)
emlőt érő mikrotraumák (bizonyos sportágakban)


A betegség három fő szövettani altípusa eltérő „vezérlő mechanizmussal” és terápiával jár:


Hormonreceptor-pozitív (az esetek kb. 75–80%-a): jól reagál antiösztrogén/ösztrogéncsökkentő kezelésekre.
HER2-pozitív (az esetek kb. 10–15%-a): ma már célzott HER2-gátló antitestekkel és modern molekuláris terápiákkal hosszú távon kontrollálható.
Tripla negatív (az esetek ~10%-a): nem érzékeny hormon- vagy HER2-célzásra, de kemoterápiával és újabb immunterápiákkal hatékonyan kezelhető.

Vizuális érzékelés, avagy a látás világa

2025. október 29.

A látás és a szenzoros feldolgozás arányáról nincsenek pontos, általánosan elfogadott statisztikák, de a szakirodalom szerint a látási élményünk jelentős része nem csupán a látott információk észleléséből áll, hanem azok feldolgozásából is.

Vizuális feldolgozás


Látás: a látás magában foglalja a fényérzékelést és a vizuális információk észlelését, amelyet a szemünk végez. A retina érzékeli a fényt, amelyet az agyunk értelmez, hogy képet alkothasson a külvilágról.
Szenzoros feldolgozás: a szenzoros feldolgozás során az agyunk nemcsak az alapvető látási információkat dolgozza fel (mint pl. színek, formák), hanem azokat kontextusba is helyezi. Ez magában foglalja a figyelmet, a memóriát és az érzelmeket is, amelyek mind befolyásolják, hogyan értelmezzük azt, amit látunk.


Arányok Bár konkrét számadatokat nehéz megadni, szakértők gyakran említik, hogy a vizuális élményünk kb. 80-90%-a származik a szenzoros feldolgozásból.

Ez azt jelenti, hogy csupán 10-20% az, amit közvetlenül látunk, a többi információt az agyunk dolgozza fel és értelmezi.


Érzékszervek az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) szerint
Vizuális (látás)
Auditív (hallás)
Taktilis (érintés)
Vesztibuláris (egyensúly)
Proprioceptív (testhelyzet)
Interoceptív (belső érzékszervek)
Olfaktórikus (szaglás)
Gusztatorikus (ízérzés)