Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

5 tünet, ami vérképzési zavarra utalhat

Érdekességek2024. december 01.

A fáradtság, a láz és a duzzadt nyirokcsomók gyakran előforduló, általános kísérőtünetei lehetnek többféle betegségnek, és vérképzőszervi megbetegedésre is felhívhatják a figyelmet – mondja dr. Kárpáti Ágnes, belgyógyász, hematológus, a Trombózis- és Hematológiai Központ szakembere. A vér és a vérképző szervek rendellenességeire utaló tünetek esetén hematológiai szakrendelést felkeresve tisztázhatjuk a kiváltó okokat és részesülhetünk a szükséges terápiában. 

Fotó: 123rf.comEzekre a tünetekre figyeljen!

Amint arra Kárpáti doktornő felhívja a figyelmet, a vérképzőszervi megbetegedések egy gyűjtőfogalom, ami tehát számtalan, igen széles skálán mozgó, vérrel kapcsolatos betegséget foglal önmagába. Fontos megjegyezni, hogy a következő tünetek csak általános iránymutatások, melyek tisztázásának érdekében mindig ajánlott hematológus szakorvoshoz fordulni a pontos diagnózis és kezelés érdekében

Gyengeség, légszomj

A krónikus fáradtság és légszomj gyakran előforduló, mondhatni általános tünetek. Fokozott fizikai aktivitás, szív- vagy tüdőbetegségek esetén rendszeres panasz, emellett azonban vérképzőszervi rendellenességek tünete is lehet. Tartós, egyéb okkal nem magyarázható fáradtság és kimerültség esetén mindenképpen érdemes szakorvosi konzultációt kérni. Az enerváltság és fizikai teljesítőképesség csökkenésének okait kutatva, gyakran derül fény vérszegénységre. Ilyenkor a vér – a vörösvérsejtek számának csökkenése, valamint minőségi eltérései, továbbá a vörösvérsejtekben lévő oxigént szállító molekulák mennyiségi, vagy minőségi eltérései miatt – nem tudja kielégíteni a szövetek oxigénszükségletét. Általános rossz közérzet, pihenésre sem múló kimerültségérzet vérképzőszervi megbetegedés esetében is sokszor tapasztalható.

Petechiák 

A petechiák a bőrön vagy a nyálkahártyán jelentkező, apró, tűhegynyi bevérzések. Jellemzően piros, bíborvörös vagy barnás folt formájában és sokszor összefüggő csoportokban jelentkeznek. Ez a tünet gyakran a kapillárisok károsodását, illetve a vérlemezkék számának csökkenését jelzi, ami vérzékenységhez vezethet. Trombocitopénia (a vérlemezkék számának kóros csökkenése) hátterében számos vérképzőszervi megbetegedés állhat, melyre alapos hematológiai kivizsgálás deríthet fényt.

Duzzadt nyirokcsomók

Megnagyobbodott nyirokcsomókat az ágyékban, a nyak két oldalán vagy a hónaljárokban tapinthatunk ki, és a szervezetben zajló fertőzésre hívják fel a figyelmet. A keményebb tapintatú, környezetükkel összekapaszkodott, másfél-két centiméternél nagyobb elváltozásokat, amelyek esetleg a test több régiójában is megtalálhatók, mutassuk meg orvosnak, a kóros folyamatok kizárása érdekében. Javasolt hematológus szakember felkeresése akkor is, ha azt tapasztaljuk, hogy nyirokcsomóink nem húzódtak vissza, vagy esetleg növekedésnek indultak. 


Elhúzódó vérzések

A vérképzőszervi megbetegedések tünetei között említhetők a sebek és sérülések hosszantartó, nehezen elállítható vérzései, a súlyos orrvérzések vagy az ajkak és fogíny vérzései. Nők esetében a tetemes vérvesztéssel járó, elhúzódó menstruáció jelezheti a háttérben megbújó hematológiai betegséget. Vérzési és véralvadási tüneteket a vérlemezkeszám csökkenése, a vérlemezkék funkcionális zavarai, a kapillárisok megbetegedései és a véralvadási rendszer zavarai okozhatják. A vérzési és véralvadási tüneteket, a számos vérképzőszervi megbetegedés mellett, például a leukémia és a hemofília is okozhat. Hemofíliás betegeknél a véralvadási folyamat szenved zavart, ami miatt egy kisebb mértékű, banális horzsolás is súlyos vérzést okozhat, és a vérzések a vázizomzatot, az ízületeket, valamint a belső szerveket érinthetik.

Éjszakai izzadás és láz

Ezek a tünetek is utalhatnak vérképzőszervi megbetegedésre. 

