Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

5 tipp az önbecsülés növeléséhez gyermekkorban

Érdekességek2021. szeptember 17.

Fotó: 123rf.com

Önbecsülésnek nevezzük, ahogyan magunkat látjuk, azt, ahogyan értékeljük, milyenek vagyunk. A kisgyermekben a környezet visszajelzései alapján alakul ki ez a kép, ezért nagyon fontos az őt körülvevő felnőttek szerepe. Licsár Szilvia pedagógussal, a Játékliget szakértőjével arról beszélgettünk, milyen jelekből vehetjük észre, ha alacsony gyermekünk önbecsülése és milyen módon növelhetjük.

Alacsony önbecsülés – milyen jelekből vehetjük észre?

Lara úgy érzi, hogy a környezete elfogadja. Ennek megfelelően a fellépése magabiztos, büszkén mutatja a rajzot, amit éppen alkotott az óvodában. Tudja, hogy ügyesen rajzol. Ha régi emlékekről beszélgetünk, Lara kellemes történeteket idéz, olyan alkalmakat, amikor szerinte valami jól vagy viccesen sikerült. Bátran jelentkezik a következő feladatra, hiszen bízik magában, tudja, hogy képes azt megoldani. 

Jázmin félve mutatja elkészült rajzát, mert nem bízik magában. Aztán végül bosszúsan megmutatja, de sajnálkozik, mert a madár szárnya nem úgy sikerült, ahogyan szerette volna. Úgy érzi, soha nem fog olyan jól rajzolni, mint a többiek a csoportban. Nem is jelentkezik a következő feladatra, hogy elénekelje a dalt, ami alapján a rajza készült, fél, hogy nem sikerülne jól. Ha régi dolgokról esik szó, általában olyan történeteket mesél, amelyekben – szerinte – balul, vagy nem elég jól sültek el a dolgai.

Másként látjuk a világot

A stabil önbecsüléssel rendelkező gyerekek, mint Lara, nem félnek új dolgokat kipróbálni. Igyekeznek a legtöbbet kihozni magukból az adott helyzetben, de akkor sem csüggednek, ha nem járnak épp sikerrel. Akkor is újra próbálkoznak, ha eleinte kudarcot vallanak. Ez egy tanulási folyamat, mellyel sok tapasztalatot szereznek, ami tovább erősíti az önbecsülésüket. Ennek eredményeként pedig jobban teljesítenek az iskolában, otthon és a barátaik körében. Szemben a Jázminhoz hasonló, alacsony önértékelésű gyerekekkel, akik bizonytalanok magukban, sokszor már akkor sem csatlakoznak a többiekhez, ha valamiért úgy érzik, nem fogadják el őket. Nehezen állnak ki magukért, könnyen feladják vagy meg sem próbálják, sziklatömbként nehezedik rájuk egy-egy – mások által akár észre sem vett – hiba vagy kudarc súlya.

„Az önbecsülés a gyermeket körülvevő felnőttek visszajelzéseiből fejlődik, már egészen csecsemőkortól kezdve, amikor a kicsi pozitív figyelmet és szeretetteljes gondozást kap. Ha a gyermek biztonságban érzi magát, szeretett és elfogadott, akkor az önbecsülése az évek során tovább fejlődik. A következő mérföldkő, amikor a gyermek elkezd önállóan próbálkozni, új dolgokat tanul meg. Az önértékelése növekszik, ha a szülők odafigyelnek rá, hagyják, hogy próbálkozzon és hogy megmutassa, büszke az új képességeire. Ez a folyamat nem áll meg, az önbecsülés tovább fejlődik, ahogyan a gyermek nő. Az önbecsülése nő, ha új ismereteket szerez az iskolában, vagy a sportban, zenében, ha érzi, hogy megértik és elfogadják a családi és baráti körben.”


Fotó: 123rf.com

Szülőként hogyan segíthetek fejleszteni gyermekem önbecsülését?

