Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

5 tipp az eredményesebb tanulásért

Érdekességek2019. október 11.

Egyesek teljes csendben, mások ordító zene mellett tudnak a legjobban tanulni. Van, aki mindenről jegyzeteket készít, és van, aki egy nap alatt próbálja megtanulni az egész féléves egyetemi tananyagot. A vizsgadrukk és a szerencse mellett sok tényező befolyásolja, hogy egy információ tényleg megragad-e a fejünkben, vagy örökre elillan. A Budapesti Metropolitan Egyetem (METU) szakértői most összegyűjtötték, mit érdemes szem előtt tartanunk, ha gyorsabban és hatékonyan szeretnénk tanulni.  

1. Csak egyszerűen
Agyunk elképesztő mennyiségű adatot dolgoz fel, a hatékony működéshez ezért rengeteg információt egész egyszerűen kizár vagy töröl. Sajnos ez a tanulásra is igaz: ha egy tananyag nem érdekel minket, agyunk egész egyszerűen ignorálja, amit olvasunk, mert felesleges információnak tartja. Éppen ezért „meg kell győznünk”, hogy figyeljen: használjunk kihúzófilcet, vagy ha úgy érezzük, nem tudunk koncentrálni az olvasásra, készítsünk jegyzeteket, mondjuk fel a tananyagot hangfelvételre, vagy nézzünk meg néhány videót a témában – a lényeg, hogy tegyük érdekessé, amit el szeretnénk sajátítani.

2. Minél kisebb, annál könnyebb
Túl nagy tananyag esetén az elménk gyakran eltereli a gondolatainkat, mert nem tudja, hogyan fogjon hozzá az olvasottak feldolgozásához. Így hiába görnyedünk órákat egy-egy tétel felett, azon kapjuk magunkat, hogy semmit sem jegyeztünk meg az egészből, ellenben kitaláltuk az összes családtagunk karácsonyi ajándékát. Egy szakkönyv olvasása közben ráadásul hajlamosak vagyunk az elsőre unalmasnak tűnő fejezetek között ugrálni anélkül, hogy végigolvasnánk azokat, így saját figyelmünket is megosztjuk. Ha kisebb egységekre tagoljuk a tananyagot, agyunk egyértelmű feladatot kap, és nem kell külön energiát fordítania az érdekesebb részek megtalálására.


3. Szokásainkat a testünk is megjegyzi
Amikor nem tudjuk felidézni magunkban, vajon bezártuk-e az ajtót, az azért van, mert agyunk az automatikus tevékenységekre már nem fordít külön figyelmet, hanem ösztönösen cselekszik – ezt szeretnénk elérni a tanulással is. Elménk számára hasznosabb az olyan adat, amit többször elő kell vennie, így azt jegyezzük meg, amivel rendszeresen találkozunk. A folyamatos ismétlés nyomán sokkal könnyebben fogjuk tudni felidézni a tanultakat, így elsajátíthatjuk és rutinná alakíthatjuk. Ezért maratoni tanulás helyett inkább egy héten keresztül többször, rövidebb időre vegyünk elő egy anyagot!

4. 25 perc munka, 5 perc pihenés
Agyunk egyszerre maximum 25 percig tud egy adott dologra koncentrálni, utána érdemes 5 perc szünetet tartani. Fontos, hogy a szünet alatt tegyük félre a tanulnivalót és csináljunk teljesen mást, például csukjuk be szemünket és hallgassunk zenét, meditáljunk, vagy végezzünk el pár jógagyakorlatot. Elég néhány perc ahhoz, hogy feltöltődjünk, megemésszük az előző blokkban tanultakat és képesek legyünk befogadni az új információkat.

5. Számít a sorrend
Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektan szakpszichológus, az MTA főmunkatársa szerint el kell engedni az „először elmélet, aztán gyakorlat” elvet, mert a fordított sorrendet alkalmazva az agyunk sokkal jobban elraktározza az információkat.

Az egyetemi képzések esetében nem véletlenül egyre erősebb hívószó a „gyakorlati” kifejezés, az elméleti tudás ugyanis önmagában nem elég a munkaerőpiacon. A METU nemzetközi felsőoktatási trendekhez illeszkedő myBRAND képzési módszere például külön figyelmet fordít a készségek fejlesztésére. A hallgatók sok közös gondolkodással és csapatmunkával – szituációs gyakorlatokon, mindmapping technikával vagy esettanulmányok feldolgozásával – valódi szakmai anyagokat készítenek, amelyeket saját portfólióba gyűjtenek.

