Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

5 szokás, amivel akár 10 évvel tovább élhetünk

Érdekességek2018. augusztus 28.

Az életmódunk olyan jelentős hatással van az egészségünkre, hogy bizonyos szokások bevezetésével, megváltoztatásával hosszú évekkel tovább élhetünk. Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa összegezte a legfontosabb tudnivalókat.

Jó ideje gyűlnek már a bizonyítékok az életmód egészségre gyakorolt hatásáról, amelyet nemrégiben az American Heart Association szaklapjában, a Circulationban megjelent tanulmány is hangsúlyozott. A kutatók arra a tényre építették a tanulmányukat, hogy bár Amerika a világ egyik leggazdagabb országa, a várható életkilátásokat tekintve csak az 53. helyen áll a WHO 2015-ös adatai szerint. A Harvard Egyetem tudósai ezért több mint 123.000 személy egészségi adatait tekintették át, két nagy, átlagosan 30 évig tartó vizsgálatsorozatot tanulmányozva.
Az öt alábbi életmódfaktor jelenlétét vették górcső alá:

Az eredményekből kiderült, hogy azok a nők, akik nem dohányoztak, naponta legalább 30 percig közepes intenzitással mozogtak, normál BMI-jük volt, kiegyensúlyozottan táplálkoztak, és nem fogyasztottak többet naponta egy italnál, átlagosan 14 évvel éltek tovább, mint azok a hölgyek, akik egyetlen fenti elemet sem építettek be az életükbe. A férfiaknák 12.2 év volt ilyen összehasonlításban a nyereség.


A legkisebb kockázat esetén is fontos a kivizsgálás

Természetesen nem lehet eléggé hangsúlyozni az életmód jelentőségét a betegségek – így a szív-érrendszeri betegségek – kialakulásában, illetve a gyógyulásukban is. Elég csak belegondolni abba, milyen állapotban lehet az a beteg, aki az 5 fő életmódelem mindegyikével hadilábon áll, tehát dohányzik, nem mozog, a BMI-je szerint a túlsúlyos vagy az elhízott kategóriába tartozik, egészségtelenül étkezik és rendszeresen nagyobb mennyiségű alkoholt fogyaszt – mondta el dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa.

Fontos látni, hogy az elhízás, magas vérnyomás, emelkedett vérzsír- és vércukorszint tünetegyüttese, vagyis a metabolikus szindróma jórészt az életmódból ered. Mindenképpen gondolni kell erre, ha olyan külső jeleket tapasztalunk, mint az úgynevezett alma-típusú elhízás, amely leginkább a hason, a törzsön jelenik meg. Azonban nem csak a nagyarányú túlsúly utalhat az anyagcsere-eltérések súlyosságára, sokszor egészen kismértékű túlsúly is járhat anyagcsere változással.

A metabolikus szindróma legfőbb kockázata abban áll, hogy az együttesen jelenlévő kardiális rizikófaktorok összeszorzódnak, így összességében 14-15-szörösére növelik a szív- és érrendszeri katasztrófák esélyét. Ugyanakkor a szindróma minden elemét befolyásolhatjuk táplálkozással, mozgással, és ha szükséges, átmeneti vagy tartós gyógyszeres kezeléssel – hangsúlyozza  Vaskó doktor.

Éppen ezért mindazoknak, akik túlsúllyal küzdenek, magas vérnyomással, illetve magas vércukorszinttel élnek, dohányoznak, fokozott a só- és az alkoholbevitelük, évente legalább egyszer ajánlott egy – akár csomagként is elérhető – kardiológiai kivizsgáláson részt venniük, amely a szakorvosi vizsgálaton túl a vérnyomás ellenőrzéséből, BMI-index meghatározásából, nyugalmi- és terheléses EKG-ból, nagylabor-, szívultrahang- és az arteriográfos érvizsgálatból áll. Az így kapott eredmények birtokában szükség esetén idejében megkezdhetővé válik a szükséges kezelés. 


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Élelmiszerbiztonság nyáron

2025. szeptember 03.

Ételfertőzés vagy ételmérgezés?

A nyári meleg kedvez a szabadtéri sütögetéseknek, piknikeknek, de sajnos a kórokozóknak is. Ilyenkor különösen figyelni kell az ételek helyes tárolására, mivel könnyen kialakulhat ételfertőzés vagy ételmérgezés. Bár a két fogalom hasonlónak tűnik, nem teljesen ugyanazt jelenti. (1) Ételfertőzésről akkor beszélünk, ha élő kórokozók – például baktériumok, vírusok vagy paraziták – jutnak a szervezetbe a táplálékkal, és ott elszaporodva betegséget okoznak. Ezzel szemben az ételmérgezést mérgező anyagok, például baktériumok által termelt toxinok váltják ki, vagyis nem mindig a kórokozó, hanem annak „terméke” a baj forrása.

A panaszok mindkét esetben hasonlóak lehetnek: hasmenés, hányás, gyomorfájdalom, láz, rossz közérzet, levertség. A tünetek akár néhány órával az étel elfogyasztása után is jelentkezhetnek, de néha csak 1-2 nap elteltével válnak észrevehetővé.

