Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

5 tipp, hogyan fogyasszunk több növényi proteint

Érdekességek2021. november 03.

1. Társítsuk a komplett cereáliákat és a hüvelyeseket!

Alapvető fontosságú hogy az összes esszenciális aminosav bevitele érdekében társítsuk a komplett cereáliákat (hiányzik belőlük a lizin nevű immunerősítő és vírusölő esszenciális aminosav) hüvelyesekkel (hiányzik belőlük az erős antioxidáns, fehérje építő metionin). Nem kötelező ezt a társítást egy étkezésen belül alkalmazni, lehet szétosztani a 3 főétkezés között. A lényeg, hogy a nap folyamán szerepeltessük mindkettőt az étrendünkben.

2. A tányérunk tartalmának felét rakjuk tele zöldségekkel!

Akár vegetáriánusok vagyunk, akár nem, ajánlott a tányérunkat minden étkezésnél mindenféle zöldséggel félig megtölteni. Azért fontosak, mert bővelkednek vitaminokban, ásványi anyagokban, nyomelemekben, antioxidánsokban, nem megfeledkezve a rostokról, melyek elősegítik a teltség-érzetet, és kedvezően hatnak a mikrobiótákra. Így nagyon ajánlott öt gyümölcs és zöldség naponta, mely mennyiség egészen tízig felmehet, ha bírja a gyomrunk. A tányér másik felét pedig meg lehet tölteni cereáliákkal és hüvelyesekkel!

3. Legyen napi kiegészítő egy marék olajos mag!

Átlagosan 20% protein-tartalmuk miatt a héjas gyümölcsök (mandula, mogyoró, dió, gesztenye) és az olajos magvak (szezámmag, lenmag, chia, tökmag) a húsokkal egy szinten vannak a rangsorban. Kivéve, hogy közel 50%-ban lipideket is tartalmaznak. Fő protein-források, így napi étrendünkben egy marék (30 gr) belőlük kiváló kiegészítő. Különösen, mivel bőven tartalmaznak ásványi anyagokat (kalciumot, magnéziumot, vasat…), egyes magvak pedig még omega 3 zsírsavat is (dió, lenmag, chia…).


4. Válasszunk „jó zsírokat”!

Általában túl sok omega 6 zsírsavat fogyasztunk (tartalmazza számos élelmiszer, köztük a hús, tojás, egyes olajok) és nem elég omega 3 többszörösen telítetlen zsírsavat.  (A „jó zsírok” telítetlen zsírok.) .A vegetáriánusoknak mindennap szerepeltetniük kell az étrendjükben jó, növény eredetű omega 3 forrásokat. Ezek lehetnek: repceolaj, lenolaj, dióolaj, camelina olaj, chia mag, dió…A halak (főképp a zsíros halak: lazac, tonhal) különösen sok omega 3 zsírsavat tartalmaznak (EPA és DHA zsírsavakat), melyek többek közt a megfelelő agyműködéshez járulnak hozzá.

Chia mag áfonyával reggelire

5. A növényi proteinek túlsúlyát fokozatosan érjük el!

 Mindazok, akik eddig csak kevés teljes értékű fehérjét, komplett cereálékat és hüvelyeseket fogyasztottak, apránként növeljék táplálkozásukban ezek arányát, illetve fokozatosan csökkentsék az állati eredetű proteinekét.  Ez annak érdekében ajavasolt, hogy hagyjanak időt  a mikorbiótáknak a növényi proteinek emésztésért felelős baktériumok szaporodására. Egy jó tanács: a hüvelyesek elkészítésekor a fűszerek társítása (kakukkfű, borsikafű, köménymag…) segítik az emészthetőséget.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A terhesség elsõ fele homeopátiás szemmel

2026. október 24.

A terhesség alatt felmerülõ egészségügyi problémák megoldásakor jelentõsen csökken az alkalmazható gyógyszerek száma mellékhatásaik, illetve teratogenitásuk miatt. Ezzel szemben a homeopátiás kezeléskor nem lépnek fel mellékhatások sem a kismamára nézve, sem a babára nézve. 

