Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

5 tévhit a napozásról

Érdekességek2019. augusztus 07.

A napozással, napvédelemmel kapcsolatban több tévhit kering a köztudatban. Dr. Rózsa Annamária bőrgyógyász, az Anyajegyszűrő Központ orvosának segítségével öt, gyakran felmerülő kérdésre adunk választ.

Fotó: 123rf.comNapégésre tejföl?
Elterjedt tévhit, hogy a leégett bőrfelületet különböző tejtermékekkel kezelni lehet. A hűtőből éppen kivett tej, joghurt, vagy tejföl a hűsítő hatása miatt nyújthat némi átmeneti enyhülést a felhevült, érzékeny bőrnek, de ez a hatás gyorsan elillan. Napégés után a legfontosabb a bőr szöveteinek hűtése, amivel a hólyagok kialakulása megelőzhető. Erre hűsítő tusolás, hideg vizes borogatás, hűsítő zselék alkalmazása a legjobb.

A házi praktikák helyett válasszuk a gyógyszertárakban, drogériákban is beszerezhető, e célra kifejlesztett gyulladáscsökkentő készítményeket, melyek hidratálják a bőrt, segítik a hólyagok alatt a regenerációját és igazoltan felszívódó antioxidáns komponensekkel csökkentik a szöveti károsodást. Napégés után pedig néhány napig kerüljük a direkt napfényt, mivel a bőr nagyon vékony és ismét gyorsan leéghet.

Mindegy, milyen fényvédőt használok?
A jelenleg kapható fényvédők szinte minden igényt kielégítenek. Érdemes ezek közül a minél kevesebb illatanyagot és színezéket tartalmazó készítményeket választani, mivel a napvédő krémek is allergizálhatnak. A leggyakoribb allergének a p-aminobenzoesav (PABA), vagy különböző UV-szűrő komponenseklehetnek. Gyógyszertárakban kaphatók olyan termékek, amelyek speciálisan fényérzékeny egyének számára vannak kifejlesztve. Fontos szempont az is, hogy arca (fényvédő krém) vagy testre (naptej vagy spray) használjuk a napvédőt, illetve a különböző bőrtípusokra is kaphatók optimális készítmények (száraz bőr, pattanásos vagy rosaceás bőr).

Nem baj, ha alacsonyabb faktorszámmal jobban barnulok?
Akik a napozás kezdetén először megpirulnak, illetve az egészen világos bőrűek, szőke vagy vörös hajú egyének és a gyerekek 50+ faktoros készítményt használjanak, mely egész nyáron megfelelő védelmet nyújt. Akik néhány nap után egyenletesen barnulnak tovább, fokozatosan áttérhetnek 30-as faktorszámú fényvédőkre.


Sokan esnek abba a hibába, hogy pár nap alatt szeretnének napbarnított bőrszínt elérni és emiatt esetleg spórolnak a naptej használattal, vagy alacsonyabb faktorszámú készítménnyel igyekeznek gyorsítani az áhított bőrszín elérését. Egyik sem jó megoldás, azonnali hatás a bőr leégése, hosszútávon a bőr korai öregedése, ráncok megjelenése lehet a következmény, emellett megnő a bőrdaganatok kockázata is.

Aki napra megy, ne sminkeljen?
Vastagon sminkben értelemszerűen nem indulunk strandra, esztétikailag sem nyújt szép látványt az izzadtságtól, víztől megfolyt alapozó, vagy szemfesték. Egyébként, csak a napsugarak miatt nem szükséges kerülni a sminkelést, sőt a színezett nappali krémek, alapozók közt találunk UV-szűrős termékeket is, illetve a fényvédő krémek színezett formában is elérhetők. Érdemes szakember tanácsát kérni a bőrtípusnak megfelelő készítmények megválasztásához. Az ideális termék egyben fényvédő is, megoldást nyújt a bőrhibák elfedésére, tartós és nem zárja el a pórusokat.

A vízben nem éghetek le?
Azt gondolnánk, hogy fényvédelemre csak a parton van szükség, pedig a vízben is könnyen leéghetünk. Az UV-fény – különösen a tiszta tengervízben – akár méterekig is lejuthat, ezért fontos, hogy úszás előtt is, az egész testfelületen használjunk napvédő krémet. Világos bőrűek, kisgyerekek számára jó megoldás, ha speciálisan erre a célra kifejlesztett, UV-szűrős ruhával védjük bőrüket a leégéstől. Ne feledjük el az UV-szűrős napszemüvegeket sem!


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Sok új gyógyszer van a pikkelysömör enyhítésére

2026. szeptember 22.