A leggyakoribb, élelmiszer-eredetű megbetegedést okozó baktériumok közé tartozik a Salmonella, amely elsősorban nyers tojásban, nem megfelelően hőkezelt baromfihúsban fordul elő, különösen kisgyermekeknél és időseknél veszélyes. Szintén gyakori a Campylobacter, amely a szárnyas húsokkal kerülhet a szervezetbe, ha nem sütjük át azokat megfelelően. A Listeria monocytogenes különösen veszélyes lehet a várandós nőkre, idősekre és legyengült immunrendszerű emberekre. Hűtőben tárolt, de nem kellően hőkezelt ételek – például lágy sajtok vagy felvágottak – is hordozhatják ezt a kórokozót. Az E. coli baktérium egyes törzsei szintén súlyos megbetegedést okozhatnak. Gyakran darált húsban vagy nyersen fogyasztott zöldségekben (például levélzöldségek, salátafélék) található meg, ha azok szennyezett vízzel kerültek kapcsolatba.

Egyszerű technikák a mindennapos lelki feltöltődéshez

2025. szeptember 02.

"Nem is volt semmi baj, mégis rámtört…" – sokan így írják le az első pánikroham élményét. A szorongás egyik leglátványosabb megjelenési formája, mégis gyakran évekig rejtve marad a háttérben. A felgyorsult tempó, az állandó készenlét és a belső elvárások fokozatosan merítik ki a mentális energiatartalékokat – míg a test végül jelez. 

A jó hír: amíg nincs nagy baj, addig a lelki feltöltődés nem nagy dolgokon múlik. Kis, ismétlődő gesztusokon, figyelmi pontokon, amelyek napról napra visszahoznak önmagadhoz.



A rohanó mindennapokban gyakran elfelejtjük, hogy nemcsak testünknek, hanem lelkünknek is szüksége van töltődésre. A mentális energiaszint fenntartása nem luxus, hanem alapfeltétel ahhoz, hogy kiegyensúlyozottan működjünk a kapcsolatainkban, a munkánkban és a saját magunkkal való viszonyunkban.

Ehhez nem kell sem sok idő, sem drága eszközök. Csak tudatosság, figyelem, és néhány egyszerű szokás, amit bármikor beemelhetsz a napjaidba.

1. Mini-pihenő: 5 perc némaság

Napi többször érdemes beiktatni egy olyan időszakot, amikor csak csöndben vagy. Telefon nélkül, zene nélkül, beszéd nélkül. Nem meditáció, nem relaxáció – csak csend. A némaság csökkenti a mentális zajt, segít észrevenni, mi zajlik benned, és lelassítja az árnyékban működő stressz folyamatokat.

Ez az egyszerű gyakorlat különösen hatékony, ha egy-egy érzelmileg telített helyzet után alkalmazod: egy megbeszélés, családi vita vagy zsúfolt nap közben. A csönd térként szolgál az érzelmek leülepedéséhez, és segíthet abban is, hogy a tested újra biztonságban érezze magát. Már napi 2–3 ilyen kis csend-zóna is érezhető változást hozhat.


Bizonyos kórképek és a betegségek miatti immobilitás

2025. szeptember 02.

Vannak olyan betegségek, melyek megléte megnöveli a trombózis rizikóját, így nem ritka, amikor már eleve véralvadásgátlót kapnak prevenció gyanánt, főleg, ha mellette más alvadást fokozó tényező is jelen van. Ilyen betegség többek közt a cukorbetegség, a pitvarfibrilláció, bizonyos daganatok, a súlyos visszértágulatok és a magas vérnyomás, a gyulladásos bélbetegségek, a vesebetegségek. Más betegségek azért kockázatosak ebből a szempontból, mert ágyhoz kötik a beteget, és az immobilitás önmagában is rizikófaktor. Ilyen lehet például egy törés utáni gipszelés vagy egyes neurológiai betegségek.

Korábbi trombózis és/vagy trombofília

Amennyiben valaki átesett már trombózison, úgy sajnos fennáll a veszélye annak, hogy megismétlődik a baj, főleg akkor, ha a kezelési tartományon alatt van az INR szint. Ekkor ugyanis poszttrombotikus szindróma léphet fel, amikor nagyobb eséllyel keletkeznek újra vérrögök. Fontos, hogy ha az illető valamilyen trombofíliával küzd, akkor is megnő a kockázat. Éppen ezért a trombofília súlyosabb formáinál megelőzésképpen szükséges a véralvadásgátló terápia – mondja Blaskó professzor. – Nagyon fontos, hogy az orvos felvilágosítsa a beteget a trombofília típusáról, annak súlyosságáról. Ugyanis kezelés vagy prevenciós terápia tekintetében ez nem mindegy, hiszen míg enyhe esetben elég lehet csupán az életmódra odafigyelni, rendszeresen sportolni, addig súlyos formában gyógyszeres kezelés is indokolt lehet, még akkor is, ha az érintettnek még nem volt trombózisa.