Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

5 tipp, hogyan fogyasszunk több növényi proteint

Érdekességek2021. november 03.

1. Társítsuk a komplett cereáliákat és a hüvelyeseket!

Alapvető fontosságú hogy az összes esszenciális aminosav bevitele érdekében társítsuk a komplett cereáliákat (hiányzik belőlük a lizin nevű immunerősítő és vírusölő esszenciális aminosav) hüvelyesekkel (hiányzik belőlük az erős antioxidáns, fehérje építő metionin). Nem kötelező ezt a társítást egy étkezésen belül alkalmazni, lehet szétosztani a 3 főétkezés között. A lényeg, hogy a nap folyamán szerepeltessük mindkettőt az étrendünkben.

2. A tányérunk tartalmának felét rakjuk tele zöldségekkel!

Akár vegetáriánusok vagyunk, akár nem, ajánlott a tányérunkat minden étkezésnél mindenféle zöldséggel félig megtölteni. Azért fontosak, mert bővelkednek vitaminokban, ásványi anyagokban, nyomelemekben, antioxidánsokban, nem megfeledkezve a rostokról, melyek elősegítik a teltség-érzetet, és kedvezően hatnak a mikrobiótákra. Így nagyon ajánlott öt gyümölcs és zöldség naponta, mely mennyiség egészen tízig felmehet, ha bírja a gyomrunk. A tányér másik felét pedig meg lehet tölteni cereáliákkal és hüvelyesekkel!

3. Legyen napi kiegészítő egy marék olajos mag!

Átlagosan 20% protein-tartalmuk miatt a héjas gyümölcsök (mandula, mogyoró, dió, gesztenye) és az olajos magvak (szezámmag, lenmag, chia, tökmag) a húsokkal egy szinten vannak a rangsorban. Kivéve, hogy közel 50%-ban lipideket is tartalmaznak. Fő protein-források, így napi étrendünkben egy marék (30 gr) belőlük kiváló kiegészítő. Különösen, mivel bőven tartalmaznak ásványi anyagokat (kalciumot, magnéziumot, vasat…), egyes magvak pedig még omega 3 zsírsavat is (dió, lenmag, chia…).


4. Válasszunk „jó zsírokat”!

Általában túl sok omega 6 zsírsavat fogyasztunk (tartalmazza számos élelmiszer, köztük a hús, tojás, egyes olajok) és nem elég omega 3 többszörösen telítetlen zsírsavat.  (A „jó zsírok” telítetlen zsírok.) .A vegetáriánusoknak mindennap szerepeltetniük kell az étrendjükben jó, növény eredetű omega 3 forrásokat. Ezek lehetnek: repceolaj, lenolaj, dióolaj, camelina olaj, chia mag, dió…A halak (főképp a zsíros halak: lazac, tonhal) különösen sok omega 3 zsírsavat tartalmaznak (EPA és DHA zsírsavakat), melyek többek közt a megfelelő agyműködéshez járulnak hozzá.

Chia mag áfonyával reggelire

5. A növényi proteinek túlsúlyát fokozatosan érjük el!

 Mindazok, akik eddig csak kevés teljes értékű fehérjét, komplett cereálékat és hüvelyeseket fogyasztottak, apránként növeljék táplálkozásukban ezek arányát, illetve fokozatosan csökkentsék az állati eredetű proteinekét.  Ez annak érdekében ajavasolt, hogy hagyjanak időt  a mikorbiótáknak a növényi proteinek emésztésért felelős baktériumok szaporodására. Egy jó tanács: a hüvelyesek elkészítésekor a fűszerek társítása (kakukkfű, borsikafű, köménymag…) segítik az emészthetőséget.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Fenntartható táplálkozás a dietetikai gyakorlatban

2025. június 30.

A fenntarthatóság nem csupán arról szól, hogy ne üljünk autóba, használjunk közösségi közlekedést vagy járjunk gyalog, kerékpárral. Az elfogyasztott élelmiszereink is rendelkeznek kisebb/nagyobb ökológiai lábnyommal, mellyel segíthetünk vagy árthatunk a Földünk ökológiai állapotának.
Az ökológiai lábnyom az az érték, amely azt fejezi ki, hogy adott technológiai fejlettség mellett egy emberi társadalomnak milyen mennyiségű földre és vízre van szüksége önmaga fenntartásához és a megtermelt hulladék megsemmisítéséhez, feldolgozásához. A használt föld és halászati terület alapján az ökológiai lábnyom hat tényezőből tevődik össze: szén lábnyom, legelő lábnyom, erdő és halászati lábnyom, szántó és beépített területek lábnyoma.
Az ökológiai lábnyom-érték kiszámítható a legkülönfélébb dolgokra vetítve, például: országok, csoportok, egyének, vállalatok stb.
A táplálkozásra vonatkoztatva a következőképpen számolhatjuk ki az ökológiai lábnyomot:
ökológiai lábnyom (gha) = élelmiszer-mennyiség (kg) x ökológialábnyom-intenzitás (gha/kg) (1)

Az OKOSTÁNYÉR és az ökológiai lábnyom

Vetőné Mózner Zsófia és Szűcs Zsuzsanna kutatásukban összehasonlították a hazai táplálkozás ökológiai lábnyomát az OKOSTÁNYÉR®-ban ajánlott étrendi mintázat ökológiai lábnyomával. Látható, hogy a húsok, húskészítmények, a zsiradékok és a tejtermékek adják a „lábnyom” legnagyobb részét, közel 71%-t (1. ábra).

