Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

5 tévhit az isiászról

Érdekességek2018. január 29.

Akár zsibbadást, fájdalmat érzékelünk a derekunkban, lábunkban, akár tüsszentéskor, köhögéskor nyilall bele a fájó érzés, könnyen lehet, hogy isiász okozza a tüneteket. Dr. Páll Zoltán, a Budai Fájdalomközpont sebésze, traumatológus, sportorvos szerint sok tévhit övezi ezt a kórképet, amelyeket érdemes tisztázni.

Nem önálló betegség

Az isiász – más néven ülőideg-gyulladás, ülőidegzsába – a modern kor, vagyis az ülő ember betegsége. Nevét az emberi szervezet leghosszabb idegéről, a nervus ischiadicus nevű ülőidegről kapta. Az isiász nem önálló kórkép, hanem a gerinc deréki szakaszából eredő fájdalmas tünetek együttese, amelynek okai szerteágaznak. Éppen ezért számos tévhit él róla a közvélekedésben, amelyeket dr. Páll Zoltán, a Budai Fájdalomközpont sebésze, traumatológus, sportorvos oszlat el

1. Az isiász minden esetben ugyanolyan módon kezelhető

Mivel az isiász okai egészen különbözőek lehetnek, így a hatékony gyógymódot minden esetben egyedileg kell megtalálni. Páll doktor szerint sok esetben a kombinált kezelés a célravezető, amely az alábbi elemekre épülhet.


2. Az isiásznak néhány napon belül el kell múlnia

Az esetek egy részében a panaszok valóban megszűnnek egy hét alatt, de bizonyos esetekben akár hónapokig is kitart a fájdalom. Éppen ezért, ha egy hétnél tovább tart a derékfájás vagy visszatérő állapotról van, minél előbb érdemes orvoshoz fordulni a hatékony kezelés érdekében.

3. Az isiász kezelésében nem jöhet szóba a műtét

Bizonyos esetekben nem válnak be a konzervatív, nem sebészeti módszerek, különösen akkor, ha a komoly fájdalom nem szűnik, ha akadályozza az egészséges működést, a mozgást (például izombénulás vagy széklet-, vizelet visszatartási képtelenség lép fel), illetve ha bebizonyosodik, hogy operációt igénylő porckorongsérv áll a háttérben. A megfelelő eljárásról csakis szakorvos dönthet.

4. Isiász esetében legjobb az ágynyugalom

Komoly fájdalmak jelentkezésekor valóban jót tehet 1-2 nap pihenés, de ezt az állapotot nem szabad tartósítani. A mozgáshiány ugyanis beindít egy lefelé tartó spirált, amely akár a fájdalmak állandósulásához is vezethet. A nem használt izmok ugyanis elgyengülnek, éppen ezért kevésbé tudják megtámasztani a gerincet. Ugyanakkor nem csak az izomerőt, de a flexibilitást is ajánlatos fenntartani, hiszen az izomfeszülés is képes fokozni a hátfájást.

Dr. Páll Zoltán, a Budai Fájdalomközpont sebésze, traumatológus, sportorvos szerint ugyanakkor nem mindegy, milyen mozgásformát, milyen mozdulatokat végez egy páciens, a szakember által betanított funkcionális gyógytorna nem csak ártani nem fog, de kifejezetten használ is, mind a kezelésben, mind a kiújulás megelőzésében.

5. Az isiász házi praktikákkal is gyógyítható

Ami bevált a szomszédunknál, az nem biztos, hogy a mi isiászunkon is segíteni fog, hiszen közel sem bizonyos, hogy ugyanaz a derékfájás forrása. Ráadásul csak akkor lehet dönteni a kezelésről, ha valóban orvosi diagnózis születik az isiászról. A rosszul kivitelezett mozgás, a félreértett házi praktikák nem csak hatástalanok lehetnek, de végső soron árthatnak is. Vagyis panasz esetén az első, döntő lépés a szakember felkeresése kell, hogy legyen.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Hogyan hat az időjárás, az időjárási frontok az epilepsziára?

2025. augusztus 25.

Az epilepszia az agy olyan működészavara, amely során az agysejtekben kórosan szinkronizált elektromos kisülések keletkeznek, rohamokat okoznak. Legtöbben a nagyrohamról hallottak, de számos más rohamtípus is gyakran előfordul. A rohamokat különböző kiváltó okok, triggerek idézhetik elő, és szerepe lehet az időjárási frontoknak, a jelentős hőmérséklet ingadozásoknak is. Dr. Szűcs Anna, a Neurológiai Központ – Prima Medica neurológusa beszélt az összefüggésekről.

Mi minden válthat ki epilepsziás rohamot?

Rohamokban mutatkozó elektromos agyi „vihart”, szinkronizált agykérgi kisülés-sorozatot, sokféle ok, körülmény kiválthat. Az epilepsziával érintett agyi rendszertől függően a kiváltó okok, rohamra hajlamosító tényezők és állapotok sokfélék.
– Epilepsziás betegnél a rendszeresen szedett antiepileptikus gyógyszer kimaradása, elhagyása rohamot válthat ki.
– A legismertebb, rohamra hajlamosító tényezők az alváshiány, a stressz, alkohol- vagy drog- használat vagy rendszeres használat esetén ennek kimaradása; a láz.
– Az ún. reflexes roham-triggerek között a nagyon ismert (de viszonylag ritkán ható) ritmusos fényingerlés mellett számos tevékenység és inger – zene, írás-, olvasás, érintés, evés, játékok, meleg víz stb. – rohamot válthat ki az epilepsziával érintett rendszer agyi jellemzőitől függően. Az epilepsziás személynek célszerű megismerni a rá jellemző roham-kiváltó ingereket vagy tevékenységeket; mert ezek elkerülése vagy csökkentése a rohamszámot.
– Az időjárás változásai is hajlamosíthatnak a rohamok kialakulására, sőt, a rohamszám évszakokhoz kapcsolódó, ún. szezonális változásait is megfigyelték. Ennek okai nem tisztázottak; szerepe lehet az alacsony légköri nyomásnak és a magas páratartalomnak.

