Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

5+1 dolog, amit nem tudtál a parlagfűről

Érdekességek2023. július 31.

Viszkető szemek, eldugult orr, folyamatos tüsszögés, gyengeségérzet és számos egyéb kellemetlen tünet – sokunk nyara áll ebből a forgatókönyvből, minden hetedik magyar küzd ugyanis az évente visszatérő allergiás tünetekkel. A nyárvégi szenvedést szinte mindig a parlagfű okozza, melyről sokan nem tudják, hogy eredetileg a tengeren túlról származik, pollenje akár 1000 kilométert is képes megtenni, és megszabadulni ugyan nem lehet tőle, viszont természetes megoldásokkal akár meg is tanulhatunk vele együtt élni. 5+1 érdekesség, amit nem tudtál a parlagfűről.

1.      Észak-Amerikából származik

A sokaknak bosszúságot okozó gyomnövény Észak-Amerikából származik, és több mint 40 fajtája ismert, melyek közül az Ambrosia artemisiifolia okozza a legtöbb allergiás panaszt. Üres telkeken telepszik meg, és könnyedén alkalmazkodik a klímaváltozáshoz, így a drasztikus időjáráskülönbség sem tud keresztbe tenni neki. Európába a XIX. század végén került be, ahol pedig a Rhone völgye, Észak-Olaszország bizonyos területei, valamint Románia mellett Magyarországon található belőle a legtöbb.

2.      Az indiánokkal kezdődött minden

A parlagfüvet az indiánok használták először. A bennszülött nép a kukorica előtti időkben még fogyasztotta is a növényt, továbbá kötelet készített az erős rostjaiból. A parlagfű magyar elnevezése a művelés alól kivont, parlagon hagyott területekre utal.

3.      Pollenje akár 1000 kilométert is képes utazni

A nagyvárosok levegőjében a parlagfű pollenje a szennyeződéssel összetapadva utazik, és a szél segítségével könnyen eljut az egyik növényről a másikra. A meleg légáramlatoknak köszönhetően 2 kilométer magasra is fel tud szállni, sőt akár 1000 kilométert is képes megtenni. Többek között ez is az oka annak, hogy a világon több mint 13 millió ember nyarát keseríti meg, Magyarországon egyedül körülbelül 100 millió eurót költünk évente a parlagfű elleni védekezésre.

4.      A felső emeletek nagyobb veszélyben vannak

Nappal a meleg levegővel felfelé száll, így, ha toronyház felső emeletén laksz, a meleg nyárin napokon érdemes zárva tartani az ablakodat napközben, hogy csökkentsd a kellemetlen tüneteket. Este, amikor a hűvösebb levegő lefelé áramlik, a földszinti szomszéd ablaka előtt lesz több a pollen.

5.      Megtanulhatunk vele együtt élni

Habár a parlagfüvet egyelőre nem tudjuk kizárni az életünkből, szakemberek szerint az immunrendszerünket megtaníthatjuk arra, hogy ne reagáljon hisztérikusan az allergénre, továbbá egyéni tünetek szerint, homeopátiás szerekkel is  enyhíthetjük az allergiát. Sebő Zsuzsa homeopata orvos szerint az ambrosiaból készült homeopátiás gyógyszer segíthet az immunrendszer érzékenyítésében, ráadásul kiegészíthető a hisztaminból (histaminum) készült homeopátiás szerrel is, mely a gyulladásos reakciókért is felelős hisztamin felszabadulását gátolhatja a hízósejtekből. 


+1. Már a tünetek jelentkezése előtt érdemes kezelni

A pollen, így a parlagfűre allergiások száma rohamos tempóban emelkedik, és nem csak a számuk nő, az életkori görbe is egyre szélesebb – ma már nem ritka a 2-3 éves gyerek sem ebben a betegségcsoportban. Az allergiával érdemes már a virágzás előtt felvenni a harcot. A parlagfűszezon előtt legalább egy hónappal tanácsos elkezdeni az allergénből készült homeopátiás szer szedését. A felkészítő időszakban a szerek heti 3 alkalommal, 30 CH, C potenciában javasoltak.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A vitamibomba cékla

2026. január 04.

A cékla az egyik legolcsóbb és legegészségesebb téli tápanyagunk, a szervezet számára fontos vitális anyagok tárháza.

 Gyógyhatását, mely nyersen a legnagyobb, a benne található vitaminoknak, ásványi anyagoknak és fito-vegyületeknek köszönheti. Rendkívül gazdag folsavban, C- és B-vitami­nokban, béta-karotinban. B-vitaminjai és karotinja fokozzák a bőr természetes anyagcseréjét, bőrvédő, bőrfiatalító hatásúak. Vastartalma nem jelentős, de a cékla az a zöldség, melyből a szervezet a legjobban tudja hasznosítani a vasat.

