Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

5 tévhit az alkoholról

Érdekességek2023. február 19.

A kemény téli napokon sokan sok alkohollal, főleg pálinkával védekeznek a hideg ellen. De tényleg igaz, hogy az alkohol felfűti a testünket, vagy ezt csak szeretjük elhitetni magunkkal? A legismertebbek tévhitek az alkoholról.  

Képforrás: Canva Pro adatbázis.1. Az alkoholnak melegítő, fűtő hatása van, ezért a jó erős röviditalok fogyasztása segít a hideget elviselni.
Az a tény, hogy az alkoholnak melegítő hatása van, félrevezető és veszélyes is. A testünk egy feles vodkától, vagy pálinkától valóban melegséget fog érezni, mivel az erek ettől a mennyiségtől kitágulnak, így normalizálódik a vérellátás. Ha azonban ezt a csekély mennyiséget növeljük, az erek még jobban kitágulnak a bőr alatt, ami a hőérzetünket befolyásolja és melegséget érzünk. Elkezdünk izzadni, hőt párologtatni, ezáltal pedig lehűlni. Éppen ez benne a  becsapós, hogy minél melegebbet érzünk a nagy hidegben, valójában annál jobban kihűl a testünk, mert ez csak a bőrfelszíni érzetünk.

2. Az alkohol gyógyítja a megfázást - nálunk főleg a pálinka jótékony hatásáról terjedt el ez a népi bölcsesség.
Sajnos ez egy téves népi hagyomány. Az, hogy tegyél a teádba rumot, vagy igyál mézes pálinkát, vagy vodkát fahéjjal és citrommal, mert ezek segítenek a megfázásban – mind-mind hamis elképzelések.  Persze 4-5 feles elfogyasztása után valóban nem érezzük a torkunkban a fájdalmat és nem fázunk, de ez az alkohol illuzórikus hatása miatt van és nem azért, mert valóban meggyógyított minket.

Ilyenkor természetesen az történik, hogy a pár felestől már berúgunk, az immunredszerünket jól legyengítjük, ezáltal a bacilusok és baktériumok még jobban el tudnak szabadulni a szervezetünkben, vagyis másnap betegebbek leszünk, mint előtte. Az alkohol gyógyszer a megfázásra – ez csak mítosz. Ha mindenképpen alkohollal akarjuk erősíteni az immunrendszerünket, akkor maximum 2 deci vörösbort fogyasszunk el megfázáskor.

3. Az alkoholfogyasztás jót tesz a magas vérnyomásnak
Sokszor halljuk, hogy ne idegeskedj, mert felmegy a vérnyomásod, inkább igyál egy kis alkoholt és megnyugszol. Ez részben így is van, de ha jobban utánanézünk, akkor kiderül, ez is egy téves elképzelés.  Az alkohol kis mennyiségben (2 dl bor, 0,5 cl rövidital) valóban nyugtató hatást ad, azonban nagyon kevésen vannak, akik itt meg is tudnak állni. Éppen ezért ennél nagyobb mennyiség esetén az alkohol a máj lebontó funkciója miatt a koleszterinszintünket emeli, ami a magas vérnyomás egyik legfontosabb kockázati tényezője. Emellett a lerészegedésnek van agresszív fázisa, ahol a vérnyomásunk is emelkedik, így még rosszabbat tehetünk az amúgy is magas vérnyomásunkkal.


4. Az alkohol elősegíti  a jó alvást
A tény az, hogy aki rendszeresen fogyaszt alkoholt, rosszul fog aludni alkohol nélkül azért, mert  elvonási tünetei lesznek. Azok pedig, akik nem használnak rendszeresen alkoholt, pont ezért lehetnek alvászavaraik alkoholfogyasztás után.

