Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

5+1 tipp a fáradtság ellen

Érdekességek2019. július 29.

Fotó: 123rf.com

A nem megfelelő táplálkozás, a túl kevés alvás és a változékony, egyre melegebb időjárás mind hozzájárulhat az elhatalmasodó tompultság érzéséhez. Dr. Vida Zsuzsanna, neurológus, szomnológus tanácsai a fáradtság leküzdéséhez.

1. Túl kevés alvás

A napközbeni fáradtságot sokszor egyszerűen a túl rövid éjszakai alvásidő okozza. Az alváshiány miatt nappal levertnek, kimerültnek érezhetjük magunkat.


2. Horkolás

A kellemetlen zaj nem csak a horkoló, de a házastárs nyugodt pihenését is gátolhatja. A probléma azonban nem pusztán zavaró, de az egészséget is veszélyezteti. Horkolás közben, a gátolt orrlégzés miatt, az alvó személy egy pillanatnyi szünet után hirtelen levegő után kezd kapkodni. Az ilyen mikroébredések miatt az éjszakai alvás nem pihentető, napközben fáradság, koncentráció zavar jelentkezhet. Erős horkolásnál komoly alvási zavar, például alvási apnoé is kialakulhat.


3. Rossz táplálkozási szokások

Gyakran megesik, hogy a nappali rohanásban, csak bekapkodunk ezt-azt, majd a nap közben elmulasztott étkezéseket este pótoljuk. A kései vacsora után azonban, teli hassal az alvás sem lesz pihentető.

Az alvásspecialista véleménye: A rendszeres táplálkozás segítségével valóban elkerülhetjük, hogy este farkaséhesen érjünk haza és egy nehéz vacsorával terheljük meg a szervezetünket. A kiegyensúlyozott étrend azért is fontos, mert a napi ötszöri, kis mennyiségű étel fogyasztásával egyensúlyban tarthatjuk a vércukorszintet is. Gyakori ugyanis, hogy a nappali fáradtság érzetet az éhség miatt jelentkező vércukorszint esés váltja ki.

4. Egyéb betegségek

Az éjszakai ébredéseket és a nappali fáradtságot egyaránt okozhatják lappangó, fel nem ismert betegségek. A kimerültség gyakran az első jel, mely alapján feltételezhetjük, hogy egyéb probléma áll a háttérben.

Az alvásspecialista véleménye: Az alvászavarok valóban komplex kivizsgálást igényelnek. Tavasszal különösen gyakori, hogy a fáradtságot vérszegénység okozza, de a depresszió is produkálhat hasonló tüneteket. A pajzsmirigy alulműködés szintén nagyfokú teljesítmény csökkenést eredményezhet, de gyakran a terhelhetőség csökkenése hívja fel a figyelmet a szívbetegségekre is. Az éjszakai gyakori ébredéseket pedig urológiai panaszok is okozhatják. Az esetek többségében, az alapprobléma kezelésével, a nappali fáradtság is megszüntethető.

5. Túl sok stressz és koffein

A fokozott stressz önmagában is alvásproblémákat okozhat. Hatására nehezebben alszunk el, s gyakori, hogy többszöri ébredéssel szakítjuk meg az amúgy is felületes éjszakai alvást. A probléma fokozódik, ha az alváshiány miatt jelentkező nappali fáradtságot növekvő koffein bevitellel igyekszünk kompenzálni.

Az alvásspecialista véleménye: A túlzott koffein fogyasztás hatására emelkedik a pulzusszám és a vérnyomás, a stresszes időszakban egyébként is jellemző idegesség, nyugtalanság fokozódhat. A stressz tüneteinek enyhítésére jó megoldást jelenthetnek a szakorvos által javasolt kiegészítő készítmények, gyógyszerek, de előfordulhat, hogy a probléma megoldása pszichiátriai kezelést igényel.

+1 tipp: a mozgás is segíthet!

Amennyiben a fáradtságot nem valamilyen szervi panasz okozz,a és egészségi állapotunk engedi, a rendszeres mozgás is segíthet az alvásproblémák kezelésében. A testedzés hatására a keringés megélénkül, a szervezet felfrissül. Kutatások igazolják, hogy már heti három alkalommal végzett 20 perces, közepesen megterhelő mozgás is segít a fáradtság leküzdésében. A fizikai aktivitás által nem csak nappal lehetünk éberebbek, de az éjszakai alvás is pihentetőbb lehet.


forrás: Patika Magazin.hu
hírek, aktualitások

Gyanújelek, tünetek, vizsgálatok - A csontritkulás megelõzése, kezelése

2026. szeptember 23.

