Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

5 tipp az önbecsülés növeléséhez gyermekkorban

Érdekességek2021. szeptember 17.

Fotó: 123rf.com

Önbecsülésnek nevezzük, ahogyan magunkat látjuk, azt, ahogyan értékeljük, milyenek vagyunk. A kisgyermekben a környezet visszajelzései alapján alakul ki ez a kép, ezért nagyon fontos az őt körülvevő felnőttek szerepe. Licsár Szilvia pedagógussal, a Játékliget szakértőjével arról beszélgettünk, milyen jelekből vehetjük észre, ha alacsony gyermekünk önbecsülése és milyen módon növelhetjük.

Alacsony önbecsülés – milyen jelekből vehetjük észre?

Lara úgy érzi, hogy a környezete elfogadja. Ennek megfelelően a fellépése magabiztos, büszkén mutatja a rajzot, amit éppen alkotott az óvodában. Tudja, hogy ügyesen rajzol. Ha régi emlékekről beszélgetünk, Lara kellemes történeteket idéz, olyan alkalmakat, amikor szerinte valami jól vagy viccesen sikerült. Bátran jelentkezik a következő feladatra, hiszen bízik magában, tudja, hogy képes azt megoldani. 

Jázmin félve mutatja elkészült rajzát, mert nem bízik magában. Aztán végül bosszúsan megmutatja, de sajnálkozik, mert a madár szárnya nem úgy sikerült, ahogyan szerette volna. Úgy érzi, soha nem fog olyan jól rajzolni, mint a többiek a csoportban. Nem is jelentkezik a következő feladatra, hogy elénekelje a dalt, ami alapján a rajza készült, fél, hogy nem sikerülne jól. Ha régi dolgokról esik szó, általában olyan történeteket mesél, amelyekben – szerinte – balul, vagy nem elég jól sültek el a dolgai.

Másként látjuk a világot

A stabil önbecsüléssel rendelkező gyerekek, mint Lara, nem félnek új dolgokat kipróbálni. Igyekeznek a legtöbbet kihozni magukból az adott helyzetben, de akkor sem csüggednek, ha nem járnak épp sikerrel. Akkor is újra próbálkoznak, ha eleinte kudarcot vallanak. Ez egy tanulási folyamat, mellyel sok tapasztalatot szereznek, ami tovább erősíti az önbecsülésüket. Ennek eredményeként pedig jobban teljesítenek az iskolában, otthon és a barátaik körében. Szemben a Jázminhoz hasonló, alacsony önértékelésű gyerekekkel, akik bizonytalanok magukban, sokszor már akkor sem csatlakoznak a többiekhez, ha valamiért úgy érzik, nem fogadják el őket. Nehezen állnak ki magukért, könnyen feladják vagy meg sem próbálják, sziklatömbként nehezedik rájuk egy-egy – mások által akár észre sem vett – hiba vagy kudarc súlya.

„Az önbecsülés a gyermeket körülvevő felnőttek visszajelzéseiből fejlődik, már egészen csecsemőkortól kezdve, amikor a kicsi pozitív figyelmet és szeretetteljes gondozást kap. Ha a gyermek biztonságban érzi magát, szeretett és elfogadott, akkor az önbecsülése az évek során tovább fejlődik. A következő mérföldkő, amikor a gyermek elkezd önállóan próbálkozni, új dolgokat tanul meg. Az önértékelése növekszik, ha a szülők odafigyelnek rá, hagyják, hogy próbálkozzon és hogy megmutassa, büszke az új képességeire. Ez a folyamat nem áll meg, az önbecsülés tovább fejlődik, ahogyan a gyermek nő. Az önbecsülése nő, ha új ismereteket szerez az iskolában, vagy a sportban, zenében, ha érzi, hogy megértik és elfogadják a családi és baráti körben.”


Fotó: 123rf.com

Szülőként hogyan segíthetek fejleszteni gyermekem önbecsülését?

Minden gyermek különböző, saját egyéniség. Még testvérek között is jelentős eltérések lehetnek e tekintetben. A jó hír, hogy az önbecsülés fejleszthető, például az alábbi módszerekkel:

  1. Hagyjuk önállósodni. Sok türelemre lesz szükségünk, de az önbecsülés fejlődésének szempontjából is jót tesz, ha kivárjuk, míg egyedül felöltözik, kitölti a pohár innivalóját, kinyitja az ajtót vagy beköti a cipőfűzőjét.
  2. Tanítsuk, mutassuk meg és segítsünk, aztán hagyjuk boldogulni. Az önbecsülés akkor fog jól fejlődni, ha a feladat se nem túl könnyű, sem pedig nem túl nehéz. Az életkorának megfelelő feladatokat nyugodtan rájuk bízhatjuk. Először mutassuk meg, ha szükséges segítsünk neki, de aztán hagyjuk, hogy egyedül végezze. Így adunk rá esélyt, hogy próbálkozzon, tanuljon és büszke lehessen az elért eredményre.
  3. Dicsérjünk jól! A dicséret fontos, a gyermek ettől érzi, hogy büszkék vagyunk rá. Azonban nem mindegy, hogy hogyan! Ha a gyermek nem játszott túl eredményesen a meccsen, de mi mégis megdicsérjük, az egész hitelét veszti, hiszen pontosan tudja magáról és a csapattársai visszajelzései alapján, hogy nem volt jó. Ilyenkor inkább mondjuk azt, hogy mindenkinek vannak rossz napjai, a következő jobban fog menni.