5. Alkoholt fogyasztani jó a testnek
Valóban sok helyen olvashatjuk, hogy az alkohol kis mennyiségben gyógyszer, és ez részben igaz is. De vajon mit is jelent a kis mennyiség? Az elterjedt nézet szerint 2 dl bor, sör vagy egy feles a kis mennyiség, amit még büntetlenül elfogyaszthatunk. Na de minden nap? Minden nap ennyit inni, mégha csak kis mennyiségről is van szó, tényleg egészséges? Nem inkább egy szintentartó alkoholizmusról van szó? Ha ugyanezt a mennyiséget isszuk meg vezetés előtt, éhgyomorra, vagy legyengült immunrendszer esetén, máris fokozottabb a hatása és sokkal veszélyesebb ránk nézve, mint amennyire a „gyógyító hatása” érvényesül.

Akárhogy is szeretnénk csűrni-csavarni, a mi társadalmunk szereti az alkoholt és az ideiglenesen adott, átmeneti jó hatását. Nagyon elfogadóak vagyunk az alkohol használatával. Ezért mindenféle kedvező tulajdonsággal felruházzuk, hogy legyen jó okunk lelkiismeret-furdalás nélkül fogyasztani, mondván, csak az egészségünkért tesszük. Tegyük fel magunknak a kérdést: valóban hosszú távon, akár napi kis mennyiségben fogyasztva is - vajon jót tesz velünk?

Képforrás: Canva Pro adatbázis.

forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Mit érdemes tudni a köhögésről?

2025. december 15.

Az ingerköhögés (száraz, improduktív) és a hurutos köhögés (produktív, váladéktermeléssel járó) egymástól eltérő kezelést igényel, amire a gyógyszerész ad tanácsot.

Köhögéshez (akut bronchitis) többnyire a légutak vírusfertőzés okozta akut gyulladásai vezetnek. A betegség szinte mindig az orr-garat tájék gyulladásával együtt jelenik meg. Kezdetben rendszerint száraz ingerköhögés jelentkezik, ami két-három napig tart, majd hurutos köhögéssé alakul. A köhögés „le is húzódhat”, mellcsonti fájdalmat okozhat – ami egyben a légcső gyulladását is jelzi. Vírusfertőzésre utal, ha a váladék átlátszó és tiszta. A sárgás vagy zöldes váladék oka bakteriális felülfertőződés lehet. A köhögés terápiájában hatékony lehet az inhalálás, ami főként növényi illóolajokkal történik, de az orvos más hatóanyag alkalmazását is rendelheti inhalációs módszerrel.

Az inhalálás helyes módja


Az inhalálás már nem azt jelenti, mint a korábban bevett módszer – azaz kendővel letakart fejjel a forró víz fölé hajolás. Ez a módszer ugyanis ingerli a szem nyálkahártyáját, így az inhalálás túl korai megszakításához vezet.
Olyan inhalátorok használata javasolt, amelyek az orrot és a szájat összeszorító (hámhoz hasonló) szerkezettel rendelkeznek.
A tüdő eléréséhez hatékonyabb a szipka alkalmazása. Forró vízbe cseppentett illóolajjal történő inhaláláshoz nyálkaoldó és hörgőgörcsoldó hatás is társul, emiatt az inhalálás hatékonyabb, mint a mellkasi bedörzsölő alkalmazása.
A legfontosabb, hogy elég hosszú ideig tartson az inhalálás (legalább 15 percig), valamint, hogy azt napi több alkalommal célszerű megismételni.

Mit fogyasszunk, ha vesekövünk van?

2025. december 14.

A cél a kövek növekedésének és az új kő képződésének a megakadályozása.

A vesekő esetében fontos szempont a bőséges folyadékbevitel (2,5–3,0 liter/nap), legalább 2 liter/nap. Ez elősegíti, hogy a vizelet kellően híg legyen, így az nem koncentrálódik be, nem csapódik ki kristály belőle. A bőséges folyadékbevitel mellett a vizelet fiziológiásan enyhén savas vegyhatásának lúgos irányba (6,0–6,5 pH között) történő változtatása is fontos. Az étrendbe így lúgos vegyhatást eredményező összetevőket kell beiktatni. Csökkenteni kell a savas vegyhatást eredményező nyersanyagokat, élelmiszereket.

