Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

5 tipp arra, hogyan segítsük a kórházban fekvő gyereket

Érdekességek2021. március 25.

Fotó: K&H GyógyvarázsAggodalom és tehetetlenség – ezt érzik a szülők, ha a korábban mozgékony gyermekük kórházi ágyba kényszerül. A K&H gyógyvarázs a február 11-i Betegek Világnapja alkalmából 5 tippet ad arra, hogyan segíthetjük gyerekünket egy ilyen nehéz helyzetben.

1. Maradjunk higgadtak!

„Minden szülő rémálma, hogy gyermeke egyszer kórházba kerül, természetes tehát, hogy a szülők ilyenkor megijednek, tanácstalannak, tehetetlennek érzik magukat. Fontos tudnunk, hogy amikor egy gyermek ismeretlen helyzetbe kerül, a szülő reakciója jelenti számára az elsődleges viszonyítási pontot a helyzet értelmezéséhez. Éppen ezért, ha a szülő szorong, bizalmatlan, az a gyermekben is szorongást kelt. Sokat segíthetünk tehát neki, ha nyugodtak, szeretetteljesek maradunk, illetve ha elmagyarázzuk, hogy a kórház dolgozói azért vannak, hogy ő jobban érezze magát” – mondta el Gorove Erzsébet, a Pétery Sándor Utcai Rendelőintézet és Baleseti Központ gyermekpszichológusa.

2. Avassuk be őket!

Az ismeretlentől való félelem a gyerekeket még inkább megviselheti, mint a felnőtteket, ezért fontos, hogy őszinték legyünk velük. Mindenképpen avassuk be őket abba, hogy mi fog történni velük egy-egy vizsgálat során, és várhatóan meddig kell majd a kórházban maradniuk. Használjunk egyszerű, a gyermek számára is érthető szavakat. Fájdalmas beavatkozások esetén legyünk mindig őszinték a várható fájdalommal kapcsolatban, ugyanakkor magyarázzuk el azt is, hogy a beavatkozásra a mihamarabbi gyógyulás érdekében van szükség. „Az a tapasztalom, hogy a gyeremeki fantázia sokszor rosszabbra számít, mint ami valójában történni fog. A kiszámíthatóság egyfajta biztonságérzetet ad, ezért őszinte beszélgetésekkel csökkenthetjük szorongásukat” – tanácsolja Gorove Erzsébet, gyermekpszichológus.

3. Alakítsunk ki napirendet!

A gyermekek életében a rendszeresség és az állandóság rendkívül fontos, mivel biztonságérzetet nyújt számukra. A pszichológus ezért arra biztatja a szülőket, hogy használják ki a kórházi lét rendszerességét, és igyekezzenek a kórház keretein belül is egyfajta napirendet kialakítani. A normál, megszokott rutin a gyermek számára ismerős, ezért amennyire a körülmények és a betegség engedi, igyekezzünk a számára már megszokott tevékenységeket (pl. játék, meseolvasás, tanulás, másokkal való kapcsolattartás) folytatni.


Fotó: K&H Gyógyvarázs4. Gyógyítsunk mesével is!

Az úgynevezett varázsmese olyan történet, mely valamilyen hiányállapotból indul, ami miatt a hős útra kel, próbatételeken megy keresztül, útja során különböző segítőkkel találkozik, megküzd ellenfelével, majd hazatér, a kezdetben felbomlott egyensúly pedig a mese végére helyreáll. Mivel az egészség elvesztése is egyfajta hiányállapot, a mese hallgatása közben a gyermek gyakran azonosítja a károkozót betegségével, a hőssel való azonosuláson keresztül pedig megtapasztalja, hogy az egyensúly helyreállítható. Ez segít neki, hogy ő is legyőzhesse saját sárkányát, azaz betegségét. Azzal, hogy a gyermekek azonosulnak a mesehőssel, máris megláthatják, hogy a leglehetetlenebb helyzet is megoldható, jóra fordul, olvassunk ezért minél többet nekik!