–Vérképzési zavar gyanúja esetén hematológiai szakrendelés keretein belül tisztázható tüneteink oka. A fizikális vizsgálat és az anamnézis felvétel mellett legtöbbször vérvizsgálatra, (leggyakrabban teljes vérkép vizsgálatra) is sor kerül. Emellett a vérkenet mikroszkópos vizsgálatával pontosabb információkat szerezhetünk a sejtszámról, a sejtek méretéről és alakjáról, valamint sajátos jellemzőiről. Ezen kívül sor kerülhet a perifériás vér speciális hematopatológiai vizsgálatára is. Vérzési vagy véralvadási problémák esetén véralvadási vérvizsgálatot is kérünk. Rosszindulatú daganatok gyanúja esetén a laborvizsgálat csontvelő mintavétellel, illetve nyirokcsomó biopsziával is kiegészülhet. Szükséges továbbá ezek szövettani, valamint speciális hematopatológiai vizsgálata, továbbá CT-, PET CT- vagy MRI-vizsgálat elvégzése is indokolt a terápia meghatározásához – magyarázza dr. Kárpáti Ágnes, a Trombózis- és Hematológiai Központ szakembere.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Okoseszközök és mesterséges intelligencia a mellrák diagnosztikájában

2025. október 31.

Az okoseszközök (pl. okosórák, okosgyűrűk) egyre nagyobb szerepet kapnak az egészségmegőrzésben: bár közvetlen daganatfelismerésre nem alkalmasak, segíthetnek a kockázatok figyelésében és az életmódváltásban (testsúly, aktivitás, anyagcsere-kontroll) is támogathatják a felhasználót, ami a kockázatcsökkentés fontos eleme. A mammográfiában pedig a mesterséges intelligencia ígéretes a képelemzés támogatásában és a korai felismerésben: a radiológusok munkáját kiegészítve teheti pontosabbá a diagnosztikát, így hozzájárulhatnak a gyorsabb, megbízhatóbb szűréshez. „Az AI nem veszi át az orvos szerepét, de egyre több segítséget nyújt majd a mindennapi munkában” – mondja a Budai Egészségközpont szakorvosa.

„A mellrák ma már messze nem egyenlő a halálos ítélettel. A korai felismerés, a modern diagnosztikai eszközök és a személyre szabott kezelések óriási esélyt adnak a gyógyulásra. Ehhez azonban az első lépést mindenkinek magának kell megtennie: elmenni a szűrésre. Ne halogassuk a vizsgálatot – saját magunkért és a szeretteinkért” – teszi hozzá dr. Kocsis Judit.

Miért életmentő a mellrákszűrés?

2025. október 31.

Minél korábban derül ki a baj, annál jobb az esély a teljes gyógyulásra. Ezért az átlagos kockázatú, panaszmentes nőknek 45 éves kortól érdemes rendszeres mammográfiára járni, míg magas kockázat – családi halmozódás vagy ismert génhiba – esetén már korábban szükséges megkezdeni a szűrővizsgálatot. Ez az életkortól és az emlő szerkezetétől függően lehet emlő ultrahang, mammográfia vagy MRI, illetve szükség szerint ezek kombinációja, amit mammográfus szakember javasol.  Fiatalabb korban panasz esetén az első lépés a fizikális vizsgálat és az emlőultrahang; a további vizsgálatokat a szakember határozza meg. Magyarországon jelenleg kétévente szervezett szűrés működik a 45–65 éves korosztályban, az átlagos kockázatúak körében.

A korai felismerés az agresszívebb daganattípusnál is jó kimenetelű: fiatalabbaknál gyakoribb a tripla negatív emlőrák, de, ha időben kiderül, onkológiai kezeléssel gyakran annyira összehúzható, hogy a műtét idejére már nem, vagy csak alig marad kimutatható daganatszövet, és kedvező a hosszú távú túlélés. Későbbi, előrehaladott stádiumban történő felismerés esetén sem reménytelen a helyzet, mivel a rák előrehaladott állapotában is vannak korszerű terápiák, amelyekkel a betegek hosszú évekig, jó életminőségben élhetnek.

Mit jelent ma a korszerű ellátás?

A mellrák-diagnózist szövettani mintavétel alapozza meg, majd a multidiszciplináris onkoteam (onkológus, sebész, emlődiagnoszta, sugárterapeuta) dönti el a műtét, a gyógyszeres és a sugárkezelés optimális sorrendjét. Bizonyos esetekben a műtét előtt neoadjuváns kemoterápia zsugorítja a tumort, megkönnyítve a beavatkozást. A magánegészségügyi intézmények közül a Budai Egészségközpontban a kivizsgálás, a diagnosztika és az utógondozás is elérhető; a kemo- és sugárterápia pedig állami finanszírozásban, onkológiai központban zajlik.

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.