Milyen a megfelelő napolaj?

2025. június 30.



A modern kozmetikumok korában már nem az „olaj” a használatos a nap káros hatásainak kiszűrésére, hanem különböző összetételű egyéb termékek, melyek az ultraviola A és B sugárzás korlátozott átengedése mellett még mást is nyújtanak a bőrnek: biztosítják a bőrsejtek megfelelő nedvességtartalmát (azaz kellően hidratálnak). Nyilvánvaló, hogy a készítmény allergiamentes alapanyagokból kell, hogy összeálljon, emellett nem tömítheti el a bőr pórusait.

A termékeket különböző hangzatos nevekkel illetik (naptej, napbalzsam, napozókrém stb.). Soha ne higgye el azt az állítást, hogy egy termék 100%-ban kiszűri a sugarakat (ezeket „sunblocker” megnevezéssel dicsérik), hiszen minden készítmény kisebb-nagyobb mértékben átengedi az ultraviola sugarakat.

A napvédő készítmények nem azért vannak, hogy meghosszabbítsák a napon való tartózkodás idejét, hanem azért, hogy védelmet nyújtsanak a bőrnek a napon.

A fényvédő készítményeknél az UVB-sugárzást elnyelő képességet az SPF (az angol sun protection factor – nap ellen védő tényező rövidítése) számban, 2-100-ig terjedő tartományban adják meg. Ha egy készítmény SPF10 besorolást kap, az azt jelenti, hogy az UVB-sugárzás 90%-át elnyeli (legalábbis, míg nem szívódik fel a krém a bőrbe), tehát ennyivel csökken a sugárzás DNS-károsító hatása.

Az SPF20 felirat azt jelzi, hogy a készítmény a sugaraknak már a 95%-át kiszűri. A UVA-faktor a krém UVA-sugárzást elnyelő képességére vonatkozik, értéke 2-30-ig terjedhet. Értelemszerűen a magasabb számok a nagyobb fényvédő képességet jelzik. Tehát a jó napozókrém mindkétfajta sugárzás ellen véd, és a védelem faktorát mind a két értékre megadják.

Csak olyan készítményt vegyen, melyen a fenti értékek fel vannak tüntetve, minden más reklámszöveg mellékes! A napozást mindig a nagyobb, minimum SPF15/UVA12 faktorú fényvédő krémmel kell kezdeni. Érzékeny bőr esetén még erősebbel.

Magyar kutatók űrgeodéziai módszerekkel figyelik, hogyan mozognak a parajdi sóbánya sótömbjei

2025. június 29.

A HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet (HUN-REN FI) kutatói több mint öt éve működtetnek nemzetközi együttműködés keretében egy korszerű űrgeodéziai megfigyelőrendszert (InSAR reflektort) a parajdi Sóháton és környékén, helyi szakértők közreműködésével. A gyűjtött adatokból nagy pontossággal lehet követni a felszíni mozgásokat, aminek köszönhetően jobban megérthetjük a mostani eseményeket.

Az elmúlt hetekben Parajdra figyel a térségünk. A turisztikailag is népszerű sóbányát be kellett zárni az áradások miatt, mivel május 29-én a turisták által látogatott 120 mélyen lévő szint is feltelt vízzel. Lezárták a sóbánya bejáratát, jelenleg fennáll a veszély, hogy a régi bányarész födémje beomlik. Miután süllyedést tapasztaltak a Dózsa-bánya fölött, elővigyázatosságból a parajdi sóbánya környéki lakosokat evakuálták. Először 10, majd 45 házból telepítették ki a lakókat, számolt be a maszol.ro.

A helyieknek a HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet (HUN-REN FI) is segítséget ajánlott fel, valamint szakmai kérdésekkel is megkeresték őket. Kutatóintézetünk több mint öt éve vesz részt a nemzetközi Topo-Transylvania kutatási projektben, amelynek részeként egy korszerű műholdas megfigyelőrendszert telepítettek (InSAR reflektorokat) Parajd térségébe, a Sóhát és környéke felszínére is. A hálózat létrehozásának eredeti célja nem a napi rendszeres megfigyelés, hanem a sótömzs lassú mozgásának monitorozása volt. A mostani sajnálatos események rámutattak, hogy a hálózat új hasznosítási lehetőséggel is tud szolgálni és fontos szerepet kaphat az áradás utáni megfigyelőrendszerekben.

A rendszer űrgeodéziai módszereken alapul, amellyel rendkívül pontos méréseket végezhetnek a kutatók. A felszín alatti sótömbök mozgásait akár milliméteres pontossággal is észlelni tudják. A telepített reflektorok (a mellékelt fotókon) nem bocsátanak ki jelet, viszont kiválóan visszaverik a Sentinel-1 műholdak által kibocsátott mikrohullámú radarjeleit, amelyeket az Európai Unió Copernicus földmegfigyelő programja működtet. A műholdak 6-12 naponta repülnek el ugyanazon terület felett, ezért a változások napi szintű megfigyelésére nem alkalmasak. Ugyanakkor hosszabb távon, néhány hetes-hónapos időszakban megbízhatóan kimutatható, hogy a bányát ért vízbetörés előtt és után milyen felszíni mozgások történtek.