Ne az eredményeket, hanem az erőfeszítést értékeljük! Nem az számít, hogy hányas lett a dolgozat, hanem az, hogy ő mennyit dolgozott azért, hogy az elérje. Ha látjuk, hogy gyakorol, készül, kiselőadást vállal, hogy javítson, dicsérjük meg, bátorítsuk a hozzáállásáért, hiszen így marad tartós a lelkesedése és csak így van rá esély, hogy idővel egyre jobb eredményeket fog elérni. 

  1. Legyünk példaképek! Ha mi is jókedvűen (vagy legalább nem hangosan morogva) végezzük a mindennapi feladatainkat vagy képezzük magunkat munka mellett, akkor a jó példa ragadós, gyermekünk is kevésbé nyűgként fog tekinteni a saját kötelességeire. Legyünk aztán büszkék is a saját teljesítményünkre. Ha jól sikerül egy nagyobb projekt, egy nehezebb feladat, ünnepeljük meg! Ne gondoljunk nagy dolgokra, a hangulatot átadhatjuk, ha a jól végzett munka örömére például közösen felbontunk egy tábla csokit.
  2. Kritika helyett. A negatív üzenetekkel csak aláássuk a gyerek önbecsülését. Rengeteg türelemre van szükség a gyerekekhez, bármennyi idősek is. Szinte biztos, hogy nem úgy fogja a porszívót, majdnem eltöri a poharat mosogatásnál, összekoszolja a konyhát a süteménnyel és túl sok vízzel mos fel. Ilyenkor ne a hiányosságokra, a kritikára összpontosítsunk, hanem arra, amit szeretnénk, hogy legközelebb tegyenek. Ha szükséges, mutassuk meg nekik, hogyan. Ne a hibákat keressük, hanem vegyük észre és örüljünk neki, ha bármiben segítenek, mert az önbecsülésük azáltal is nő, ha látják, hogy mások számára fontos, amit csinálnak. 

Fotó: 123rf.com

„Lényeges, hogy a stabil önbecsülést ne keverjük össze a túlzott önbizalommal. Nem az a célunk, hogy a gyermek azt gondolja magáról, hogy jobb, szebb vagy okosabb, mint a többiek. Az önbecsüléshez hozzátartozik az is, hogy ismerjük a saját gyengeségeinket és erősségeinket egyaránt, ám több figyelmet fordítunk az erősségekre és azok fejlesztésére.”


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

A húsvéti ünnepkör szimbólumai

2026. március 22.

A tojás az élet újjászületésének, a termékenységnek legősibb jelképe. Bármilyen kicsi is, képes a világegyetem nagyságát s az élettelenből az élőbe való átmenet rejtélyét jelképezi. Fontos szerepe van a húsvéti étrendben, de a tojások színezése, díszítése is régi korokra nyúlik vissza. A leggyakrabban használt szín a piros, magyarázatát a színek mágikus erejébe vetett hit adhatja. A pirosnak védő erőt tulajdonítottak.

Piros vérbe forgatva

A tojások piros színe egyes feltevések szerint Krisztus vérét jelképezi. A tojásfestés szokása, s a tojások díszítése az egész világon elterjedt. A tojásfestés népszokásként elsősorban kelet-Európában maradt fenn a XX. századig. Eredetileg egyszínűek voltak, pirosas színüket növényi festőanyagoktól kapták. Erre szolgált a vöröshagymahéj, a börzsöny, a bíbortetű.

Később kialakultak a feliratos tojások. A díszítést viasszal "írták" a héjra, melyet festés után lekapartak. Lehetett a szöveg név, üzenet, esetleg a keresztény jelképek valamelyike. A minták ismerői tojásfestéssel foglalkozó asszonyok voltak, akiktől a lányok megvásárolták azokat.

Március 22. - A víz világnapja

2026. március 22.

Az ENSZ-közgyűlés 1992-93. évi 47. ülésszaka - az 1992. évi dublini környezetvédelmi világkonferencia javaslatára - március 22-ét a víz világnapjává nyilvánította. 

Az ENSZ-közgyűlés 1992-93. évi 47. ülésszaka - az 1992. évi dublini környezetvédelmi világkonferencia javaslatára - március 22-ét a víz világnapjává nyilvánította. Jelenleg a Föld egymilliárd lakója nem jut egészséges ivóvízhez (kétszer ennyi ember lakóhelyén nincs megfelelő szennyvíztisztítás), 2025-ben pedig már az emberiség kétharmadát fenyegeti majd ez a veszély.

Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO becslése szerint a fejlődő országokban valamennyi betegség nyolcvan százaléka és évente huszonötmillió idő előtti halál a szennyezett vízre vezethető vissza. Az ENSZ Közgyűlése a 2005-2015. közötti időszakot a "Víz az életért" cselekvés nemzetközi évtizedének nyilvánította. Ezen a napon Magyarországon a vízügyi szakma kiemelkedő képviselőit Vásárhelyi Pál-díjjal, illetve Sajó Elemér Emlékplakettel ismerik el.

Márciusi allergének: szil, éger, fűz

2026. március 21.

A tavasz sokaknak az allergiától való szenvedés kezdetét jelenti. Az allergiaszezon februárban kezdődik, ekkor még csak a mogyoró szórja pollenjeit. A március azoknak rossz hónap, akik a szilre, az égerre vagy a fűzre érzékenyek.

Az allergia a negyedik leggyakoribb nem fertőző betegség világszerte: az érintettek aránya az iparosodott fogyasztói társadalmakban eléri a harminc százalékot. Számos felmérés igazolja, hogy Magyarországon – más országokhoz hasonlóan – évről évre többen szenvednek valamilyen allergiától.

Nálunk a középiskolások harminc-negyven százaléka érintett. Ez az arány a felnőtt lakosság körében valamivel kedvezőbb, mégis összességében legalább kétmillió allergiás él Magyarországon.