A vas a folsavval együtt van jelen, és ezért nemcsak jó vérképző, hanem
magzatvédő zöldségnek is tekinthető.

Káliumtartalma magas, ennek okán jó vizelethajtó, vérnyomáscsökkentő. Cholintartalma hat az emésztésre, a gyomor és belek egyenletes működésére. Tisztítóanyaga a májnak és a vesének. C-vitaminja véd a vírusok, a megfázásos betegségek ellen. Kalcium-, magnézium­tartalma okán csonterősítő. Szénhidráttartalma csekély, de ezek azonnal hasznosuló egyszerű cukrok (glukóz, fruktóz, szacharóz), ezért a cékla a sportolók, a fizikai munkát végzők erőforrása is lehet.

Tele van a ráksejtek szaporodását gátló antioxidánsokkal.

Így figyeljünk gyermekünk digitális egészségére

2026. január 04.

Dübörög az új tanév, a diákok ismét jóval több időt töltenek képernyők előtt. Az online házi feladatok, digitális tananyagok és tanulási platformok ma már a mindennapi oktatás részét képezik, ám a túl sok monitoridő komoly terhet róhat a szemre, a gerincre és az alvásminőségre is negatív hatást gyakorolhat. Megfelelő eszközök kiválasztásával, ergonomikus környezet kialakításával és néhány egyszerű szokás bevezetésével azonban sokat tehetünk gyermekeink egészségének védelméért. Az LG szakértői ehhez adnak most gyakorlati tanácsokat, hogy a digitális tanulás problémamentesen támogassa a fejlődést.

A képernyővel szemben ülve eltöltött hosszú órák többféle problémát is okozhatnak. A káros kékfény irritálhatja a szemet, koncentrációs problémákat, fáradékonyságot és fejfájást okozhat, ráadásul csökkenti az alvás-ébrenlét szabályozásáért felelős melatonin hormon szintjét, ami az alvásminőség romlásához vezethet. A nem megfelelő testtartás ugyancsak nem várt problémákat okozhat: a számítógépek előtti görnyedéssel beszűkül a mellkas, elégtelen lesz a légzés, és a belső szerveink is összenyomódhatnak.

A gyermekek digitális jólléte közös felelősségünk

2026. január 03.

Mobil, tablet, okoseszköz – ma már nem különlegesség, hanem a mindennapok része. Sorban állás közben előkerül a telefon, este videó indul a mese helyett, az óvodás pedig hamarabb „swipe-ol”, mint ahogy megtanulna órát olvasni. De hibáztathatjuk ezért a szülőket? Aligha. A digitális nevelés dilemmáihoz ma sincs kéznél egységes, életszerű útmutató – miközben éppen az első években dől el, hogyan találkozik a 0–9 éves korosztály a képernyőkkel, és milyen szokások vésődnek be hosszú időre.

A digitális gyermekkor nem a jövő – már itt van, és mi alakítjuk

A 0–9 éves korosztály digitális jólléte ma már nem mellékes kérdés. A hazai hétköznapok valósága az, hogy tízéves kor körül a gyerekek jelentős része saját okostelefonnal rendelkezik, így a digitális szokások alapjai már óvodáskorban, sőt gyakran bölcsődéskorban kialakulnak. A túl korai vagy kontrollálatlan képernyőhasználat terhelheti a figyelmet, az önszabályozást, az alvást és a társas készségek fejlődését; ugyanakkor megfelelő keretek között a technológia lehet ablak a világra, a közös felfedezés és tanulás terepe. A kérdés nem az, hogy legyen-e képernyő, hanem az, hogy mikor, mire és hogyan használjuk.

Amikor a képernyő „nevel” – láthatatlan következmények a legkisebbeknél

A kisgyermekek nem önálló felhasználók: az online térrel a felnőttek döntésein keresztül találkoznak. A háttérben futó televízió, a „technoferencia” – amikor a felnőtt figyelmét elszívja a saját mobilja –, vagy a „nyugtató képernyő” gyors megoldásai ismerős helyzetek. Mindez észrevétlenül írhatja át a mindennapokat: a beszélgetés és a szemkontaktus kevesebb, a közös játék rövidebb, az esti elalvás nehezebb, a mozgásos élmények pedig kiszorulnak. A kockázatok ebben az életkorban gyökeresen eltérnek a kamaszokétól; itt a fejlődési alapok védelme a tét.