Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

5 tipp, hogyan fogyasszunk több növényi proteint

Érdekességek2021. november 03.

1. Társítsuk a komplett cereáliákat és a hüvelyeseket!

Alapvető fontosságú hogy az összes esszenciális aminosav bevitele érdekében társítsuk a komplett cereáliákat (hiányzik belőlük a lizin nevű immunerősítő és vírusölő esszenciális aminosav) hüvelyesekkel (hiányzik belőlük az erős antioxidáns, fehérje építő metionin). Nem kötelező ezt a társítást egy étkezésen belül alkalmazni, lehet szétosztani a 3 főétkezés között. A lényeg, hogy a nap folyamán szerepeltessük mindkettőt az étrendünkben.

2. A tányérunk tartalmának felét rakjuk tele zöldségekkel!

Akár vegetáriánusok vagyunk, akár nem, ajánlott a tányérunkat minden étkezésnél mindenféle zöldséggel félig megtölteni. Azért fontosak, mert bővelkednek vitaminokban, ásványi anyagokban, nyomelemekben, antioxidánsokban, nem megfeledkezve a rostokról, melyek elősegítik a teltség-érzetet, és kedvezően hatnak a mikrobiótákra. Így nagyon ajánlott öt gyümölcs és zöldség naponta, mely mennyiség egészen tízig felmehet, ha bírja a gyomrunk. A tányér másik felét pedig meg lehet tölteni cereáliákkal és hüvelyesekkel!

3. Legyen napi kiegészítő egy marék olajos mag!

Átlagosan 20% protein-tartalmuk miatt a héjas gyümölcsök (mandula, mogyoró, dió, gesztenye) és az olajos magvak (szezámmag, lenmag, chia, tökmag) a húsokkal egy szinten vannak a rangsorban. Kivéve, hogy közel 50%-ban lipideket is tartalmaznak. Fő protein-források, így napi étrendünkben egy marék (30 gr) belőlük kiváló kiegészítő. Különösen, mivel bőven tartalmaznak ásványi anyagokat (kalciumot, magnéziumot, vasat…), egyes magvak pedig még omega 3 zsírsavat is (dió, lenmag, chia…).


4. Válasszunk „jó zsírokat”!

Általában túl sok omega 6 zsírsavat fogyasztunk (tartalmazza számos élelmiszer, köztük a hús, tojás, egyes olajok) és nem elég omega 3 többszörösen telítetlen zsírsavat.  (A „jó zsírok” telítetlen zsírok.) .A vegetáriánusoknak mindennap szerepeltetniük kell az étrendjükben jó, növény eredetű omega 3 forrásokat. Ezek lehetnek: repceolaj, lenolaj, dióolaj, camelina olaj, chia mag, dió…A halak (főképp a zsíros halak: lazac, tonhal) különösen sok omega 3 zsírsavat tartalmaznak (EPA és DHA zsírsavakat), melyek többek közt a megfelelő agyműködéshez járulnak hozzá.

Chia mag áfonyával reggelire

5. A növényi proteinek túlsúlyát fokozatosan érjük el!

 Mindazok, akik eddig csak kevés teljes értékű fehérjét, komplett cereálékat és hüvelyeseket fogyasztottak, apránként növeljék táplálkozásukban ezek arányát, illetve fokozatosan csökkentsék az állati eredetű proteinekét.  Ez annak érdekében ajavasolt, hogy hagyjanak időt  a mikorbiótáknak a növényi proteinek emésztésért felelős baktériumok szaporodására. Egy jó tanács: a hüvelyesek elkészítésekor a fűszerek társítása (kakukkfű, borsikafű, köménymag…) segítik az emészthetőséget.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Okoseszközök és mesterséges intelligencia a mellrák diagnosztikájában

2025. október 31.

Az okoseszközök (pl. okosórák, okosgyűrűk) egyre nagyobb szerepet kapnak az egészségmegőrzésben: bár közvetlen daganatfelismerésre nem alkalmasak, segíthetnek a kockázatok figyelésében és az életmódváltásban (testsúly, aktivitás, anyagcsere-kontroll) is támogathatják a felhasználót, ami a kockázatcsökkentés fontos eleme. A mammográfiában pedig a mesterséges intelligencia ígéretes a képelemzés támogatásában és a korai felismerésben: a radiológusok munkáját kiegészítve teheti pontosabbá a diagnosztikát, így hozzájárulhatnak a gyorsabb, megbízhatóbb szűréshez. „Az AI nem veszi át az orvos szerepét, de egyre több segítséget nyújt majd a mindennapi munkában” – mondja a Budai Egészségközpont szakorvosa.

„A mellrák ma már messze nem egyenlő a halálos ítélettel. A korai felismerés, a modern diagnosztikai eszközök és a személyre szabott kezelések óriási esélyt adnak a gyógyulásra. Ehhez azonban az első lépést mindenkinek magának kell megtennie: elmenni a szűrésre. Ne halogassuk a vizsgálatot – saját magunkért és a szeretteinkért” – teszi hozzá dr. Kocsis Judit.

Miért életmentő a mellrákszűrés?

2025. október 31.

Minél korábban derül ki a baj, annál jobb az esély a teljes gyógyulásra. Ezért az átlagos kockázatú, panaszmentes nőknek 45 éves kortól érdemes rendszeres mammográfiára járni, míg magas kockázat – családi halmozódás vagy ismert génhiba – esetén már korábban szükséges megkezdeni a szűrővizsgálatot. Ez az életkortól és az emlő szerkezetétől függően lehet emlő ultrahang, mammográfia vagy MRI, illetve szükség szerint ezek kombinációja, amit mammográfus szakember javasol.  Fiatalabb korban panasz esetén az első lépés a fizikális vizsgálat és az emlőultrahang; a további vizsgálatokat a szakember határozza meg. Magyarországon jelenleg kétévente szervezett szűrés működik a 45–65 éves korosztályban, az átlagos kockázatúak körében.

A korai felismerés az agresszívebb daganattípusnál is jó kimenetelű: fiatalabbaknál gyakoribb a tripla negatív emlőrák, de, ha időben kiderül, onkológiai kezeléssel gyakran annyira összehúzható, hogy a műtét idejére már nem, vagy csak alig marad kimutatható daganatszövet, és kedvező a hosszú távú túlélés. Későbbi, előrehaladott stádiumban történő felismerés esetén sem reménytelen a helyzet, mivel a rák előrehaladott állapotában is vannak korszerű terápiák, amelyekkel a betegek hosszú évekig, jó életminőségben élhetnek.

Mit jelent ma a korszerű ellátás?

A mellrák-diagnózist szövettani mintavétel alapozza meg, majd a multidiszciplináris onkoteam (onkológus, sebész, emlődiagnoszta, sugárterapeuta) dönti el a műtét, a gyógyszeres és a sugárkezelés optimális sorrendjét. Bizonyos esetekben a műtét előtt neoadjuváns kemoterápia zsugorítja a tumort, megkönnyítve a beavatkozást. A magánegészségügyi intézmények közül a Budai Egészségközpontban a kivizsgálás, a diagnosztika és az utógondozás is elérhető; a kemo- és sugárterápia pedig állami finanszírozásban, onkológiai központban zajlik.

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.