Minden gyermek különböző, saját egyéniség. Még testvérek között is jelentős eltérések lehetnek e tekintetben. A jó hír, hogy az önbecsülés fejleszthető, például az alábbi módszerekkel:

  1. Hagyjuk önállósodni. Sok türelemre lesz szükségünk, de az önbecsülés fejlődésének szempontjából is jót tesz, ha kivárjuk, míg egyedül felöltözik, kitölti a pohár innivalóját, kinyitja az ajtót vagy beköti a cipőfűzőjét.
  2. Tanítsuk, mutassuk meg és segítsünk, aztán hagyjuk boldogulni. Az önbecsülés akkor fog jól fejlődni, ha a feladat se nem túl könnyű, sem pedig nem túl nehéz. Az életkorának megfelelő feladatokat nyugodtan rájuk bízhatjuk. Először mutassuk meg, ha szükséges segítsünk neki, de aztán hagyjuk, hogy egyedül végezze. Így adunk rá esélyt, hogy próbálkozzon, tanuljon és büszke lehessen az elért eredményre.
  3. Dicsérjünk jól! A dicséret fontos, a gyermek ettől érzi, hogy büszkék vagyunk rá. Azonban nem mindegy, hogy hogyan! Ha a gyermek nem játszott túl eredményesen a meccsen, de mi mégis megdicsérjük, az egész hitelét veszti, hiszen pontosan tudja magáról és a csapattársai visszajelzései alapján, hogy nem volt jó. Ilyenkor inkább mondjuk azt, hogy mindenkinek vannak rossz napjai, a következő jobban fog menni.

Ne az eredményeket, hanem az erőfeszítést értékeljük! Nem az számít, hogy hányas lett a dolgozat, hanem az, hogy ő mennyit dolgozott azért, hogy az elérje. Ha látjuk, hogy gyakorol, készül, kiselőadást vállal, hogy javítson, dicsérjük meg, bátorítsuk a hozzáállásáért, hiszen így marad tartós a lelkesedése és csak így van rá esély, hogy idővel egyre jobb eredményeket fog elérni. 

  1. Legyünk példaképek! Ha mi is jókedvűen (vagy legalább nem hangosan morogva) végezzük a mindennapi feladatainkat vagy képezzük magunkat munka mellett, akkor a jó példa ragadós, gyermekünk is kevésbé nyűgként fog tekinteni a saját kötelességeire. Legyünk aztán büszkék is a saját teljesítményünkre. Ha jól sikerül egy nagyobb projekt, egy nehezebb feladat, ünnepeljük meg! Ne gondoljunk nagy dolgokra, a hangulatot átadhatjuk, ha a jól végzett munka örömére például közösen felbontunk egy tábla csokit.
  2. Kritika helyett. A negatív üzenetekkel csak aláássuk a gyerek önbecsülését. Rengeteg türelemre van szükség a gyerekekhez, bármennyi idősek is. Szinte biztos, hogy nem úgy fogja a porszívót, majdnem eltöri a poharat mosogatásnál, összekoszolja a konyhát a süteménnyel és túl sok vízzel mos fel. Ilyenkor ne a hiányosságokra, a kritikára összpontosítsunk, hanem arra, amit szeretnénk, hogy legközelebb tegyenek. Ha szükséges, mutassuk meg nekik, hogyan. Ne a hibákat keressük, hanem vegyük észre és örüljünk neki, ha bármiben segítenek, mert az önbecsülésük azáltal is nő, ha látják, hogy mások számára fontos, amit csinálnak. 

Fotó: 123rf.com

„Lényeges, hogy a stabil önbecsülést ne keverjük össze a túlzott önbizalommal. Nem az a célunk, hogy a gyermek azt gondolja magáról, hogy jobb, szebb vagy okosabb, mint a többiek. Az önbecsüléshez hozzátartozik az is, hogy ismerjük a saját gyengeségeinket és erősségeinket egyaránt, ám több figyelmet fordítunk az erősségekre és azok fejlesztésére.”


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Fogakat növesztünk, miközben az MI átveszi az irányítást?

2025. június 22.



A fogregenerációtól a mesterséges intelligencia alkalmazásáig – a Clinident összeállítása a jövő fogászatának néhány ígéretes innovációjáról szól, köztük arról a japán fejlesztésről is, amely természetes módon pótolhatja a hiányzó fogakat.

