Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

5 tipp az önbecsülés növeléséhez gyermekkorban

Érdekességek2021. szeptember 17.

Fotó: 123rf.com

Önbecsülésnek nevezzük, ahogyan magunkat látjuk, azt, ahogyan értékeljük, milyenek vagyunk. A kisgyermekben a környezet visszajelzései alapján alakul ki ez a kép, ezért nagyon fontos az őt körülvevő felnőttek szerepe. Licsár Szilvia pedagógussal, a Játékliget szakértőjével arról beszélgettünk, milyen jelekből vehetjük észre, ha alacsony gyermekünk önbecsülése és milyen módon növelhetjük.

Alacsony önbecsülés – milyen jelekből vehetjük észre?

Lara úgy érzi, hogy a környezete elfogadja. Ennek megfelelően a fellépése magabiztos, büszkén mutatja a rajzot, amit éppen alkotott az óvodában. Tudja, hogy ügyesen rajzol. Ha régi emlékekről beszélgetünk, Lara kellemes történeteket idéz, olyan alkalmakat, amikor szerinte valami jól vagy viccesen sikerült. Bátran jelentkezik a következő feladatra, hiszen bízik magában, tudja, hogy képes azt megoldani. 

Jázmin félve mutatja elkészült rajzát, mert nem bízik magában. Aztán végül bosszúsan megmutatja, de sajnálkozik, mert a madár szárnya nem úgy sikerült, ahogyan szerette volna. Úgy érzi, soha nem fog olyan jól rajzolni, mint a többiek a csoportban. Nem is jelentkezik a következő feladatra, hogy elénekelje a dalt, ami alapján a rajza készült, fél, hogy nem sikerülne jól. Ha régi dolgokról esik szó, általában olyan történeteket mesél, amelyekben – szerinte – balul, vagy nem elég jól sültek el a dolgai.

Másként látjuk a világot

A stabil önbecsüléssel rendelkező gyerekek, mint Lara, nem félnek új dolgokat kipróbálni. Igyekeznek a legtöbbet kihozni magukból az adott helyzetben, de akkor sem csüggednek, ha nem járnak épp sikerrel. Akkor is újra próbálkoznak, ha eleinte kudarcot vallanak. Ez egy tanulási folyamat, mellyel sok tapasztalatot szereznek, ami tovább erősíti az önbecsülésüket. Ennek eredményeként pedig jobban teljesítenek az iskolában, otthon és a barátaik körében. Szemben a Jázminhoz hasonló, alacsony önértékelésű gyerekekkel, akik bizonytalanok magukban, sokszor már akkor sem csatlakoznak a többiekhez, ha valamiért úgy érzik, nem fogadják el őket. Nehezen állnak ki magukért, könnyen feladják vagy meg sem próbálják, sziklatömbként nehezedik rájuk egy-egy – mások által akár észre sem vett – hiba vagy kudarc súlya.

„Az önbecsülés a gyermeket körülvevő felnőttek visszajelzéseiből fejlődik, már egészen csecsemőkortól kezdve, amikor a kicsi pozitív figyelmet és szeretetteljes gondozást kap. Ha a gyermek biztonságban érzi magát, szeretett és elfogadott, akkor az önbecsülése az évek során tovább fejlődik. A következő mérföldkő, amikor a gyermek elkezd önállóan próbálkozni, új dolgokat tanul meg. Az önértékelése növekszik, ha a szülők odafigyelnek rá, hagyják, hogy próbálkozzon és hogy megmutassa, büszke az új képességeire. Ez a folyamat nem áll meg, az önbecsülés tovább fejlődik, ahogyan a gyermek nő. Az önbecsülése nő, ha új ismereteket szerez az iskolában, vagy a sportban, zenében, ha érzi, hogy megértik és elfogadják a családi és baráti körben.”


Fotó: 123rf.com

Szülőként hogyan segíthetek fejleszteni gyermekem önbecsülését?