A homeopátiás kezelés nem allergizál, hanem a szervezet öngyógyító erejét stimulálja, erõsíti az immunrendszert, harmonizálja a betegség alatt felborult egyensúlyi mechanizmusokat a szervezetben. A terhesség elsõ harmadában leggyakrabban fellépõ probléma a hányinger, a hányás, mely sokszor banális, de kellemetlen tünet.

Ritkább esetben akár szövõdményekhez is vezethet, pl. dehidráció, alultápláltság. Igen jól kezelhetõ homeopátiás gyógyszerekkel, a hasonlóság alapszabálya szerint. A Sepia az egyik legtöbbször használt szer erre a tünetre. Akkor javasolható, ha már reggel ébredéskor jelentkezik az émelygés, a hányinger, amelyek az étel szagára, látványára fokozódhatnak. Evésre nem javul a gyomor ürességérzete, a kismama megundorodik pl. a cigarettafüsttõl, sõt egyes ételektõl is, amivel a terhesség elõtt nem volt problémája.

Hat jó tanács

2026. október 23.

Kiadós ebédek, nem kevésbé tartalmas, késõi vacsorák, a téli idõszak zsírosabb, nehezebb ételei, netán a disznótoros mindmind megerõltetõ lehet a gyomor számára, s ez emésztési problémához vezet. Íme néhány könnyen betartható, egyszerû jó tanács. 

1. Ne maradjunk ágyban, inkább zuhanyozzunk meleg vízzel!

Amikor reggel arra ébredünk, hogy nincs rendben a gyomrunk és úgy érezzük, az egész emésztõrendszerünk "forrong", rendszerint nagy kedvünk lenne minél tovább ágyban maradni. Pedig jobban tesszük, ha normál idõben felkelünk és hathatós lépéseket teszünk a baj orvoslására! Elõször is zuhanyozzunk le jó meleg vízzel, aminek az elsõ hatása, hogy ellazítja nemcsak az izmokat, hanem az idegeket is. Hiszen a (reggel gyakran, szinte minden ok nélkül is jelentkezõ) stressz az emésztõrendszer egyik fõ ellensége, mert többek közt fokozza a gyomorsav termelõdését. Egy bõ tízperces tartózkodás a (majdnem) forró zuhany alatt pedig segíti az "emésztõgépezet" megfelelõ beindulását. Ha van idõnk, hosszabbítsuk meg a meleg zuhany gyomorra gyakorolt jótékony hatását azzal, hogy további 10 percre lepihenünk és egy meleg vizes tömlõt (lapos üveget vagy bármilyen, erre a célra megfelelõ tárgyat) teszünk a gyomrunkra.

Krónikus fáradtság szindróma - a genetikáé a jövõ?

2026. október 23.

Az egyik legsötétebb területe az orvostudománynak a krónikus fáradtság szindróma (elterjedt angol rövidítése CFS). Mindössze húsz éve ismerik, pontosabban azóta definiálják és tartják önálló "igazi" betegségnek. 

Meglepõ egy olyan kór esetén, amely angol felmérések szerint minden ezredik felnõttet, elsõsorban a 29-35 év közötti hölgyeket érinti. Sõt dr. Illés Zoltán, a pécsi Neurológiai Klinika docense tudományos közleményében 0,2-0,5 százalékos gyakoriságról beszél. Hogy nyugati forrásokat is idézzünk: a New Scientist szakírójának némileg demagóg és elfogult, epés megjegyzése szerint, elõrébb állnánk, ha az AIDS-re fordított összegnek legalább töredékét a CFS kutatására és gyógyítására szánnák.

A krónikus fáradtság szindróma valóban sötét betegség. Ennek egyik oka, hogy rendkívül heterogének, szinte személyenként változnak a tünetei. Leggyakoribb közülük a legalább hat hónapja fennálló, pihenésre sem szûnõ fáradtság, gyengeségérzés, memória- és koncentrációzavar, megnagyobbodott nyaki vagy hónalji nyirokcsomók, torokfájdalom. A fájdalom még számos helyen megjelenhet, az ízületekben, az izmokban, és gyakori az igen heves fejfájás is. A kiváltó okok sem egyértelmûek. A CFS megjelenését 75%-ban valamilyen fertõzés elõzi meg. "Hírbe hoztak" már vírusokat, többek között a herpesz és a Pfeiffer-féle mirigyláz (mononucleosis infektosa) kórokozóját.