Mi az oszteoporózis?

A csontritkulás a csonttömeg egyenletes és fokozódó megfogyatkozása. A csontszövet mikroszerkezete károsodik, a csontminõség romlik, ami a csontok fokozott törékenységéhez vezet.

Az emberi csontokban az élet folyamán párhuzamosan zajlik a csontbontás és csontépítés folyamata. 25-30 éves korra kialakul a végleges testmagasság. Ezt követõen a csontbontás meghaladja az építés ütemét és lassan, fokozatosan veszítünk a csonttömegünkbõl. Nõknél a változás korában átmenetileg mind a csontbontás, mind a csontépítés felgyorsul, de a bontás kifejezettebb. Férfiaknál késõbb, fokozatosan csökken a csonttömeg. Ha a csonttömeg kritikusan alacsony szintre csökken (törési küszöb), a csont minimális erõhatásra eltörik.

A csúcscsonttömegbõl fokozatosan csökken a csont mennyisége. Ha kis csúcscsonttömeget tudtunk elraktározni fiatal korunkban, hamarabb elfogy a csontunk, elõbb elérjük a kritikus törési küszöböt. A csonttömeget csökkentõ tényezõk túlsúlyba kerülésével a csöves csontok (pl. combcsont középsõ része, alkarcsontok) vastagsága csökken; a szivacsos csontokban (pl. gerinccsigolya, a combcsont csípõízület-közeli része) a csontgerendák elvékonyodnak, elszakadnak, majd teljesen felszívódnak.

Sok új gyógyszer van a pikkelysömör enyhítésére

2026. szeptember 22.



A pikkelysömör gyógyíthatatlan betegség, de tünetmentesítésére szinte naponta jönnek ki új gyógyszerek és kezelések – nyilatkozta Wikonkál Norbert, a Semmelweis Egyetem Bőr-Nemikórtani és Bőronkológiai Klinikájának egyetemi tanára.

Általában három hónap – hámlasztókkal, gyógyszerrel, illetve fényterápiával való – kezelés után a tűnetek 50-75 százaléka elmúlik.

A pikkelysömör kialakulásánál a hámsejtek és immunsejtek közötti rendszer zavara miatt a hámsejtek extrémen gyors osztódásba kezdenek, emiatt a bőr megvastagszik és hámlani kezd. Kialakulásának hátterében általában genetikai hiba áll, a környezeti tényezők csak másodlagosak.

Pikkelysömör

2026. szeptember 22.

A pikkelysömör olyan nem fertõzõ, gyakran elõforduló, krónikus és nem gyógyítható betegség, amely akkor alakul ki, amikor az immunrendszer hibás jelzéseinek következtében a bõrsejtek (a keratinociták) túl gyorsan, a szokásos 28-30 napos ciklus helyett 3-4 naponként regenerálódnak. Ezek a fölösleges bõrsejtek a bõr felszínén vörös, pikkelyszerû, hámlós és gyulladt kiütéseket hoznak létre, amelyek viszkethetnek, felszakadhatnak, vérezhetnek, és nagyon fájdalmasak lehetnek.

Ezek a kiütések a bõrfelületen súlyos elváltozást okozhatnak, nemkívánatos tekinteteket vonzhatnak, és miattuk a pikkelysömörben szenvedõ embereket számos hátrányos megkülönböztetés éri. A betegség általában az ízületeket, a végtagokat, a nemi szerveket és a fejbõrt támadja meg, de bármely testrészen elõfordulhat, sõt az egész testre is kiterjedhet.

A fenti fizikai tüneteken kívül a betegség súlyosan romboló hatással lehet a beteg életminõségére is. Az Amerikai Pikkelysömör Alapítvány felmérése szerint a pikkelysömörben szenvedõ betegek úgy nyilatkoztak, hogy a betegséggel való együttélés rosszabb lehet, mint sok egyéb krónikus betegség, pl. a szívkoszorúér-megbetegedés, vagy a krónikus obstruktív tüdõbetegség esetében. Az egyetlen betegség, amelynek hatását még a pikkelysömörnél is rosszabbnak ítélték, a depresszió volt.