Minden gyermek különböző, saját egyéniség. Még testvérek között is jelentős eltérések lehetnek e tekintetben. A jó hír, hogy az önbecsülés fejleszthető, például az alábbi módszerekkel:

  1. Hagyjuk önállósodni. Sok türelemre lesz szükségünk, de az önbecsülés fejlődésének szempontjából is jót tesz, ha kivárjuk, míg egyedül felöltözik, kitölti a pohár innivalóját, kinyitja az ajtót vagy beköti a cipőfűzőjét.
  2. Tanítsuk, mutassuk meg és segítsünk, aztán hagyjuk boldogulni. Az önbecsülés akkor fog jól fejlődni, ha a feladat se nem túl könnyű, sem pedig nem túl nehéz. Az életkorának megfelelő feladatokat nyugodtan rájuk bízhatjuk. Először mutassuk meg, ha szükséges segítsünk neki, de aztán hagyjuk, hogy egyedül végezze. Így adunk rá esélyt, hogy próbálkozzon, tanuljon és büszke lehessen az elért eredményre.
  3. Dicsérjünk jól! A dicséret fontos, a gyermek ettől érzi, hogy büszkék vagyunk rá. Azonban nem mindegy, hogy hogyan! Ha a gyermek nem játszott túl eredményesen a meccsen, de mi mégis megdicsérjük, az egész hitelét veszti, hiszen pontosan tudja magáról és a csapattársai visszajelzései alapján, hogy nem volt jó. Ilyenkor inkább mondjuk azt, hogy mindenkinek vannak rossz napjai, a következő jobban fog menni.

Ne az eredményeket, hanem az erőfeszítést értékeljük! Nem az számít, hogy hányas lett a dolgozat, hanem az, hogy ő mennyit dolgozott azért, hogy az elérje. Ha látjuk, hogy gyakorol, készül, kiselőadást vállal, hogy javítson, dicsérjük meg, bátorítsuk a hozzáállásáért, hiszen így marad tartós a lelkesedése és csak így van rá esély, hogy idővel egyre jobb eredményeket fog elérni. 

  1. Legyünk példaképek! Ha mi is jókedvűen (vagy legalább nem hangosan morogva) végezzük a mindennapi feladatainkat vagy képezzük magunkat munka mellett, akkor a jó példa ragadós, gyermekünk is kevésbé nyűgként fog tekinteni a saját kötelességeire. Legyünk aztán büszkék is a saját teljesítményünkre. Ha jól sikerül egy nagyobb projekt, egy nehezebb feladat, ünnepeljük meg! Ne gondoljunk nagy dolgokra, a hangulatot átadhatjuk, ha a jól végzett munka örömére például közösen felbontunk egy tábla csokit.
  2. Kritika helyett. A negatív üzenetekkel csak aláássuk a gyerek önbecsülését. Rengeteg türelemre van szükség a gyerekekhez, bármennyi idősek is. Szinte biztos, hogy nem úgy fogja a porszívót, majdnem eltöri a poharat mosogatásnál, összekoszolja a konyhát a süteménnyel és túl sok vízzel mos fel. Ilyenkor ne a hiányosságokra, a kritikára összpontosítsunk, hanem arra, amit szeretnénk, hogy legközelebb tegyenek. Ha szükséges, mutassuk meg nekik, hogyan. Ne a hibákat keressük, hanem vegyük észre és örüljünk neki, ha bármiben segítenek, mert az önbecsülésük azáltal is nő, ha látják, hogy mások számára fontos, amit csinálnak. 

Fotó: 123rf.com

„Lényeges, hogy a stabil önbecsülést ne keverjük össze a túlzott önbizalommal. Nem az a célunk, hogy a gyermek azt gondolja magáról, hogy jobb, szebb vagy okosabb, mint a többiek. Az önbecsüléshez hozzátartozik az is, hogy ismerjük a saját gyengeségeinket és erősségeinket egyaránt, ám több figyelmet fordítunk az erősségekre és azok fejlesztésére.”


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Szénanátha: van tartós megoldás, vagy marad az orrcsepp?

2026. szeptember 07.

Már érezhető a parlagfű allergia kezdete, sokan tapasztalják az egyelőre még enyhébb tüneteket. Ugyanakkor más pollenek tavasztól késő őszig okozhatnak tüsszögést, orrdugulást, viszketést, szemtüneteket. De vajon nincs más megoldás, csak a patikából nagy tételben beszerzett, nem olcsó vény nélküli szerek? Tartósan nem lehet megszabadulni a pollenszezon kínzó tüneteitől? Dr. Viszoki Mónika, az Allergiaközpont – Prima Medica allergológusa, klinikai immunológus, fül-orr-gégész az egyetlen oki kezelésre, az allergén specifikus immunterápiára hívta fel a figyelmet.