Érdekes módon egyeseknél a meleg időjárás rohamvédő hatását figyelték meg (ez a lázra nem vonatkozik). Ugyanakkor a kiugróan magas külső hőmérséklet roham-provokáló hatását is leírták. Angliában epilepsziás betegek agyi tevékenységét vizsgálták az ottani hőhullámok alatt és azokon kívül. Az eredmények azt mutatták, hogy a magas hőmérsékletű időszakokban az EEG több rohamot rögzített.
Ezek a megfigyelések azért is fontosak, mert láthatóvá teszik az érintettek sérülékenységét olyan külsőleg nem befolyásolható tényezőkkel szemben, mint az időjárás. Megerősítették, hogy a klímaváltozás miatt kialakult szélsőségek negatívan hatnak más idegrendszeri betegségekkel élőkre is; stroke, migrén, Alzheimer-kór vagy a sclerosis multiplex.

Hogyan étkezzünk a hőségben okosan?

2025. augusztus 25.

A nyár a kikapcsolódás időszaka, de a táplálkozásra és az élelmiszerbiztonságra fokozottan oda kell figyelni, akár a kánikula, akár a külföldön tapasztalható higiéniai körülmények miatt – figyelmeztet a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége. A nagy meleg – különösen a 35–40 °C-ot is elérő hőmérséklet – komoly terhet ró a szervezetre, ezért különösen fontos, hogy étkezésünkkel ne fokozzuk tovább ezt a terhelést. Emellett az utazások, szabadtéri programok, a piknikezés, strandolás során az élelmiszerbiztonságra kell nagy gondot fordítani. A hőségben ugyanis sokkal könnyebben romlanak az élelmiszerek, mert a nagy külső hőmérséklet kedvez a mikroorganizmusok elszaporodásának. A legnagyobb kockázatot a magas víz- és fehérjetartalmú ételek jelentik: a tojás, a tej- és tejtermékek, a halak és a nyers tőkehúsok. Általánosságban elmondható, hogy a hőkezelés elősegíti az élelmiszerbiztonságot, mert magas belső hő hatására elpusztulnak a kórokozók. Ezért az ételeket mindig jól süssük át, forraljuk fel és a hűtőben tárolt maradékot is mindig alaposan melegítsük meg mielőtt ismét ennénk belőle – hívja fel a figyelmet az MDOSZ.

Mit együnk kánikulában?

A válasz egyszerű: könnyű, friss, lédús és (élelmiszer)biztonságos fogásokat! A melegben szervezetünk természetes módon kevesebb táplálékot kíván, ezért ilyenkor érdemes könnyen emészthető, friss, idény alapanyagokból készült ételeket enni többször, kisebb adagokban. Általában ilyenkor nem is esik nehezünkre lemondani a nehéz, zsíros fogásokról, hiszen a meleg hatására étvágyunk is csökken. Fontos viszont, hogy étrendünk összeállításánál figyeljünk a változatosságra és a szezonalitásra, valamint arra, hogy ételeink víztartalma minél nagyobb legyen, hiszen ez is beleszámít a napi folyadékfogyasztásba, ami a hőségben megemelkedik. Az alábbi szempontokat betartva enyhíthetjük a kánikula okozta fáradékonyságot:

Ilyen okai lehetnek a hátsófali garatcsorgásnak

2025. augusztus 24.

A hátsófali garatcsorgás mögött számtalan dolog állhat, ugyanis ez önmagában nem betegség, hanem tünet – mondja dr. Holpert Valéria, fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica orvosa. – Azért fontos a kivizsgálás, hogy kiderítsük, igényel-e kezelést, és ha igen, milyen jellegűt ez a kellemetlen állapot, ami enyhe esetben csupán valamilyen felső légúti betegség miatt alakul ki. Egy jellegzetes nátha vagy influenza kapcsán ugyanis a nyálkahártya megduzzad és fokozott váladéktermelődés indul be, de ez rendeződik, amikor levonul a betegség. Ezen kívül azonban más okok is vezethetnek hátsó garatfali váladékcsorgáshoz:


Az allergiás nátha gyakori kiváltó tényező, ugyanis ilyenkor a szervezet túl érzékenyen reagál a levegőben lévő valamely allergénre (pl. pollen), és hogy megszabaduljon tőle, fokozza a nyáktermelést.
A krónikus arcüreggyulladás is járhat ilyen panaszokkal, hiszen, ha az arcüregben lévő váladék nem tud megfelelően kiürülni, megreked, majd visszacsorog a garatba.
Orrsövényferdülés vagy orrpolipózis is meghúzódhat a háttérben. Ilyenkor mechanikai akadály képződik, ami megakadályozza a váladék kiürülését, áramlását.
Refluxnak is lehetnek ilyen jellegű tünetei.
Sok esetben olyan tényezőknek is utána kell járni, mint a fűszeres ételek fogyasztása, a gyerekeknél az orrba dugott apró tárgyak, a gyógyszermellékhatás, a dohányzás, a szennyezett levegő, a légutakat irritáló vegyszereket, erős illatanyagokat belélegzése. Ugyancsak gyakran okoz hátsófali garatcsorgást a kevés folyadék fogyasztása és a száraz levegő.