Nem mindegy, milyen italokkal pótoljuk a folyadékot: a folyadékpótlásnak a vízfogyasztáson kell alapulnia. Az üdítőitalok növelik a vesekőképződés kockázatát. A közkedvelt jeges tea szintén nem előnyös választás: nagy az oxálsavtartalma, aminek a sói (oxalátok) kicsapódnak és kisebb-nagyobb kövecskékké állhatnak össze.

Oxalát minden teában jelen van, akár hideg, akár meleg, azonban a jeges változata több veszélyt rejt, ha a vesekő kialakulásáról van szó. A nagy teakedvelők válasszanak inkább – a fekete helyett – zöld teát, és adjanak hozzá citromlevet, ami (a citrát miatt) ellensúlyozza az oxalátok hatását. Az alkoholfogyasztás szintén növeli a vesekőképződés kockázatát.

Nyakunkon a légúti megbetegedések szezonja – a védelem kulcsa a megelőzés

2025. december 14.

Minden második egy év alatti csecsemő, és lényegében az összes kisgyermek kétéves koráig átesik az RSV (légúti óriássejtes vírus) fertőzésen Magyarországon. Közülük mintegy 3700 kórházba is kerül a szövődmények miatt. Szakemberek, az őszi RSV-szezon kezdetén, azokra a megelőzési módokra hívják fel a figyelmet, amelyek segíthetnek abban, hogy a kisgyerekek elkerüljék a kórházi kezelést.

Az ősz beköszöntével megérkezik a légúti megbetegedések szezonja is. Erről a legtöbb embernek az influenzajárvány jut az eszébe, pedig egy másik, kevésbé ismert, mégis komoly egészségügyi kockázatot jelentő légúti fertőzés, a főként az alsó légutakat megtámadó RSV (légúti óriássejtes vírus) is ebben az időszakban kezd el terjedni és a szezonja egészen áprilisig tart. Ez a vírus azonban az influenzánál súlyosabb lefolyású betegségeket okoz a csecsemők és kisgyermekek körében, akik a leginkább védtelenek a fertőzéssel szemben.

A légúti óriássejtes vírus, vagyis az RSV világszerte évente 33 millió 5 év alatti gyereket betegít meg, Magyarországon 2 éves kor alatt gyakorlatilag minden kisgyerek (90%) átesik a fertőzésen. Az egy év alatti csecsemők közel fele kapja el az RSV-t, ami mintegy 30–38 ezer (több tízezer) esetet jelent évente, közülük pedig körülbelül 3700-an kórházba is kerülnek a vírus okozta megbetegedések – bronchiolitis vagy tüdőgyulladás – következtében. Ez a szám a háromszorosa az influenzához köthető kórházi kezelések számának ebben a korosztályban. Az RSV az egyik vezető oka a csecsemők kórházi kezelésének, nehéz megjósolni, mely csecsemőknél alakulnak ki súlyos tünetek, melyek orvosi ellátást igényelnek.

Dr. Farkas Ferenc Balázs, a Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinika szakorvosjelöltje elmondta: bár jóval kisebb figyelem irányult rá, de már a COVID járvány idején is több kisgyerek került kórházba az RSV, mint a koronavírus miatt. Sajnos, a szövődmények következtében, ritkán, de halálesetek is előfordultak. “A vírus cseppfertőzéssel és érintéssel terjed, ezért a fertőződés elkerülése érdekében fontos a gyakori, szappanos kézmosás, a vírus ugyanis órákig életképes marad a tárgyakon és a felületeken. Fontos továbbá a zárt terek rendszeres szellőztetése, a téli hónapokban is” – tette hozzá a szakember.