Rekordkánikula és extrém hőmérséklet-ingadozás mellett is biztosított a gyógyszerek stabilitása

2026. augusztus 11.

A nyári időszakban egyre nagyobb kihívást jelent a gyógyszerek biztonságos szállítása és tárolása: ahogy megtapasztalhattuk, a külső hőmérséklet akár már itthon is +40 °C fölé is emelkedhet, miközben egyes gyógyszerkészítményeknek szigorúan szabályozott, akár -80 °C-os környezetet kell fenntartani a teljes logisztikai lánc során.

Egy modern gyógyszer már nem csak egy termék, hanem egy érzékeny, szigorúan kontrollált biológiai rendszer. Ha a hőmérséklet akár rövid időre is eltér a megadott tartománytól, az úgynevezett hőmérsékleti deviáció miatt a készítmény hatékonysága csökkenhet, súlyos esetben pedig a teljes szállítmány megsemmisül. Ez a kockázat ma már nem ritka kivétel, hanem a globális gyógyszerlogisztika mindennapi kihívása. A szektorban mozgatott küldemények értéke rendkívül magas: egyetlen raklapnyi gyógyszer gyakran több tíz- vagy akár százmillió forintos értéket képvisel, így a logisztikai pontosság közvetlenül hat a betegellátás biztonságára is.

A világ egyik legérzékenyebb logisztikai lánca

Az STI Freight Management logisztikai hálózata több mint 50 országban évente mintegy 315 000 közúti fuvarfeladatot, valamint 6 000 légi és tengeri küldeményt kezel. A szállított termékek jelentős része hőmérséklet-érzékeny gyógyszeripari készítmény, ahol a leggyakoribb igény a +2 és +8 °C közötti hűtött, illetve a +15 és +25 °C-os kontrollált szobahőmérséklet.

Mit tehetünk, hogy csökkentsük az energiafogyasztásunkat a kritikus napokon?

2026. augusztus 10.

Szakértői tanácsok a tudatos klímahasználathoz 



Bár a nyári hőhullámok idején egyre nagyobb szerepet kapnak a légkondicionáló berendezések az otthonok komfortjának biztosításában, a jelenlegi magyarországi energiahelyzetben egyáltalán nem mindegy, hogy mikor és hogyan használjuk ezeket a készülékeket. A kormányzat és a hatóságok is felelős fogyasztásra és lakossági összefogásra figyelmeztetnek. Aki teheti, a nagy áramfogyasztással járó tevékenységeket időzítse az esti csúcsidőszakon kívülre. Emellett a tudatos klímahasználat is hozzájárulhat az országos energiaellátó rendszer kiegyensúlyozott, biztonságos működéséhez.

A jelenlegi helyzet mindannyiunktól tudatosságot és partnerséget követel. 

„Arra biztatunk és kérünk minden felhasználót, hogy a hatósági és kormányzati elvárásokkal összhangban, lehetőség szerint a nappali órákban üzemeltesse a légkondicionáló berendezéseit, és törekedjen a racionális, optimális hőmérséklet-beállításokra” – nyilatkozta Antal Mihály, a Gree műszaki vezetője.

Az esti órák jelentik a legnagyobb kihívást

A hazai villamosenergia-rendszer terhelése jellemzően a kora esti órákban 18:00 és 22:00 között éri el a csúcspontját. Ekkor a háztartások többsége egyszerre kapcsolja be az elektromos berendezéseit, világítását, mos, főz és sok esetben a légkondicionálók is ilyenkor kezdenek el intenzíven, maximális teljesítménnyel működni. Sok százezer klíma egyidejű esti indítása pedig túlterhelheti a hálózatot.

Nyitottak a magyarok a mesterséges intelligencia egészségügyi alkalmazására

2026. augusztus 10.

A STADA Health Report 2026 szerint az európai egészségügyet ma három egymással párhuzamos folyamat alakítja: az egészségügyi rendszerek továbbra is jelentős nyomás alatt állnak, az emberek egyre aktívabb szerepet vállalnak a saját egészségük alakításában, miközben a mesterséges intelligencia gyors ütemben válik a mindennapi egészségmegőrzés részévé. Magyarországon mindezt az is árnyalja, hogy a lakosság jóval kritikusabban ítéli meg az egészségügyi rendszert az európai átlagnál. A technológia ugyanakkor már itt sem a jövő ígérete, hanem egyre inkább a mindennapok része.


A STADA Health Report 2026* 20 európai országban végzett független, reprezentatív kutatása szerint a mesterséges intelligencia (AI) már az európaiak mindennapi egészségmegőrzésének a része. Az európaiak 82 százaléka nyitott arra, hogy az AI szerepet kapjon az egészségügyi ellátásban, 55 százalékuk pedig már jelenleg is használja az egészségével kapcsolatban. Magyarországon még magasabb ez a nyitottság.
Ugyanakkor a bizalomnak továbbra is emberi arca van: az európaiak 77 százaléka háziorvosára vagy más egészségügyi szakemberre támaszkodik egészségügyi döntései során, és közel tízből nyolcan továbbra is személyesen szeretnének találkozni az egészségügyi szakemberekkel. Magyarországon is a háziorvosok és más egészségügyi szakemberek jelentik a legfontosabb támpontot az egészséggel kapcsolatos döntésekben.
Peter Goldschmidt, a STADA vezérigazgatója: „Az önálló, tudatos döntéseket hozó betegek szerepéről szóló párbeszéd egyre intenzívebbé válik, és ezt a folyamatot a mesterséges intelligencia minden korábbinál gyorsabb ütemben mozdítja elő. Az emberek ma már nem egyszerűen betegek, akik a sorukra várnak, hanem aktív résztvevői saját egészségük alakításának: személyes döntéseiket digitális eszközökkel és szakértői tanácsokkal egészítik ki. Az egészségügyi ágazat minden szereplőjének alkalmazkodnia kell ehhez a változáshoz, és reagálnia kell rá.”