Mit jelent az, hogy tüneti kezelés?

A légúti allergiás tünetek ellen alkalmazott hagyományos allergia kezelés része többek közt az antihisztamin tabletta szedése, szemcseppek, orrspray használata. Ezek a készítmények az allergiás tüneteket szüntetik meg, a hisztamint blokkolják, a gyulladást csökkentik helyileg, mint például a szteroid orrspray az orrnyálkahártyán. Ezeket a szereket akkor kell elkezdeni, amikor a tüneteket okozó pollen megjelenik a levegőben és addig hatnak, amíg szedjük vagy használjuk őket. 
– A tüneti szerek nagyon fontosak az adott pollenszezonban, ugyanis sokat segíthetnek a mindennapi életben, a nappali hatékonyságban, az éjjeli pihenésben – mondja Viszoki doktornő. – Ezek közt sem mindegy azonban, hogy mit választunk, hiszen például a vény nélkül kapható orrspray-k különböző hatóanyagokat tartalmaznak, és nem mindegyik alkalmas pollenallergia kezelésére. A megfelelő készítmény kiválasztása nagyban befolyásolhatja, mennyire sikerül enyhíteni a tüneteket. Ezért is érdemes a döntésben a szakorvosra hallgatni.

13 tanács elsős gyerekek szüleinek

2026. szeptember 07.

A iskolakezdés még az iskolaérett gyermekeknek is nagy váltás. Mit tehet a szülő azért, hogy gyermek sikerrel vegye az akadályokat?

Nem a szülő, hanem a gyerek jár iskolába

Bevezetőben hadd magyarázzam meg, miért nem az „elsős szülőknek” címeztem ezt a cikket, noha a köznyelv ezzel a formulával szokta jelezni, hogy a szülő is szinte kisiskolás lesz, mikor csemetéje belép az első osztályba. Merthogy most már az ő élete is a házi feladatról, piros és fekete pontokról, szótagolásról és összeolvasásról, késő estébe nyúló gyakorlásról szól. Szerintem ez akkor sem nem jó irány, ha a magyar iskolák zöme erre próbálja rákényszeríteni a szülőket. Ezért választottam ezt a körülményesebb megfogalmazást: ezzel is azt akarom hangsúlyozni, hogy nem a szülő, hanem a gyerek jár iskolába. És most nézzük a tanácsokat, amelyek sok-sok gyerek és szülő tanulással kapcsolatos sikereit és nehézségeit látva fogalmazódtak meg bennem.
 

Népbetegségünk: a reuma

2026. szeptember 06.

Nemrég felkeresett Kovácsné, aki néhány éve reumában szenvedett - elsősorban a vállizmokban és a jobb könyökben léptek fel fájdalmak. Nyáron kevesebb baj volt velük, de már az első hidegebb napokban megkezdődött nyomorúsága, metsző fájdalmakról panaszkodott. Ehhez a betegséghez saját bevallása szerint nemcsak a jéghideg víz és az izomzat túlterhelése járult, amit munkája során kellett elviselnie, hanem a helytelen táplálkozás is.

A reuma az első számú népbetegségek közé tartozik, és emiatt a dolgozóknak évente több
mint 10%-a esik ki a munkából. E gonosz kórnak kedvenc letelepedési helyei:


    görcsös, azaz rossz vérellátású izomzat, kötőszövetek, inak és szalagok;
    régi sérülések, amelyek - bár fájdalommentesek - mégsem gyógyultak meg teljesen.


Kovácsné elmondta, hogy 10 évvel ezelőtt valóban elesett és megsértette jobb könyökét. A vállsérülésre nem emlékezett. A reflexológiai állapotfelmérés során a lábfejen megtaláltuk a vállban békétlenkedő reuma okát. A keskeny, hegyesorrú cipők viselése folytán a váll reflexzónájában keletkezett blokk, így mivel a zóna vérellátása romlott, ennek folytán a váll is kevesebb vért kapott.