A pikkelysömör gyógyíthatatlan betegség, de tünetmentesítésére szinte naponta jönnek ki új gyógyszerek és kezelések – nyilatkozta Wikonkál Norbert, a Semmelweis Egyetem Bőr-Nemikórtani és Bőronkológiai Klinikájának egyetemi tanára.

Általában három hónap – hámlasztókkal, gyógyszerrel, illetve fényterápiával való – kezelés után a tűnetek 50-75 százaléka elmúlik.

A pikkelysömör kialakulásánál a hámsejtek és immunsejtek közötti rendszer zavara miatt a hámsejtek extrémen gyors osztódásba kezdenek, emiatt a bőr megvastagszik és hámlani kezd. Kialakulásának hátterében általában genetikai hiba áll, a környezeti tényezők csak másodlagosak.

Pikkelysömör

2026. szeptember 22.

A pikkelysömör olyan nem fertõzõ, gyakran elõforduló, krónikus és nem gyógyítható betegség, amely akkor alakul ki, amikor az immunrendszer hibás jelzéseinek következtében a bõrsejtek (a keratinociták) túl gyorsan, a szokásos 28-30 napos ciklus helyett 3-4 naponként regenerálódnak. Ezek a fölösleges bõrsejtek a bõr felszínén vörös, pikkelyszerû, hámlós és gyulladt kiütéseket hoznak létre, amelyek viszkethetnek, felszakadhatnak, vérezhetnek, és nagyon fájdalmasak lehetnek.

Ezek a kiütések a bõrfelületen súlyos elváltozást okozhatnak, nemkívánatos tekinteteket vonzhatnak, és miattuk a pikkelysömörben szenvedõ embereket számos hátrányos megkülönböztetés éri. A betegség általában az ízületeket, a végtagokat, a nemi szerveket és a fejbõrt támadja meg, de bármely testrészen elõfordulhat, sõt az egész testre is kiterjedhet.

A fenti fizikai tüneteken kívül a betegség súlyosan romboló hatással lehet a beteg életminõségére is. Az Amerikai Pikkelysömör Alapítvány felmérése szerint a pikkelysömörben szenvedõ betegek úgy nyilatkoztak, hogy a betegséggel való együttélés rosszabb lehet, mint sok egyéb krónikus betegség, pl. a szívkoszorúér-megbetegedés, vagy a krónikus obstruktív tüdõbetegség esetében. Az egyetlen betegség, amelynek hatását még a pikkelysömörnél is rosszabbnak ítélték, a depresszió volt.

Itt a nátha

2026. szeptember 21.

A megfázás, meghûlés a leggyakoribb megbetegedés hazánkban; ezzel a panasszal keresi fel a legtöbb beteg a háziorvost. Lényegét tekintve a megfázás felsõ légúti hurut, mely a légzõrendszert, fõleg annak felsõ szakaszát érinti. Odafigyelésseel jól kezelhetõ, ám ha elhanyagolják, komoly szövõdmények is kialakulhatnak.

A hurut egyenlõ a gyulladással. Ilyenkor a nyálkahártyák, fõleg az orr, ezen belül pedig az orrkagylók, a garat, a gége és a hörgõk nyálkahártyái gyulladnak be. Gyulladáskor a nyálkahártyák megduzzadnak és fokozódik a nyákelválasztás.

Miért éppen õsszel és télen fordul elõ e betegség?

A felsõ légúti hurutot leggyakrabban a vírusok, ritkábban a baktériumok okozzák. Ezen kórokozó vírusok nyáron is jelen vannak, de elszaporodásukhoz a legkedvezõbb a nedves, nyirkos idõ, a 0–5 °C-ig terjedõ hõmérséklet.

Õsz végére csökken a szervezetben a vitaminok – fõleg a C-vitamin – mennyisége, ezzel pedig a szervezet ellenállóképessége is. Ezen tényezõk összeadódása vezet a meghûléshez.

Hozzájárul még a kór terjedéséhez, hogy a rossz idõben kevesebbet tartózkodunk a szabadban, kevesebbet mozgunk, többet vagyunk zárt helyiségben: otthon a szobában, gyakrabban járunk színházba, moziba, vendégségbe, könyvtárba. Gyakrabban vesszük igénybe a tömegközlekedési eszközöket. Miután a megfázás cseppfertõzéssel terjed, több ember között a zárt térben könynyebben kapjuk meg a betegséget.

A hideg hatására a nyálkahártya védekezõképessége csökken, emiatt a kórokozók jobban megtapadhatnak és könnyebben áthatolhatnak rajta. Ilyen “hideg” esetek megtörténésére mondják azt, hogy huzatban ültem, mezítláb álltam a kövön, hideg vizet ittam. Tüneteit mindannyian ismerjük: hidegrázás, borzongás, orrfolyás, köhögés, gyengeség, izomfájdalom, kedvetlenség, rossz közérzet.