5. Beszéljünk a gyermek érzéseiről, félelmeiről!

Mondja el gyermekének, hogy ilyenkor természetes, ha fél vagy sír, segítsen neki saját érzéseiről beszélni. Kisebb gyerekek gyakran könnyebben kifejezik magukat a játék, rajzolás vagy a történetmesélés segítségével. Figyelmesen hallgassa meg gyermekét, és segítsen neki megérteni, hogy ezek az érzések teljes mértékben normálisak és elfogadhatók.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Allergia: az immunterápiát márciusig el kell kezdeni

2026. március 23.

A pázsitfű-allergia az egyik leggyakoribb pollenallergia. Az allergiás tünetek a fűfélék virágzásának idején, májustól augusztus elejéig tartó időszakban jelentkeznek. A megelőzésre azonban már most gondolni kell, az immunterápiás kezelést ugyanis a tünetek jelentkezése előtt négy, de legalább kettő hónappal korábban szükséges megkezdeni.

Jellegzetes allergiás tünetek

A pázsitfűfélék virágzásának idején az arra érzékenyeknél szénanátha tünetei jelentkezhetnek, melynek jól ismert jelei a tüsszögés, orrdugulás, orrfolyás, a szemek és az orr viszketése. Ha az év ezen időszakában visszatérő panaszoktól szenvedünk, érdemes allergiavizsgálatot végeztetni, mert a tüneteket nagy valószínűséggel pollenallergia okozza. A késő tavaszi-nyári időszakban több növény virágzása is zajlik, az allergiavizsgálat segítségével azonosíthatjuk, esetünkben pontosan melyik allergén a tünetek kiváltó oka.

A húsvéti ünnepkör szimbólumai

2026. március 22.

A tojás az élet újjászületésének, a termékenységnek legősibb jelképe. Bármilyen kicsi is, képes a világegyetem nagyságát s az élettelenből az élőbe való átmenet rejtélyét jelképezi. Fontos szerepe van a húsvéti étrendben, de a tojások színezése, díszítése is régi korokra nyúlik vissza. A leggyakrabban használt szín a piros, magyarázatát a színek mágikus erejébe vetett hit adhatja. A pirosnak védő erőt tulajdonítottak.

Piros vérbe forgatva

A tojások piros színe egyes feltevések szerint Krisztus vérét jelképezi. A tojásfestés szokása, s a tojások díszítése az egész világon elterjedt. A tojásfestés népszokásként elsősorban kelet-Európában maradt fenn a XX. századig. Eredetileg egyszínűek voltak, pirosas színüket növényi festőanyagoktól kapták. Erre szolgált a vöröshagymahéj, a börzsöny, a bíbortetű.

Később kialakultak a feliratos tojások. A díszítést viasszal "írták" a héjra, melyet festés után lekapartak. Lehetett a szöveg név, üzenet, esetleg a keresztény jelképek valamelyike. A minták ismerői tojásfestéssel foglalkozó asszonyok voltak, akiktől a lányok megvásárolták azokat.

Március 22. - A víz világnapja

2026. március 22.

Az ENSZ-közgyűlés 1992-93. évi 47. ülésszaka - az 1992. évi dublini környezetvédelmi világkonferencia javaslatára - március 22-ét a víz világnapjává nyilvánította. 

Az ENSZ-közgyűlés 1992-93. évi 47. ülésszaka - az 1992. évi dublini környezetvédelmi világkonferencia javaslatára - március 22-ét a víz világnapjává nyilvánította. Jelenleg a Föld egymilliárd lakója nem jut egészséges ivóvízhez (kétszer ennyi ember lakóhelyén nincs megfelelő szennyvíztisztítás), 2025-ben pedig már az emberiség kétharmadát fenyegeti majd ez a veszély.

Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO becslése szerint a fejlődő országokban valamennyi betegség nyolcvan százaléka és évente huszonötmillió idő előtti halál a szennyezett vízre vezethető vissza. Az ENSZ Közgyűlése a 2005-2015. közötti időszakot a "Víz az életért" cselekvés nemzetközi évtizedének nyilvánította. Ezen a napon Magyarországon a vízügyi szakma kiemelkedő képviselőit Vásárhelyi Pál-díjjal, illetve Sajó Elemér Emlékplakettel ismerik el.