Globális népegészségügyi kihívás

A fogászati problémák világszerte jelentős népegészségügyi kihívást jelentenek. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint mintegy 3,5 milliárd ember, a világ lakosságának közel fele küzd valamilyen szájüregi megbetegedéssel. A leggyakoribb ezek közül a fogszuvasodás, amely a felnőtt lakosság 60-90%-át érinti, míg az iskoláskorú gyermekek körében ez az arány eléri a 60%-ot. A fogágyproblémák szintén elterjedtek: a 35 év feletti korosztály mintegy 50%-át érintik ezek a betegségek, amelyek kezelés nélkül fogvesztéshez vezethetnek. Különösen aggasztó, hogy a 65 év feletti populáció harmada bizonyos régiókban – beleértve Kelet-Európát is – teljesen fogatlan. A fogproblémák nem elszigetelt jelenségek: szoros összefüggést mutatnak számos krónikus betegséggel, köztük a szív- és érrendszeri megbetegedésekkel, cukorbetegséggel és légzőszervi problémákkal. A rendszeres fogászati ellenőrzés és a megfelelő szájhigiénia ezért nemcsak a fogak egészségének, hanem az általános egészségi állapot fenntartásának is kulcsfontosságú eleme.

A magyarok 80%-a csak panasz esetén fordul fogorvoshoz

Magyarországon a fogászati helyzet az európai átlagnál lényegesen kedvezőtlenebb képet mutat. A Népegészségügyi Központ és a KSH felmérései alapján a lakosság mintegy 90%-a érintett valamilyen fogászati problémával. Már fiatal korban jelentkeznek az első jelek: a 12 éves gyermekeknek átlagosan 2-3 szuvas, tömött vagy hiányzó foguk van. A felnőtt lakosság hozzáállása is problematikus: 80%-uk nem vesz részt rendszeres fogászati szűrővizsgálatokon, kizárólag panasz esetén fordul szakemberhez. Ez a reaktív megközelítés gyakran bonyolultabb és költségesebb kezelésekhez vezet, mint a megelőzésre épülő stratégia alkalmazása. A fogágybetegségek különösen elterjedtek a középkorú és idősebb korosztályban, gyakran vezetnek fogvesztéshez.

A csendes gyilkos: keringési betegségek okozzák a halálesetek egyharmadát

2025. június 22.

Miközben életünk egyre kényelmesebbé válik, olyan láthatatlan veszélyeknek tesszük ki magunkat, amelyek hosszú távon komoly egészségügyi problémákat okozhatnak. Az egyik ilyen, sokak által alábecsült, ám rendkívül káros jelenség: az ülő életmód. A kutatások szerint a tartós ülés önálló kockázati tényező: megnöveli a szív- és érrendszeri betegségek, a visszér, a trombózis, az elhízás, sőt, a mentális problémák kockázatát is – még akkor is, ha a nap más szakaszaiban sportolunk vagy aktívak vagyunk.  De van kiút, íme a Dr. Kelen szakértői tippjei a megelőzéshez.

Az egyik legnagyobb probléma, hogy ülés során a vérkeringés lelassul az alsó végtagokban. A lábakban található visszerek működését alapvetően az izompumpa segíti – amikor járunk, mozgatjuk a vádlinkat, a vér könnyebben visszajut a szív felé. Tartós ülésnél ez a pumpamechanizmus kikapcsol, és a vér pangani kezd. Ez először enyhébb tüneteket okoz, mint a feszülés, fájdalom, lábdagadás, de idővel komolyabb problémákat is előidézhet: visszérbetegség, gyulladások, sőt, akár trombózis is kialakulhat.

Hazai viszonylatban a helyzet kiemelten súlyos. Az Európai Unióban 2020-ban a keringési rendszer betegségei feleltek az összes halálozás 32,7 százalékáért, azaz 1,7 millió fő haláláért. Magyarország ebben a statisztikában a második helyen állt: egymillió lakosra vetítve 3812 szívinfarktus történt. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) részletes adatai szerint a keringési betegségek továbbra is vezető haláloknak számítanak hazánkban.

A mozdulatlanság ráadásul az izomrendszert és az anyagcserét is érinti. Az izmok inaktivitása gyorsítja a leépülést, az energiafelhasználás csökkenése pedig növeli az elhízás és a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát. Az elhízás ráadásul további kockázatokat von maga után: magas vérnyomás, magas vérzsírszint együttes fennállása, az ízületi kopások, a refluxbetegségek, sőt bizonyos daganatok (például a vastagbelet és a végbelet egyaránt érintő daganatos megbetegedés és emlőrák) kialakulásának esélyét is.