Emellett az órákon és tréningeken a szakmai tudás mellett a képességeiket is fejleszthetik – megtanulnak hatásosan prezentálni, érvelni, tárgyalni, kipróbálhatják magukat különböző munkaköröknek megfelelő helyzetekben. A gyakorlati feladatok során elsajátított tudásukat, tapasztalataikat és képességeiket ugyancsak saját portfóliójukban összegzik, így első állásinterjúra már úgy mehetnek el, hogy pontosan ismerik és magabiztosan be is tudják mutatni saját erősségeiket. Ezzel az egyetemi évek alatt tulajdonképpen folyamatosan saját márkájukat építik, amellyel később könnyen boldogulnak a munkaerőpiacon is.


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Serkentés és gátlás társas helyzetekben

2026. június 19.

Bizonyára mindenki tapasztalta már, hogy mások jelenléte hatással van a viselkedésére. De különböző helyzetekben, különböző egyéneknél eltérő módon. Ez ma már közhely, ám hogy pontosan milyen irányú és milyen mértékű ez a társas hatás, amely a személyközi viszonyok alapvető formája, azt sokáig és hosszan kutatták.

Mert társadalomban élő emberként sokféle helyzetben sokféle különböző szerepet veszünk fel, rengeteg elvárásnak kell egyidejűleg megfelelnünk, így egyáltalán nem egyértelmű, hogy mások jelenléte miként hat ránk. És nyilván személyiség- és helyzetfüggő is, hogy valaki hogyan reagál a különböző szituációkra. Egy színésznek egész más közönség előtt szerepelnie, mint egy politikai gyűlés alkalmi szónokának, egy sportoló másként teljesít versenyhelyzetben, mint edzésen, egy munkás is más módon vagy tempóban dolgozik a főnöke jelenlétében, mint mikor csak a vele egyenrangú kollégái látják.

Új remény a hajhullás kezelésében

2026. június 18.

Az SFRP-1 fehérje lehet a kulcs?



A hajhullás világszerte emberek millióit érinti, ezért folyamatosak a haj élettanra fókuszáló tudományos kutatások. A kutatók figyelme az elmúlt években egy különleges fehérjére, az úgynevezett SFRP-1-re (Secreted Frizzled-Related Protein 1) irányult, amely lelassíthatja a haj növekedését – és ha ezt sikerül „kikapcsolni”, a haj új esélyt kap.

A tudományos vizsgálatok szerint az SFRP-1 kulcsszerepet játszik a hajhagymák működésének szabályozásában. Ez a fehérje képes gátolni a Wnt-jelátviteli útvonalat — azt a biológiai rendszert, amely a haj növekedéséért és az új hajszálak kialakulásáért felelős. Amikor az SFRP-1 szintje túl magas, a hajhagymák „alvó állapotba” kerülhetnek, ami fokozott hajritkuláshoz és hajvesztéshez vezethet.

A kutatók szerint éppen ezért az SFRP-1 gátlása új lehetőségeket kínálhat a hajhullás elleni terápiák fejlesztésében. Laboratóriumi eredmények arra utalnak, hogy bizonyos molekulák képesek csökkenteni az SFRP-1 aktivitását, ezzel újra aktiválva a hajhagymák természetes növekedési ciklusát.

Június 15-22: Az inkontinencia hete

2026. június 18.

Amikor senki nem meri kimondani: inkontinencia a családban



Sok családban nem az inkontinenciatermék kiválasztása a legnehezebb lépés, hanem az első mondat. Az, amikor valaki végre kimondja: segítségre van szükség. Addig sokszor mindenki kerülgeti a témát. Az idős hozzátartozó szégyelli, a család nem akarja megbántani, a probléma pedig közben egyre több kellemetlen helyzetet okoz.

A vizelettartási nehézség gyakran nem egyik napról a másikra válik nyilvánvalóvá. Először csak apró jelek tűnnek fel: gyakoribb ruhacsere, nedves ágynemű, kellemetlen szag a szobában, sietős mosás, bezárt fürdőszobaajtó, elmaradó családi programok. Az érintett kevesebbet mozdul ki, kerüli a hosszabb utakat, nem szívesen alszik máshol, ingerülten reagál a kérdésekre, vagy azt mondja: „nincs semmi baj”. A család ilyenkor sokszor érzi, hogy változás történt, de nem tudja, hogyan közelítsen.

Pedig a hallgatás ritkán segít. Az inkontinencia nem szégyen, hanem gyakori egészségügyi és gondozási helyzet. Lehet átmeneti, lehet tartós, jelentkezhet műtét, betegség, szülés, prosztataprobléma, mozgáskorlátozottság, gyógyszerszedés vagy időskori állapotromlás mellett is. Éppen ezért visszatérő vagy tartós panasz esetén fontos az orvosi kivizsgálás. A megfelelő betét, nadrágpelenka vagy pelenkanadrág sokat segíthet a mindennapokban, de nem helyettesíti annak tisztázását, hogy mi áll a tünet mögött.