Nemcsak testileg, de lelkileg is árt

Ha huzamosabb ideig ülünk, az a mentális állapotunkra is kihatással van: az oxigénellátás és agyi vérkeringés csökkenése koncentrációs zavarokhoz, fáradékonysághoz, sőt, hangulatzavarokhoz is vezethet. A test és az elme működése szoros kapcsolatban áll. Ha a vérkeringés lassul, az agy működése is kevésbé optimális – ezt sokan délutáni levertségként, „agyfáradásként” élhetik meg.

Körömgomba kezelése

2025. június 21.

Hatásos megoldások vény nélkül

Kit ne zavarna, ha a körmei megvastagodottak, mállóak, töredezettek és sárgás színűek? Mindez még kellemetlenebb lehet akkor, a a köröm kilátszik a papucsból, szandálból. Nyár elején sokan térnek be a patikába, és próbálnak hatásos megoldást találni a körömgombás panaszaikra.

Bár a kéz- vagy lábujjak körmein egyaránt kialakulhat gombásodás, az esztétikailag is zavaró panaszok jellemzően a lábujjak körmein fordulnak elő. A lábkörmök az évek múlásával hajlamosak megvastagodni, de ha a köröm színe megváltozik, és sárga, sötétzöldes vagy fekete lesz, az már figyelmeztető jel: általában gombásodás áll a háttérben. Emellett, a körömgomba esetén az érintett köröm körül lévő rész érintésre fájhat, a köröm egyes részei letörhetnek, leeshetnek, és a körömágy körüli bőr kipirosodhat és viszkethet.

Időskorban gyakoribb a körömgomba

A körömgomba körülbelül minden 20. embert érint. Időskorban az előfordulási gyakoriság ennél is nagyobb; a 60 év fölöttiek közül minden 5. személynek van egy vagy több gombás körme. A körömgomba-fertőzés könnyen elkapható. Edzőtermekben, sportlétesítményekben, uszodákban, strandokon, közös zuhanyozókban, egymás cipőjét, papucsát vagy körömápoló készletét használva bárki könnyen megfertőződhet. Időskorban, diabéteszeseknél, rosszindulatú daganatos betegeknél, keringési problémával küzdőknél, antibiotikumot vagy immunszuppresszív gyógyszert tartósan szedőknél a fertőzés rizikója fokozott.

Várni fölösleges, a körömgomba magától nem múlik el

Amint megjelennek a tipikus tünetek, minél hamarabb cselekedni kell. Csak így akadályozható meg az, hogy a gombás fertőzés a köröm mélyebb régióiba terjedjen, esetleg a többi körömre átterjedjen, és a későbbiekben még nehezebben lehessen megszabadulni tőle. A körömbomba kezelésére vény nélküli megoldások és – súlyosabb, kiterjedtebb esetekben – receptköteles készítmények állnak rendelkezésre.

Első lépés – vény nélkül elérhető, külsőleges kezelések

Ha a körmök érintettsége nem jelentős, vény nélkül kapható, külsőleges készítmények használata javasolható, vagyis gyógyszeres körömlakk vagy kenőcs kínálhat megoldást. A hazánkban kapható, klinikai vizsgálatokkal igazolt hatékonyságú gyógyszeres körömlakkok hatóanyaga az amorolfin, ciklopirox vagy terbinafin; a kenőcs pedig bifonazol-karbamid kombinációval „dolgozik” a gomba ellen. A körömgomba elleni külsőleges gyógyszeres kezelések amellett, hogy hatékonyak, szinte alig okoznak mellékhatásokat. A helyileg (pl. körömlakként vagy kenőcsként) alkalmazott gombaellenes hatóanyagok gyakorlatilag nem jutnak be a vérkeringésbe, nem jutnak el létfontosságú szervekbe, így az ott okozott mellékhatások is rendkívül ritkák.

Súlyosabb fokú, sok körömre kiterjedő érintettség esetén vényköteles, szájon át szedendő gyógyszert rendel az orvos.